Esztergom és Vidéke, 1903

1903-01-15 / 5.szám

hogy valaki önálló mesterember legyen. Az iparszabadság korlátlansága szülte azt a viszás helyzetet, hogy a tanuló éveit kitöltött tanonc anélkül, hogy magát szakmájában tökéletesítené, fölcsap mesternek j ez eredményezte azt, hogy gazdag és vállalkozó szellemű tőkések képesítés nélkül üzletvezetőt fogadva oly verseny elé állították a kisiparost, melyből győztesen ki nem kerülhetett. Mig az első körülmény az ipar fejlődésére és előbbrevitelére volt káros hatással, addig a másodszor említett eset a kisipart létében támadta meg. Az utolsó két évtized alatt egész iparágakat láttunk tönkremenni. A céhek fénykorában az ipar egyes középpontokra szorítkozott, a mi ezen középpontok forgalmát jelentékenyen emelte. Ma az ipar szabadság korában természetszerűleg meggyöngültek ezek a középpontok, mert most semmi akadálya sincs annak, hogy ezeken kívül is fejlődjék ipar. Morális szempontból határozott hanyatlás észlelhető az ipar terén. Mig mindezek aláásták a magyar ipar jövőjét, az egyre fejlődő és állami pénzzel támogatott nagyipar egymás után mérte a halálos csapásokat a kisiparra. Hatalmas gyártelepek keletkeztek állami támogatás mellett, és a versenyben a nagyipar lőn a győztes. Sürüen hangzottak el a panaszok, hogy nem pártolják a kisipart; nem pártolták, mert az nem haladt előre és természetesen a gyáriparral, annak olcsóságával versenybe szállni nem tudott. Mindezen lehetett volna segíteni az ipari szakoktatás fejlesztésével és a szövetkezeti eszme terjesztésével. Itt-ott történt is kísérlet e téren, de ezek is sokszor oly szerencsétlenül ütöttek ki, hogy a kisiparosban bizalmatlanságot kelvagyok ! felel kurtán az útitárs ; ismét behunyja a szemét, a karjait keresztbe fonja és a lábait az átellenes ülésre rakja. A vaskos hölgy szeme kerekre nyilik. — Van Palen a neve ? kiáltja. Milyen különös ! Hiszen akkor rokona a rotterdami van Palenoknak ? Képzelje, évekig jártam abba a házba, mert van Palen Kató barátnőm volt. Talán a nagynénje az ? Nagyon jószivű teremtés, csakhogy ideges, sokszor felfortyant semmiért s igy történt, hogy ellenségekké lettünk ... él még? A beszéd fonalát érthetetlen dörmögés szakítja meg. — Nem él ? Oh, ezt mégis nagyon sajnálnám. Ön a van Palen van de Wynhaveneket érti, ugy-e ? Ismét dörmögés. — Vagy talán a van Palen van de Baan-ok rokona ön ? Azokat gondolja ? — Nem! Nekem nincsenek rokonaim. — Egyetlen egy sincs ? — Nincs. Árva vagyok és aludni akarok. Oh, uram teremtőm, ön árva ? Talán az árvaházban nevelkedett ? Szegény, be sajnálom! Mindig nagyon fájt a szivem a kis árvákért; hiszen jó, jó, nincs rosz dolguk az árvaházban, de kérem annyi babot, borsót és répafőzeléket kapnak azok, hogy borzasztó ! És még sok minden nincs ugy, mint otthon. Bizony, bizony ... De azt nem gondolná ám az ember, hogy ön ilyen kis árvafiu volt, tettek és azok üdvös voltáról meg nem győzték. Ezen a ponton állunk ma, midőn egy közgazdaságilag igen fontos osztály, az iparos osztály létkérdéséről van szó. Talán még nem késő és okos törvénynyel lehet segíteni mindezen évtizedes bajokon, bár az nem könnyű dolog a szerzett jogok sérelme nélkül. Valami módot azonban mégis kell találni, hogy az ipar érdekei meg legyenek védve és összhangba jussanak az egyébb közgazdasági tényezőkkel. Egy hó közigazgatása. Esztergom, jan. 13. . Esztergom megye közigazgatási bizottsága ez évben ma tartotta első ülését. Az elnöklő lőispán megnyitván az ülést, üdvözölte a bizottság tagjait és szerencsét kivánt nehéz munkájuk sikeres megoldásához, mit a távollévő tagok igazolása követett. A napirend előtt dr. Helcz Antal egy kérdés, illetve kéréssel járult a bizottság elé, melyben aziránt kért tájékozást, vájjon miféle intézkedés van a tekintetben, hogy ha a napirendre kitűzött és előkészített tárgyakat a bizottság tagjai eleve kívánják megtekinteni és az ügy mibenállásáról maguknak tájékozást óhajtanak szerezni, hol és miképen áll ez módjukban. ^ A főispán és B. Szabó Mihály főjegyző azon felvilágosítása folytán, hogy a tárgyalandó ügyek az ülést megelőző napon a főispánnál betekinthetók, dr. Helcz Antal megnyugodott. Brucsy János szollak fel ezután, s hivatkozva az 1876 évi VI. t. c. 17 §-ára, előadta, hogy a törvény előírja, miszerént a napirend a bizottság tagjaival közöltessék, s igy mi okát sem látja annak, hogy a törvény rendelkezéseinek mellőzésével, frappáns, hirtelen dolgok kerülnek elő, mellyek meglepik az embert. B, Szabó Mihály felolvasta a Brucsy által hivatkozott törvényszakaszt, mely nem látszik olyannak, nagyon fájintos — és, kérem, első osztályon utazik! A jó Isten ugyancsak fölsegítette a dolgát. Én például csak egyszerű polgárasszony vagyok, de hál' Istennek van mit aprítanom a tejbe és csak harmadik osztályon utazom. Ma különben nem volt harmadosztályú kocsi, hát a másodikra kellett jegyet váltanom és mert a második tele volt, az elsőn utazom. Mily gyorsan megy ez a vonat, látja, hogy repülnek mellettünk a bakterházak. Ugy-e Rotterdamig csak egyszer áll meg a vonat, Nieuwersluisnál ? Ott minden vonat megáll. — Hála Istennek, Nieuwersluisban megáll! mormogja az útitárs, akit már végképen kihozott sodrából az öreg aszszony szakadatlan fecsegése. Néhányszor ásított, aztán egyszerre fölemelkedett fektéből, végig nézi szomszédját és igy szólt megindult hangon : — Önnek, úgy látszik, jó szive van! Meglátszik rajta, hogy szelid lélek és együtt érez az árvákkal. Nemde ? Az asszony lassan, méltóságosan int a fejével és ezt kérdi: — Nem ismerte se apját, se anyját ? — Nem, soha, felel a szomszéd bánatosan és elfojtott zokogás hangján folytatja : Apám meghalt születésem előtt és szegény jó anyám szintén. (Vége köv.) b) a II-ik tanácsba: dr. Csernoch János és Usztanek Antal rendes, Brucsy János és dr. Fehér Gyula póttagokká, jegyzővé : dr. Thuránszky Lajos, helyettesévé : Fekete Rezső, — IX. Az erdészeti bizottságba: elnökké: Reviczky Gábor, tagokká: Usztanek Antal és Brucsy János, jegyzővé dr. Thuránszky Lajos, helyettesévé : Pisuth Kálmán választattak meg, illetve neveztettek ki. Az Esztergom sz. kir. város iskoláinak jellegét megállapitó bizottság elnökéül, dr, Komlóssy Ferenc lemondása folytán, dr. Helcz Antal választatott meg. Felolvastatott ezután a belügyminister leirata, mely szerént Bártfay Géza fellebbezésének elutasításával helybenhagyta a közigazgatási bizottság azon határozatát, hogy Thuránszky Lajos dr. tb. főjegyző ellen, a párbajvétségből kifolyólag fegyelmi eljárást el nem rendelt. A visszautasítás oka formai, hogy t. i. a fellebbező a kérdéses ügyben nem érdekelt. Az alispán átirata folytán, a város tanácsa áltai a tűzoltói intézményre vonatkozólag adott jelentés került tárgyalás alá, melyben a város tanácsa jelenti a többek között, hogy a tűzoltó intézmény a folytonos haladás és tökélesbülés utján áll, hogy önkéntes tagjainak száma 27-ről 76-ra szaporodott fel, hogy szerelvényei rendben vannak és gyarapitattnak, hogy újév napjától kezdve éjelenként I fizetett és 4 önkéntesből álló őrség teljesiti a szolgálatot, felemlíti a jelentés, hogy nagy akadálya a gyors kivonulásnak a hiányos tűzjelzés. Előadja továbbá hogy a lövés általi tűzjelzés visszaállítandó, majd kéri, hogy a ministeit keressék meg, a távbeszélőnek a tűzjelzés érdekében, az éjjeli szolgálatra leendő berendezése végett, mit a bizottság el is határozott. Hey a Tivadar, főleg a víztoronytól távolabb eső Vízivárosban előforduló tüzeseteknél tapasztalható vízhiányra utal. Dr. Csernoch János a tüzoltő intézményről felhangzott kritikát túlzottnak tartja. A pénzügyigazgató jelentéséből tudjuk meg, hogy a megye területén az adóbefizetés kedvezőbb, mint előzőleg volt. A kir. tanfelügyelő a népoktatás december havi állapotáról számolt be jelentésében, majd ismertette az ovo és tankötelesek összeírására vonatkozó kultuszministeri rendeletet, majd ennek folytán hozott határozati javaslatát, mit a bizottság elfogadott. Az államépitészeti hivatal főnöke az utak állapotáról, jó karban létéről számolt be. Dr. Csernoch János a nánai szakaszon alkalmazott fedanyag rosszaságáról emelt szót, majd a vonalszakasznak Párkányon keresztül vonuló részére nézve előadja, hogy az ugy egészségügyi, mint az út jókarban tarthatása szempontjából mindkét oldalon ki lenne árkolandó s rajta az egyes házak előtt hidak lennének készítendők. Majd az utmenti nagy fák kivágását tette szóvá. Brutsy János egy lépéssel odébb ment, az államépitészeti hivatal figyelmét a köbölkúti szakaszra is kéri kiterjeszteni, Thaly István műszaki tanácsos válaszolva a két rendbeli felszóllalásra, kijelenti, hogy uj, keményebb fedanyagról már gondoskodva van, sőt az út egy része már is azzal fedetett. Az árkolásra nézve előadja, hogy az országútnak Párkányon keresztül vonuló szakaszán létesítendő fedett csatornák terve már elkészült s kivitelre vár. A köbölkúti vonalszakaszra előadottakat nem találja indokoltnak* a Brucsy által jelzett rendelkezést csakis a rendkívüli ülésre irja elé, s mivel a mai rendes, arra az idézett sorok* nem vonatkoznak, minek utánna Brucsy a választ tudomásul vette. Ezután következett a napirend, melynek első tárgya az alispánt jelentés felolvasása és tudomásul vétele volt. A jelentés a közrendészet terén felemlitésre méltót nem talált. A tűzrendészet terén néhány tűzről, majd a katonai ügyek csoportjánál a megtartott utóáüitásokról emlékezett meg. A törvényhatósági élet köréből az utolsó pénztárvizsgálatról, majd a közigazgatás egyszerűsítése folytán beállott intézkedések és teendőkről emlékezett meg. A községi életre vonatkozó fejezetében felemiitette, miszerint átirt a városhoz, a tűzoltó intézményre vonatkozólag, a panaszolt hiányok orvoslása okából. Felemiitette, hogy a községi képviselők és előljárósági tagok választása nagy részt már be van fejezve, s amennyiben nincs, úgy e tekintetben a főszolgabirákat felhívta annak igazolására, hogy mi az oka annak, hogy a választások az 1903. évbe nyúltak be. Ezután következett a bizottság újonnan megválasztott tagjainak bejelentése és a bizottság tagjaiban történt változások folytán, az albizottságok kiegészítése részben választás, részben az elnök által történt kinevezés alapján. Az ekként kiegészített bizottságok a következőképen alakultak meg. /. A fóldmivelési minisztert érdeklő ügyekben szakelőadóvá: Usztanek Antal,II. Az évi és évközi jelentések előkészítésére hivatott küldöttség tagjaivá : Kobek István és id. Eggenhofer Józset, —> III. A fegyelmi választmány tagjaivá : a. ) állami közegekből rendes tagokká: Vargyas Endre és Bárczy László, póttagokká : Thaly István, — b. ) a törvényhatóság részéről választott bizottsági tagokból rendes tagokká: Hey a Tivadar és dr. Csernoch János, póttaggá : Frey Ferenc, jegyzővé : dr. Thuránszky Lajos, helyettesévé: Pisuth Kálmán, — IV. A fellebbezett gyámsági és gondnoksági ügyek Il-od fokú elintézésére hivatott küldöttségbe;. a. ) megválasztattak rendes tagokká: Frey Ferenc és Usztanek Antal, póttaggá : Brucsy János, — b. a főispán által kineveztettek rendes tagokká : Hey a Tivadar és Kobek István, póttaggá : dr. Helcz Antal, jegyzővé : Hollósy Mór, — V. A börfönvizsgáló bizottságba : elnökké : Heya Tivadar, tagokká: Révfy Zoltán, Thaly István és dr. Fehér Gyula. Hivatalból tagja a tiszti főorvos, jegyzővé : dr. Thuránszky Lajos, helyettesévé : Fekete Rezső, — VI. A pót adók egyénenkénti kivetése elleni felszólamlások elintézésére hivatott küldöttség tagjaivá: Heya Tivadar, Usztanek Antal, Kobek István és Bárczy László, jegyzővé : Pisuth Kálmán, — VII. Az erdei kihágást IL fokú bizottság tagjaivá, és pedig a) az I ső tanács tagjaivá: Heya Tivadar és Frey Ferenc rendes, id. Eggenhofer József és dr. Helcz Antal póttagokká, b. a Ilik tanács tagjaivá: dr. Csernoch János és Reusz József rendes, dr. Fehér Gyula és Brucsy János póttagokká, jegyzővé : Dr. Thuránszky Lajos, helyettesévé: Fekete Rezső, — VIII. A mezőgazdasági munkás ügyekben ítélkezni hivatott II od fokú bíróság tagjaivá. a) az I-ső tanácsba: Heya Tivadar és Kobek István rendes, id. Eggenhofer József és dr. Helcz Antal póttagokká,