Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-22 / 50.szám

Az országos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta pedig a vármegyében 11,802 kilogramm gubót termeltek és ezért 22,745 koronát kaptak. Ezenkivül az ügy fejlesztésére a vármegyében az országos selyemtenyésztési felügyelőség 55,936 korona áldozatot hozván, reményli, hogy ezzel megvetette alapját a selyemtenyésztésnek és ez fejlődni fog, ha a törvényhatóság a szederfatenyésztés emelése érdekében, a szükséges intézkedéseket kegyes lesz megtenni. Ezek szerint az összes kereset, melyet az országos selyemtenyésztési felügyelőség működése óta a vármegyében nyújtott, 78,681 koronára rug. Ezzel kapcsolatban itt elmondjuk, hogy a szedcrfatenyésztés emelése céljából is minden kitelhetŐt megtett az országos selyemtenyésztési felügyelőség a vármegyében, a mennyiben kiosztott 145% Hter szederfamagot és 42 községben 186,070 darab 2—3 éves magágyi szederfacsemetét. Továbbá részint községeknek^ részint az illető község lakosainak és törvényhatósági utak mellé leendő ültetés czéljából 4,008 darab kiültetésre alkalmas szederfát osztott ki és pedig : Esztergomban 571, Ebeden 10, Párkányban 252, Barton 5oo, KőhidGyarmaton 200, Kétyen 105, Nánán 70 darabot és a törvényhatósági utak mellé 2,300 darabot adott. Ezenkivül a községek saját faiskolájukból 7,529 drb. szederfát ültettek ki és igy összesen n,537 darab szederfát ültettek ki a vármegyében. velet, az'uram meg kacagott, hogy a könnye is kicsordult tőle. — No, kell e mégis pesti atyafiság, mondta gúnyosan, mintha bosszút akarna állani rajtam most a sok szúnyog csípésért és kemény ágyért. — Kell az ördögnek, tudni se akarok róluk többet, mondtam én még mindég sirva, csak arra békültem meg, mikor az uram kijelentette, hogy majd ő elvisz engem Pestre, de a rokonokat ismerősősöket nem fogjuk meglátogatni, de csak azon feltételei visz el ha ezt megígérem, valamint azt is, hogy nem hivom meg őket többé nyárára. Persze, hogy szivesen megígértem, jött is aztán a sok szemrehányó levél mikor megtudták, hogy íenn voltunk és nem látogattuk meg őket. De én egyiknek a levelére se válaszoltam. Egyik másik hamarosan észrevette magát és elhallgatott, de vannak néhányan még most is a kik igy nyár elején felkeresnek leveleikkel, kérdezve, hogy mi oka hallgatásunknak, ha megsértettek, bocsánatot kérnek stb. Én csak mosolygom ezeket a nyári leveleket és talán válaszolnék is rájuk, ha időközben meg nem tudtam volna, hogy azok, a kik egész nyáron az én vendégszeretetemet élvezték, odahaza azt híresztelték, hogy valamely divatos tengeri fürdőben nyaraltak. Most mióta hozzánk nem jöhetnek, lefüggönyözött ablakok mellett otthon töltik a nyarat, sehová se járnak csakhogy mondhassák ősszel, hogy fürdőn voltak. Szegény pestiek, ugy sajnálom önöket igy nyáron, de a rokonaimnak azért nem tudom megbocsátani, hogy soha sem hívtak meg magukhoz. Vájjon ezen mennyiségből ma még hány darab van épségben ? Az ültetés az Esztergom zsámbéki; Esztergom-budai; a NyergesUjfalu-bajnai és a Dorog-kirvai törvényhatósági uton történt, E helyen is kedves kötelességemnek ismerem legbensőbb köszönetemet nyilvánítani a vármegye államépitészeti hivatalának, mely szintén a legjobb indulattal karolja fel a szederfatenyésztést és az utaknak szederfával való befásitásán fáradozik. Ugyancsak a vármegye szederfatenyésztésének emelése czéljából m

ég egy nagyobb faiskolát tart fenn az intézet, melyhez a területet is béreli Esztergom városától. Ezen faiskolában 1901. év végével 14,200 darab átiskolázott csemete volt és eddig 11,850 drb. kiültetésre alkalmas szederfát osztottunk ki teljesen ingyen. Bucs községben örvendetesen terjedt a selyemtenyésztés. A tenyésztők 1901. évben átlag 29 korona 53 fillért kerestek és remélhetőleg itt hamarosan nagyobb mérvet ölt a selyemtenyésztés. Nehogy azonban a tenyésztők később lombhiányban szenvedjenek, nagyon kérjük az elöljáróságot, hogy ültessen mentől több szederfát és gondozza azokat. Egyúttal köszönettel elismerjük, hogy az elöljáróság a szederíatenyésztésre eddig is nagy gondot fordított. Ebed a vármegye egyik legjobb selyemtenyésztő községe. A tenyésztők 1900. évben átlag 48 korona 93 fillért; 1901 évben pedig 51 kor. 57 fillért kerestek. Oly élénk az érdeklődés a selyemtenyésztés iránt, hogy a meglehetős szederfaállomány mellett a tenyésztők már most az érseki uradalom szederfáira szorultak. Melegen kérjük az elöljáróságot, hogy mentől jobban szaporítsa a szederfaállományt és gondoztassa a kiültetett fiatal szederfákat, hogy a tenyésztők ne legyenek kénytelenek sok utánjárás és fáradsággal 30—40 kilométer távolságról beszerezni a szükséges lombot. Esztergom városban 1900. évben átlag 40 korona 68 fillért kerestek a selyemtenyésztők. Később csökkent a kereset, mivel szaporodott a tenyésztők száma és kevés volt a lomb. Reméljük, hogy a fiatal szederfák fejlődésével a selyem tenyésztők keresete is növekedni fog. Itt őszinte köszönetet mondok Perger Lajos plébánosnak és Licsauer Sándor tanítónak, kik a legjobb indulattal karolják fel a selyemtenyésztést és lelkesen fáradoznak a köztereknek szederfával való befásitásán. Köbölkuton 1900. évben átlag 24 korona 15 fillért; 1901. évben pedig 32 korona 54 fillér volt egy selyemtenyésztő keresete. Kérjük az elöljáróságot, hogy mentől jobban szaporítsa a szederfáállományt. Muzslán 1901. évben átlag 46 korona 01 fillérrt keresett egy selyemtenyésztő és reméljük, hogy a tenyésztés iránti kedv nagyobb mérveket ölt és rövid idő múlva ki fogják használni a szederfaállományt. Elismerésre méltó buzgóságot fejt ki az elöljáróság a községi faiskola renben tartására Csév, Dorog, Dömös, Kesztölc, Leányvár, Mogyorós, Nyerges-Újfalu, Sárisáp, Táth, Uny, Bátorkesz, Béla, Bucs, Duna-Mocs, Ebed, Farnád, Gyiva, Kicsind, Kisés Nagy-Bény, Köbölkút, KőhidGyarmat, Kural, Libád, Magyar-Szölgyén, Nána, Német-Szölgyén, Párkány községben, a miért a legbensőbb köszönetünket nyilvánítjuk. A szegény nép érdekében kérjük a községeket, hogy a köztereket, közutakat szederfával ültessék be annál inkább, mert ezt a törvény is előírja. Különösan célszerű volna szederfával beültetni a Párkány nánai indó háztól — Köbölkutig, továbbá a Párkány-Nána-Ersekujvár felé és az Ebed községből kivezető utat. Kérve kérjük a vármegye. közönségét is, hogy a törvényhatósági utakat kizárólag szederfával fásitsa be. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség teljesen ingyen felajánlja a szederfákat és egy-egy védőkarót is ad. Sőt a szállítási költséget is viseli a leadó állomásig. Selyemtenyésztőink nevében hálás köszönettel említem meg, hogy Ebeben a primási uradalom kegyes volt a szederfák lombozását a tenyésztőknek megengedni. Szakolca országgyűlési képviselője Esztergomért. Bár a napilapokból ismeretes lesz olvasóink előtt, hogy a budapestesztergomi és az esztergom füzitői helyi érdekű vasutak engedélyokiratainak egyesítéséről szólló törvényjavaslat, valamint az éjjeli forgalom létesítése miatt szükségessé vált beruházási költségek elfogadásánál a szakolczai kerület képviselője érdekünkben szót emelt a képviselőházban, mindamellett, mivel születésénél, képviselői minőségénél fogva érdek a megye és városhoz nem fűzi, hálátlanság lenne tőlünk, ha érdekünkben tett felszóllalását kellőképen nem méltatnánk és nem reprodukálnánk érvekkel gazdagon támogatott szavait. Dr. Csernoch János országgyűlési képviselő beszédét teljes szövegében, mint következik, az alábbiakban adjuk : T képviselőház ! A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslathoz annyiban kívánok röviden hozzászólani, amennyiben Esztergom városának és környékének érdekeit érinti, amelynek magam is lakója vagyok. Eszter gom anyagi erejét messze tuhaladó áldozattaljárult hozzá egykor ennek a vasútnak létesítéséhez azon reményben, hogy ez a vasút hathatósan fogja érdekeit előmozdítani. A több, mint száz százalékos pótadóval küxdő város 60.000 koronát fektetett be törzsrészvényekbe. A megye 300.000 koronát fordított törzsrészvényekre, ugyanezt tették a községek ü, ugy hogy egyik-másik község, mint pl. Tokod, majdnem a tönk szélérc jutott, mert fizetésképtelenné vált, amennyiben 60.000 korona értékű részvényt vásárolt meg. Esztergom városa maga egy nagy vidék központja, szép történeti multai biró város előkelő egyházi és világi ható ságok székhelye és mint ilyen megérdemelné, hogy több gondot fordítsanak rá, és ha ilyen vasútról van szó, legalább menetrendjét ugy állapítsák meg, hogy a vasúti hálózat a városnak érdekeit hathatósan képes legyen előmozdítani. Többször volt magában a Házban és azon kivül is hagsulyozva, hogy kiváló gondot kellene fordítani a vidéki városok fejlesztésére is, mert azok szintén gócpontjai az illető vidék műveltségének, ahonnan sokkal nagyobb és erősebb hatást képes gyakorolni a nemzeti kultúra, mint magából a fővárosból, amely ugy nézeteit, erkölcseit és kultúráját tekintve, sokban elüt a vidék felfogásától. Több mint 30 esztendő óta kiváló súlyt fektetünk a íőváros fejlesztésére, ami, nem mondom, hogy rosszul történik, de ne felejtsük el másik kötelességünket, hogy t. i. fordítsunk gondot a vidéki városokra is. Esztergom városától elvették a törvényszéket, semmiféle utánjárás mellett sem adtak neki pénzügyigazga'-óságot, most ketté akarják osztani a telekkönyvet, sőt a közjegyzőséget is s mindezekért a város semmiféle kárpótlást nem nyer. Sőt legújabban oly intézkdést tettek a Duna másik oldalán menő budapest— marcheggi vonalon, hogy a két bécsi gyorsvonattól is megfosztották ezt a meglehetős nagy vidéki várost, ugy, hogy például ha valaki Esztergomból akar menni Pozsonyba, csak költség £s időpazarlással mehet, ha pedig valaki Pozsonyból akar jönni Esztergomba, szintén át kell szállnia és ujra kőltségeskednie az átszállással. Mi ennek az oka ? Mikor Bécs és Budapest között az úgynevezett luxus- és expressz-vonatok járnak, akkor, senki sem képes megmagyarázni magának ezeket a dolgokat mással, hacsak nem azzal, hogy Budapest és Bécs közt még gyorsabb és rövidebb legyen az összeköttetés, hogy kormányférfiaink, midőn a kiegyezési tárgyalásokra felutaznak Bécsbe, sietős lévén a a dolguk, valamiképpen le ne késsenek az ottani kormány által kitűzött határidőről. Hogy a budapest-esztergom-füzitői vonalon Esztergom városa maga mily szerepet játszik, kitűnik a legújabban rendelkezésünkre álló statisztikai adatokból is, amelyek szerint 1900-ban Esztergomban 110.703 utas szállott fel a vasútra, akikről bátran lehet állítani, hogy ezek legna gyobb része esztergomi ember volt és ezalatt a másik oldalán, a Duna balpartján fekvő párkány nánai állomáson 138.318 utas szállott fel, akiknek jó nagy része bizonyosan szintén Esztergom és vidékéről való. Már most — és itt a t. Ház engedelmével egy kicsit kitérek, ha nem i? függ szorosan össze tárgyammal. — Ersekujvárott ugyanabban az esztendőben 106 401 utas szállott fel és mégis nem Párkány-Nánán, hanem Ersekujvárott állítják meg azt a két gyorsvonatot, amely eddig Esztergomban is megállott. Abból senkinek semmiféle kára és hátránya nem volt, Esztergom városának pedig annyiban szolgált előnyére, hogy ha itt-ott valami külföldi, német, vagy angol turista ide tévedt az országba és megakarta nézni Esztergom nevezességeit, ezeket a gyorsvonatokat arra használta fel, hogy ott kiszállott, megnézte a várost és esetig c

gy kis pénzt is költött a városban. De visszatérve, t. Ház, a budapest— esztergom—füzitői helyi érdekű vasút engedélyezési okmányára, sajnálattal kell mindenekelőtt konstatálnom, hogy a t. kormánynak nem volt gondja arra, hogy kötelezte volna az esztergom—dorogi vasúttársaságot, vagy most az egyesítés után az uj társaságot, hogy az Esztergom és Dorog közti szárnyvonalat elsőrangú vonalra épitse át, mert most az a kellemetlenség van, hogy egy kis gőzmozdonynyal indul el a vasút, Dorogon mindig egy nagyobb mozdonyt cserélnek és csak hosszú várakozás után lehet Budapestre érkezni. Ez a berendezés és a célba vett további berendezések azt mutatják, hogy ennek a vasútnak voltaképpeni központja nem is Esztergom városa, hanem Dorogh, mert ez a vasut-társaság most U tőkéjének kiegészítéséhez 900.000 koronát akar szerezni, ismét elsőbbségi részvények kibocsájtása utján és ennek az összegnek jókora részét be akarja fektetni uj építkezésekbe. És mig ebből az összegből Esztergom városára 40.500 korona jut, Dorog 81.500 koronát fog kapni. Tovább megyek. A Dorog és Budapest közti vonalat, — azt mondja az indokolás, — be akarják rendezni éjjeli szolgálatra is, ami természetesen ismét ártalmára lesz Esztergom városának és fejleszteni fogja a vonalat Esztergom kárára. Azonkívül ez a vasút oly vonatokat is járat, ami semmivel sincs indokolva, amelyek csak Budapest és Dorog, illetve Doro * és Budapest közt közlekednek és Esztergomot teljesen kihagyják a forgalomból. Mindez, t. Ház, azon nagy áldozatok mellett, amelyeket Esztergom városa erre a vasútra hozott és azon remények mellett, amelyeket ezen vasúthoz kötött, nagyon megszomoritó Esztergom városára nézve. Mindezek után, t. Ház, ezt a javaslatot voltaképpen nem kellene elfogadnom; ez azonban a dolgon amúgy sem segi-