Esztergom és Vidéke, 1903

1903-06-18 / 49.szám

— A kaszinó nyári mulatságai. A kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésén elhatározta, hogy a nyári évad ban négy mulatságot rendez a Kovácspáraknál és pedig: július 4 és 18, továbbá : augusztus 8 és 22. napjain, me'yeknek rendezését a titkár, mint főrendező és harminc tagból álló vigalmi bizottságra bizta, nevezetesen: Főren éezS'. Niedermaisn Ferenc titkár, a bizottság tagjai: Aldory Viktor dr. Alföldi De/.ső dr., Berán Károly, Berényi Zoltán dr., Berényi Zsigmond, Brenner Antal, Brenner József ifj., Brenner Károly Csupor István ifj., Csupor Lajos, Dobó Jenő, Elbel Tibor dr., Ferencz Emil dr., Frey Vilmos, Fischer László, Geiger Gyula, Grósz István, Kelemen Béla, Koksa Tivadar, Lenkei Emil, Marosi Károly, Mattyasovszky Béla dr., Nagy Pál, Oltóssy Ferenc ifj., Preszler Gyula, Reus/ Ferenc, Sle'ffer Mátyás, Trautwein Gyula, Zwillinger Ferenc dr. A meghivók még e hét folyamán fognak szétküldetni. — Eljegyzés. Jetiinek Adolf eljegyezte Rosenzweig Herman kedves leányát Mariskát Esztergomban. — A kath. legényegyesület nyári mulatsága. Az esztergomi kath. legény" egyesület folyó hó 28-án vasárnap a házépítési költségek fedezésére a Kovácspataknál nyári-mulatságot rendez, melynek tárgysorozata a következő : 1. Indulás délután 1

/

í 2 órakor az egyesület he . iségéből. 2. 3—5 óráig mulattató játékok és különféle tréfás versenyek dijakka

1

. 3. Dijtekézés nyereményekkel. 4. 5 órakor a tánc kezdete. 5. Világpósta képes íeve'ező-lapokkal. 6. Esti tűzijáték. Be ;

pő dij személyenkint 60 fillér. Felülfuetáscket köszönettel fogad és hirlapilag nyugtáz a rendezőség. A csavargőzös ez alkalomból a következőképen közlekedik. I. menet d. u. fél 2 órakor. II, menet d. u. 3 órakor, III. menet d. u. 4 óra 30 perckor, IV. menet d. u. 6 órakor, V. menet este 8 órakor, VI. menet este 9 órakor. Kedvezőtlen idő ese én a mulatság következő napon, hétfőn, szt. Péter és Pál napján tartatik meg. — Névmagyarosítás. Balek Mariska úrhölgy, Bárdos Gyula tanító nővére, tatai tanítónő vezeték nevét Bdrdos-га. magyarosította. — Kegyeletes emlékezés. Győrffylv&n. halálának husz éves fordulóját tanférfiaink tegnap délután kegyelettel ülték meg a szentgyörgymezei temetőben, melyről lapunk legközelebbi számában retcrálunk. — Diák majális. A főgymnásiumi ifjúság mulatságára vettük az alábbi meg- j hivót. »Az esztergomi kath. főgimnázium j ifjúsága 1903. évi június hó 25-én aj Kovács pataknál nyári mulatságot rendez, I melyre t. cimet és b. családját tisztelet-! meghívja a rendező bizottság. Személyjegy I kor. Jegyek váthatók Brutsy Gyula úr üzletében és a mulatság napján a Kovács pataknál. A tiszta jövedelmet jótékonycélra fordítjuk. A csavargó ?ös a rendes meneteken kivül 7 órakor és 10 óra után egyszer közlekedik. A rendező bizottság: Magurányi Jenő főrendező, Daubner Géza háznagy. Mondada Jenő pénztáros, Varsányi Ignác ellenőr, Рек János cigánybáró, Kégly György háznagy, Fray János pénztáros, Tenschert Herbert ellenőr. Rendezők: Barta Aurél, Blau Desző, Eichner Albert, Kemény Gyula, Kuzmich Gábor, Lasztovica Győző, Margó István, Palfi Rezső, Varga József, Vorák Sándor, Vachtler István, Weisz Ignác, Wilheim Károly. — Esztergom város kölcsöne. A „Közgazdaság" legutóhbi számából veszszük át a sorokat. »Mar több alkalommal megemlékeztünk arról, hogy Esztergom város részben régi adósságainak konvertálására, részben pedig ujabb beruházások létesítésére 21 millió korona kölcsönt szándékozik felvenni. Most, miután ugylátszik a belföldi ajánlatok nem tetszettek a városnik, még pedig csak azért, hogy néhány bölcs városatya megmutathassa, hogy mennyire terjed financziális látóköre, egy berlini lapban tesz közzé felhívást, hogy a pályázni kívánók folyó hó 28 ig nyújtsák be ajánlataikat. Mi a hiteiket es':s e módja ellen semmi kifogást sem emalnénk akkor, ha a hazai és német p^nzviszonyok között mostanában olyan eltérések vo'nának, hogy abból a városra nyilvánvalóan kár háramlik. Ámde ma hazánk pánzviszonyai általában vannak legalább is olyan kedvezők, mint a külföldéi, miért fordult hát igényeivel a külföldhöz ? Lehet, hogy vannak titkos intenciói a városnak, amelyeket mi nem ismerünk, de eljárása minden formában kiméíetlens/g hazai pénzintézeteinkkel szemben, amelyek éppen a legutóbbi időben a lehető legkedvezőbb félté;elek mellett nyújtanak hitelt a törvényhatóságoknak. Egyébként pedig kíváncsian várjuk a nemzetközi pályárat eredményét és a további megjegyzésekre fentartjuk magunknak a jogot.* Fenti sorokra, mi csak azt jegyezzük meg, hogy tisztelt laptársunk tévedésben van ha azt hiszi, hogy a várost valamelylyes titkos intentiók, s nem a jól felíogott anyagi érdekek vezérlik, mit indokol jelenlegi helyzete. — MŰ-hazafi Ság. Nincs magasztosabb érzés a házafiságnál, de nincs furcsább annál, ha valaki a hazafiságot csak azért fitogtatja, hogy ebből hasznot húzzon Egy kirivó példája az ilyen mű-hazafi aknák egy gyáros, ki nagy garral hirdet «magyar* Thomassalakot «kartellen kivül» mintegy reámutatván ezzel arra, hogy a többi Thomassalakgyárak kartellbe léptek vo'na a gazdaközönség kizsákmányolására, ami nem egyébb merő ráfogásnál. Továbbá azt hirdeti emiitett gyárosunk, hogy »ugyänoly foszforsav tartalommal és porfinomsággal, mint a német vagy a cseh salakc a világért sem említené azonban, hogy ezen foszforsavból mennyi az oldható, mert megvan a magi oka, hogy erről bölcsen halgasson ! Ugyanis tény az, hogy a magyar Thomassalak ugyanannyi foszforsavat tartalmaz, mint a német vagy cseh áru, de ami a magyar salak oldhatóságát illeti, ugy jobb erről nem is beszélni, mig р. о. a német gyárak legalább 80 % oldhatóságot szavatolnak, már pedig a növénynek oldható foszforsav kell, nem pedig olyan, amilyet egyáltalán fel nem vehet táplálkozására, fejlődésére nem fordíthat. Ha már állást akarunk foglalni a cseh gyártmány ellen, mert a csehek is azon igyekeznek, hogy a magyar lisztet kiszorítsák, ám tegyük, megvan az okunk rá, de hogy csupa képzelt hazafiságból a kifogástalan minőségű német, »csillag« védjegyű árut saját kárunkra szintén visszavessük, ehhez nem elég az, hogy ily eljárással elősegítjük egy magyar gyár felvirágoztatását, mert ezt csak az esetben tehetnők, de ekkor hazafias kötelességünk is volna, ha a magyar gyár ugyanazon árért, ugyanazon minőségű árut szállítaná. — Konkurzus. A Veszprém-egyházmegyében a papi pályára iépni óhajtó ifjak fölvételi vfzsgálata folyó évi július hó i-én a délelőtti órákban történik meg Veszprémben, a püspöki palotában. A fölvételt kérő ifjaknak . keresztlevéllel s érettségi bizonyitványnyal ellátva, folyó évi június hó 30-án kell jelentkezniük az egymázme^yei irodában, a hol orvosi vizsgálatnak is alá kell magokat vetniök. Miheztartás végett szíveskedjenek a tdő lelkész urak erről az érdeklődőket értesíteni. — Iskola bezárás. A bátorkeszi izr. népiskola a kanyaró járványszerü fellépése folytán bezáratott. — Seríésorbánc Farnád községében a sertésorbánc fellépett. Csarnok. II. Vilmos császár palotája.*) Irta: Vértesi Károly. Egyik legszebb. — Hétszáz helyiség. — I Papucsban. — Vörös terem, — Kőnigszimmer. — Aranybrokát szoba. — A vörös sas terem. — Ezüst gyertyatartók »fábó'.« — Lovagterem, trónterem, — A honnét a fekete sasok röpülnek. — Óra régiség. — Nevezetes képek. — О Felsége arcképe. — Fényes kivilágítás. — A palota kápolnája. — Egész templom. — Képek és oszlopok. — Isten dicsősége, ember dicsősége. — Pompei kincseiből. Remek kupola. — Isteni tisztelet. * * * A Königliche Schloss látnivalóinak megtekintésére igyekeztünk. Előszobáztunk. »Alles muss der Mensch einmal lernen,« mondta Bismarck mikor hasonlóképen várakozott az előszobában bukása után. Aki már néhány nevezetesebb, a jóízlés hivatott mesterei által nagyobbszerü fényűzéssel berendezett királyi palotát látott, az valamennyit látta, az aranyos cirádákat és a díszes, faragványos tölgyfaajtókat, de még nem látta a német császár székházát. II. Vilmos Németország császára és Poroszország királya lakik benne. Ur 540,000 négyszög kilométernyi területen 45 millió alattvaló fölött. Tüzetesen megnézhettük a nagyszerű palotát, mert akkortájt a császár Norvégiában nyaralt. Európa egyik legszebb királyi palotája ez az Öt bejárattal bíró hétszáz helyiséget magában foglaló épület különösképen pompás renaissance. Hosszúkás négyszögben épült három emeletes magasságban, lapos födélzettel. E fölé tolódik fel a mestermű kupola, melyen nyolc cherabin által gömbön emelt kereszt van, hetven méter magasságban. Külső sötét tömegével elüt az olaszországi és konstantinápolyi tetszetősebb stilü fejedelmi palotáktól, de a termeiben levő fény, pompa és gazdagság, főleg a történelmi becscsel bíró tárgyak halmozottságával felülmúlja azokat. Mikor II. Frigyes választó fejedelem a Burg alapjait rakta. (1442) alig sejté, hogy ezen a helyen, a maga mostani egészében, több fejedelem és építőmester által összhangzatban emelt palotában nem telik bele ötszáz esztendő, a világ igazgatására fognak hangzani a parancsok, rendeletek. A Schweitzersaalban keleti módon, mint a mikor mosét látogatunk, puha felső cipőt húzunk a kockás padlat kímélése okából. Itt van mit kímélni, amig keleten, gyakran rozzant mecsetben, nincs. Inkább a hely szentsége kívánja meg a csoszogó használását ott. Nesztelen léptekkel haladunk. A vörös teremben, a nagy választó fejedelmek bútorai remek betétű asztalok, a falakról a királyi ház tagjai és egyébb széles mellű, eroszlán szivű, tollas sisaku ősök sötét tekintete találkozik az újkor gyermekének fürkésző szemével. A Kőnigszimmerben finom metszésű, tölgyfa burkolatú falakon, a porosz királyok életnagyságú arcképei keskeny arany léces keretben, csupa Frigyesek, Vilmosok és Frigyes Vilmosok. A márvány kandalló párkányzatán kinai vázák, (a kinai háború után bizonyára több,) vastag üvegü tükrök régi magas székháttal bíró, zöldbársonyos barokk ülések pihenőre hivnak, de nekünk sietősebb a kimért időnk, mint az egykori választó *) Mutatvány a szerzőnek most megjelent »Harom Főváros* (Berlin, Koppenhága, Drezda) cimü illusztrált útirajzaiból. A bekötött könyv ára 2 korona, kapható a szerzőnél Zomborban. fejedelmeké lehetett, s kik ezekben a székekben kényelmeskedve, lassan tolóvatták előre koruknak a reájuk tartozó eseményeit. Az aranybrokát szobában Nagy Frigyes idejéből bútorok, színarany rojtot a kandallón óriási, tömör ezüstből több águ, remekmívű gyertyatartók. Berlin város ajándéka III. Frigyesnek, lakodalma alkalmából. Széles falon I. Vilmos császár történelmi nevezetességű képe a gravelotti*) — csatatéren. A vörös sas teremben színarany cifraságú keleti fehér damaszt selyem, a Hohenzollern sas gazdag hímzésben. A sas, mikor néztem, Kina felé sandított. Velencei tükrök, vaskos ezüst keretekben. A tükörasztalokon karos gyertyatartók fából, utánzatai ezek azoknak a nagy eiüstbőlieknek, melyek ércét a hétéves háborúban pengő pénzzé verték. A barokizlésü lovagterem, másként trónterem, főékessége a palotának. Az elegancia mesterének kéznyoma rajta. Evenként január 18. napján innét röpülnek ki a fekete sasok az előkelő vagy érdemesült férfiak mellére. Ezt az egy osztályból álló legfőbb rendet, melyet a balváltói a jobb tomporig terjedő narancsszínű selyem szalagon viselnek Suum euique (mindenkkinek a magáét) felírássá!, I. Frigyes alapította a hercegségnek királysággá történt átváltozásakor. A rendnek a király a nagymestere, fiai, annak született lovagjai e szerint a sasok bölcsőkre is szállnak. Ha pedig a sas, nem talál nemesre szállni, az azonnal porosz nemessé válik ezáltal. A lovaggá avatás ünnepélyességének nagyszerűségéről fogalmat szerezhetünk, ha a Capitel Saalban Werner nagyméretű festményét szemügyre vesszük. Ez a kép ábrázolja az ékköves és selymes öltözetű I. Frigyest, amint a fekete sasrendet egy arra érdemesültnek feltűzi. Berlinben feltűnően sok katona és rendőr tisztviselő jár az utcán érdemrenddel. Az első a katona uralmat juttatja eszembe, a második a berlini bűnkrónikákat, rendőrállamot. Mielőtt a vörös bársony terembe lépnénk, egy halkan kegyegő órára figyelmeztetnek az ajtó mellett. Jó, hogy figyelmeztetnek a nevezetességre, mert a sok szép és értékes, francia rokoko-kor-^ beli tárgy között, ügyet se vetnénk az ódonságra. Pompadour ajándéka II. Frigyesnek. Az óra tehát XIV. Lajos francia király idejéből való és még jól jár. Bizonnyára nem adják az órások kezébe. A képtárban a porosz uralkodóház történeti képei, ezek között I. Vilmos koronázása Kőnigszbergben. A képtár legnevezetesebb képe a hetedik porosz király császárrá koronázása Versaillesben. Hamburg, Lübeck és Bréma városok festették a szingazdag képet s adták ajándékul a császárnak nyolcvanadik születésnapja alkalmával. Legel a szem a színdús képeken. A királyi arcképek között Ő Felsége I. Ferenc József magyar király arcképét örömmel pillantok meg. A kép, fiatalabb korából tünteti elő a királyt. Ehhez közel II. Oszkár svéd király, akinek országába törekedtünk most sokan. Holnap este a szép Stockholmban óhajtunk már lenni. Huszonnégy óra alatt szárazon és vizén messze lehet manap eljutni, kivált mikor országos kiállításra robognak a sebes vonatok. Az aranyos cirádékkal pompázó fehér terem tetőzetének kellő közepén a Brandenburgiak és Hohenzollernek ki*) A Metz közelében fekvő falunál a francia határon volt tudvalevőleg 1870. évi augusztus iS-án az az eldöntetlen ütközet, amely mégis a franciák visszavonulásával végződött. A németek htísz ezernél, a franciák tizennégy ezernél több embert vesztettek és az utóbbiaknak 2600 katonájuk került német fogságba.