Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-25 / 51.szám

összegségével a magyar nemzeti eszme szolgálatában álljanak, mert ezen kivül állni a haza árulással egyenlő vétség. És ha a magyar állam területén magyar állam polgársággal dicsekvő kath. pap esik a vétségbe, az reánk nézve kétszeres fájdalom, mert magyar eredetű és magyar tulajdont képező vagyon révén nyerhette és nyerte meg kiképzését, mert a magyar kath. egyház nagy múltjának tanúsága szerint egy ezredéven át leghívebb ápolója fejlesztője volt az jelenleg is és lesz a magyar nemzeti állam, eszme és gondolat kialakulásának, mint a hogy nem is lehetett más mikor ő volt a letéteményezője is, ki nélkül már réges-rég, mint a népvándorlásban szereplő vitéz, de letűnt népről emlékeznék meg Clió. A magyar kath. egyház ily hűtlen sáfárja ily háládatlan existentiája megérdemli, hogy vezekelni küldessék, működésében pedig a legszigorúbb megtorlással megakadályoztassék. Az ilyen papok nem állhatnak élén a magyar kath. iskoláknak, valamint nem állhatnak a vele egy húron pendülő tanitók sem, kik csak megvetést érdemelnek. Es a ki a kath. iskoláknak létét, virágzását nemzeti aspiratiókkal veszélyezteti, jegyezze jól meg, az első sorban a hitvallásos szellemet veszélyezteti és ne jajgasson, hogy nyomában az állami iskola kél, amelyoen szerinte száműzve van a hitvallásos szellem ; de vette, és azért kezdte meg éljen szóval mélyebb harcba bocsájtkozás nélkül visszavonulását. A középnek áttörése és a vezénylet teljes hiánya miatt méltán attól tarthatott, hogy dandárának visszavonulási útja el fog vágatni. Az ellenség terve csakugyan sikerült is, mire hadtestünket az általános pánik szállta meg, és vadfutásnak eredt, mi iszonyú áldozatta! járt, és több ágyút is vesztettünk. Ekkor érkezett meg Damjanits hadteste. E pillanat valóban felséges és oly nagyszerű volt, hogy azt hiába kisérteném meg leirni. Elöljárt a 9-ik és 3 'ú zászlóalj lelkes éljeneket hangoztatva tiszteik kezében felbátorítólag villogotl a kard, a legénység szemében a harc vágy tüze lángolt, és oly páratlan rend ben és nyugodtsággal haladt előre mintha vidám ünnepre sietne. A közibüfe vágó sürű-ágyúgolyókat éljen üdvözléssel fogadta és a hidra concentrált ágyútűz dacára, roham lépéssel tört keresztül a hidon. Hasonló lelkesedéssel kö vette őket a többi zászlóalj. A harmadik hadtest tüzérsége is megkezdte a tüzelést, és előnyomulását, szóval az egész hadtest öszműködése valóban páratlanul nagyszerű volt, de nem csoda ott járt közöttük a mester, Damjanití mint egy had Isten. De fájdalom, közöttünk nem láttunl vezért, intéző kezet, a ki a csata kimene tele érdekében befolyását érvényesítette volna. Tartalékunk nem volt, a csapa tokra hagyatott a szükkörű intézkedés, г ezért a csatát el is vesztettük. De háh Isten, Damjanits helyre hozta azt. Hadtestünk is rendben állt, s követt« a csata menetét, de a nagymunkábó többé nekünk mi sem jutott, mert Jela sits hadtestét Damjanits teljesen első pörte, és alkony tájban a Tápió-Bicskéi túlfekvő magaslatokon táborba szállv; tölténk az éjet. (Folyt, köv.) legyen arról is meggyőződve, hogy a pánszlávizmus és a pangermanizmus is, mint minden kath. iskolában, hol vezetői, irányitói a lelkészek és a tanitók a magyar nemzeti szellem szolgálatában ernyedetten és kitartó harcosai ama legszentebb nemzeti törekvésnek, hogy az állam egységessége a nyelv egységben domborodjék ki. Miért ? mert a nyelv határainak kiterjesztésével párhuzamban halad az állam nagysága és hatalma is. Erre a nagyságra pedig minden magyar em ber törekedik és e törekvésben meggátolni senki által sem engedi magát. Ezen kijelentés gyönyörűen tükröződik Magyarország hercegprímásának Vaszary Kolos bíboros ér seknek a magyar nyelv tanítása ügyében kiadott rendeletében, a melyben a magyar nemzeti egység eszméje, gondolata ' sugárzik ki, nyelvében is magyarrá tenni a haza összes polgárait, mely összeségében a magyar nemzetet alkotja. Aliquis.. A kath. kör jubileuma. Esztergom, június 21. Helyi társadalmunk egyik jelentősebb tényezője, az Esztergomi kath. kór f. hó 21-én, azaz vasárnap ünnepelte fennállásának io éves évfordulóját. Kétszeres örömmel ünnepelte ezen előkelő egyesület a jubileumot, mert a jelen viszonyok között, amikor egy egyesületnek létezése, vezetése, az egyesületi élet és szellem ébrentartása és fokozása tömérdek nehézségbe ütközik, szép eredmény az, mellyet a kath. kör. elért. Az ünnep a királyvárosi plébánia templomban d. e. fél II órakor tartott szt. misével kezdődött, melyet dr. Walter Gyula apátkanonok, a kör alelnöke, diszes íőpapi ornátusban, fényes segédlettel poníificált. Mise alatt a kör dalárdája szép egyházi énekeket adott elő, Mise után pedig az egész jelen volt közönség a kör nagy termébe vonult, hol x

/

4 12 órakor díszközgyűlés tartatott. Mattyasovszky Lajos lovag elnök meghatott hangon üdvözölte a megegjelenl diszes közönséget s büszkén tekinteti vissza, a kör életében oly szerencséser lefolyt egy évtizedre. A jkv. hitelesítésére Maszlaghy Ferenc praelátus kano nokot és Frey Ferenc orsz. képviselői kérte fel. Ezután Bárdos Rémig dr. a kör fáradhatatlan titkára állott fel szólásra. A kör 10 éves működéséről számolt be olj ékes szavakkal, oly lelkes, tartalmai előadásban, hogy a jelen volt közönség zajos tetszésének élénk tapsviharral adotl kifejezést, melynek utánna a tiszteletbe! tagok választása következett. Mattya sovszky elnök ajánlatára a közgyűlés gróf Ziehy Nándort és ifj. gróf Zichy Jánost egyhangúlag tiszteletbeli tagoku választotta meg. Az elnök zárószavában a jelenvol szép és diszes hölgyközönséghez fordult Kérte őket, hogy mint minden szépnél és nemesnek hivatott pártfogói és forrásai a jövőben is őrizzék szivükben a vallás és erényt, és ne vonják meg érdeklődé süket és szeretetüket a kath. körtől. A közönség déli 12 órakor szétoszlott A kör férfi tagjai d. u. 3 órakor г kertben megtartott tekeversenyen ujbó megjelentek. A versenyen igen számosat vettek részt és azt mindvégig a leg nagyobb érdeklődéssel kisérték. Végre esti б órakor az elnök kihir dette az eredményt, mely szerint: I. dijat nyerte : dr. Perényi Kálmái 2. dijat nyerte : Kersch Ferenc (Kis Kohn bronz tintatartót.) 3. Szoleczky János (Lámpát Íróasztalra.) 4. és 5. dijat nyerte: Etter Gyula (Ezüst citrom facsaró, és egy üveg pezsgő.) 6. dijat nyerte: Kersch Ferenc (Hamutartót.) Ez alatt a tagok nejei is lassan a kertbe gyülekeztek, a melyet ez alkalommal díszes lampionokkal ékesítettek fel. A tekeverseny berekesztése után az egész társaság a termekbe vonult, hol őket teritett asztal, ízletes vacsora és cigány zene várta. Az ünnepi vacsora menüje a következő volt : Sonka. Füstölt marha nyelv. Borja sült. Liba és kacsa sült. Saláta. Túrós és diós lepény. Gyümölcs. Sajt. Bor. Pezsgő. Elnök a jelen volt hölgyekre, dr. Perényi főbiró az elnökre és titkárra mondottak felköszöntőket. Az ízletes vacsora után a közönség a kivilágított kertben sétált, asztalbontás után pedig a cigányzene hangjai mellett táncra perdült a fiatalság, mely csak az éjfél utáni órákban oszlott szét. Alabárdos. Magyar Védő Egyesület. Országos fontosságú esemény történt e hó 14-én Budapesten. A 40-es évek hagyományai újultak meg e napon. A magyar ipar és termelés mostoha sorsán érzett jogos aggódalom és a segítés el, halaszthatatlan szükségének érzete hozta össze közéletünk jeleseit, amikor a Magyart édő egyesület az uj városháza dísztermében megtartotta alakuló közgyűlését. Mintegy negyedfélszázan jelentek meg a magyar társadalom minden rétegéből, közöttük közéletünk számos kitűnősége, mig mások kik a nyári szeson miatt már elutaztak a fővárosból levélben és táviratokban csatlakoztak a mozgalomhoz. Jelen voltak : Gróf Sommssich Tihamér, Barthos Tivadar táblabíró, Hlatky István, esztergályos mester, Halász Ferenc min. o. tanácsos, Gyömrői Manó udv. kárpitos, Haasz Alfréd gyáros, Herman Ödön udv. szállító, dr. Loosy gépgyárigazgató, Láng Lajos gyárigazgató, tornyai Schossberger Rezső, Szerencs János főrendiházi titkár, lik Mihály nemzeti kaszinói titkár, Rózsa Károly, Zseni József, Löherer Andor, Zórád István az О. M G. E. titkára, a fővárosi ipartestületek elnökei és több fővároei testület elnöke stb. A karzatot szép hogy közönség töltötte meg. Az elnöki széket Somssich Tihamér Gróf, Hlatky István és Barthos Tivadar foglalták el. Somssich Gróf lelkes szavakkal magyarázta a mult század negyvenes éveinek mozgalmát és köztetszés között fejtette ki, hogy az alakuló egyesület becsületes homlokára csak ez van irva : >Szeretem hazámat jobban, mint a külföldet, anélkül, hogy a külföldet gyűlölném. A hazai ipar és mezőgazdaság gyönge növényét akarom táplálni mig megerősödik annyira, hogy maga is megküzdhet erősebb versenytársával.€ Felhívta a társadalom .minden rétegét a mozgalomhoz való csatlakozásra. Üdvözölte az iparosokat a kereskedőket és gazdákat, kik együtt megjelenvén, fényes tanúságot tettek a mellett, hogy nem ők ellenségei egymásnak, hanem a külföld valamennyinek. Megnyitja a közgyűlést, hosszas szűnni nem akaró taps és ezután lélekemelő jelenet következett. A polgári dalkör rázendített a szózatra, melyet lent és a karzaton állva énekelt vtle négyszáz torok, miközben számosaknak könnyek gördültek végig arcán. Barthos Tivadar táblabíró meghatott szavakkal adta azután elő a szervezkedés történetét. Rámutatott arra, hogy fejletlen iparunk folytán Ausztria és a többi külföld iparának valóságos gyarmata az ország, minek folytán száz meg száz millió vándorol ki az országból és a nemzet folyton szegényedik. Ezután ifjúi tűzzel lelkes szózatot intézett a közönséghez, hogy pártolják, védjék a hazai ipart és mezőgazdasági termelés^ a magyar munka gyümölcsét és a magyar munkást. Szavait, melyet viharos tetszésnyilvánítások amúgy ís sűrűn szakítottak félbe, percekig tartó lelkes tüntetés és taps követte. Jeremiás Arnold előadó felolvasta ezután az ország minden részéből érkezett sürgönyöket többek között Vig Albert iparoktatási kir. főigazgató, nagysombory Sombory Lajos főrendiházi tag. Kohl Medárd püspök, Zilahi Simon, Budai Barna, Zilahi Rezső és mintegy negyven sürgönyt és több levelet. Felolvasta az E. M. К. E. átiratát, melyben az egyesület mozgalmához testvéri csatlakozásukat jelentették be, felolvasta Rákosi Jenő levelét, melyek nagy lelkesedést keltettek ép ugy, mint a temesvári keresk. és iparkamara üdvözlő sürgönye, melyben a kamara az egyesület támogatását igéri. Tóth Károly az iparosok nevében tartott ezután szép talpra-esett beszédet, Erdős Lajos ref. lelkész pedig magasröptű szép beszéddel valósággal elragadta a hallgatókat. Rákóczy Károly szép beszédben jelentette be, a fővárosi házfelügyelők egyesülete tízezer tagjának testületileg való belépésit. Springer József a fővárosi kisvendéglősök és korcsmárosok ipartestületének tagjai nevében bejelenti, hogy ezennel mindnyájan belépnek az egyesületbe. Sedianszky János bejelentette, hogy a szűcsök stb. ipartestülete szintén testületileg belép az egyesületbe. Jeremiás előadó jelentette ezután, hogy az egyesületnek eddig közvetlenül belépett tagja van 600. Testületileg beléptek : A nagykőrösi, a zombori, a kolozsvári, az újpesti, az eperjesi, simontornyai, szegedi, erzsébet-kossuthfalvai ipartestületek kilenc fővárosi ipartestület, az első III. ker. polgári kör, stb. Belépett az országos központi hitelszövetkezet ipari oszt. főnöke, az O. M. G E. igazgatója és titkárai. A magyar gyáriparosok szövetségének elnöke, az Otthon irók körének elnöke s a többi. Jeremiás Arnold felolvasta ezután az egyesüket alapszabályait, mely szerint az egyesület célja : a hazai ipari mezőgazdasági termelés és a hazai munka és kereskedelem védelme és fejlesztése. A magyar birodalom gazdasági és ipari termelésének védelmét és fejlesztését célzó mozgalmaknak és az e célokra törekvő érdekeknek egyöntetű és orizágos képviselete, úgyszintén e- célok érdekében alkotott törvények, rendeletek és hatósági intézkedések gyakorlati végrehajtásinál a hatóságok támogatása és a végrehajtás ellenőrzése. Többek hozzá szólása után az alapszabályok egyhangúlag elfogadtattak és a választások következtek. Rákosi Jenő és Császka György kalocsai érsek javaslata folytán egyhangúlag, nagy lelkesedéssel az egyesület fővédőjéüi megválasztották : József Ágost magy. kir. herceg ur ő fenségét kihez küldöttséget fognak meneszteni, és Vaszary Коlozs bíboros, hercegprímást, Esztergom érsekét. Jeremiás Arnold olőadó felolvasta ezután a hercegprímás levelét, melyben ő eminentiája a fővédŐség elfogadásásáról értesiti az egyesületet. Lelkes tüntetés közben elhatározta a közgyűlés, hogy táviratilag üdvözli ő eminentiáját. Védnökökül megválasztották: Császka György kalocsai érseket, Károlyi Sándor grófot, Chorin Ferencet, Bánffy Dezső bárót, Mailálh Gusztáv püspököt, Dessewffy Aurái grófot, Rákosi Jenőt. Előadó bejelenti, hogy Chorin Ferenc és Rákosi Jenő főrendiházi tagok, már a szervező bizottságot is állandóan támogatták tanácsaikkal. Tiszteletbeli elnökök lettek: Béldi Ákos gróf, Márkus József főpolgármester, Mailálh József gróf, Talián Béla, Seydl Ambrus min. tan. Andrássy Dénes gróf, Pálffy Miklós herceg, Pálffy János gróf, Szapári Pál gróf. Tiszteletbeli tagokul választattak: Özv. Somssich Pálné, özv. báró Lipthay Béláné, gróf Szapári Pálné, gróf Vay Ábrahámné, gróf Andrássy Aladárné, gróf Vigyázó Sándörné, Inkey Kálmánná