Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-02 / 10.szám

(Nána;, Gerenday Józsefné, Hübschl Sán­dorné és Erzsike, Hegedűs Sándorné (Síentgyörgymező), Hegedűs Sándorné, Huszti Tamásné, Jedlicska Rezsőné, Knöpfler Mihályné, Koller Janka, Kará­csonyi Béláné, Kartali Istvánné, Kämpf ncr Zelma (Zseliz,) dr. Kabina Sándorné, Kemény Lajosné, Kuhn Gáborné, Krausz Sománé, Krein Józsefné, Emma és Jolán (Párkány), Kreiniker Erzsike, Leitgeb Já­nosné, Mérei Józsefné.. Marmorstein Mórné, Miedler Rezsőné, Marosi Józsefné, Mied­ier Gusztávné, Hiskey Lajosné, Marko­vics Jakabné, Novi Józsefné és Mariska, Némot Margitka, Német Adolfné és Mária, Nagy Lipótné, Pethes Káimánné cs Macza, Philip Konrádné, özv. Perényi Henrikné, Perényi Rálmánné, Perényi Árpádné, Paulovics Gézáné, Rudolf Mi­hályné, Schranck Béláné, Schalkász Fe rencné, Szenovicz Adolfné, Spanraft Jó­zsefné és Berta, Szlávy Istvánné és Ma­tildka, Schulteisz Adolfn^, özv. Schuma­herné Ida, Szakács Miháiyné és leánya, Salrer Janka (Párkány), Spiczer Ferencné és Katica (Budapest), özv. Szita Józsefné Amália és Irma (Kövesd.) Szecskay An­tal és Valika, Schwarcz Mártonné, Schei­ber Rezsőké, Sternfeld Rezsőné, Szentta­mási Béláné Sári és Pannika, Spiszár János, Szekeres Gáborné és Anna, Szal kay Józsefné és Félike, Szvoboda Mar­gitka, Stern Fánika, Sohwarcz Sarolta, Schönbeck Imréné, Szenczi Istvánné, Szabó Gézáné, Szántó Gyuláné, Tauber Manóné, Till Józsefné, Til Mihályné, Tóbiász Józsefné (Párkány), Özv. Teihert Klementné és Irma, özv. Takács Gézáné, Vaszary Antalné, Wünschbach Zsig­mondné és Mariska, özv. Vajda Pálné, Worös Józsefné, Vaszary Lász'óné (Nyer­ges-Újfalu,) özv. Vajand Janosué, Verő Ignácná (Párkány), Vass Istvánné, Zalába Jozseíné és Ilonka. Felülfizetések: Frey Ferenc io kor. Briily Gyula, Schrank Béla, Vimmer Imre 6—6 kor., Özv. Buzárovics Gusz tavné, Philip Konrád, Rózsa Vitái, Ru­dolf Mihály 5—5 kor., Bogisich Mihály, Berán Antal, dr. Perényi Kálmán, Szent­tamási Béla 4—4 kor., dr. Hulényi Győző, Perényi Ignác, Mármorstein Mór, Kauf­mann Ferenc, Reisz Miksa Bécs 3—3 kor., dr. Bárdos Rémig, Cserő Zsigmond, Draxler Alajos, Eckstein Mór, Ernszt Dezső Dorogh, Frey János, Jedlicska Rezső, Keményfy Dánie', Kemény Lajos, Novi János, Reviczky Gábor, Reusz Fe­renc, Salczer Miksa Párkány. Szekeres Gibor, Strompf Ign;íc, Spitzer Katica Budapest, Szenczi István, SternleM Re­zső, Schmideg Samu, Tóbiás Zsigmond Párkány, Willner Jakab, Widder Mór, N. N. 2—2 korona. Bartal Samu, Ber­ger Hermann, Helcz István Érsekújvár, Kuhn Gábor, Német Géza, Róth Adolf, Renner Géza Párkány, Schvach Sándor, Szántó Gyula, Schvarcz Márton, Szakács Mihályné, Schvitczer Gyula Tokod, Till József, N. N., N. N., 1—1 korona. — A megyei pénztárak reformja. A vármegyei pénzkezelésről szóló törvény­javaslat a szünet után kerül részletes tárgyalásra a képviselőházban. A pénz­ügyminiszter legközelebb előterjesztést tesz ő Felségének egy számvite'ügyi íőnÖ.< kinevezése iránt. Ez a központi igazgató lógja a X. és XI. fizetési osz­tályba tartozó alkalmazottakat kinevezni. A vármegyei főkönyvelőket és pénztáro­sokat ideiglenes számvevő felügyelőkké nevezik ki. Ezek a pénzügyigazgatóság­hoz lesznek beosztva s főfeladatuk a váratlan pénztár- és hivatalvizsgálat tar­tása lesz. A kinevezések fokozatosan 1902. év végéig történnek meg. Legelőbb a pénztári osztályt szervezik. Azok, aki­ket a miniszter nem vesz át, 1903-tól kezdve teljes fizetéssel rendelkezési ál­lományba helyeztetnek. A miniszter elve e kérdés megoldásánál az, hogy a nyug­díj alapot nagy megterhelések ne érjék. — Tömeges pályázat. A megyei utí­biztosi állásra nyolcvan pályázó jelent­kezett. A főispán a napokban fogja az állást kinevezés utján betölteni. — A tanitók nyugdíjalapja. A taní­tók nyugdíj-alapja melyből a tanitók elöregedésük, vagy szolgálatképtelen­ségükre nyugdijakat húznak, 28 millió koronára gyarapodott. — Őtvenforintosok bevonása. A be lügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet, értőleg elrendelte az ötven forintosok be. vonását. Az átváltás és a kiadás a mulf évi szeptember elsejével megszűnt és a z t az állampénztárak, ha hozzájuk befolyij^ többet ki nem adhatják. Fizetésképen elfogadásuk 1903. év február 28-ávat megszűnik. Azonban az állampénztára 1 * még 1903. augusztus 31-ig elfogadják fize téskép, vég'eges hitárinő 1907. augusz­tus 30. Azonban ez utolsó négy évben csak az Osztrák-Magyar bank bécsi és budapesti főintézetek eszközlik a bevál tást. — Megyei, vagy királyi ügyész. A be'ügyminiszter körrendeletet kül­dött az összes törvényhatóságokhoz, amelyben tudatja velük, hogy ezentúl az országos erdei alapot is illető pénzbün tetés, valamint a kir. kincstár mint er­dőbirtokos részére megállapított erdőkár térítési összegek ingatlanra vezetendő végrehajtását nem mint eddig, a vár­megyei tiszti ügyész, hanem a kir. kincs­tári ügyészség vezeti. — Vasutasok és a Sajtó. A magyar államvasutak elnökigazgatósága rende­letet bocsájtott ki alkalmazottjaihoz, melyben elbocsáttatás terhe alatt meg­tiltja a sajtóvak vató 'összeköttetést. Fentartja Baross Gábornak e tárgy­ban kiadott korábbi rendeletét. Indo kolja eljárását s argumentum gyanánt felemlíti, hogy a vasúti alkalmazottaktól eredő információk alapján eszközölt köz­lemények csak a kormány tekintélyének csorbítására alkalmasak. — Vadorzók ellen. A m. kir. belügymi­niszter szigorú körrendeletet bocsátott ki, melynek célja a vadorzások megaka­dályozása. E rendelet szerint fel kell ügyelni 1) arra, hogy a községben, vá­rosban ne tartson vadászfegyvert olyan, kinek vadász engedélye nincs és aki nem fizet fegyveradót; 2) vadat eladni csak annak szabad, a ki igazolja a vad jogos szerzését. — A rendőrség razziája. Rendőrsé­günk az »E. L.c-ban felsorolt szérűkben és egyéb gyanús helyeken nagy appa rátussal razziát tartott több napon át, de hirét se látta gyanús alakoknak, csak az egyik szérűben zavart meg egy sze­relmi idillt. ZfcTyiltér. •) Selyem Blousok 2 frt 35. és feljebb — 4 méter — valamint Hen­nebergselyem, fekete, fehér és szines 60 krtól 14 frt 65 krig meterenkint min denkinek bérmentve és megvámolva kül­detik a házhoz. Minta postafordultával, Schwelzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyáros csász. és kir. udv. szállító Zürich. Utánzásoknál nagyon célszerű. — Rövid használat után nélkülözhetlen. Orvoshatóságilag megvizsgálva. (Attest Bécs Julius 3. 1887.) nélkülözhetlen F O O-C REME Előkelő hygiénikusok áliitják, hogy a fogaknak é3 s/ájnak szorgos ápolása az egészségre okvetlen szükséges, neveze­tesen a gyomorbetegségeket meggátolja. íJrre nézve a ..KalotlotU" anti^eptikus hatása, a fogaknak szükséges mecha­nikai tisztításával összekötve, kitűnő szernek bizonyult. II. *)Ezen rovatban közlőitekért nem vállal felelős­séget a szerkesztőség. í"' <lü . .... .i,-.Vi*;.* * {Liniment. Caps, comp. A Richter-féle Horgony - Pain - Expeller egy régi kipróbált háziszer, a mely már több mint 33 óv óta meg­bízható bedörzsölésűlalkalmaztatik köszvénynél, csúz.nál és meghűléseknél. Illtés. Silányabb utánzatok miatt i—j- 1 * bevásárláskor óvatosak le­gyünk és csakis eredeti üvegeket dobozokban a „Horgony" vódjegygyel és a „Richter" czégjegyzéssel fogad­junk el. — 80 f., 1 k. 40 f. és 2 k. árban a legtöbb gyógyszertárban kapható. Főraktár: Török József gyógyszerésznél Budapesten. Richter F. Ad. és társa, csász. és kir. udvari szállítók. Rudolstadt. Seabury & Johnson-féle Benson-tapasz a leghatásosabb szer Köszvény, csuz, derékfájás, csipőfájás, hátbaj, mellbaj, köhögés, minden meghűlés ellen. Óvakodjunk csekélyebb értékű utánzatodtól! Louis Ritz & Co., Hamburg D. Egger Leo és Egger J. gyógyszer­tár as országnádorához, VI Váczi-kör­ut 17. Budapest. — Törők József gyógyszertára Király-utca 12. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom