Esztergom és Vidéke, 1903
1903-01-01 / 1.szám
A „VÁKMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. jVl eg jelelik Vasárnap és csütörtökön. - >i t {Л I LOFIZETESI ARAK Eteu етг — — — — 12 boi*. — fii. p >1 évre — — — — — 6 kor. — fii. Nrtgyed étre —' — — — 3 kor. — fii. £»ye» ssám éra: 14 fii. Felelős szerkesztő : Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hOYaakéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők Kossuth bajos (azelőtt Buda) utca 485. szánj. —^-r Kéziratot nem adunk vissza. Az uj év. dec. 31-én. Órák választanak el már csak ama pillanattól, melyben mig egyrészt fájó szívvel tekintünk az örökre leáldozó ó-év bucsusugaraira, addig másrészt a kétes jövőbe vetett bizalommal üdvözöljük, a beköszöntő uj év hajnalhasadását Fájó szívvel álljuk körül a halott sírját, de kérdjük, van-e okunk szomorkodni ? Nincs !. Bármerre tekintünk is szét, közgazdasági, társadalmi, avagy bármi téren, mindenfelé csak visszaeséssel találkozunk az elmúlt évben. Élnem vitatható, hogy a közgazdasági válságok hullámverései visszahatást szülnek a társadatmi élet te-; rén, madártávlatból szemlélve azon-; ban annak alakulásait, sajnosán tapasztaljuk, hogy egy ismeretlen lidércnyomás tartja lenyűgözve az emberek szivét, elméjét. A közgazdasági nagy kérdések boncolgatása nem a mi feladatunk. A társadalmi élet alakulásaival foglalkozni kötelességünk. S ha e téren az elmúlt évekre tekintünk vissza, a fokonkénti visszaesésnek oly szomorú tüneteit látjuk, mit csak beteges társadalmi viszonyok szülhetnek. Nem vádként hozzuk ezt fel, hanem megszivlelésül mindazoknak, kik a nagy társadalmat alkotó különféle kisebb nagyobb érdekkörök mozgató elemei, intézői. Az én szeretete az önérdek határáig jogosult, azontúl önzés. Hozzanak áldozatot a küzöletnek, teremtsenek összhangot a társadalomban, melynek gyümölcse minden téren megfogja hozni üdvös hatását. Ezzel köszöntjük az uj évet! — n. A kaszinó közgyűlése. Akiket a munka tart távol attól, hogy az esztergomi kaszinót gyakrabban felkeressék, akiket gondjaik kergetnek a magányba, — akik városunk határain kivül tanulnak és küzdnek a jövőért — ott voltak Karácsony a művészetben. Irta és a Kaik. Kör 1902. december 20-án tartott estélyen felolvasta: dr. Walter Gyula, Lenau Miklós szavai szerint a karacsony az év legfenségesebb, legvarázso* sabb ünnepe. Mindnyájan érezzük, hogy igaza van. Nincs ünnep, amely szorosabban forrott volna össze a nemzetek életével és mélyebben hatotta volna át az emberiség érzelmeit, mint az a kedves ünnep, a mely az Üdvözítő megtestesülése emlékének van szentelve. Öregek és ifjak, szülők és gyermekek j egyaránt kellemes izgatottságban várják megérkezését. Kicsinyek és nagyok sok öröm, sok boldogság reményével te kin-1 tenek közeledése felé. Olyan bűvös hatást gyakorol a lélekre, hogy befolyásának mindenki hódolni kénytelen. Varázsos uralma visszatükröződik a művészet birodalmán is. Kedvenc tárgya az ecset és véső ihletett munkásainak. Csaknem példátlan a verseny, ameyet művészi feldolgozása körül kifejtettek. I. A karácsony ünnepe aránylag későn vette kezdetét, Megütésének legelső nyomaival csak a III. század végén, illetőleg a IV. kezdetén a keleti egyházakban találkozunk. A véres üldözések súlyos szenvedéseinek szomorú korszakában — mint Origenes megjegyzi, — a születési napok kevés figyelemben részesültek. Nem ünnepelték tehát az első századok az Üdvözitő születését sem. De ha kivételt akartak volna is tenni, nem tehették. Nem ismerték azt a dicső napot, amelyen az évezredek óta várt örömhír; >Ma született nektek azÜdvö zitőf, az angyalok ajkairól elhangzott. Századok repültek el, mig a biztos meghatározására irányított kutatások és számitások eredménynyel dicsekedhettek. A szent Iratok kevés támpontot nyújtván megállapítására nézve, a tudósok véleményei sokáig nagyon ingadoztak. Némelyek március 28, mások april 20, illetőleg május 20-ika mellett foglaltak állást. A nagy tudományú alex. Kelemen (f 217) november 17-ike mellett kardoskodott. Talán Sextus Julius Africanus volt az első, aki 221-ben azt állította, hogy a bethlehemi esemény december 25-én folyt le! Véleménye élénk vlszhangot keltett a tudós kutatók sorai között. Sz, Jeromos, aki szintén behatóan tanulmányozta a sokat szellőztetett kérdést, december 25-ike felé hajlott ugyan, de biztosnak tekinteni nem bátorkodott. Sz. Ágoston azonban minden kétsémind: patrícius, polgár és ifjú egyaránt, az egyetértés örömével a szemekben, az összetartás tüzével a lelkekben ; eljöttek mind, hogy lássák, mint működik az a kaszinó, mely immár 58-ik esztendeje öszszetartó kapcsa az esztergomi társadalomnak, hogy tanúi legyenek azon tisztikar működésének, mely önzetlenül és csak nemes eszközökkel igyekszik a célt elérni: a második otthont megteremteni. Karácsony második ünnepének 1 délutánján teljes fénypompában úszott a kaszinó nagyterme. A tagok vig hangulatban társalogtak, mig nem elérkezett az óra, mely az ülés kezdetét jelenté. A teremben uralkodó zsibongást egyszerre tiszteletre méltó csend váltotta fel, midőn a kaszinó érdemes elnöke, dr. Földváry István a közgyűlést megnyitotta. Szép, eszmékben gazdag beszédében, a többek között igy szóllott. Vannak jelenségek tisztelt közgyűlés a modern városok életében, a melyek fennforgása vagy elmaradása, egyaránt befolyással bír azon ítéletre, melyet egy város felől közelben és távolban alkotnak. Az a megnyilatkozás, amint egy vátos társadalma a maga szellemi életét get kizáró szavakkal mondja, hogy december 25-ike az Úr születésének napja. Utalva a »gyozhetlen napt tiszteletére tartatni szokott pogány ünnepre, a következőket irja: »Nem ünnepeljük mi december 25-lkét, mint a hitetlenek — a napnak, hanem Annak születése miatt aki a napot teremtette, с Végre I. Gyula pápa, aki 337— 35 2 "»8Г ült Sz. Péter székén, elrendelte, hogy az Üdvözitő születését december 25 én, kereszteltetésének emlékét pedig január 6-án ünnepelje a kath. egyház. Rendelete azonban csak utóda Liberius pápa alatt 353, vagy 354-ben lépett érvénybe és legelőször Roma falai között lőn végrehajtva. A Philocalus neve alatt ismeretes és 354-bŐl származó táblázat u. i,, amely az ünnepnapokat időrendi egymásutánban sorolja fel, karácsony ünnepét már december 25-ére teszi. Ebben az évben ennélfogva az ünnep már a máig dívó napon lŐn megtartva. Nem lehetetlen azonban, hogy már az előző évben is deeember 25-ike volt az ünnep napja. Hogy korábban nem e napot tartották, azt sz. Ambrus feljegyzéseiből következtethetjük. A nagy egyházatya beszéli, hogy nővére Marcellina 352-ben >az Üdvözitő születése napján*, lépett egy szerzetbe és vette át Liberius pápa kezeiből fátyolát. A pápa ez ünnepélyes alkalomból hosszabb beszédet intézett a szerzet új kifejezésre hozni képes, lényegben és formában egyaránt sulylyal bir, mert a kutató, a biráió szem ezek szerint méri azt össze más városokkal. Az a meggyőződés élt bennem eddigelé és ma él még inkább, hogy Esztergom művelt társasága* a kaszinó pártolásával és fenntartásával nem pusztán kedvteléseinek áldoz és hódol, de a mai nehéz közgazdasági viszonyok közöttegynem lényegtelen polgári kötelességet is teljesít s megadja és megőrzi a város képének azt a vonását, mely annak "egészéhez mulhatlanul szükséges, hogy tul fogyatékosnak, mondhatnám torznak ne tűnjék fel. Nem vagyok barátja az egyesületek tultengésének, nem tartom azt, hogy egy város társadalmának életét és mozgalmát az egyesületek száma jelzi de azt igenis vallóm, hogy bizonyos eszmei tartalommal biró, magasabb célokat szolgáló közületeknek hiányozniuk nem szabad s ezek belső értéke, egyúttal a város műveltségének, egészséges életfolyamatának külső mértéke. Nem akarok kitérni a helyi társadalom viszonyainak tárgyalására, de felakarom idézni tisztelt tagtársaimban azt a tudatot, hogy azok az áldozatok, melyeket különösen azok hoznak, akik kevés részt vesznek ki a kaszinó belső tagjához. A beszéd szövegének több részlete azonban kétségtelenné teszi, hogy a szertartás január 6 án végeztetett. Konstantinápolyban december 25-én 379-ben tartották legelőször karácsony ünnepét. Aranyszájú sz. János mondotta a beszédet, amelyben egyebek között megjegyezte, hogy azt az ünnepet tartják ma először С napon, »amely az összes ünnepek forrása. с Jeruzsálemben legelőször 634-ben lőn az Üdvözitő születése december 25-én ünnepelve. Ettől az időtől kezdve terjedt el aztán az egyházban. П. Miután karácsony ünnepe csak а IV. században jött szokásba, művészi feldolI gozásával is csak későbben találkozunk. Ugylátszik azonban, hogy alig jelent meg az ünnepre vonatkozó pápai rendelet, már voltak művészek, akik figyelmüket magasztos tárgyára irányozták. A katakombákban u. i. vannak képek, amelyek az Üdvözitő saületését ábrázolják. Mint e sirüregek mélyében rejlő művészeti ereklyék mind, úgy a tárgyukra vonatkozó maradványok is nagyon kezdetlegesek. Igénytelen megjelenítései azon gyér adatoknak, amelyek az Üdvözitő születésére vonatkozólag a sz. iratokban foglaltatnak. Az evangéliumok tudvalevőleg kevés részletet közölnek a világtörténet forduló pontja gyanánt szereplő eseményről. Az „Esztergom és Vidéke" tárcája.
