Esztergom és Vidéke, 1903
1903-01-18 / 6.szám
mely a megye területén a házalást eltiltja jóváhagyta. — A circiter alapítványa. A circiter asztaltársaság, mely évente 24—30 gyermeket szokott felruházni, nemes feladatának ujabban nemcsak szép de meglepő tanújelét adta. A fillérekből egybegyűlt pénzen az elmúlt évben mintegy harminc gyermeket ruházott fel s ezen felül még 729 K. is adott az esztergomi gymnasium diákasztala javára, oly kikötéssel, hogy az összeg addig kamatozandó mig az, az 1000 koronát eléri; midőn is a circiter asztaltársaság név alatt, mint alapítvány lesz kezelendő. — Gyógytár ÍViagyar-Szölgyómben. A belügyminiszter a magyar-szöl gy émi gyógytár felállithatására vonatkozó jogosítványt, Moldván Lajos budapesti gyógyszerésznek, a szt. István gyógytár kezelőjének adományozta, ki azt egy év lefolyása alatt köteles felállítani. — Kik vezetik be a villamvilágitást. A határidő, mit a bizottság a kötelező aláírások megtételére kitűzött, lassan már lejár, s dacára ennek eddig még oly kevesen jelentkeztek, hogy már eleve is elmondhatjuk, miszerént a villamvilágitás bevezetése, halva született. Midőn az első villamviíágitási ajánlat beérkezett, az aláírások a gázra félbeszakadtak, mely időig 133 jelentkező fél 1351 lángot jegyzett a gázra. A vitlamvilágitásra eddig összesen 21 fél jelentkezett, kik együttvéve 202 lángra jegyeztek, melyek gyertyafény tekintetében, vagyis a fogyasztás mérvét illetőleg, a következőképen oszlanak meg. 59 láng 5 gyertyafényü, 39—10, 80—16, 13—25, 8—32 és 3 láng i5° gyertyafényü. Ha már most figyelembe vesszük azt, hogy ahhoz, hogy a villamfény a normális ár mellett (mi a gáznak háromszorosa) bevezethető legyen, legalább is 3—4-szer annyi láng biztosítása szükséges, mint a gáznál, úgy látjuk, bogy minden kísérlet meddő, Esztergomnak nincs oly közönsége, mely •csak azért, kogy modern (de tegyük hozzá, a gáznál sokkalta rosszabb) világítása legyen, háromszoros árt legyen képes megadni. Eddig a következők jelentkeztek : Koksa Tivadar ellenőr, Brandzsa Mihály kőmives mester, Tiefen thai Gyula mérnök, Szt.-Anna zárda, Számord Ignác lelkész, Wimmer Ferenc magánzó, S. Rochlitz Arthur gyógyszerész, Kaán Károly , tisztviselő, Miller Imre cukrász, Perényi Á.főszámvevő, Mattyasovszky Kálmán ügyvéd, Schenkengel Antal lakatos mester, dr. Áldori Mór főorvos, Cseicsщг János kalapos mester, Cserő Zsig4 mond üvegkereskedő, Havas Vince bir. végrehajtó, Leitgeb János fűszerkercskedő, Pelczmnn László férfiszabó, Kührner Antal építési vállalkozó, Osváth Andor tanácsjegyző, dr. Gedeon Kálmán orvos. — Tömeges kivándorlás. Csak nem régiben adtunk hirt e cimen, arról, hogy Süttő községéből mily nagy számban folyamodtak Amerikába szolló útlevélért, s ma ismét arról kell beszámolnunk. Süttő községéből ugyanis ismét 16 an folyamodtak Amerikába szólló útlevélért. A kivándorlók férfiak és nők vegyesen, közöttük fiatal leányok. A kivándorlók a kőfaragó ipar pangása folytán munkátlanná vált családok tagjai, kik, az újvilágban akarnak szerencsét próbálni. — Jégpálya megnyitás. Mint értesülünk, a tornaegyesület szigeti kerti mű% jégpályája, amennyiben a hidegre vált idő meg nem változnék, holnap, avagy legkésőbb kedden újból megnyílik. — A hévvizi malom restautálása. A főkáptalan, miként értesülünk hévvizi malmát teljesen átalakíttatja és újonnan szereli fel. — Edison színház. A > Fürdő с vendéglőben tegnap este Bénkő M. tanár villamos színjátékot adott elő. Az érdekes előadást ma este megismétli. Különfélék. — A pénzek nevei. A »forint« tudvalevőleg Florenz-től nyerte nevét, ahol először ily pénznem készült. Aranyból veretett. Ennélfogva nem helyes az » ezüst-forint*. Ilyen nem létezett. Az »arany-forint* pedig szószaporítás, mert minden forint-arany volt. — A >krajcárt azon kisebb pénzdarabok után keletkezett, amelyeket Veronában és Meranban vertek: Az egyik lapján e pénzdarabnak egy kereszt, illetőleg »X« volt látható. Rövidítve e pénzdarabot »Xr.«, vagy »Kr.« betűkkel jelezték. Ebből keletkezett a »Kreuzer«, majd > Krajcárt szó. — A fillér, illetőleg »Heller«, nem egyéb, mint az a kis váltópénz, amely a Hall—i pénzverdéből került ki legelőször. Innen a Heller, tulajdonképpen »Häller.« — Az aranyat régebben »dukát* néven ismertük. Némelyek szerint Dukas görög császár után neveztetett voina el. Valószínűbb azonban, hogy a velencei aranynak köszönhető a »ducatus« név. A velencei aranyon t. i. e felírás diszlett: »Sit tibi Christe datus, Zuem regis, iste ducatus« (hercegség). Moscherosch jó izű megjegyzése szerint a franciák azért nevezik az aranyat Így : „un ducat", „guod inducat in tentationem u , mivel kísértésbe ejt! Az angol Sterling, eredetileg easterling, az az oly pénzdarab, amely keletről jön. I Az angolok igy hívták azokat a nagyobb j pénzdarabokat, amelyeken a német kej reskedők Londonban vásárolni szoktak. j — „A gárda meghal, de meg nem j adja magát" ÁÜitólag Cambronue tábornok mondotta e szavakat a Waterlooi i ütközet alkalmával. A történet azonban mást bizonyít. Cambronuet a nevezett ütközetben Hugh von Halkett hannoveri tábornok el, fogta anélkül, hogy sokat ellenkezhetett volna! A fentebbi szavakat csak gúnyból adta aztán ajkaira Roqaemont francia hírlapíró, aki az ütközetről tudósításokat irt. — Furcsa háborúk. A népek egészséges, humora igen gyakran jellemző kifejezéseket talál egyes eseményekre. Igy a háborúk terén a következő gúny1 nevekkel találkozunk : Lucern ostromát 1513 ban »hagymahaborunak« nevezték el. — Az 1565-ik évi graubündeni polgárháború — »szalonna háború.* — Az 1631. évi bajorországi háború — »cseresznye-háború. 4 * Az 1778 iki trónörőklési háború — »burgonya háború,* mert a katonaságnak nem volt más dolga, mint Raleigh ajándékát fogyasztani! — A párisi 1775-iki küzdelmek — »lisztháború« nevet nyertek. — Vannak ing-háboruk is ! A franciaországi 1702—5 között lefolyt mozgalmakat, továbbá az Írországi 1763, 1821 és 1864. évi háborúskodásokat nevezték el igy, mivel a felkelők ruházatuk felett ingnemü fehér öitönydarabot viseltek. — Híres levelek. Már Ciceró művészetnek mondtta a jó levélírást. A levélírás nehézsége és jelentősége a rövidségben rejlik. Milliók és milliók gyakorolják folyton a levélírás mesteriégét, de maradandó becscsel a leveleknek csak igen csekély töredéke dicsekedhetik. Hires levélírók voltak : Horatius, Ovidius, sz. Pal, sz. Péter és az Új-Szövetség többi levélírója. Ezeket nem fogja a világ sohasem elfeledni. Ismeretesek Crotus Rubianus levelei 1515-ből, Tartalmuk azonban épp oly botrányos, amily valótlanok Pascal »Lettres Provinciales* név alatt kiadott levelei. Montesquieu «Perzsa levelei* a forradalom nem utolsó fegyverei gyanánt tekinthetők. Hires politikai levelek voltak azok, amelyeket Philipp Francis 1769—1773-ik Junius aláírással bocsátott a nyilvánosság elé. Nagy Frigyes egyik barátja Jean-Baptiste de Boy er hágai levelei szintén a nevezetesebbek közé tartoznak. Sok vita tárgyát képezte, vájjon csakugyan Stuart Mária irta-e azokat a híres leveleket, amelyeket állítólag Bothwellhez intézett. Phílippson kimutatta, hogy hamisítványok. Világtörténeti nevezetességű VIII, Keresztély dán királynak 1846. június 8-án megjelent »JVyilt levelet a Schleswighollsteini trónöröklés kérdéséről. Hazai irodalmukból sem hiányoznak tartalmilag és alakilag mintaszerű levelek. Valódi gyöngyök Mikes Kelemen levelei. Valamennyit felülmúlják azonban a levelek azon remekei, amelyek Kossuth Lajos tollából folytak. Dürer és a grafikai művészet. Jelen írás egy olyan célt tűzött ki, mely azok előtt, kik a szép és annak megteremtői iránt érdeklődnek nem veszíti el hatását. Dürer Albertről, arról az eredetileg magyai származású német festő és rézmetszőről szólok, ki az igaz ugyan, hogy német földön, idegen formában, de közvetve reánk magyarokra is fényt vetett halhatatlan művészetével. Ennek kapcsán pedig néhány szóval vázolom az ő leghatalmasabb művészi megnyilatkozásának, grafikai munkáinak értékét és a grafika fajainak lényegét. Hogy azonban teljes kepét alkothassunk róla, ki kell terjeszkednem a művész életére és viszonyaira. Dürer Albert a németek nagy festője, a magyar Ajtós családból származott. Született Nürnbergben 1471. máj. 21-én, hol magyar nemesi születésű atyja Dürer Albrecht letelepedett és eredeti nevét Ajtóst, Dürerre változtatta. A fiu eleinte atyja műhelyében az ötvös mesterséget tanulta, s már e korban nagy hajlam mutatkozott benne a festészet iránt, ezért atyja Wohlgemuth mesterhez adta, hogy a festészet mesterségét elsajátítsa, 1490 ben elindult vándorlására, mely útjában megfordult a nagy német városokban, továbbá Velencében, hol főleg Mantiqua gyakorolt reá hatást. Ötévre reá haza tért szülővárosába nem szűnve meg magát tovább művelni. Mint látható ezekből Dürer teljesen német világban élt és felfogása gondolkodása teljesen át szűrte a faji jelleget. Szülővárosában már fiatal korában nagy becsülésre és hirre tett szert. Egy újbóli tanulmány utja után, mely alkalommal Velencében Giovanni Belliní műveit tanulmányozta, haza térve Miksa császár szolgálatába állott. Ez időben indult meg a nagy református mozgalom, melyben élénk részt vett. Művészete fejlődésének tetőpontján ért véget az élete, 59 éves korában 1528. ápril 6-án. Dürer egész művészi egyéniségénél fogva nagyobb szabású, momumentális festményeket nem alkotott. О renaisance embere volt és azon hatás alatt állott, melyek a művészetek ujjá születését eredményezték. Képeinek technikája és anyaga nagyon változatos, tárgykörük azonban már kevésbbé az. Egy pár fiatalabb korabeli mitholigia képén kivül, nagyobbára vallásos képeket és arc másokat festett. Az előbbiek közül »Orpheusa< és a bécsi Albertina képtárban levő »Bachanalia* és > Try ton ok harca* említendők. A két velencei utja eredményezte művészetének klasszikus jellegét. Későbbi műveiben mint talán az első és a leghatározottabb naturalistának mutatkozik, szem elől nem tévesztve az ízlés finomságát és az anatómiai hűséget. Az antik művészet emlékeinek és azok kifejezés formáinak tanulmányozása mellet művészetének főtárgyává magát az életet tette. Rajzolja és festi az embert, a fát, virágot, felhőt ugy mint azokat maga előtt élni, fejlődni és elvonulni látja s csak annyira idealizálja motivum* Forrás: Szana T. és a Művészet I.. évf. jait, amennyire azt a lelkében élő művészi harmónia megkívánja. Mint arckép festő is előkelő helyet foglalt el korában. E munkásságának terméke közül kiemelendők a madridi és müncheni képtárakban levő önarcképei, továbbá a budapesti orsz. képtárban levő férfi-arckép-e, melyek mindegyike megmutatja milyen csalhatatlanul tudott jellemezni. A bécsi múzeumban van a hires »Mindenszentek« képe, ez a misztikus tárgyú, mély felfogású és érzésű kép, mely kitűnő elrendezése, alakjai jellemzése és fenséges színezésénél fogva legmegkapóbb festményeinek egyike. Dürer művészete valóban korszakot alkotó volt. Már ifjú korában nemcsak a festészetben, de a réz és fametszésben is gyakorolta magát és lángesze épugy kitűnt ezekben mint amabban, sőt & kiváltképeni rézmetszésnek ő volt a megalapítója. Ő volt az ki tökéletes művészi felfogásánál fogva nem elégedett meg a metszés akkori műveletlen niveaujával és abban számos gyökeres újítást tett. Főleg az által vált korszak alkotóvá, hogy az akkori meglehetősen ellaposodott metszési irány nyal szakítva festői hatásra törekedett, mit eleinte a változatos és a formákat puhán feltüntető gazdagabb árnyékolással, később a rézmetszés és rézmaratás technikájának mesteri összeegyeztetése révén ért el. A rézbe Való metszés technikájának feltalálójáról biztos adatunk nincs; valószínűleg а XV. század közepe táján az ötvösök műhelyéből került ki; а XVI század elején aztán már teljes művészi értéket nyer. Dürernek a neve a rézmetszés művészetének fénykorát jelenti. Az ő vonala már nem a kezdetleges rajzművészet megnyilatkozása és nem körvonal alakító tényező, hanem az öntudatosan a tiszta forma megoldásit, hatalmas nyugalommal, akadályt nem ismerve keresi. Nála az eszme, a tartalom a fő és e> ért sokszor a szabályosan gondos tisztaság rovására hasítja vonalait. Grafikáról mai napság ritkán esik szó. Talán kevesen is tudják a réz metszetet, a rézkarctól elkülöníteni. A lényeges különbség mely e két művészi termék között van keletkezésük módjának különbségében leli magyarázatát. Mert míg a metsző, a véső segítségével saját kezének fizikai erejével vonja vonalait a réz-lapra, addig a rézkarcoló csak a lemezt bevonó vékony viasz réteget vágja át tűjével és az Így nyert hézagokon át hatol le a maró sav és hozza létre kimélyíti a rézlapon a tulajdonképi vonalat. Igy van az, hogy mig a metszet a nagyterű és nyugodt festészet kísérője és vonala is nyugodt 8 szabatosan világos, addig a karc inkább a reális fény és szin hatásra törekszik és vonala inkább mesterkélt s titokszerű. A metszetben a vonal kiséri a forma menetét feltünteti domborulása irányát, mélység leié vékonyodva az előtérben széles és vastagabbá fejlődve. A karcnál nincs a művész keze formákhoz kötve, vonalai menetének nincs akadálya ; telve eleven, szerte csapongó mozgással szinte céltalannak látszó Összekuszáltsággal jelzi a vonalak sürübb vagy gyengébb hálózatában a formát és tónust. II/ módon a rendszertelenül hálószerű vonalak közül erŐsebb vagy gyöngébb mértékben kicsillanó fehér alap, szinte a fény hatását kelti a szem recehártyáján. Tekintettel van azonkívül a karcoló egyes színek értékére is; a nyugodt mély színeket lágyabb tónusban adja, mig az élénk úgynevezett kiszökő színek feltüntetésével szinte látjuk a műves* tűjének szertelen csapongását, a vonalak
