Esztergom és Vidéke, 1903

1903-04-11 / 30.szám

telező nyilatkozatot állítottak ki, azt visszavonták, nevezetesen pedig visszalépett О Eminentiája, a főkáptalan s a papnövelde, másodsorban pedig, mivel a közhangulatból itélve, a többség a villám mellett van, s igy a gáz vállalat létesítése ily körülmények között, nagy kockáztatással járna. Nézzük csak hát meg, hogy miképen is vagyunk azokkal a jegyzésekkel ? A villám bevezetésére szolló kötelező nyilatkozatot aláirta 64 fél, összesen 619 lángra, mely nyilatkozatok között sem О Eminentiájának, sem a főkáptalannak, sem a papnöveldének nyilatkozatait nem találjuk, illetve azok a villámra elő nem jegyeztek. Ő Eminentiája azonban kijelentette, hogy a villámot bevezeti, ugyanígy a főkáptalan. A főkáptalan, a városhoz intézett hivatalos átiratában, melyben tudatja, miszerént a villamvilágitásnak hive, kijelentette még azt is, miszerént kötelező nyilatkozatot a bevezetésre és a lángok számára vonatkozólag nem tesz és pedig azért nem, mivel sok helyiségre, hova a villámot bevezetni szándékozik, rendesen, naponként szüksége nincs. E mellett, ugyanazon hivatalos átiratban kikötötte magának, hogy az árakra nézve ő direkt a vállalkozóval alkudozhassék, végül pedig fenntartotta magának, hogy esetleg 6 a maga céljaira saját villamtelepet állíthasson fel. A gáz bevezetésére szolló kötelező nyilatkozatot aláirta 133 fél, 1351 lánggal. A gázra a papnövelde előjegyzett 180 lángot, mig О Eminentiája és a főkáptalan kötelező nyilatkozatot alá nem irtak, csupán határozott ígéretet tettek a náluk hivatalosan járt hatósági közegeknek, a gáz bevezetésére. Szembe állítva már most ezen adatokat, látjuk, hogy a fentebb jelzett három nagy fogyasztó közül vette észre a sebet, — eltemettük. — Igy volt nagy jó uramék : esküszöm a Mindenhatóra. — De ki volt a gyilkos ? nevezze meg kelmed, hogy méltó büntetését elvegye: — szólt a biró. — Kelmédnek kell azt tudnia! — Engedjék meg, nagy, jó uramék, hogy annak a nevét elhallgassam. — Nem szabad! szóltak többen közbe. Az öregnek összes valóján egy rándulat futott keresztül és reszkető hangon szólt. A halottat feltámasztani nem ' lehet, őt örökre elvesztettem, amelyben hű fiamat siratom, aki két keze munkájával kereste napi kenyerét, amelyből öreg apját eltartotta. Nehezemre esik mindez, az ő haláláért én bűnhődtem, én, mert én vagyok a gyilkosa. — Az nem lehet, — szólt egy esküdt, — mert egy apa, fiát nem gyilkolja meg, s éppen azt, akit ő egész valójával szeretett. — De én ! de én! sóhajtott fel az öreg, Ha esküdt uramék szavukat adják, hogy amit most elfogok beszélni nem mondják el a világnak, ugy megmondom az igazságot és megfogják látni! Ha kezemet nem is szenyeztem be az б vérével, de mégis én vagyok halálának az oka. Még fiatal suhanc voltam, mikor beleszerettem a szegény Cifra Örzsébe, aki most a falunak a bolondja. Akkor még szép volt, rabul ejtett. Hiába tiltottak csupán a papnövelde léphetett vissza, mivel a másik kettő a jegyzett 1351 láng között, egyetlen eggyel sem szerepel. A papnövelde jegyzett lángjainak száma 180, mit levonva 1351 bői, marad 1171. Ezen számadatok elég kézzel foghatólag cáfolják meg ama állítást, miszerént fele lépett volna vissza, mivel О Eminentiája és a főkáptalan, ha utóbb a villám mellett foglaltak is állást, ez a jegyzések számát nem csökkentette, egyedül a papnöveldéé. Hogy a közhangulat a villám mellett van, ahhoz igazán szó fér még, s nem akarjuk hinni, hogy a város hatóságát az az úgynevezett közhangulat akarná irányítani akkor, midőn százezrekről van szó. Távol áll tőlünk, mintha az emiitettünk három faktort figyelmen k,ivül akarnánk hagyni a számitásnál, sőt ellenkezőleg. О Eminentiája kijelentette a város fejének, hogy a gázt bevezetteti, mig a főkáptalan részéről az ott járt hivatalos egyének egyenes felhalmazást nyertek annak publikálására, hogy a gázt igenis bevezetteti. Hogy úgy О Eminentiája, mint a főkáptalan utóbb a villám bevezetése mellett nyilatkoztak, ez könnyen érthető, ha figyelembe vesszük azokat az oktalanságig menő rémitgetéseket, mellyekkel a villamos érdekeltség a levegőt megtöltötte. Pedig, hogy messzebb ne menjünk, ott van Komárom példája. A gázműnek ötnegyed évi üzemben léte alatt^ egyetlen egy szerencsétlenség, avagy kalamitás elő nem adta magát. De hisszük, s nincs okunk kételkedni benne, mert ugy tudjuk hogy О Eminentiája, valamint a főkáptalan a városnak kétségbevonhatlan, evidens kárát akarni nem fogják, s ha számadatokkal, positiv tényekkel fogják bizonyítva látni, hogy a városnak évtizedekre lenyűgözött súlyos anyagi helyzetében, valóságos nyeremény lesz a gáz, úgy visszafognak térni eredeti elhatározásukhoz. Félünk, nagyon félünk, hogy városunk is a késői megbánás ösvényére lesz kárhoztatva, az üres zsebbel való nagyzás pillanatnyi momentumok szülte elhatározása folytán. A sok közül ott van Pozsony város példaképen, hol 12000 villamlángot installáltak az elhatározás első hevében, s ma 3000 lángra zsugorodott össze a tucat ezer, mert visszatértek a gázhoz. Nagyon helyesen jegyezte meg egyik városatyánk, Dr. Helc Antal, hogy nálunk a világítás kérdésében bizonyos animositások játszanak szerepet. De úgy is van! Esztergom városának úgylátszik veleszületett gyengesége ; hogy valahányszor választania kell, s lehet, balsorsa vezeti. —a. I tőle szüleim. Hej de sokszor megbántam I ezt a pillanatot. A szerelemből bimbó fakadt, — amelynek áldozatul esett — a piciny jószág. Bár ne született volna ! ! Titokban volt mindez; nem tudta senki. Mikor a gyerek megnőtt, nem ismerte édes apját, sem édes anyját, ugy nevelték fel csavargó lett belőle. Cifra Örzse is elköltözött a faluból. Szabad voltam, azért mindég egy vád nyomta a lelkemet. Megházasodtam, elvettem mostani hitvesemet. Gyermekünk született, az az egy fiam, akit még most is siratok. Mikor tudomására jutott Cifra Örzsének becstelen cselekedetem, — egy éjjelen megsúgta fiának, hogy ki az édes apja : engemet nevezett meg, de édes anyját nem emiitette neki, mert akkor önön magát árulta volna el : s a csavargó, saját fiam s az övé — még arra lett volna képes, hogy ott gyilkolta volna meg . . . Én velem a tehetetlen emberrel, könnyen elbánt volna, de engem nem bántott, hanem fiamat kisérte szemmel. Sokszor láttam őt, amint szemében fellobbant a gyilkoló szenvedély . . . Hogy vágyának elégtételt adhasson, — egy este, Boldogasszony napján, — megleste és meggyilkolta. A gyerek a halálos ágyán az Ő nevét mondta. — Es ki az ? kérdezték többen. — Az a csavargó, — az én fiam, — szólt az öreg, fátyolozott hangon . . . Az iskola piros tojásai. (A.) Midőn Wlassits miniszter Raguzába utazott a húsvéti ünnepekre, tudvalevőleg két rendeletet bocsátott ki. Ez a két rendelet megérdemli a húsvéti ajándék, a piros tojás megtisztelő kedves címét. Wlassits már eddigelé rendkívül sokat tett közoktatásunk színvonalának emelése, a serdülő nemzedék hazafias, korszerű kiképzése érdekében. Gonddal őrködik az ifjúság erkölcsi és testi épsége felett. Legújabb két rendelete azonban különösen megérdemli, hogy minden magyar ismerje és megvalósításukhoz — amennyire teheti — hozzájáruljon. A két rendelet egyike a szegény gyermekek szerény táplálásáról és ruházattal való ellátásáról; a másik pedig a gyermekek kioktatásáról szól azon káros hatásokat illeAz ki mindég ott szokott ácsorogni a templom küszöbén . . . — Fodor Marci, suttogták az esküdtek .. . — igen, Fogor Marci, a csavargó, az, a fiam, a fiamnak gyilkosa, s én pedig az apjuk, aki bűnös volt az egyik haláláért. Elvettem már a nehéz büntetést, amit az Isten reám mért ... s ha van irgalom, kegyelmezzenek meg, hisz eleget szenvedtem mindezekért . . . — Kelmed bűnös, —• szólt a jegyző, elég volt bűnhődése, de a gyilkost el kell fogni és kiadjuk őt a törvénynek. Hol a kis biró? Mig oda kint egy tompa lépésnek kopogása hallatszott, addig a nyitott ablakon keresztül egy kis harangnak lassú csengése hallatszott be a szobába. A kisbíró ott állt az ajtóban ... a kis harang csengése még mindég hömpölyögve áradtbe a szobába, oly panaszosan, oly fájón, egy lélek kimúlását hirdette . . — Ki halt meg szólt a jegyző ? A kis biró, mintha mi sem történt volna, félválról . oda felelte: Fodor Marci. Fehér. tőleg, amelyek az alkohol rovására írhatók. Meg kell mozdulni az ország egész társadalmának. Meg kell érteni a miniszter fonkelt eszméjét, nemes célzatát. Ügyekezni kell mindenfelé azokat az intézményeket létesíteni, amelyek arra vannak hivatva, hogy a szegény gyermekeknek vagy egészen ingyen, vagy igen olcsón meleg ételeket és esetleg használt ruhákat nyújtsanak ! De tenni kell az alkohol terjedése ellen is. Fájdalom, de sok szülő ezzel látja el gyermekeit már reggel és napjában többször is ! Pusztító hatását ennek az eljárásnak, nem kell bizonyítani. Testileg szellemileg elcsenevész az alkohollal élő ember ! Félre tehát ezzel a méreggel. Hanem még egy veszedelemre irányozhatta volna és irányozhatná még a miniszter ur a nemzet figyelmét. Ha pusztit az alkol a gyermekek soraiban, rombol még egy más méreg is. Hatása talán nem oly szembeszökő, nem oly gyors, de egyaránt veszedelmes. Arra kérnök tehát a miniszter urat, emelje még fel hathatós szavát a nicotin-méreg ellen is ! Adja tudtára a nemzetnek, hogy a dohányzás nem csekélyebb mértékben káros a fejlődő szervezetre, mint az alkohol! Hangoztassa a miniszter úr: félre a cigarettával! Az ő szava hatalmas, végig gördül az egész országon. Behatol minden félreeső völgyecskébe. Behatol minden zugba. Meghallják azt nemcsak a palotákban, hanem a kunyhókban is. Mondja el a Miniszter ur, hogy a dohányzás, de főleg a cigarettázás feldúlja az egész idegrendszert. Aki sokat cigarettázik, annak reszket a keze, romlik a látóképessége, szenved szívműködése és rendellenes az emésztése. Nyelve mindig be van vonva nyálkával és torka szerfelett érzékeny. A nikotin-méreg olyan támadásokat intéz folyton a szervezet ellen, amelyek hatalmának sokáig nem képes ellenállani. Egy hires orvos hosszú megfigyelései után a következőket irja: a nem dohányzó tanulók súlyban 24 %-kal ; nagyságra nézve 37 °/

0-al ; derékban 42 %-kal vannak előnyben a dohányzók fellett. Tüdejük pedig 8-36 köbcentiméterrel fejlettebb, mint a cigarettázóké ! Ha ezeket elmondotta a Miniszter ur, hasson öda, hogy mint bjszakamerika 33 államában, ugy nálunk is tiltva legyen dohány félét, vagy szivart, vagy szivarkát adni 16 éven aluli gyermekeknek. Hasson oda, hogy mint a norvég Storthing tette, törvény legyen, amely felhatalmazza a rendőrséget arra, hogy a gyermekektől a szivart, pipát elkobozza ! Megérdemelné a nicotin-méreg a magas figyelmet! Tornaverseny. ffirt adtunk már röviden arról az értekezletről, mely a májusi kerületi tornaverseny ügyében kedden, főispánunk elnöklete alatt, nagyszámú érdeklődő jelenlétében folyt le.