Esztergom és Vidéke, 1902

1902-04-03 / 27.szám

színművet és operettet. Eltekintve attól, hogy a darab szövegét oly kitűnően irta meg, az egyik vadász {Erős Soma) he­lyett, a ki szerepe eljátszásában akadá­lyozva volt, annak szerepét magára vál­lalta és hogy miként oldotta meg, arról tanúskodik az az óriási sok dicséret, a melylyel mindenütt a hol megjelenik, de az estélyen különösen, szívből elhalmoz­ták. Hogy úgy mozog a színpadon, mint dilettáns kívüle senki más, az a műked­velők előtt körismeretű, a kiknek dédel­getett je a jó kedélyű Matyi. Az estély enfant terrible je volt ő, a ki annyi sok tapsot is kapott, a mennyi e helyiségben már rég járt ki valakinek. A helyettesi­tett vadász kitűnő maszkjában végtele­nül jól festett annak mozdulatai és szo­kásai utánzásánál pedig valóságos köny­nyékre fakasztó kaczagást csalt ki & közönság részéről. Ügyes kupiéi közül a leghatásosabb völt a Soma dala, a mely­nek szövege a következő : A Soma én vagyok a fess fiú, Ruhámra, tánczomra mindég hiú. Mamáknak, lányoknak udvarolok, Szeretnek engem a kis angyalok. A bálban a négyest én rendezem A napi híreket én szerkesztem. Fizetés mindezért bizony nem jár A Somát csúfolni bizony nagy kár. (Táncz.) Berán Károly a kaszinó régi starja, aki a kaszinói műkedvelők évkönyvei minden lapján legelői szerepel. Hosszú éveken keresztül utolérhetetlen ambíció­val törekedett minden darabnál és min­den szerepkörében a lehető legjobbat nyújtani, a mit sikerült is neki elérnie úgyannyira, hogy méltán megilleti őt a pálma és a babér, a taps és dicsőség, amelyek mindegyikéből már eddig is egy egész életre való jutott ki részére és a melyeket ez estén csupán megtol­dottak részére. Mint a vadásztársaság szakácsa, kitűnő, épen természetéhe2 hűen illó szerepkörében annak megfe'e­lően érvényesült is és láttatni engedte azt a tudását is amely neki legenda­szerű nimbuszc kölcsönzött. Istvánfy Elemér és Kelemen Béla. AJ első az utolérhetetlen hősszerelmes és nőcsábító szerepköreiben szintén hosszi évek nagy sikereit mutathatja fel. E'e gáns, finom, diserét és megnyerő a szia padon épen ugy, mint az életben. Köny­nyed, sikkes mozdulai, mesterkéletler hanghordozása ez estén is fényesen! ér vényesült. A másik a kitűnő jellemszl nesz, higgadt, komoly, minden izébet kidolgozott olyan alakításokat mutatott már be pl. a Charlie-nénjében is, amel) díszére válhatnék bármely előkelő nevi színésznek. O a műkedvelő társasáj fényszikrája és a darab próbáinak szi goru bírálója és segéd rendezője. Mind' ketten kis vadász szerepükben jól érvé nyesültek és eredetit mutattak. Geiger Gyula. A világot jelentő desz kákon egészen uj alaktársával Brennet Károllyal egyetemben. A ki látta as első könnyed mozgását, fesztelen járását kelését, pompás alakítását, minden izé ben temperamentumos fellépését, az rész rehajlatlanul jósolhat részére oly jövőt a műkedvelők jövő ensemblejében, amilyenl ritkáknak adatott esak eddig elérhetni A másik alakított és győzött. Szinte bá mulatósán jól és annyira egyszerre, hogy a nézőközönséget elragadta. Mindketter sok tapsot is arattak, a mely tapsol leszen részükra a jövő zenéjének pre ludiuma. Hogy pedig teljes legyen a társaság, meg kell még emlékezni ai ügyes hajtőkről {Déezi Imre, Nagy Miska és *)-ről is, a kik közül az utóbb különösen rászolgált a dicséretre. Kedve^ sen adta a dorogi sváb paraszt haj tót é! fülbemászó kupiéival tapsot aratott él derültséget keltett. Brenner Antal mini a vadásztársaság czigánybandája szere­pelt. Maszkja és az életből ellesett ki­tűnő mozdulatai viharos derültséget keltettek. A darab kupiéit a szereplők önmaguk készítették és a közönség részére az elő­adás előtt programm alakjában lettek azok kiosztva. * * A kárpit már homályba takarta a kis­ded, diszes színpadot. A nagyteremben forgó párok lejtenek kedves üttmü tán cokat. Múlik az éjjel is mire a tavaszelői nap még gyenge sugarai bearanyozzák a látóhatárt, semmisem mutatja többé, hogy a visszavarázsolt farsangi éj egy utó tündérálma csupán percekkel előbb játszódott le. Finita comédia! Nemo. szenzációk ezt a világot bejáró nagy ügyet is leszorították a horizont korond­járól. A darab e szenzációból pattant ki. Lapunk olvasóinak még élénk cmlékeze tében él a veszedelem közepette nagy j furoret csinált ama vállalkozás, mely sze- j rint az aranyifjúság egy bátor csapatja j vállalkozott arra, miszerint a tigrist és! tái sait bárhogyan is, de behozzák a vár-1 megye székhelyére. Öten voltak a bátrak, 1 kik közül egy volt a szakács. Hogy mi történt velük és hogy milyen nagy veszedelmek között töltöttek a szabad­ban egy éjszakát, az mind megírva van a Tigrisvadászok cimű operettben, a melynek meséje a következő : Négy va­dász {Istvánfy Elemér, Geiger Gyula, Er fis Soma és Kelemen Bela) és szaká­csuk {Berán Károly) talpig felfegyver­kezve és több hétre szóló élelemmel el­látva elindulnak Nánára a tigris felhajszo­lására. Társaságukban van három hajtó {Décsi Imre, Nagy Miksa, Tillmann Ká­roly és *), azonkívül az elmaradhatatlan; cigány {Brenner Antal.) A társaság kiér az erdőbe, vig lakomához ül, hogy az izgalmas munka előtt magát felfrissítse. Közben megjelenik Manga Pestya csősz {Brenner Károly), a ki a társaság nagy rémületére előadja, hogy ő látta a tig­rist nagy karmaival és óriási szarvaival. A vadászok leshelyeikre vonulnak, ott-1 hagyva a rémült szakácsot, a kit csupán azzal tudnak megnyugtatni, hogy a tigris fél a tűztől és ahhoz nem közeledik. A szakács főzéshez fog, közben már előre álmodik hirról, dicsőségről, a mely nevei­ket szárnyára fogja venni és a társaságot vele együtt hódoló díszmenet közepette fogják ünnepelni. Egyszerre az éj nyomasz­tó csöndjében lövések dördülnek el, a leányszivű szakács egy közeleső fara menekül, a honnét látja, hogy a csősz megjelenik a tűzhely körül és magában monologizálva elmondja, hogy a tigris meséjét csupán ő találta ki és csupán azért, hogy minden lopást, mindennek eltűnését a tigrisre foghassa. A szakács ezen fölfedezését közli társaival, a kik a csőszt, megjelenésekor leleplezik és tigris helyett őt viszik be diadalmenetben a városba. A darab maga operett-bohózat, tehát tarkítva van szebbnél szebb zeneszámok és helyi vonatkozású kuplékkal, a melyek óriási tetszést és sikert arattak szerzők­nek, színésznek egyaránt. Mikor a súgó csöngetyűje átzúgott a termen, a halk moraj elnémult, és a le­eresztett függönyelőtt megjelent a kaszinó­nak annyi sok babért aratott ^-gos kitűnősége, hogy a Frey Vilmos jog­hallgató által megirt prológust elszavalja. A prológ maga lapunk jövő szamá­ban jön, azt külön kidicsérni szükség­telennek tartjuk. Majd felhangzott a re­mek ouverture, melyet a töb>i zene­számokkai együtt a zenerész szerzője Trautwein Gyula adott elő oly megkapó precizitással és művészhez méltó elegenciá­val, a milyent a legjobbat nyújtás elkép­zelésévei sem mertünk volna előre fel­tételezni és a melyekről helyi zeneművé­szeink is a lehető legnagyobb lelkese­déssel és elismerő hangon emlékeztek meg. Úgy az ouverturet, mint a prológust ritkán hallott tapsok követték, mire szét­nyílott a függöny és megjelentek a bá­tor vadászok egy kedves zenéjű indulót énekelve. Hogy mindegyik vadászt és szereplőt jól szemügyre vehessünk, külön kell mindannyi alakításáról megemlékeznünk, Schleiffer Mátyás. Az ifjúság ezer­mestere. Egyetemi életében a kaszinó színpadán előadott összes orfeumestélyek helyt vonatkozású bohóságai, kupiéi, azok összeállítása és rendezése az ő {agyában születtek meg, a ki ha kell ir drámát, Búcsúzó. I A mai számmal az »Esztergom és Vidéke* gazdákat és szerkesztőt cserélt. Alap nélküli kombinációknak elejét veendő, tudatom eddigi hű és elnéző olvasó közönségemmel, hogy a szerkesz­tés gondjaitól fmert bizony gondot is ad eleget) egyéb elfoglaltságaim miatt lép­tem vissza. A mennyiben sikerült az el­múlt fél év alatt jó lapot csinálnom, azt főként a közönség erkölcsi támogatásá­nak köszönhetem, valamint munkatársaim és főként társnőim szives közreműködé­sének. Kérem valamennyi támogatómat, hogy szívességüket ruházzák rá az uj szerkesz­tőre is, a ki nálam nem kisebb lelkese­déssel és ambicióval veszi fel a lap zászlaját a mai számmal. Én pedig kérem, tartsanak meg jó em­lékezetükben továbbra is. Esztergom 1902. április i-én. kiváló tisztelettel Kempelen Farkas. — Hymen. Milanovics Antal állami állatorvos kedves és szellemes leányával Margittal, f. hó 30-án váltott jegyet Varga Kálmán városi árvaszéki ülnök Kassán. Kitartó boldogságot kívánunk. — Perényi Margit búcsúja. Kedves kis művésznőnk, Perényi Margit március 27-én vett búcsút a kolozsvári nemzeti színháztól, honnét Krecsányi társulatához szerződött. Búcsúzóul a >Nebántsvirágc­ban lépett fel. >A kolozsvári nemzeti színház ódon falai még nem láttak olyan általános nagy lelkesedést, mint amilyen a tegnapi > színházi ünnepe volt. Mert ünnep volt az és nem búcsúelőadása irja a többek között a >Kolozsvári aj­ságc A színpadra léptekor csokrok, koszorúk és alkalmi ajándékokkal árasz­tották el, s miként a »Kolozsvári friss ujság« irja, minden dalát többszörösen megújrázták, a felvonások után pedig tízszer, húszszor hívták a lámpák elé és oly általános és állandó tüntetésben volt része, mely feledhetetlen színházi ese­mény számba ment. Az óvátióknak az utcán, majd a kis művésznő lakása előtt volt a folytatása és vége, ahova Őt el­kísérték. A Kolozsváron megjelenő >Uj­ságc cimű politikai napilap, tárcában méltatja Perényi Margit művészi tehet­ségét. Távozását azt hisszük még az a par­ciális szellem is fogja- és méltán-sajnálni, mely művészi sikerei babérait, irigy sze mekkel né'te. — Hollósy Károly lapunk buzgó munka­társa, miként örömmel értesülünk, már javuló félben van. — Jubileumi estély volt kedden a fürdő vendéglőben, melyet háziezredünk adott s amelynek szorosan katonai jel­lege volt. Az első felköszöntőt Choma őrnagy mondotta ő felségére, mire az osztrák Hymnuszt, — majd Bozorif őr­nagy, az ezred tulajdonosára emelte po­harát, mire a zenekar az orosz Hymnust játszotta. — A városi mérnök, Tietenthal Gyula szabadságságideje lejárván — mit a csa­ládjában történt betegség folytán volt kénytelen igénybe venni — hivatalos működését f. hó 2-án újból megkezdette. — Uj telekkönyvi hatóság. A nagy igmándi járásbíróság április elsejével, te­lekkönyvi hatósággal lett felruházva. — Halálozás. Nagyszámú, kiterjedt rokonságot borított gyászba, özv. Nieder­mann Károlyné halála, kit nagy részvét mellett helyeztek kedden délután örök nyugalomra. Haláláról a gyászoló rokon­ság, a következő gyászjelentést adta ki. Domoszlay József és neje, valamint gyer­mekei, úgy Domoszlay Irma mint testvérek, a Niedermann család és nagyszámú rokon­ság fájó szívvel jelentik, hogy özv. Nieder­mann Károlyné szül. Domoszlay Fanny primási uradalmi felügyelő özvegye folyó 1902. évi március 30-án, élete 64 évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobb létre szenderült. A megboldogult földi maradványai f. é. április i-én d. u. 5 órakor fognak a gyász­házban (Jókaiu. 156. sz.) beszenteltetni ésaróm. kath. egyház szertartása szerint a szab. kir. városi sírkertben örök nyuga­lomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat április 2 án d. e 10 órakor lesz a szab. kir. városi kegyúri templom­ban a Mindenhatónak bemutatva. Eszter­gom, 1902. március 31-én Áldás és béke poraira! — Egy nemes hölgy. Özv. Niedermann Károlyné szül. Domoszlay Fanni társas életünk kedves és ismert alakja hunyt el Húsvét ünnepén s nagy részvéttel ki­sérte a város közönsége és nagyszámú rokonság örök nyugvó helyére. Am'V szerényen élt, épp oly bőkezűen gondos­kodott a jótékony célokról A nemes gondolkozást tanusitó végrendeletet teg­nap hirdette ki a bíróság s annak rész­leteiről jövőben számolhatunk be. Fő in­tézkedése, hogy a szegény nők részére 2000 K. alapítványt rendelt, a Kolos kór­házra 6000 K. továbbá számos kisebb jóté­kony hagynmányon kivül 100.000 K. tő­két hagyott egy Esztergomban létesítendő >szegény uri nők otthona* cimű menház céljaira, a vármegye illetve város által kezelendő alapra. Ezen 100.000 K. tőke egyelőre gyümölcsöztetendő lesz. Való­ban ritka példája a nemes szívnek s már régen volt oly nagy jótékony hagyomá­nyozója a városnak mint Niedermann Károlyné. Reméljük, hogy más nemes gondolkodók fogják őt követni a nemes célban, úgy hogy hamarabb életre hív­ható lesz a szép intézmény, mint maga az alapító, kezdeményező tervezte. — A kath. Legónyegyesület színlelő­adása, húsvét vasárnapon volt, me'y alkalommal >A vértanú csalad« czimű drámát adták elő. A szereplőknek álta­lában kijutott az elismerésből, mire játé­kuk adott okot. Legsikerültebb alakítás volt Markó Kálmán Severus szerepében, ki dicséretre méltő érzést öntött alakítá­sába. Severus gyermekének szerepét Vássel József adta, mig Markó Gyula Publius szerepében vívott ki magának elismerést. Kedves alakítás volt Poszpischl Emma k. a. a keresztény leánykának, Lygiának szerepében. Asteriust Mészáros János, mig Valenst Vékony Sándor adta. A színielőadást sikerült élőkép követte, mely a vértanú család megdicsőülését ábrázolta. — Uj hetilap indult meg Ipolysághon március 30-án, dr. Landauer Béla szer­kesztésében, mely programmjául, a me­gye jól felfogott érdekeinek előmozdítá­sát választotta. — Közigazgatási bizottsági ülés lesz 8-án d. e. 10 órakor a megyeházán, amely után e bizottságnak, a fellebbezett gyámsági és gondnoksági ügyek másod­fokú elbírálására hivatott küldöttsége tart ülést. — Propeller társ. közgyűlése. A sok oldalról támadott és kevés jóakarattal birált társaság csöndes közgyűlése ápril 2-án folyt le. A cél szép, a forgalom tényleg hasznára van a városnak, mégis a társaság minden nyilvános támogatás nélkül elhagyatva áll, mintha igazán va­lami teljesen idegen elemek alkotnák azt. Természetes, hogy a részvényesek i'y körülmények közt elég szemoruan fog­lalkoztak a nehézségekkel. Mivel azon­ban a telep és a forgalmi üzlet átadása, vagy lebonyolítása nem csekély feladat, a részvényesek megmaradnak egyelőre még ez évben a további kísérletezésben, A régi igazgatóságból kilépő dr. Horn

Next

/
Oldalképek
Tartalom