Esztergom és Vidéke, 1902

1902-04-03 / 27.szám

színművet és operettet. Eltekintve attól, hogy a darab szövegét oly kitűnően irta meg, az egyik vadász {Erős Soma) helyett, a ki szerepe eljátszásában akadályozva volt, annak szerepét magára vállalta és hogy miként oldotta meg, arról tanúskodik az az óriási sok dicséret, a melylyel mindenütt a hol megjelenik, de az estélyen különösen, szívből elhalmozták. Hogy úgy mozog a színpadon, mint dilettáns kívüle senki más, az a műkedvelők előtt körismeretű, a kiknek dédelgetett je a jó kedélyű Matyi. Az estély enfant terrible je volt ő, a ki annyi sok tapsot is kapott, a mennyi e helyiségben már rég járt ki valakinek. A helyettesitett vadász kitűnő maszkjában végtelenül jól festett annak mozdulatai és szokásai utánzásánál pedig valóságos könynyékre fakasztó kaczagást csalt ki & közönság részéről. Ügyes kupiéi közül a leghatásosabb völt a Soma dala, a melynek szövege a következő : A Soma én vagyok a fess fiú, Ruhámra, tánczomra mindég hiú. Mamáknak, lányoknak udvarolok, Szeretnek engem a kis angyalok. A bálban a négyest én rendezem A napi híreket én szerkesztem. Fizetés mindezért bizony nem jár A Somát csúfolni bizony nagy kár. (Táncz.) Berán Károly a kaszinó régi starja, aki a kaszinói műkedvelők évkönyvei minden lapján legelői szerepel. Hosszú éveken keresztül utolérhetetlen ambícióval törekedett minden darabnál és minden szerepkörében a lehető legjobbat nyújtani, a mit sikerült is neki elérnie úgyannyira, hogy méltán megilleti őt a pálma és a babér, a taps és dicsőség, amelyek mindegyikéből már eddig is egy egész életre való jutott ki részére és a melyeket ez estén csupán megtoldottak részére. Mint a vadásztársaság szakácsa, kitűnő, épen természetéhe2 hűen illó szerepkörében annak megfe'elően érvényesült is és láttatni engedte azt a tudását is amely neki legendaszerű nimbuszc kölcsönzött. Istvánfy Elemér és Kelemen Béla. AJ első az utolérhetetlen hősszerelmes és nőcsábító szerepköreiben szintén hosszi évek nagy sikereit mutathatja fel. E'e gáns, finom, diserét és megnyerő a szia padon épen ugy, mint az életben. Könynyed, sikkes mozdulai, mesterkéletler hanghordozása ez estén is fényesen! ér vényesült. A másik a kitűnő jellemszl nesz, higgadt, komoly, minden izébet kidolgozott olyan alakításokat mutatott már be pl. a Charlie-nénjében is, amel) díszére válhatnék bármely előkelő nevi színésznek. O a műkedvelő társasáj fényszikrája és a darab próbáinak szi goru bírálója és segéd rendezője. Mind' ketten kis vadász szerepükben jól érvé nyesültek és eredetit mutattak. Geiger Gyula. A világot jelentő desz kákon egészen uj alaktársával Brennet Károllyal egyetemben. A ki látta as első könnyed mozgását, fesztelen járását kelését, pompás alakítását, minden izé ben temperamentumos fellépését, az rész rehajlatlanul jósolhat részére oly jövőt a műkedvelők jövő ensemblejében, amilyenl ritkáknak adatott esak eddig elérhetni A másik alakított és győzött. Szinte bá mulatósán jól és annyira egyszerre, hogy a nézőközönséget elragadta. Mindketter sok tapsot is arattak, a mely tapsol leszen részükra a jövő zenéjének pre ludiuma. Hogy pedig teljes legyen a társaság, meg kell még emlékezni ai ügyes hajtőkről {Déezi Imre, Nagy Miska és *)-ről is, a kik közül az utóbb különösen rászolgált a dicséretre. Kedve^ sen adta a dorogi sváb paraszt haj tót é! fülbemászó kupiéival tapsot aratott él derültséget keltett. Brenner Antal mini a vadásztársaság czigánybandája szerepelt. Maszkja és az életből ellesett kitűnő mozdulatai viharos derültséget keltettek. A darab kupiéit a szereplők önmaguk készítették és a közönség részére az előadás előtt programm alakjában lettek azok kiosztva. * * A kárpit már homályba takarta a kisded, diszes színpadot. A nagyteremben forgó párok lejtenek kedves üttmü tán cokat. Múlik az éjjel is mire a tavaszelői nap még gyenge sugarai bearanyozzák a látóhatárt, semmisem mutatja többé, hogy a visszavarázsolt farsangi éj egy utó tündérálma csupán percekkel előbb játszódott le. Finita comédia! Nemo. szenzációk ezt a világot bejáró nagy ügyet is leszorították a horizont korondjáról. A darab e szenzációból pattant ki. Lapunk olvasóinak még élénk cmlékeze tében él a veszedelem közepette nagy j furoret csinált ama vállalkozás, mely sze- j rint az aranyifjúság egy bátor csapatja j vállalkozott arra, miszerint a tigrist és! tái sait bárhogyan is, de behozzák a vár-1 megye székhelyére. Öten voltak a bátrak, 1 kik közül egy volt a szakács. Hogy mi történt velük és hogy milyen nagy veszedelmek között töltöttek a szabadban egy éjszakát, az mind megírva van a Tigrisvadászok cimű operettben, a melynek meséje a következő : Négy vadász {Istvánfy Elemér, Geiger Gyula, Er fis Soma és Kelemen Bela) és szakácsuk {Berán Károly) talpig felfegyverkezve és több hétre szóló élelemmel ellátva elindulnak Nánára a tigris felhajszolására. Társaságukban van három hajtó {Décsi Imre, Nagy Miksa, Tillmann Károly és *), azonkívül az elmaradhatatlan; cigány {Brenner Antal.) A társaság kiér az erdőbe, vig lakomához ül, hogy az izgalmas munka előtt magát felfrissítse. Közben megjelenik Manga Pestya csősz {Brenner Károly), a ki a társaság nagy rémületére előadja, hogy ő látta a tigrist nagy karmaival és óriási szarvaival. A vadászok leshelyeikre vonulnak, ott-1 hagyva a rémült szakácsot, a kit csupán azzal tudnak megnyugtatni, hogy a tigris fél a tűztől és ahhoz nem közeledik. A szakács főzéshez fog, közben már előre álmodik hirról, dicsőségről, a mely neveiket szárnyára fogja venni és a társaságot vele együtt hódoló díszmenet közepette fogják ünnepelni. Egyszerre az éj nyomasztó csöndjében lövések dördülnek el, a leányszivű szakács egy közeleső fara menekül, a honnét látja, hogy a csősz megjelenik a tűzhely körül és magában monologizálva elmondja, hogy a tigris meséjét csupán ő találta ki és csupán azért, hogy minden lopást, mindennek eltűnését a tigrisre foghassa. A szakács ezen fölfedezését közli társaival, a kik a csőszt, megjelenésekor leleplezik és tigris helyett őt viszik be diadalmenetben a városba. A darab maga operett-bohózat, tehát tarkítva van szebbnél szebb zeneszámok és helyi vonatkozású kuplékkal, a melyek óriási tetszést és sikert arattak szerzőknek, színésznek egyaránt. Mikor a súgó csöngetyűje átzúgott a termen, a halk moraj elnémult, és a leeresztett függönyelőtt megjelent a kaszinónak annyi sok babért aratott ^-gos kitűnősége, hogy a Frey Vilmos joghallgató által megirt prológust elszavalja. A prológ maga lapunk jövő szamában jön, azt külön kidicsérni szükségtelennek tartjuk. Majd felhangzott a remek ouverture, melyet a töb>i zeneszámokkai együtt a zenerész szerzője Trautwein Gyula adott elő oly megkapó precizitással és művészhez méltó elegenciával, a milyent a legjobbat nyújtás elképzelésévei sem mertünk volna előre feltételezni és a melyekről helyi zeneművészeink is a lehető legnagyobb lelkesedéssel és elismerő hangon emlékeztek meg. Úgy az ouverturet, mint a prológust ritkán hallott tapsok követték, mire szétnyílott a függöny és megjelentek a bátor vadászok egy kedves zenéjű indulót énekelve. Hogy mindegyik vadászt és szereplőt jól szemügyre vehessünk, külön kell mindannyi alakításáról megemlékeznünk, Schleiffer Mátyás. Az ifjúság ezermestere. Egyetemi életében a kaszinó színpadán előadott összes orfeumestélyek helyt vonatkozású bohóságai, kupiéi, azok összeállítása és rendezése az ő {agyában születtek meg, a ki ha kell ir drámát, Búcsúzó. I A mai számmal az »Esztergom és Vidéke* gazdákat és szerkesztőt cserélt. Alap nélküli kombinációknak elejét veendő, tudatom eddigi hű és elnéző olvasó közönségemmel, hogy a szerkesztés gondjaitól fmert bizony gondot is ad eleget) egyéb elfoglaltságaim miatt léptem vissza. A mennyiben sikerült az elmúlt fél év alatt jó lapot csinálnom, azt főként a közönség erkölcsi támogatásának köszönhetem, valamint munkatársaim és főként társnőim szives közreműködésének. Kérem valamennyi támogatómat, hogy szívességüket ruházzák rá az uj szerkesztőre is, a ki nálam nem kisebb lelkesedéssel és ambicióval veszi fel a lap zászlaját a mai számmal. Én pedig kérem, tartsanak meg jó emlékezetükben továbbra is. Esztergom 1902. április i-én. kiváló tisztelettel Kempelen Farkas. — Hymen. Milanovics Antal állami állatorvos kedves és szellemes leányával Margittal, f. hó 30-án váltott jegyet Varga Kálmán városi árvaszéki ülnök Kassán. Kitartó boldogságot kívánunk. — Perényi Margit búcsúja. Kedves kis művésznőnk, Perényi Margit március 27-én vett búcsút a kolozsvári nemzeti színháztól, honnét Krecsányi társulatához szerződött. Búcsúzóul a >Nebántsvirágcban lépett fel. >A kolozsvári nemzeti színház ódon falai még nem láttak olyan általános nagy lelkesedést, mint amilyen a tegnapi > színházi ünnepe volt. Mert ünnep volt az és nem búcsúelőadása irja a többek között a >Kolozsvári ajságc A színpadra léptekor csokrok, koszorúk és alkalmi ajándékokkal árasztották el, s miként a »Kolozsvári friss ujság« irja, minden dalát többszörösen megújrázták, a felvonások után pedig tízszer, húszszor hívták a lámpák elé és oly általános és állandó tüntetésben volt része, mely feledhetetlen színházi esemény számba ment. Az óvátióknak az utcán, majd a kis művésznő lakása előtt volt a folytatása és vége, ahova Őt elkísérték. A Kolozsváron megjelenő >Ujságc cimű politikai napilap, tárcában méltatja Perényi Margit művészi tehetségét. Távozását azt hisszük még az a parciális szellem is fogja- és méltán-sajnálni, mely művészi sikerei babérait, irigy sze mekkel né'te. — Hollósy Károly lapunk buzgó munkatársa, miként örömmel értesülünk, már javuló félben van. — Jubileumi estély volt kedden a fürdő vendéglőben, melyet háziezredünk adott s amelynek szorosan katonai jellege volt. Az első felköszöntőt Choma őrnagy mondotta ő felségére, mire az osztrák Hymnuszt, — majd Bozorif őrnagy, az ezred tulajdonosára emelte poharát, mire a zenekar az orosz Hymnust játszotta. — A városi mérnök, Tietenthal Gyula szabadságságideje lejárván — mit a családjában történt betegség folytán volt kénytelen igénybe venni — hivatalos működését f. hó 2-án újból megkezdette. — Uj telekkönyvi hatóság. A nagy igmándi járásbíróság április elsejével, telekkönyvi hatósággal lett felruházva. — Halálozás. Nagyszámú, kiterjedt rokonságot borított gyászba, özv. Niedermann Károlyné halála, kit nagy részvét mellett helyeztek kedden délután örök nyugalomra. Haláláról a gyászoló rokonság, a következő gyászjelentést adta ki. Domoszlay József és neje, valamint gyermekei, úgy Domoszlay Irma mint testvérek, a Niedermann család és nagyszámú rokonság fájó szívvel jelentik, hogy özv. Niedermann Károlyné szül. Domoszlay Fanny primási uradalmi felügyelő özvegye folyó 1902. évi március 30-án, élete 64 évében, rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után jobb létre szenderült. A megboldogult földi maradványai f. é. április i-én d. u. 5 órakor fognak a gyászházban (Jókaiu. 156. sz.) beszenteltetni ésaróm. kath. egyház szertartása szerint a szab. kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat április 2 án d. e 10 órakor lesz a szab. kir. városi kegyúri templomban a Mindenhatónak bemutatva. Esztergom, 1902. március 31-én Áldás és béke poraira! — Egy nemes hölgy. Özv. Niedermann Károlyné szül. Domoszlay Fanni társas életünk kedves és ismert alakja hunyt el Húsvét ünnepén s nagy részvéttel kisérte a város közönsége és nagyszámú rokonság örök nyugvó helyére. Am'V szerényen élt, épp oly bőkezűen gondoskodott a jótékony célokról A nemes gondolkozást tanusitó végrendeletet tegnap hirdette ki a bíróság s annak részleteiről jövőben számolhatunk be. Fő intézkedése, hogy a szegény nők részére 2000 K. alapítványt rendelt, a Kolos kórházra 6000 K. továbbá számos kisebb jótékony hagynmányon kivül 100.000 K. tőkét hagyott egy Esztergomban létesítendő >szegény uri nők otthona* cimű menház céljaira, a vármegye illetve város által kezelendő alapra. Ezen 100.000 K. tőke egyelőre gyümölcsöztetendő lesz. Valóban ritka példája a nemes szívnek s már régen volt oly nagy jótékony hagyományozója a városnak mint Niedermann Károlyné. Reméljük, hogy más nemes gondolkodók fogják őt követni a nemes célban, úgy hogy hamarabb életre hívható lesz a szép intézmény, mint maga az alapító, kezdeményező tervezte. — A kath. Legónyegyesület színlelőadása, húsvét vasárnapon volt, me'y alkalommal >A vértanú csalad« czimű drámát adták elő. A szereplőknek általában kijutott az elismerésből, mire játékuk adott okot. Legsikerültebb alakítás volt Markó Kálmán Severus szerepében, ki dicséretre méltő érzést öntött alakításába. Severus gyermekének szerepét Vássel József adta, mig Markó Gyula Publius szerepében vívott ki magának elismerést. Kedves alakítás volt Poszpischl Emma k. a. a keresztény leánykának, Lygiának szerepében. Asteriust Mészáros János, mig Valenst Vékony Sándor adta. A színielőadást sikerült élőkép követte, mely a vértanú család megdicsőülését ábrázolta. — Uj hetilap indult meg Ipolysághon március 30-án, dr. Landauer Béla szerkesztésében, mely programmjául, a megye jól felfogott érdekeinek előmozdítását választotta. — Közigazgatási bizottsági ülés lesz 8-án d. e. 10 órakor a megyeházán, amely után e bizottságnak, a fellebbezett gyámsági és gondnoksági ügyek másodfokú elbírálására hivatott küldöttsége tart ülést. — Propeller társ. közgyűlése. A sok oldalról támadott és kevés jóakarattal birált társaság csöndes közgyűlése ápril 2-án folyt le. A cél szép, a forgalom tényleg hasznára van a városnak, mégis a társaság minden nyilvános támogatás nélkül elhagyatva áll, mintha igazán valami teljesen idegen elemek alkotnák azt. Természetes, hogy a részvényesek i'y körülmények közt elég szemoruan foglalkoztak a nehézségekkel. Mivel azonban a telep és a forgalmi üzlet átadása, vagy lebonyolítása nem csekély feladat, a részvényesek megmaradnak egyelőre még ez évben a további kísérletezésben, A régi igazgatóságból kilépő dr. Horn