Esztergom és Vidéke, 1903
1903-07-19 / 58.szám
tek, mint inkább általánosságban a pénzügyi müvelet keresztülvitelének előmunkálatai körül észlelt felületességet tárgyalták. És ez a gondatlanság és felületesség, amelylyela conversió-javaslat életbevágó ügyét a képviselőtestület elé tárták, súlyosan nehezedik a város tanácsára és a pénzügyi bizottságra. Elismerjük, hogy a kész anyagot lelkiismerettel és istenadta tudásukkal tárgyalták, de az anyag gyűjtés körül követtek el számottevő mulasztást akkor, midőn helyes utakon és módokon a három pályázó pénzintézeten kivül egyéb financválíalatoktól nem igyekeztek beszerezni adatokat, avagy ajánlatokat esetleg utánjárás utján, amire a képviselet helyes határozatával őket utasította és miként egy agrárius képviselő megjegyezte, hogy >ha egy bikát akarnak venni megjárnak 3 vásárt is с! No hát annyi érdeklődést, meg talán pár koronányi költekezést megérdemel egy félszázad gazdaságát érintő pénzügyi manipuláció, mint amennyit megérdemel egy ügyes tűzjelző beszerzése vagy egy bika vásárlása! Hibául kell felrónunk a város tanácsának azt is, hogy eleve a gyűlés összehívása előtt a pénzügyi műveletre vonatkozó adatokat meg nem ismertette a képviselet tagjaival és írásban nem közölte napokkal a gyűlés előtt. Pedig az a két millió koronás kölcsön lebonyolitáadó kardja megvillant és a három lövés eldördült. Az elitélt a lövésekre lefordult, de már a következő pillanatban feltápászkodni törekedett, kilenc lövést kapott, mig teljesen halva terült el. Ekkor véres lepedőt teritettek reá, s midőn a nézők közül az egyik azt kérdezé : »Hogy mitől véres az a lepedő ?< a porkoláb azt válaszolá : >Miskey vére van azon!« Engem a véletlen értesülés nagyon meglepett, mert Miskey Tmre Pestmegye központi főszolgabirája, tinnyei lakos és birtokos rokonom volt, s agyonlövetésének okát nem ismertem, és csak később tudtam meg, hogy hazaárulással vádoltatott, miután adóbehajtás, és katona újoncozás végett császári biztossá neveztetvén ki, ő a kinevezést elfogadta, de mielőtt működését megkezdette volna, a lelkes hazafi, Palkovits Károly volt esztergomi kormánybiztos rendeletére, (mit saját szemeimmel olvastam később Bódiz Ferenc iratai között) Bodiz Ferenc volt pestmegyei csendbiztos és Miskay Rezső volt pilisjárási szolgabíró közbejötte mellett elfogatott. Az egészben az a sajátságos, hogy Miskay Rezsőt iskoláztatása alkalmával a nevezett főszolgabíró tanulmányai befejeztetésekor anyagilag is támogatta. Ezen ügy a kor jellemzésére szolgál, hogy a buzgó hazafiság, néha oly lépésekre vezette az embereket, mely néha a közmorállal is ellentétbe jött. Szegény Rezső különben igen becsületes ember volt, mindazáltal évek múlva is némi búskomorság mutatkozott rajta, és a legjava férfi korában halt el, mint Pestmegyének 1867. évben megválasztott törvényszéki ülnöke. Bodizt azonban ez az eset, habár a szabadságharc után is eljárása az ismerős körökben közbeszéd és bírálat tárgya volt, nem alterálta, mert 84 éves korában halt el, azon tudatban, hogy hazafias kötelességét teljesítette. (Folyt, köv.) sának ügye csak volt olyan fontos, mint hogy a villamos világítást a Ganz vagy a Hazai r. t. kapja-e meg ? Mert én szeretném látni azt a képviselőt, aki az előadó egyszeri monoton felolvasása után teljes tiszta képet tudna alkotni ennek a pénzügyi manővernek minden csinja-binjáról és oly, aránylag horribilis számításokat úgyszólván fejében elvégezhetne! Nagyon helyes volt a képviselőtestület határozata akkor, midőn egyéb adatok beszerzése végett a javaslatot visszavetette s igy a jelenlevők legalább reparálták ezt a mulasztást, amellyet a távollevő többség indolentiából folyó távollétével elkövetett! Azt hisszük a pénzügyi bizottság is reparálni fogja mulasztását és kötelességszerűleg fog előre és részletes tájékozást nyújtani a képviselőtestület tagjainak. Masque de fer. Városi közgyűlés. jul. 16. Felette fontos és a város jövőjére egy félszázadra kiható következményekkel biró tárgya volt a mai ülésnek, mely iránt azonban, dacára minden fontosságának a képviselők körében nem mutatkozott valami nagy érdeklődés. Megnyitván polgármesterünk az ülést d. u. 4 órakor, felolvastatott a tárgysorozat első pontjában jelzett leirata a földművelésügyi miniszternek a téli kikötő létesítése ügyében, mi általános lelkesedés és helyesléssel vétetett tudomásul, s határozatba ment, miszerint a város felir a földmüvelésügyi miniszterhez s jó indulatú figyelmeért köszönetét tolmácsolja. Egyben felkéretett a polgármester, miszerint hasson oda a főispánnál, illetve annak utján, hogy a tervbe vett kikötő eszméje, mihamarább megvalósuljon. Vimmer Imre polgármester előadta, miszerint személyes tapasztalatából folyólag mondhatja, hogy a miniszter a kikötő eszméjével kapcsolatos Duna szabályos révén a város ármentesitésével is foglalkozik, sőt arra különös gondja van. Megnyugvással vette mindent a képviselőtestület tudomásul, hogy egyszer végre már a kormány figyelme, városunkra is kiterjed az annyi mellőzés után. Olvastatott ezután a megye alispánjának értesítése a katona beszállásolási pótadó alapból a város javára eszközölt 87607 kor. 56 fillér kiutalásáról, mely ügyben a képviselet aképen határozott, hogy 50000 koronát a budautcai laktanya többletmunkálatainak-' törlesztésére, mig a fennmaradó összeget, az építendő barakk laktanyára fordíja. Dóczy Ferenc aziránt intézett kérdést a polgármesterhez, vájjon volt-e s milyen szakbizotttság előtt az építendő laktanya ügye, s miképen van az, miszerint dacára annak, hogy a képviselet az üggyel még nem foglalkozott, a tanács arra már is árlejtést hirdetett ? Dr. Helcz Antal szintén az ügy előkészítésének mikéntjére nézve tett alaki tekintetben észrevételt. Vimmer Imre polgármester válaszában tudatta, hogy a tanácsot midőn Így járt, el a barakk építése ügyének gyors lebonyolítása vezette, mert szándéka, hogy az még az ősszel felépüljön. & képviselet jog és hatásköre csorbát szenvedni nem fog, mivel az előkészített tendő 5 millió koronát meghaladó Öszszeg legnagyobb része a városban marad. A város jelenlegi szükséglete 1.970,000 korona, mit a takarék készpénzben ad, mig a pesli kereskedelmi bank ennek fejében 2.100,000 kor. névértékű papírral fizet. Hogyha a város nem az esztergomi takaréknál venné fel a kölcsönt úgy az kénytelen volna pénzét adómentes papírokba fektetni, ami által a város évenként 3—4 ezer koronát veszítene pótadójából. A stornó a takaréknál i°j 0-al kisebb. Dr. Horn Károly a tanács és p. bizottság javaslatát helytelennek és tévesnek tartja, mert az nincs eléggé előkészítve, s az indokolás pontonkénti cáfolatába bocsátkozott. Határozott inditditványt terjesztett elő, mely szerént adassék az egész ügy a tanáesnak behatóbb előkészítés, több oldalú, nevezetesen a külföldi piacokon is és személyesen leendő informátió szerzés és ajánlat keresés okából vissza. Dr. Fehér Gyula előtte szolló fejtegetéseit inkább csak elméleti dolognak tartja, a maga részéről ellene van a halasztási indítványnak s elfogadja a tanács és p. b. együttes javaslatát, mivel nem akarja a várost oly és idegen tényezőknek oda állítani, kik előtt csak az üzleti szellem lebeg. Kiváló súlyt helyez arra, hogy a takarékpénztár részvényesei, vagyis a város polgárai a hitelezői a városnak. Kaán János lovag szintén a tanács javaslata mellett szollak fel, fő érvül hozván fel azt, hogy az amortisationális részlet fizetésének elmulasztása esetén mig az esztergomi takaüék csak az amortisationális összeg után vesz kamatot, addig a nevezett bank az egész kölcsöntőke után. Dr. Helcz Antal előrebocsájtasával annak, hogy az adott viszonyok között a helyi takarékpénztár ajánlatát elŐnyösebbnek véli a kedvezőbbnek látszó fővárosi bank ajánlatánál, mert igen is súlyt helyez s figyelemre méltóknak tartja azon indokokat, melyeket a javaslat felhoz, mégis nem zárkózik el az elől, hogy ujabbi előkészítés és kiegészítés végett a conversió ügye a tanácshoz visszavezéreltessék. A pótadó kérdését döntő érvnek tartja, valamint azt is, hogy a pénz helyben hozatik forgalomba ; mert a gazdagodás a pénzforgalomból áll. Szenttamási Béla kérdi, hogy ha a sokkal kisebb herderejű világítás kérdésének előkészítésénél szükséges vo.'t az oly körültekintés, s nem kíméltük a tanulmányutak kölségeit, mi oka annak, hogy a milliókra menő kölcsön ügyet oly gyorsan, kellő körültekintés és tájékozás nélkül akarjuk lebonyolítani ? Kijelenti, hogy ha az eddiginél nagyobb differentia az ajánlatok között nem lesz, ő is a takarék, ajánlata mellett, foglal állást. Huray Géza számvevő számadatokkal érvelt a tanác; javaslata mellett. Bártfay Géza dr. Horn halasztási indítványa mellett szóllalt fel. Adorján János, dr. Fehér Gyula és Kiffer János hozzászólása után dr. Horn Károly a zárszó jogával élve, kijelenti, hogy előtte a megnyugvás kérdése lebeg. A többség a halasztási indítvány mellett döntött. A Kis-utcának járdával való ellátása 2400 kor., mig a Simor János-utca nyugati oldalának járdával leendő ellátása 2850 kor, költséggel elhatároztatott aképen azonban, hogy azon háztulajdonosok, kiknek beépítetlen területe előtt rakatik le a járda, annak költségét 4 '/„-ós késedelmi kamatokkal csak a telek beépítése után tartoznak fizetni, köteleés már döntésre érett ügy, annak színe elé lesz vezérelve. Ezután következett a conversió ügye, A polgármester röviden ismertette a conversió kérdését, s felhívta mindazokat, kik az esztergomi takarékpénztárral szemben elfoglalt állásuk, viszonyuknál fogva érdekeltek, a kérdés tárgyalásában való részvételtől és a szavazástól tartsák magukat távol, s amennyiben magát is érdekeltnek látta, elhagyta az elnöki széket, és a tárgyalás vezetésére Hoffmann Ferenc pénzügyi tanácsost, mint polgármester helyettest kérte fel. Ezután Rothnagel Ferenc főjegyző ismertette a pénzintézetektől bérkezett ajánlatokat, illetve felolvasta a pénzügyi bizottság és tanács üléseinek jegyzőkönyveit és véleményét, melyek szerént a felveendő 2.IŰO.000 korona kölcsön ügyében összesen három konkrét ajánlat, érkezett be nevezetesen : I ször az esztergomi takarékpénztártól, mely hajlandó 1980.000 korona kölcsönt 50 évi törlesztésre készpénzben, évi 4 974 e / 0 kamatra és 5*41 °/ # annuitásra adni. 2-or a pesti magyar kereskedelmi banktól, mely a 2.100. ООО koronás kölcsönt 4 ° 0 községi kötvényekben 50 évre, 4*88 °/o os annuitás mellett kész adni, s a kötvényeket 96 1 [ 8 *| 0-os árfolyam mellett számolja el. 3 szor a pesti első hazai takarékpénztártól, mely a kért 2.100,000 koron t 50 évre 4*90 %' os törlesztési hányad mellett 96 °/ 0-kal elszámolandó kötvényekben kész megadni. Ezeken kivül dr. Okolicsányi Zoltán budapesti ügyvéd arról értesítette a tanácsot, miszerint a »K. k. príy. allgemeine österreichische Bodeti-Credit Anstalt Wien с 4-85 °í, annuitás, 97 1 | í —98 %* os árfolyam mellett 51 '\ évig terjedő törlesztési időtartamra szokott pénzt kölcsönözni. A három concrét ajánlatot véve figyelembe, az esztergomi takaréknak 106.577 kor. a pesti kereskedelmi banknak 102.480 kor. és a pesti hazai első takarékpénztárnak 102.900 kor. volna évenkint annuitás cimén fizetendő. Felemlítette miszerént az esztergomi takarékpénztár időközben a kamatot 4 , 974°/ 0 ról 4'95%-ra és az évi amortisationális hányadot 5'4l°/ 0-ról 539-re szállította le, mely ujabbi ajánlat után, a pesti magyar kereskedelmi bank két ajánlatot adott be, mely szerint előző ajánlatát aképen módosította, hogy az amútást 4-88% helyett 4'87%-i a szállította le, az árfolyamot pedig az eddigi 96 7 8 °/ 0-ról дбЧ^Д-га emeli fel, miáltal az évi teher 210 koronával kissebbedik az előző ajánlattal szemben. Felolvastatott továbbá az esztergomi takarékpénztár ujabbi ajánlata, mely szerint hajlandó a késedelmi kamatokat 6°! #-ról 5°!o ra leszállítani, felemlítvén egyidejűleg, miszerént az 539°j 0-ban megállapított évi amortisationális összegből ujabb engedményt nem tehet. Majd olvastatott a pesti magyar kereskedelmi bank legújabb ajánlata, mely szerént hajlandó a kölvény szövegét aképen módosítani, hogy csak két törlesztési részlet fizetésének elmulasztása esetén válik az egész tőke esedékessé, majd, hogy a késedelmi kamatot 5° 0-ra szállítja le. Ezután felolvastatott a pénzügyi bizottság és tanács együttes javaslata, mely az esztergomi takarékpénztár ajánlatát javasolja elfogadni dacára annak, hogy a nevezett bank ajánlata látszólag előnyösebbnek mutatkozik. Az indokok, mellyek a tanácsot és pénzügyi bizottságot javaslatuk megalkotásánál vezették, a következők. Az annuitásokban 50 év alatt fize-
