Esztergom és Vidéke, 1903

1903-08-27 / 69.szám

A „VARMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGA"-NAK ÉS AZ „ ESZTERGOM VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. Megletetik Vn$ár^«p és csütörtököi*. pLŐFIZETÉSI ÁRAK \ Fél évre — Negyed évre — — - 12 kor. - fii. _ _ ._ . _ 6 kor. — fii. _ _ _ _ 3 kor. — fii. Eiíve* ezáiu ára: 14 fii. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, iiyiltterek és hirdetések küldendői) Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szán). -$H Kéziratot nem adunk vissza. A budapesti katasztrófa s a villamvilágitás. Aug. 25. Ezerek és ezerek állják körül azt a füstölgő romhalmazt a fővárosban, mely szomorú hírnöke a modern vívmány, a villamosság — még mindig — tökéletlenségének. Ha a gázrobbanások és szerencsétlenségek krónikáiban lapozgatunk, nemcsak évtizedekre visszamenőleg, de egyáltalában nem találunk, még a legpessimistikusabb szemüvegen át nézve sem ahhoz hasonlót, mint az a katasztrófa volt, melyet Budapesten a villamos szikra idézett elő. Bennünket esztergomiakat vajmi kevéssé érint a szerencsétlenség, s csak részvétre hangol, hogy azzal mégis foglalkozunk, annak okozati összefüggését a mi közvilágításunkban kell keresnünk. Megragadjuk az alkalmat most, úgy amiként a jövőben is megfogunk ragadni minden alkalmat mindazok igazolására, melyeket önzetlenül és csakis a város érdekében elfoglalt álláspontunkban kifejtettünk. A közvilágítás kérdésének tár-, Azok, kik bizva a tanácsi javasgyalásánál nem voltunk egyoldalúak, lat azon kijelentésében, miszerint a tért engedtünk lapunkban a minden ' villamvilágitás a jelenleginél mivel oldalról jövő felszóllalásoknak, még.sem lesz drágább szavazták meg a annak is, mely azt vitatta, hogy a'villamos világítást, látják, hogy csavillamos világásnál a tűzveszély le-^lódtak. hetősége ki van zárva, s hogy cá- j д képviselőtestület május 7-én folatunkban igazunk volt, igazolták! döntött a villám mellett azon hitaz elvitázhatlan szomorú tények. ken, hogy annak behozatala esetén Távoli áll tőlünk annak óhajtása,: a közvilágítás — a tanács állítása hogy a tények egyebekben is iga-1 szerint — a jelenleginél többe nem zat adjanak nekünk, de félünk, kerül, s igy megszavazta az évi hogy a jövő mindenben igazolni igooo koronát a közvilágításra, mig fogja azon tapasztalati tények alap-1 a május 30-án megjelent mult évi ján elfoglalt tántorithatlan álláspon-j zárószámadás 51 tétele szerint az tunkat, melyért a kishitűek reánk utcák, iskolák és városi épületek vipereatot kiáltottak. | lágitása együttvéve csak 15.224. koroNagy elégtétel nekünk, máris nába került. azon hangulat, mely kevéssel a vil-! íme ! Az azóta nyilvánosságra kelamvilágitás megszavazása után so-\ rült és közkézen forgó hivatalos kaknál, kik pedig a villámra sza- j adatok, a zárszámadás igazolja e vaztak kapott lábra, hogy szánták-' részbeni álláspontunk helyességét, bánták az elhamarkodott lépést; de

1 de másrészt azt, hogy a tanácsi még nagyobb azon mindinkább határozat tévedésbe ejtette mindtért foglaló nézet, hogy azt a sze- • azokat, kik az alapon szavazták meg rencsétlen közgyűlési határozatot, • a villámot, mert a jelenlegi világimely a villamvilágitás behozatala tásnál az többe nem kerül, pemellett döntött, egy ujabbi határo- dig 3776 koronával fog évente zattal meg kell dönteni. többe kerülni, mely összeg lényegesen fog növekedni akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a 15224 koronában az iskola és városi épületek világítása is benne van, s ha I viszont figyelembe vesszük azt, hogy |a 19000 koronáért csak utcai világítást kap a város, mellyen kivül ! az iskola és városi épületek világításáért még külön kell majd fizetni, s igy a most felsoroltak alapján a villamvilágitás évi 4—5000 koronával fog majd többe kerülni, mint a jelenlegi. I Nincs még késő ! Az a szerencsétlen határozat még nem jogerős, azt a képviselőtestület még megváltoztathatja. Esztergom város azon önzetlen polgáraihoz fordulunk, kik a város tönkremenését a helyes és egyedül célravezető anyagi fellendülés politikájával akarják a boldogulás felé vezetni, s nem a módnélküli nagyzással adósságba fullasztani, tömörüljenek, indítsák meg a szunnyadó és az álszemérem által elnyomott mozgalmat az átkos határozat megsemmisítésére. a. Iz „Esztergom és Vidéke" tárcája. 1B48. évi nemzetőr, és honvédkori Irta: HORVÁTH GÉZA. Folytatás (XXIV.) Az osztrákok átvesznek bennünket. f Augusztus 20-án Békés-Gyulára men- j tünk. Én, mint gyöngélkedő, a muszkák szívességéből kocsin ültem, ugyanezen kocsin ült Máltás Miksa volt iskolatársam is, ki később a pestvidéki törvényszék főtelekkönyv vezetője lett, ki hihetőleg máig is él. Ha emlékezetem nem csal, augusztus 21-én kardjainkat a gróf Wenkheim kastéllyal átellenben fekvő, de a kastély udvarában állott ház főid- s szinti szobájában, mely a pitvarból balra-; nyilt kellett halomra raknunk. Ugyanaznap történt az is szememláttára, hogy a nagyvendéglő tágas termében a honvédtisztekkel barátságos viszonyban együtt ülő muszka tisztek, a belépő osztrák; tiszteket tüntető megvetéssel, gorombasággal fogadták, úgy, hogy azok kénytelenek voltak a közteremből visszavonulni. Következő nap folytattuk utunkat! Arad felé és Aradra érve felszóllitottak, hogy a kocsik, lovak és málhák hátrahagyásával szálljunk le étkezés végett. De alig hogy leszálltunk, fegyveres kato naság vett körül. Tábornokainkat és fő törzstiszteink nagyréezét miként értesültem, a Damjanits által, Görgei közbevetése folytán már átadott várba szállították, minket pedig, mintegy hétszázat az aradi oláhtemplomba zártak. Harmadfélnapig nemcsak enni nem kaptunk, de még mosdani sem kaptunk vizet, sőt őrt állítottak az ajtó elé. Ezekből elképzelhető keserves helyzetünk. A bezárt tisztikar részint az eseménynek megvitatásával, részint egyes csata* jelenetek elbeszélésével, egyrésze pedig kártyázással foglalkozott. Akadtak olyanok is, kik szavaltak, mások panthomimikus előadásokat tartottak, de mindannyian éheztünk, szomjaztunk és egymásnak a kegyetlen elbánás miatt panaszkodtunk. A kocsikat, lovakat és az otthagyott málhákat, a tulajdonosok soha többé nem látták, azt hadi zsákmánynak tekintették és azon megosztoztak. Ebből látható, hogy a különben kétségtelenül lovagias osztrák tisztikar erkölcsei, a háború küzdelmei alatt mennyire meglazultak, természetesen ez egész általánosságban nem mondható, mert mindenkor tisztelet, a számos kivételnek. Végre harmadnap reggel ki.'enc óra felé, egy hosszú szőke bajuszú tiszt jelent meg köztünk, állítólag Haynaunak egyik segédtisztje, a ki, mint mondák Debrecenben magyar hadi fogoly volt. / í Midőn belépett rázendítettük a Szózaj tot, melyben az összes fogoly tisztikar részt vett. Az osztrák tiszt némán állt meg, várva mig az első versszak elénekeltetett és ekkor kezével intett. Az intést néma csend követte és ő németül kérdést intézett hozzánk, hogy miként vagyunk ellátásunkkal megelégedve ? Erre többen előléptek és felvilágositák helyzetünkről. Arca meglepetést árult el s biztosica bennünket, hogy ellátásunk- • ról és szabadabb mozoghatásunkról gon- \ doskodva lesz. Az őrt a templomtól eltávolítá s ezentúl szabad volt a tágas i (templom udvarára kilépnünk, s felhívott, Ihogy a kik a városba akarnak ebédelni j menni, azok az őrparancsnokságnál jelent- j ] kezzenek és arra írásbeli engedelmet kap- j nak. Vagy 30-an éltek is az engedély-' lyel, a többi részére pedig egy rettentő j nagyságú üstöt szállítottak oda, ebbe rendelvén meg a gulyás elkészítését. Egyidejűleg felszólitá a netán köztünk levő törzstiszteket, valamint azon tisz- j tekét, kik a császári hadseregben már i mint főtisztek szolgáltak, hogy lépjenek; ki. Többen találkoztak és azok azonnal j máshova kisértettek. Azonkívül is igen

; tultömöttnek találta az oláh templomot,

1 néhány százat más épületbe szállitatott át minden választás és jelentkezés nél- f kül, kiknek nyombani távozása utáni mintegy 350-en maradtunk ott, kik nyo- j moruságosan, de közösen étkeztünk a; közöttünk kiosztott közönséges katonai sálkából. De ennek kapcsolatán nem hallgathatom el azt, hogy főzőnénk rongyokba burkolt nőszemély volt, kinek piszkos külseje, égnek álló kuszahaja undort gerjesztett, de undorunkat az éhség legyőzte. Sokaknak tűrniük kellett azt is, hogy a persona saját ízlése szerint válogassa ki azokat, kik hamarább juthatnak az ételhez. A főzésnél és felapritásnál segédekül osztrák katonák alkalmaztattak, kik ölfa hasábokkal keverték a főztet. Az iménti bizar kép talán túlzottnak látszik, de — szavamra — a valóságnak teljesen megfelel, mert ebbe és hasonlókba Haynau és környezete gyengédsége nyilatkozott meg. Másnap megjelent egy szerb kinézésű őrnagy egy orvos kíséretében és neveink Összeirattak s az alakiság látszólagos betartásával az elbocsátást kérőket megvizsgáltatta, s a többit utasításának megfelelőleg a katonáskodásra alkalmasnak nyilvánította s ha nem csal emlékezetem, mindannyian a császár hűségére esküdtettünk fel tömegbe állítva kint az udvaron. Augusztus 30-án fegyveres határőrök kísérete mellett Uj-Aradra szállíttattunk át. Útközben egy beteges kinézésű honvéd tisztet láttam, ki szőlőt evett, s meg állva nézte elvonulásunkat, s felismertem benne Kálmán testvéremet, kit elhaltnak mondottottak előttem, s meglepetve kiáltottam reá: >Servus Kaiman!« О is felismert és érdeklőleg kérdezte: »HováI л