Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-06 / 11.szám

bogója alá. A bál fényét szeretett főispánunk is emelte megjelenésével, melynek varázsa alól nem bír menekedni az, a ki vele egyszer találkozott. Hogy megje'ent előkelő iparososztályunk képviselői mily nemesen szép harmóniában bírták megtalálni az érintkező pontokat a rajtok kivül álló előkelőséggel, az valóban a hamisítatlan, igazi demokrácia hajnalhasadását jelenti s ebben főérdeme van a bálanya magas műveltségén és finom tapintatán kivül a figye'mes rendezőségnek. A párját ritkító hangulatban lefolyt mulatságon a következő névsort bírtuk összeállítani. Jelen voltak: Dr. Földváry Istvánné, özv. Vajda Pálné, dr. Perényi Káimánné, dr. Gönczy Béláné, Rudolf Istvánné, Rothnagel Ferencné, Welle Olivérné, Staniek Gézáné, Csiky Józsefné, Neményi Károlyné, Taky Gyuláné, Huray Ferencné, Gerenday Józsefné, Miedler Rezsőné, Keilgeb Jánosné, özv. Vayam Jánosné, Vörös Józsefné, Meizler Jánosné, Wanitsek Rezsőné és Rothnagel Anna, Drax'er Alajosné és Velzer Irma, Iványi Gézáné, Berán Antalné. Waldfogel Józsefné és Etelka, Kitzinger Józsefné és Etelka, Krechnyák Ferencné és Dóczy Gizike, Futó Györgyné, Laiszky Tánosné, Dudás Jánosné és Etelka, Rothnagel Lászlóné. Dudás Anna, Pelcmann Lászlóné, Schalkász Ferencné, Scheiber Rezsőné, Kováts Istvánné, Matth Gyuláné és Erzsike, Miedler Gusztávné, Kecskeméthy Mária, Beyer Anna, Vágner Józsefné, Király Erzsi, Bernvallner Lajosné, Bernvallner Jánosné, Szimhart Károlyné, Balogh Ambrusné, Hofbauer Antalné, Simon Józsefné, Dudás Ödönné, ifj. Simon Józsefné, Demény Károlyné, Spick Ferencné, Kicsindi Józsefné és Mariska, Szölgyémy Józsefné, Mezey Józsefné, Horváth Jánosné, Kreinicker Ferencné, Benye Albertné és Erzsi, Csókás Ferencné, Bartalos Istvánné, Pozmann Sándorné, Németh Adolfné és Mariska, Farkas Lujzika, Demény Dezsőné, Mikus Teréz, Zapletál Erzsike stb. — Polgári estély. Az esztergomi polgárság kebeléből alakult bizottság február hó H-én a >Fürdő szálló* összes helyiségeiben tánccal egybekötött zártkörű polgári estélyi rendez. Kezdete 8 órakor. — Bál Nyergesujfalun. A f. hó i-én Nyergesujfalun tartott bál minden számításon felül jól sikerült. A tánc reggeli 6 óráig tartott. — Javulás. Örömmel értesülünk, hogy dr. Vándor Ödön kórházi orvos lábsebe már annyira javult, hogy nemsokára ismét megkezdheti betegéinek látogatását. — Megdobált vonat. Mult hó 25-én a reggeli személyvonatot Lábatlan és Ny.Ujfalu között Gevand András 7 éves fiu pajkosságból kővel megdobálta, mely alkalommal egy III. oszt. kocsi ablakát beütötte egy kődarab, de a kocsiban ülők közül senki sem sérült meg. A szomorú a dologban a^, hogy a gyerek olyan, amilyenné nevelik és legtöbbször a felnőttek példáját követi. Hasonló eset pedig a vonalon már többször is fordult elő. — Kaszinó estély Doroghon. A doroghi kaszinó e hó 9-én saját termeiben műkedvelői előadással egybekötött farsangi estélyt rendez, mely iránt előre is nagy az érdeklődés. — Nincs többé betörés. Azt olvassuk egyik lapban, hogy Sátori Imre helybeli lakatos mester egy olyan lakatot talált fel, amely elsül akkor, ha idegen kulcsosai próbálják nyitogatni és meglövi a hívatlan vendéget. Ez szép dolog, ha nem tréfa, de olyan pincefalat is találjon fel Sátori uram, a melyik elsül, ha ki akarják ásni. Addig bizony betörés is lesz Esztergomban elég, dacára az önlövő záraknak, a mig a mi notórius alakjaink szabadon járkálhatnak. — Rendőr bál. Tegnapelőtt 5-én este városunk közbiztonságának derék őrzői is kivették részüket a farsangból. A szigeten lévő Belányi féle nyári vendéglő helyiségében tartotta meg a városi rendőrszemélyzet jól sikerült táncmulatságát, melyen kivételesen azok a hölgyek is igen jól érezték magukat, akik »a rendőrség kezei közé jutottak*, értve alatta a táncot, mely nagy vígsággal folyt a hajnali órákig. — Malomtűz. Nyerges Újfalun mult hó 28-án este Meisermann Ferencnek a telelőben álló malma kigyulladt s csak Kubik Antal gyárvezetőnek s munkásainak köszönhető, hogy a többi hat telelő malom is le nem égett, de biz a Meisermannénak a kereke se forog már a ta vasszal, mert alaposan leégett. A tűz okát nem sikerült megtudni. — Vizsgálat a megyei bányákban. A »Nepszava« cimü szociáldemokrata újság ez évi 4-ik számában egy cikk jelent meg, melyben a megyebeli bányák vezetőségét megtámadja, hogy a munkásokkal embertelenül bánik s hogy őket mindenképen sanyargatja. Perényi Kálmán dr. a központi járás főszolgabírója ezen cikk alapján a megyebeli bányák vezetősége ellen a budapesti bányakapitányságnál vizsgálatot kért. A vizsgálatot a kapitányság elrendelte s a napokban kezdte foganatosítani. A vizsgálat több napig el fog tartani s azután, ha a Népszava állítása nem bizonyul valónak, a bányák vezetősége sajtópert indít a nevezett lap ellen. — Határjelzés. Törvény szerint minden birtokos köteles birtokhatárának megjelölésére jól látható jeleket felállítani, amennyiben régi a jel, kijavíttatni, vagy újjal pótolni. A földmivelésügyi m. kir. miniszter fölhívta az összes közigazgatási hatóságokat az iránt, hogy ártörvény pontos végrehajtásáról gondoskodjanak és ahol hiányt találnak, a törvény értelmében azt a mulasztók költségére pótoltassák. — A kulturbestiák. A nagyképűsködés — ugy látszik — halhatatlan e hazában. Ez szülte a mi tigrises, oroszlános rémmesénket, a mclylyel " sikerült egy jó időre magunkra vonnunk még a külföld figyelmét is, (no egyébbel még csak a szomszédságét se vontuk magunkra, ha csak a mesebeli piszokkal nem). Ugyanez a nagyképűsködés nem engedi a feledés jótékony leplét ráborítani erre az odiózus dologra s időnkint fel-feltámasztja a két >kultúrbestiát*. Hir szerint nemrég a rétsági szolgabiróság kereste volna meg a váci rendőrkapitányságot, Horváth Gyula püspöki uradalmi erdőmester kihallgatása végett, a ki állítólag látta volna az oroszlánt a kosdi hegyekben. Nem pudli kutya volt az Gácsér Pista bácsi ? — A belügyminisztérium működése. Az országyülés elé terjesztendő kimutatását a belügyminisztérium 1901. évi működésének most készítik el. Az adatokat az egyes törvényhatóságok szolgáltatják, mindenütt a megfelelő kérdőivek kitöltésével. Igy egyik város a következő kérdőivet kapta meg : Hány és milyen szabályrendelet készült az elmúlt évben, helyi érdekű vasutak létesítéséhez nyujtott-e s ha igen, mekkora összegű segélyt, állandó jelleggel épült közúti hidak és egyéb nagyobb jelenőségü építkezések fordultak-e elő a mult esztendőben ? — A repülő hid. Van a mi városunknak száz számra menő specialitása, ugy nevezett >csodabogara*, de nem utolsó helyen áll köztük a vízivárosi repülőhid. E^z a hid a patika melletti vízesés fölött lebeg két szál deszka képében és azért repülő hid, mert a ki a csúszós, sáros és billegő deszkára rálép, az aztán megtanul repülni, repülő gép nélkül is. De sajnos, ez a repülés csak utolsó stádiumában hasonlít az Icaruséhoz, idézvén az egyszeri tót diák hexameterjét, hogy aszondja : »Olvad a vax s Icarus a vízbe lepottyan*. Igy járt Hol lósy Rupert gimnáziumi igazgató is a napokban és hüvelykujját törte el. Most dr. Haugh ker. orvos gyógykezeli. Oh városi bölcseség, mily szépek is a te műveid! — Halált okozó földomlás. Köbölkuton f. hó 25 én a hegy-utca homokfalas udvarában a homokfalba vájt gödörben játszadozott két fiu. Addig addig vájkálták a homokot, mig rájuk nem zuhant a felső földtömeg. A leszakadó föld mindkettőjüket maga alá temette. A zuhanásra összefutó szomszédság azonnal mentéshez fogott s az egyik gyermeket — bár súlyos sérülésekkel — sikerült még élve kiásni, a másik azonban csak halva került ki a földtömeg alul. A vizsgálatot a gondatlan szülők, illetve Nagy János zsellér, mint telektulajdonos ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt megindították. — Cigányhalál. Esztergom városának egy szánalmas alakját temették el a mult héten. Az utcák rendes lakója volt Lujzi cigány, az egykori szőke bőgős, ki utóbbi időkben csendes őrült volt. Mindenki ismerte a gyermekként sírdogáló embert s hányan vannak e sorok olvasói között olyanok, kik filléreikkel segítették a szerencsétlent. A hajdan oly hírre vergődött kékszemű szőke cigány elnyomorult s könyöradományokból élt. Az esztergomi cigányok kisérték utolsó utján. Szomorú bánatos nótákat húztak neki utoljára. Pályatársait igaz dicséret illeti, hogy az egykori zenésznek ily szép temetést rendeztek. — Kamatláb leszállítás. Az osztrákmagyar bank főtanácsa tegnap előtt tartott Ülésében a bankkamatlábat a tegnapi naptól kezdve 3 és fél százalékra szállította le. — Névmagyarosítás. Rosenblum Mór szoba- és templomfestő nevét belügyminiszteri engedélylyel Révészre változtatta. — Leütötte a fa Varga László bajnai napszámost a bikoli erdőben és lábát törte a szegény embernek. — A „líbász". Ha van >csibész«, ugyanannyi joggal lehet valaki libász is, ha ebben a szárnyasban >utazik.* Ezt a nevet Kreitner Borbála 23 éves leányvári hajadon érdemelte ki azzal, hogy Bartl Tamás leányvári lakosnak hizott libáját emelte el, óvintézkedéskép kicsavarván a szegény állat nyakát. Hogy meg birja sütni, Gerstner János kamrájából lopott hozzá fát is. Csakhogy a kaján sors mrgirigyelte az élvezetet és kisültek a lopások, mielőtt a liba kisülhetett volna. — Állatok vizsgálata legelőre hajtás előtt. A földmivelésügyi m. kir. miniszternek valamennyi törvényhatósághoz kiadott körrendelete szerint a közös legelőre kihajtása előtt valamennyi haszonállat szigorú orvosi vizsgálat alá vonandó. A mennyiben a községi elöljáróságok, vagy állatbirtokosok beteggyanus állatokról tennének jelentést az állami állatorvosoknak, kötelesek ezek rendszeres vizsgálatot foganatosítani és a szükséges szakszerű útmutatást és netáni gyógykezelésre vonatkozó tanácsot az esetben is díjtalanul megadni, ha ragályos betegség esete nem volt megállapítható. — Pílísmaróth és környékének ifjúsága f. hó i-én jótékonycélú táncvigalmat rendezett a Lázay-féle, külön e célra átalakított vendéglőben, az ottani róm. kath. iskola javára. Látogatottság és jókedv tekintetében a vidéki mulatságok közt majdnem legsikerültebbnek nevezhetjük ezt a reggeli 7 óráig tartó bált, melyen a környékbeli intelligencián kivül Esztergomból is számosan vettek részt. — A szomszédból. A komárom-érsekujvári vasút a létesülés felé közeledik. A legilletékesebb forrásokból nyeit értesülések szerint ugyanis e vasút építése is kombinációba van véve ama nagy szabású középitkezések sorában, melyekre az állam mostanában készül és melyeknek céljaira nagy beruházási kölcsönt vesz föl. E tekintetben a legrövidebb idő alatt a döntés megtörténik. A munka megkezdése valószínűleg még ebben az esztendőben megtörténik. Ugy e szép ezt olvasni odavaló embernek ; hát ha egyszer már mi ránk is mosolyogna a sors, ha csak fél szemével is. Szárnyvonal, villamos, kanális, vízvezeték, világítás, mikor jön el a ti országotok?! — A doroghi vonatkísérő személyzet e hó 2-án kitűnően siket ült táncmulatságot rendezett a doroghi nagyvendéglő összes termeiben. Megjelent rajta a vasúti alkalmazottak családjain kivül a vasúti hivatalnoki kar legnagyobb része és a környékbeli intelligencia is szép számmal. A négyest 36 pár táncolta a fényesen dekorált termekben. A tánc reggelig tartott változatlan jó hangulat mellett. — Az aratókért. A földmivelésügyi miniszter leiratot intézett az összes törvényhatóságokhoz, melyben figyelmükbe ajánlja, hogy az aratók elszegődését gátolják meg. Hassanak oda, úgy a munkások, mint a földesuraknál, hogy az aratók a környékben maradjanak, mert azáltal kevesebb munkabér esetén is többet kereshetnek. — Látványosság. Pár nap óta a Kollár-féle házban egy dioráma működik. Eddig láthatók voltak Oroszország és Paris. Ma és holnap Hamburg látható. A képek igen érdekesek. = Tisztelet annak, a kit illet. Wilhelm Ferencz gyógyszerész cs. és kir, udvari szállító úrnak Neunkirchben Bécs mellett 1897 aug. 11-iki keltezéssel a következőket irják Antonából: Hetven esztendős vagyok már s 10 év óta csukló-kőszvényben és izom-dagban szeavédek és nem találtam orvoslásra. Egyedül a Vilhelm féle antiarthritikus antireumatikus vértisztitó thea szabadított meg 3 hét alatt fájdalmaimtól. Önnek, valamint a grófnőnek, kiknek köszönetnyilatkozatából az ön szeréről értesültem, mély köszönetemet nyilvánítva, vagyok kiváló tisztelettel Ackermann Keresztély tökepénzes Altona (Hamburg mellett) Reichenstrasse 6. Kapható minden gyógyszertárban. I H O D A Ijt O Mr t Apponyi a Magyar Könyvtárban.. A Magyar könyvtár most megjelent januári sorozata jelentős meglepetésben részesiti a művelt magyar közönséget: egy kettős fűzetben közli gróf Apponyi Albeit válogatott szónoklatait s igy olcsó alkalmat nyújt minden magyar embernek arra, hogy megismerje e kiváló államférfiút, akinek egyénisége remek szónoklataiban domborodik ki legméltóbban. A művelt közönség érdeklődött ugyan eddig is a rhetorikai termékek iránt, de főleg azért, mert'az eddigelé gyéren ugyan, de mégis összegyűjtött szónoklatok rendesen nagyon drága kiadásokban jelentek meg, érdeklődése csak az óhajtásnál maradt. Ez az első eset, hogy modern államférfi szónoklatai ily olcsó kiadásban kerülnek forgalomba. A füzetet nagy ízléssel Körösi Henrik válogatta össze, a ki bevezetésül érdekes képét festi meg Apponyinak, a szónoknak. A