Esztergom és Vidéke, 1902

1902-03-23 / 24.szám

és örökké az ő szellemében mind­nyájan egyek vagyunk. Vegyüljünk hát mi is lélekben a hozsannázó sokaság közé — és a szabadság Isteni hősének útját hintsük be mi is e napon örök hálánk hervadhat­lan virágaival. P. L. Felhívás a gazdasági egyesülethez. Tudjuk azt, hogy hazánkban a földmivelés adta meg ez ideig azon jövedelmi forrást, mely ha ked­vező volt s a természet nem sújtott csapással, a jó termés minden rendű, rangú társadalmi állású embernek meg hozta a könnyebb megélhetést. Ily állapotban felelevenült a keres­kedés s a pénz, mely élet-eleme a megélhetésnek, gyakoribb találko­zót rendezett be. Mig ellenben, ha csapásokkal telt volt az év, a földmivelő terméséből csak saját szükségletét fedezhetvén ez érzékeny hatással volt mindnyá­junkra. Látjuk azt a buza, árpa, zab és kukoricánál, hogy Amerika és egyéb világrészek túltermelése lehetőleg leszállította a fent jelzett gabonaneraek értékét. A gazda szánt, vet, mint a régi időben — de jövedelme csak ép annyi, hogy különféle adóját fedezi talán s mi­kor ezt lerótta, csak annyi maradt, hogy háztartása szükségletét képes fedezni. Látja, hogy felesleges nem maradt semmi, melyből fedezetet ta­lálna azon kiadásra, melyet az előre­haladott kor megkövetel — s nem is gondolhat a családfő kö­telességére, hogy családja szapo­rodásával a vagyonnak is szaporod­íiunak! Naponta benézett könyvekért, sőt az asszony is hivta néha, hogy figyel­mébe ajánljon egy-egy érdekes művet. És a szorgalmas olvasót — (minden kútrajáró korsónak ez a sorsa,) — egy­szer meglepte a férj. Váratlanul hazaérkezett és csodálkozva látta, hogy az ajtó zárva van, dacára annak, hogy belülről beszédet hallott. — Nyisd csak ki asszony, — szólt be éa azok a bűnösök zavarával kapkodtak ide oda és nem találtak semmi menekü­lést. A hosszadalmas késésre újra és dühösebben szólt a férj és az asszony remegve ajtót nyitott. Láng csak egyszer pillantva a nyomo­rultakra, átlátta a helyzetet és végtelen dühvel nekieset Sámuelnek. — Mit keresel itt, te nyomorult ? — kérdette haragosan és már is lesújtott erős Ökle néhányszor, nem nézve, hol ta­lálja a szerencsétlent, azután kirúgta a gyáván remegő legénykét az ajtón, A feleségével négyszem között szá­molt . . . IV. Sámuel töredelmesen tanulta a talmu­dot. Ott ütötte fel, az egyik bölcs azt mondja az asszonyról: — Aki sokat beszél asszonyai, pokolra jut ! . . . Sámuel elgondolkozott azon, hogy milyen igaz ez a dolog, minő igaz ! . . . és mégis . , . Idegesen becsapta a nagy fóliánst, úgy, mintha sohasem akarná többet elő­venni . . . Dacára annak, hogy megbizonyosodott benne, elvesztette ő már az írásban való naiv hitét. (Vége.) nía kellene, hogy ez által tagjainak jövőjét biztosítsa. Kénytelenek vagyunk tehát föld mivelési rendszerünkben uj módszert berendezni, fehasználva másod, har­madrendű gabonánkat szarvasmarha, ló, sertés, baromfi tenyésztésére, melynek még élénk piaca van. Pár szót akarok még szólni a magter­melésről is. Nálunk Ölveden pár év óta, hal­gatva papjok tanácsára, kezdették a Steyer lóhere termelést. Első évben árpával együtt vetve nyert a 8 holdról annyi árpát, mely holdan­ként kitett 7—8 métert. A fent mondott Steyer mag, mely kedvező időben megérett, adott neki 4 mé­ter tiszta lóhere magot s ennek ér­téke 240 frt. Az árpa ára 252 s igy a 8 hold adott neki 492 frtot. Bevetett holdanként 60 klgrot, mely 28 frt 80 kr. értéket képvisel, a föld felszántása holdankint 2 frt., a 8 hold 16 frt., a mult évi trágya értéke 30 frt. van adója 24 frt. A kiadás tehát 86 frt 80 kr., levonva 492 frt jövedelemből tiszta haszna marad 402 frt. 20 kr. Tehát holdan­ként 50 frt. mely azt hiszem, igen szép eredmény ; ha hazánkban min­den gazda igy dolgozik, a család jövője is biztosítva lesz. Én 1881 — 1890-ig Karlsbadban jártam. Mikor elősször kimentem 1881-ben, egyik tanárom azt mondta, hogy a csehek mind verklisek. Én azt hittem Bécset elhagyva, hogy a verklisek közé jutottam s a he­lyett Csehország valóban bámulatba ejtett. Láttam azt, hogy azon gazda, ki pár holdját műveli, mily magas értéket tud a földből kiaknázni, láttam azt, hogy az: ipar, kereskede­lem, kultúra mily magas fokon áll. Különösen megragadták figyelme­met a gyümölcs fák, melyek az or­szágút mellett voltak ültetve. Par­lagon nem hever ott semmi sem. Még a pásztor is mesterséget űz, csizmákat és karlsbadi 14 frtos topánkákat varr nyája körül ; a li­bapásztor pedig oly csipkéket köt, melynek métere 3—4 frt. Termé­szetes, a jelen viszonyok között csak igy lehet megélni. Hazánk jövedelmi forrásául igen ajánlanám a gyümölcsfa tenyésztést, melyre nézve a magyar kormány által pár évtized óta folyik a ser­kentés, meg is kezdettük időnkint, de a magyar szalmaláng itt is fel­lobbant s mihamar kialudt. Van nekünk egy miniszterünk, Darányi Ignác, látjuk fáradhatatlan tevékenységét, működését e téren, éjjét nappallá teszi, hogy hazánkban a földmivelést virágzóvá tegye. Legközelebb községenként a fa­iskolák felállítását fogja szorgal­mazni, mely hazánkban már az al­földön lendületet kapott. Ezek fel­állításához módot nyújt, segélyez, utasítást ad, felvilágosítással szolgál. Mi, Esztergom vármegye, kik mindig előljártunk a szabadelvűség­ben és haladásban, kell, hogy ne várjuk be a rendelkezés. Itt van a gazdasági egyesületünk, melyben az uj vér már lüktet és nagy te­vékenységet fejt ki. Itt van közigazgatásunk és nagy­érdemű főispánunk, ki e téren Hont­vármegyében tevékenységével örök emléket emelt magának. Hiszem, bízom, hogy a legköze­lebbi közigazgatási bizottsági ülé­sen szorgalmazni fogja, hogy vár­megyénk minden községe szakszerű faiskolát állítson. Ez a kezdet, ami­ből egy szebb jövő fakadhat sze­gény hazánkra. Pólya Lajos. ev. ref. lelkész. — Rózsaszínű rovat. Aprily Rezső Süttőn eljegyezte Schenkengel Róza kis­asszonyt. — Gyász. Gosztayer Józsefné szül. Krugh Anna folyó évi március hó 18 án este 9 órakor, életének 71-ik évében, szélhűdés következtében váratlanul el­hunyt. A megboldogultnak hült tetemei március 20-án déludán 5 órakor helyez­tettek a szentgyörgymeüei sírkertben örök nyugalomra, nagy számú gyászoló közönség jelenlétében. — Fölháborító vádaskodás. Fölháboritó lenne az a vád, a mit Mattyasóvszky Vilmos, volt megyei ügyész emelt a kor­mánynál szeretett főispánunk, Horváth Béla ellen, ha — nem lenne annyira nevetségesen komikus. A vád azt állítja, hogy Horváth Béla főispán családi politi­kát űz és elnézéseket gyakorol. Hogy értsük ezt ? Hány családtagját ültette be már a megyei hivatalokba? Tudtunkkal még egyet sem. Elnézéseket gyakorol ? Mi azt hisszük, hogy a vádaskodónak éppen az fáj, hogy nem gyakorolt elné­zéseket soha. A példát közel találhatja. Mindenképpen mosolyogni való lenne ez a vád, ha nem látnánk, hogy egy végkép elkeseredett ember emelte, talán éppen be teges izgatottságában s ez a momentum már szánakozásra inditó. Látod te nemes, önzet­len főispán, igy jár minden altruista! Az emberiség már olyan, hogy a szere­tetért mindig kővel fizet. Csak az a sze­rencse, hogy Horváth Béla sem a kőtől, sem a sártól nem ijed meg, jó vértje van: a tiszta öntudat s az egész megye tisztelete és hálája. — Pelczer Lipót doroghi esperes plé­bános f. hó 23-án érkezik vissza római zarándok útjáról. — Előlépés. Etter Kálmán, gr. Hunyadi Imre angyalkai uradalmában alkalma­zott gazdatiszt, városunk fia, ugyan azon uradalomnak ürményi gazdaságához való beosztással tiszttartóvá léptettetett elő. Gratulálunk ! — Adakozás. Ssaczelláry György or­szágyülési képviselő a dömösi református templom tornyának építéséhez 200 koro­nát adományozott. — A főispán hétfőn Esztergomba ér­kezik, mely alkalommal a törvényható­ság fegyelmi választmánya ülést tart. A választmány a Mattyasóvszky Vilmos el­len folyamatban lévő fegyelmi ügygyei fog toglalkozni. — Primítia Zemanek Vince Esztergom főegyházmegyei fiatal áldozó-pap f. hó 16-án mondotta első miséjét szülőfalujá­ban, Farnadon. A régi templom ez alka­lommal zsúfolásig volt hívekkel. Az ifjú pap manuductora Pécsy Gusztáv, a hely­beli papnevelő uj prefectusa volt. Dél­ben Szilavecky János ottani plébánosnál ünnepi ebéd volt. — A párkányi takarékpénztár ügyésze, Hulényi Győző nagy elfoglaltsága miatt állásáról lemondott s máris egy sereg kombináció merült fel annak betöltésére nézve. Mint értesülünk, legtöbb kilátása van a fiatal, képzett és agilis ügyvédnek, Rabina Sándornak, a kit nagy párt támo­gat; komoly pályázó még Horn Károly ügyvéd is. — A kereskedő ifjak március 15-iki Ünnepélye. Szépen ünnepelte meg vasár­nap d. u. 4 órakor a keresk. ifjak ön­képző egylete naját helyiségében a már­ciusi nagy napok emlékét. Az ünnepé­lyen ugy az ifjúság, mint az önálló ke reskedők szép számmal jelentek meg. A hazafias műsor a következő volt. I. Talpra magyar, szavalta: Braun Soma. II. Kossuth Lajosról, Ábrányi Emiltől ; szép hangon szavalta : Goldstein Ignác. A harmadik pont Vörös József hazafias felolvasása volt az 1848-ki nagy napok­ról. IV. Március 15. Petőfitől, ezt Kiss Árpád szavalta mély érzéssel. V. Mi a haza t Ábrányi Emiltől, szavalta : Né­met Géza szépen, átérezve és hatásosan. Végül Rózsa Vitái, az egyesület elnöke intézett ^övid hazafias és buzdító beszé­det az ifjúsághoz. A szép ünnepély a Szózat eléneklésével ért véget. Utána az ifjúság a nyugvó hősökhöz, a honvéd te­metőbe ment ki, leróni a kegyelet adó­ját. — Ipartestületi közgyűlés. Áz eszter­gomi ipartestület f. évi rendes közgyűlé­sét dr. Földváry István iparhatósági biz­tos és nagyszámú érdeklődők jelenlétében f. hó 16-án délelőtt 10 órakor tartolta meg a város székházának tanácstermében. Dóczy Ferenc elnök megnyitó beszéde után Neményi Károly titkár jelenti, hogy ipartestületünk Horánszky Nándort m. kir. kereskedelemügyi miniszterré történt kineveztetése alkalmából feliratilag üdvö­zölte. Az érkezett meleghangú válasz nagy örömmel és éljenzéssel fogadtatott. A felolvasott titkári jelentés szerint 1. részt vett az ipartestület 1901. év folya­\ mán az ipartörvény revisiója s az önálló vámterület sürgetése ügyében megindult országos mozgalomban, — továbbá a a szegedi IV. országos cipész kongresszu­son. 2. Rendezte kötélgyártó iparosaink panaszát a párkányi kötélgyártók vissza­éléseivel s?emben. 3. Munkásszállót és munkaközvetítést létesített. Használta a szállót 300 iparossegéd, közvetítést nyert 26. 4 Résztvett a temesvári » Turul* cipőgyár ellen megindult mozgalomban. 5. A hentes és mészáros iparosok érde­kében előidézte a husvágási szabályrende­let két sérelmes ponjának módosítását" 6. Ipari szakosztályokat létesített. 7. Figye­lemmel kisérte az iparostanoncok fejlődé­sét, egyben szorgalmazta és kieszközölte az iparos tanonciskola rajztanfolyamai ré­szére szükségelt rajzmintáknak beszerzését. 8. Elénk tevékenységet fejtett ki a sze­génysorsu és elaggott iparosok segélyez­hetese érdekében. E célból mulatsá­got rendezett, melynek tiszta jövedelmé­ből jelentékeny összegeket osztott ki, azonfolül 200 koronát a létesített segély, alaphoz is csatolt s igy az alap már 1000 kor. értéket képvisel. 9. A vásározó iparosok ügyében felterjesztéssel élt a keresk. ügyi minisztériumnál a sertéspi­arcnak jelen »Csillag utcait elhelyezése mellett. A győri keresk. és iparkamará­nál keresztül vitte a sikeres véleménye­zést. 10. A testület hivatalának serény működése általában dicséretesnek bizo­nyult ; a vagyonmérleg 10733 kor. 93 fill, A megejtett tisztújításon elnökké egyhan­gúlag Dóczy Ferenc választatott. Szám­vizsgálókul az eddigi teljesített szolgálat köszönete mellett, ujolag Iványi Géza, Draxler Alajos, Farkas Tivadar és Magyary László választattak meg. Az elöljáróság alapszabály előírta létszáma 2 uj taggal pótoltatott. Farkas Adolf és Tölgyesy János személyében. Végül a közgyűlés hatóságai iránt érzett tisztelete és köszönete kifejezése után elnök éltetésével befejezést nyert. — Vasúti Ülés. A Budapest-Eszter­gomi h. é. vasúttársaság 20-án ülést tar­tott. Az ülésre a vármegye képvisele­tében Andrássy János kir. tan., alispán, a város képviseletében Vimmer Imre polgármester Budapestre leutaztak. — Öngyilkosság Rádli Mihályné Nyer­gesujfalun ösmeretlen okból felakasztotta magát. Mire észrevették, már hiába volt minden élesztési kísérlet. — Hivatalszemle. Horváth Béla főis­pán f. hó 18-án a vármegyei árvaszék ügykezelését vizsgálta meg. Az árvaszék hivatalvezetése és ügykezelése teljesen rendben találtatott. — Március tizenötödikét a vidéken Piszke község hazafias és buzgó főtanitója, Sziklay Ferenc, méltóan ünnepeltette meg a gondjaira bizott osztályokkal. A szép ünnepélyen ott volt a község teljes számú intelligentiája Az ünnepély mű. sorát itt közöljük : »Hazádnak rendület­lenül* énekli az ifjúság. »Szozat« Vörös­marthy M. — szavalják : Stallmann Gyula, Hornyánszki Mária, Stark Mária és Vénusz János. »Csak magyarok le­gyünk* Dalmady Gy. — sz. Géber Mi­hály »Szeress hazát és nemzetet* Erdélyi Z. — sz.: Huy Erzsébet. »Nemzeti szín az én színem* Babik gyűj. — sz.: Guttre Mihály. iA nemzeti zászló* Ábrányi E. — sz.: Kerle Gizi. >Kölcsey Himnusz* — é. az ifj. »Mért nem születtem ezer év előtt* Petőfi S. — sz.: Pecclszberger Adolf és Hirsch János. »É1 magyar áll Buda még* Losoncy L. — sz. Hatos Ágnes, Putz Anna és Eipli Anna. »Fei magyarom* Dalmady Gy. — sz.: Szo­domka fivérek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom