Esztergom és Vidéke, 1903

1903-05-31 / 44.szám

— Tanképesitő vizsgálatok szóbeli ré­szének határideje és biztosai az eszter­gom főegyházmegyei tanítóképzőknél. Po­zsonyban pénteken végződtek a vizsgálatok. Nagyszombatban június hó 2—8-ik nap­jain tartatnak meg. Mindkét helyen ér­seki biztos. : Gaibl Sándor pozsonyi ka­nonok, ministeri biztos: Dr. Radnay Rezső m. titkár a cuítusministeriumbó'. — Az esztergomi óvónőképzőnél június 15—17, és a tanítóképzőnél június hó 19. es további napjain. Érseki biztos ; Bogt­sits Mihály cz. püspök, ministeri biztos : Vargyas Endre kir. tanfelügyelő. Angol­hölgyek budapesti képzőjénél június 12—25 napjain. Érseki biztos: dr. Nemes Antal apa:, budavári plébános. A Ranolder in­tézetnél június hó 22 és további nap­jain Érseki biztos : Kurtz Vilmos apat, ferencvárosi lelkész. Mindkét helyen az ál ! ami felügyeletet, a székes főváros kir. tanfelügyelősége teljesiti. — »Elbeszélések* cím alatt elegáns kiállítású kötet érkezett szerkesztősé­günkbe. A kötet évekkel ezelőtt elhunyt Bár fay- Portell Róza 17 d*rab elbeszé­lését és novelláját tarialmazza, amelyek -előbb már elszórva jelentek meg a fő­városi és a helyi lapokban. A mély ér­zéssel festett, élénk képzelettel megalko­tói?, és könnyed, enye'gő stílusban meg írt elbeszélések vonzó tárgyú nil fogva •egy r ránt kedvesek lesznek a szépirodalom bat-tainak és az olvasóközönségnek. Nem mindennapi históriák ezek, hanem az •élénk megfigyelés szülöttei, besugározva a költői lélek megkapó derűjévé!, néhol a s entimentalizmusba vegyülő ábrándo­zásul. »Aki csak egyszer tud szeretnw, »0 ihon Itthon* és az »Öc rózsatőt kü­lönösen kedves dolgok, valóságos gyön­gyei a kötetnek, legjobbjai közé tar oz­naK azon műveknek, amelyek női iró­to'lbóll kikerültek. Szinte sajnáljuk, hogy «es а к ily hosszú idő után lettek kötetbe gyűjtve közrebocsátva. A kötet kiállítása a nyomdatechnikának külcsinra is remek pé'dínya. Kapható a Szabadság politikai lap szerkesztőségében diszkötésben 10 k., kemény kötésben б к. és fűzve 4 koro­náért. — Bérmálás. A fővárosi, de sőt a hely­be'i lapok is azt irták, hogy ma a bazi­likában bérmálás lesz. A hír téves hiresz­te lésből származik, mivel bérmálás ren чЗечеп csak minden második évben szo­kott tartatni. — A városi ellenőrző bizottság teg­nap d. u. ülést tartott, melyen Schrank Béla szesznagykereskedőnek Brucsy Já­nos, mint az ellenőrző bizottság tagja ellen emelt azon panaszát, hogy ezen minőségét a saját üzleti céljaira használta fel Scrank ellenében, tárgyalta. A bizott­ságba vizsgálat beszerzett adatai alapján megállapította, hogy Brucsy visszaélést nem követett el, és Schrank Bélát kérel­mével elutasította. Egyben a bizottság és Brucsy reputátiója érdekében a jövőre vah> tekintettel kimondó ta, miszerént Bru­csyt más hatáskörű bizottságba osztja be. — ítélet párbaj ügyben, dr. Áldori Viktor ügyvédjelölt és Dobó (Diamanth* Gyula okleveles állatorvos parbajügyében, oü örtökön volt járásbíróságunknál a tárgyalás, melynek eredményeként a bí­róság dr. Áldorit б heti, mig Dobót 4 heti államfogházra Ítélte, mi ellen neve­zettek jogorvoslattal éltek. Dr. Zvillinger Fercne, Kelemen Béla, Jambrik Isván és Örömy Gyula párbajsegédeket ellenben felmentette a bíróság. — IVérések a dunán. A kir. József mű­eg> etem mérnöki hallgatói vízmérési gya­kor ataikat május 27. és június 14. napok közötti időben a Dunán Nagymaros és Visegrád között tartják meg és pedig va-oszinűleg május 28-29., június 4—5, %— 9, 12—13 napokon. A Duna ezeken a napokon fele részében reggel 5-től déli 12-ig, Visegrád felől a jobb oldalon, dél­után fél I tői б óráig pedig a baloldalon Nagymaros felől kifeszített mérő sod­rony kötéllel és a rajta függő kűlöm­böző mérő és jármüvekkel lesz elfoglalva. — Hirtelen romullét. A „Győri Hír­lap" csütörtöki számában ezeket Írja: „Sajnálattal halljuk, hogy Dóezy Ferenc, a kereskedelmi és iparkamara esztergomi kültagja tegnap délben a Fehér Hajó éttermében hirtelen rosszul lett és szál­lóbeli lakásán most is betegen fekszik. Ez volt az oka, hogy nem vett részt a kamara tegnap délutáni közgyűlésén, a mi sokakmak feltűnt, mert Dóczy egyike azoknak, kik buzgón veszik ki részüket a karama közhasznú munkájában." Mi­ként értesülünk, bár Dóczy még mindig ágyát őrzi Győrött, de állapotában lénye­ges javulás állott be. — Bucsujárók. Holnap reggel 8 óra­kor érkezik külön hajón néhány száz fővárosi búcsújáró varosunkba, kik esti 8 óra után térnek vissza. — A Csallóköziek köre, melynek célja a fővárosban élő csallóköziek között az érintkezést közvetíteni, egyhangú és lel­kes választás után négytagú küldöttség utján kérte fel ifj. Eggenhoffer József orsz. képviselőt az elnökség elfogadására. Eggenhoffer képviselő a napokban fo­gadta a küldöttséget, melynek szónoka Blauer dr. fővárosi ügyvéd, a kör ügyésze szép szavakkal mondta el a kör célját, kifejtvén, hogy a csallóköziek tömörítésére, a vidék művelésére, társa­dalmi jelentőségének megnagyobbitására alakult. A kapocs hiányzott eddig a ha­zu'ról elkerült csallóköziek közt és ez a kapocs lesz majd a „Csallóköziek köre", ifjú Eggenhoffer megköszönte a bi­zalmat, e fogadta az elnökséget és buz­dította a vezetőséget a munkára, de kü­lönösen a kitartásra a munkában. A kör a napokban ifj. Eggenhoffer József orsz. képviselő, a kör e'nöke tiszteletére társas estélyt rendezett, mely kitűnően sikerült s mellyen a kör új elnökét melegen üdvö­zö.'ték. — Kaszáló verseny. A főkáptalan nánai gazdaságában június 3 án fűkaszáló gépekkel érdekes versenyt rendeznek. — MÖlárlat Győrött. Ma nyilik meg Győrött az a műtárlat, melyet a mintegy nyolcvan magíntuajdonos által szíves­ségből felajánlott képekből állítottak össze a megyeháza termében, hol azok június 14 ig lesznek láthatók. A pannon­halmi képtárból pénteken szállított R:c^ei Viktor, a képtár tudós őre há­rom értékes darabot a tárlatra, meltyek a következők. „Mulató parasztok a brüsszeli bucsun" Rubens első tanít­ványa, Tenniers Dávidtól. A festmény, mely eredeti, a pannonhalmi képtár leg­értékesebb darabja. „Krisztus fekvő holtteteme" Andrea Montegnatól, melynek eredetije a florenzi képtárban van, majd Hoíbauer győri szü'etésü festő rézmet­szete, mely Pest és Buda egykori tájké­pét ábrázolja. — Sertésorbánc Párkányban. Párkány­ban a sertésorbánc fellépését hivatalosan constatálták, miért is a zárlat elrendel­tetett. = Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferenc József keserűvíz valamennyi hasonló vizet, tartós has­hajtó hatása és említésre méltó kelle­mes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozot­tan Ferenc József keserűvizet. Kapható : Leitgeb János, Metz Sándor és Vörös József üzletében. = A boldogult Kneipp páter érdeme volt az, hogy ő hívta fel legelőször az általános figyelmet az egészségileg oly értékes maláta kávéra, a melyet azután Kat reiner egy sajátszerű találmánya ál­tal a babkávé izével oly kitűnő módon előállított. Ebben még ma is lényegesen külömbözik ez az egyedül valódi „Kneipp kávé" minden egyéb hasonló .gyártmánytól, és ez okból Kneipp páter egyedül és minden időkre a Kathreiner céget ruházta tel azzal a joggal, hogy a Kathreiner-féle Kneipp maláta kávéja részére az Ő nevét és arcképét jégje­gyül használhassa. Ennek dacára mégis a közönség hátrányára egyszerűen pör­költ árpát vagy malátát árusítanak hami san a „Kneipp kávé" gyanánt. Ettől óvandó, kérjük mindég határozottan a valódi „Kathreiner-féle" Kneipp-maláta kávét az eredeti csomagokban, melyek a Kneipp páter védjegyet és a Kathreiner nevet viselik. ^íLetunttt jöttén %>ú, <jon3 oszlik STavavsi na-p suyatávat Sbtbaayoaya hi\\K\>t : ^flítaújutnak buinKt. Sfőj/p csak — a-ficp vávunti, cWata&oto jöUödzc im eTá&va, nuitva ká&unk ! OKÁndtnck ozivíbtn. tyXnnespíU^u nímai>á<% Kibz $>okozÄ>an a madáz 1э Qicsinchit Zttnyi. ^itáai^ía-t, pajkos ъыНо (Soa-ft viauá&va tc$>$>tn . . . <9t;& iitwepi емпд&ъп. On и <$u&n is> minden embci $a>ivc, ttMw tázva § bűnbánóan -bozntjon ... $mádkoz>z>wnk \ — feivizzadván $)\гоэ pünkösd пъу>'ух — Жоуп §>&enkteXkíK a jó c^>ten fftCindenftineh a3jd . . . Tuba Károly. Séta a Quarnero-öbol mellett. Közli: R. F. » Tengerre magyart ! — e jelszó bele­olvadt legzsengébb koromban keletkezett azon vágyaimba, hogy földgömbünk két harmadát tevő vizelemnek, a tengernek j ' nagyszerűségét megcsodálhassam, szelid j habfodrain ringatózhassam, — ezüst fé­: nyében gyönyörködhessem, tajtékzó hul­; lámáival egeket ostromló ádáz dühét ( láthassam, önként értődvén, hogy harag­jának ily kitörését az egyéni biztonság érzetével elsáncolt helyről kívántam csak szemlélhetni j E vágyam állásomnál fogva szüksé­gessé vált szabadságoltatásom iránt ren­delkező és pénzügyi viszonyaimmal ösz­szefüggő tényezők jóindulatából megva­lósulást nyert; s igy egy verőfényes májusi nap délutánján az esztergomi vi­cinális Budapestre szállított, tehát 58 ki­lométerrel közelebb hozott a tengerről alkotott képzeletemhez. Budapestről a reggeli 8 órakor induló gyorsvonaton az Abbáziába utazó anyám és a szintén oda készülő S. A. urnő ré­szére — kiknek társaságában Esztergom­ból kiindulni szerencsés lehettem — az udvarias kalauz, kérésemre egy külön szakaszt biztosított, s női útitársaim ke­gyessége ismét lehetővé tette, hogy a hölgy utasok elmaradhatlan függelékét képező dobozok, párnák és kosarak tö­mege mellett is e coupéban kényelmes elhelyezést nyerhettem. A száguldó vasszörnyeteg zakatolása egyhangú zenét szolgáltatott azon diorá­mának, melynek képei előttem elvonul­tak. Az uti közönség nem igenVáltozott, csak itt-ott egy percnyi várakozási idő­vel kikiáltott állomáson lépett be egy jövevény, kinek első gondját természe­tesen egy kényelmes ülőhely elhóditása képezte. Coupénk ily foglalás tárgyává — úgy hiszem a kalauz intézkedése folytán — nem lett. A magyar határt elhagyva, be val­lom aggodalmat éreztem azon barátsá­gos fogadtatás tekintetében, melyet vo­natunk az ujabban történt zavargások után a/ édes horvát testvérek részéről várhatott. Ez aggodalmak Zágrábig alap nélkülieknek mutatkoztak. Zágrábban adott 21 percnyi étkezési idő alatt a pályaudvar étkezési termébe szóló s a vendéglősöknek közelismert szí­ves vendéglátását igazoló meghívás nem volt képes az én és velem együtt nem egy utasnak aggodalmait eloszlatni. Sőt inkább a küzdelem, mely az éttermekbe rohanó éhező utasok közt egy-egy étel lefoglalása körül mutatkozott, a néhol feltűnő marcona horvát arcokból azon tervszerű szándékot engedé sejtetni, hogy az édes horvát testvérek azt óhajtják, miszerint a Magyarországból jövő utasok az éhség kényszerében egymást pusztít­sák. De e szándékot nem a politikai előrelátás és rendőrségi intézkedés, ha­nem a női eszélyesség meghiúsította, mert a hölgy utasok nagyobb részt, s igy azok ís kiknek társaságában utazni szerencsés voltam, valóságos éléstárrá átalakított kézi kosaraik és táskáikban a legízletesebb sült dolgokat és egyéb hideg ételeket őrizték, s azokból már a déli órák előtt nemesak vettek, de ne­kem is nyújtottak előlegeket, s igy a zágrábi étkezők fogyatékosságát vala­mint azzal kapcsolatos horvát gonosz szándékot ellensúlyozták, sőt a zágrábi étkezési harc után a vasúti kocsikban elfogyasztott utóétkezés és az ahhoz hörpintett néhány korty szt. János kuti szőlőnedv után bátor szívvel néztünk a Horvátország belsőbb részeiben vonatun­kat netalán üdvözlő kőzápor elé. Azonban szivünk bátorsága próbára téve nem Iőn ; Károly város, Ogulin, Ca­meral Moravice, Delnice állomásokon a horváth túlzók indulatainak kitörésével nem találkoztunk. Károlyvároson túl elragadóan szép tájképek vonultak el előttünk. A hegy oldalakon szédítő magasságban vezető pályatest alatt elterülő lombos és tűle­velű fákból álló dús erdőket; s ezek hátterében fekvő részben óriási szikla­tömbökből álló s részben sötét fenyve­sekkel bontott hegyláncolatöt a zöldszin­nek minden árnyalatában tüntettek fel az alkonyi nap arany sugarai. E festői képet a sürü egymásutánban következő alagutak takarták el egy-egy időre sze­meink elől. Végre a pálya egy merész fordulata után Plase állomásnál elénk tárult Ad­riának az esti szürkülettől bevont tükre. Vonatunk rohant le a félelmes lejtőn. Az ódon Buccari az egykor híres, most már régi dicsőségének romjain élősködő szabad kikitő mintegy a madártávlatból szemlélt ódon lovagvár romjai feküdtek mélyen alattunk. Még néhány perc és a magyar ten­gerpart gyöngye, Fiume-nek fényesen kivilágított pályaudvarán pihent vonatunk. Mit szóljak Fiuméről ? A vonalok megérkezésénél a kisebb nagyobb helyek aránya szerint egyen* lőek a városok. Az utasokat mindenütt tárt karokkal fogadják a hordárok, bér­kocsisok és vendéglősök hangos aján­latai. Bár e fogadtatás zaja és a 12 órai ut a csendes pihenés és nyugalom kivá­nalmát ébresztek bennem, mégis ,a »Ho­tel de la Vill"-ben elég jól és elég mér­sékelt árak mellett történt elszállásolás után a város megtekintésére siettem. A gazdag közvilágításból a város kü­szübén elterülő kikötőre özönlő sugarak­kal és a hold ezüst fényével illuminált tengerpart, az ott horgonyzó hajókkal úgyszólván a világrészeket kapcsolja össze. Л város maga egyrészről a gazdag­ságból fejlett jó Ízlést mutató, másrész­ről pedig a tisztasági érzék fejletlenebb' korára valló építkezések vegyülékéből áll. Általános jellege a különböző szo­kások, tulajdonságok és sajátságokkal biró népek együttlétét tünteti fel. Az amerikai szabad polgárok büszke önérzetéhez hasonló felfogás egy példá­jával is találkoztam, midőn hosszasabb esti sétámból fáradtan egy előkelő ká­véházban rövid pihenésre letelepedtem. A pincéreket és a hozzájok tartozó szolgaszemélyzetet egy-egy vendég ér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom