Esztergom és Vidéke, 1902

1902-03-02 / 18.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (18. szám.) 1C2. márczius 2. ismeri az agrárszocialisztikus moz­galmak inditó okait. Nemrégen jelent meg egy figye­lemre méltó munka, amely rámu­tatott arra, hogy a magyar gyü­mölcscsel mily sikereket lehetne a külfölden elérni, mily könnyen meg lehetne hóditanunk a kölíöldi gyümölcs piacot. Van gyümölcs ki­vitelünk, azt el nem lehet tagadni, — de nem oly nagy, mint a minő viszonyainknak megfelelne. Látjuk, hogy a mi gazdáink a gyümölcsfa­termelést az Alföld és a Dunántúl némely vidékét kivéve, teljesen el­hanyagolják. Más országban a nép a gabona mellett egyformán meg­becsüli az Ízletes gyümölcsöt adó fát is. Kárát nem is vallja. Azt hisszük, hogy az agrárpoliti­kának a közel jövőben nem lesz sürgősebb és fontosabb feladata, mint népünket kinevelni a mondott irányban. A földmivelést ki kell szabadítani a mostani egyoldalúságából. Akkor mezőgazdaságunk a folyton növe­kedő közszükséglet minden kívánal­mát ki fogja tudni elégíteni. A népbe üzleti szellemet, keres­kedői tulajdonokat belecsepegtetni a jövő feladata. IIMagyar Gazdaszövetség és akisgazdák. A Magyar Gazdaszövetség mun­kásságának javarészét a kisgazdák helyzetének javítására akarván for­dítani, egy községi gazdaköri alap­szabálytervezetet dolgozott ki, mely­ben a gazdakör céljai az alábbiak­ban vannak felsorolva: a) a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi és er­kölcsi életének éber figyelemmel való kisérése s ezek javítására vő­ben, vagy tokokban uj életek rejlenek. A jövő reménye, az életet diszesitő cse­meték magvai. S mert a virág (hacsak nem perennis) ily módon pályafutását befejezte, a ker­tész megvait bizton, gyilkosság vádja nélkül leszedheti, hogy azokat ismét el­ültetve, gondos ápolás által tovább ne­mesítse. >És mi célból irta, és ha megírta, mi célból közli ön ezeket olvasóival ?c kér­dezik önök hölgyeim. Azért, hogy megmentsem önöket a test vérgyilkosságtól, vagy legalább a bünrészességtől. Hizsen nincsen önöknek arra szükségük, hogy hajukba, övük mellé, vagy keblükre leszakított virágokat tűznek. A világ legnagyobb ékessége, szépsége az asszony, a leány. A virág Hamu­pipőke hozzá képest. Minek hát Hamu­pipőkét életétől megfosztani s magukra aggatni, mint tették az indusok a skal­pokkal. Igaz, a virág szép és kedves s mert minden szép és kedves gyönyörére szol­gál a nemes szívnek: ápolják a virágot kertekben, cserepekben, díszítsék föl élő s nem meggyilkolt virágokkal lakoma­asztalaikat, táncztermeíket, templomaikat s bizonyára ezen versenykiállitásokon is önök lesznek a szebbek s mindenesetre a jó, szánalmas szívűek. Kisvárdai Géza. natkozó intézkedések kezdeménye­zése ; b) a mezőgazdasági ismeretek terjesztése, az okszerű gazdálkodás előmozdítása ; c) a község oktatás, nevelés, is­kola, közegészségi, adó, háztartási, közlekedési, köz- és tűzrendészeti ügyeinek megbeszélése és irányí­tása ; d) a közjótékonyság fejlesztése s a nyomorékok és szegények istá­polása a nők közreműködésének bevonásával; e) hatósági intézkedések és ren­deletek ismertetése, s azok céljának és hatásainak megbeszélése ; f) a községi képviselő-testület elé kerülő összes ügyek fölötti előzetes tanácskozás; g) a községben lakó kisiparosok érdekeinek és boldogulásának elő­mozdítása ; h) hasznothajtó házi ipar megho­nosítása abból a célból, hogy a mezei munkával foglalkozóknak té­len át is legyen keresetük; i) a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása s gondosko­dás arról, hogy betegség esetén jó ápolásban részesüljenek s hogy munkaképtelenség esetén is legyen megélhetésük biztosítva ; j) a gazdasági és háztartási szük­ségleti czikkeknek a tagok részére jó minőségben és a lehető legjutá­nyosabb áron való beszerzése ; k) gazdasági terményeknek, vala­mint a háziiparczikkeknek, s a köz­ségben* iparosok készítményeinek jobb árak elérése czéljából való kö­zös értékesítése ; 1) hitel, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek létesítése m) a községbeli mezőgazdasági termények és ipari készítmények jó hírnevének és keresletének fejlesz­tése ; n) jó tenyészállatok és vetőmag­vak beszerzése a község és a tagok részére; o) intézkedés az iránt, hogy a tagok mindenféle ügyes-bajos dol­gaikban megbízható szakemberektől csekély díjért útbaigazítást kapjanak. E czélok elérése érdekében : a) állandó helyiséget létesít s abba a tagok részére napi lapokat, gaz­dasági szaklapokat s más tanulsá­gos folyóiratokat járat; létesit továbbá könyvtárt is, mely megfelelő rend­szabályok mellett szintén a tagok rendelkezésére áll ; b) állandó Összeköttetést tart fenn a Magyar Gazdaszövetséggel, s abba rendes tagul belép ; c) összeköttetést tart fenn a vár­megyei gazdasági egyesülettel, s belép ennek kötelékébe is ; d) a község gazdasági viszonyai­nak javítása érdekében előterjesz­téseket intéz a vármegyei gazda­sági egyesülethez ; e) a községet érintő gazdasági, nevelési, iskolai, közegészségi, köz­lekedési, adózási, köz- és tűzrendé­szeti ügyekben, továbbá a helybeli nyomorékok, elaggott szegények és szegény árvagyermekek segélyezése érdekében a községi képviselőtes­tületnek javaslatokat tesz s ápolta­tásuk, segélyezésük, illetve nevelte­tésük érdekében társadalmi uton is mozgalmat indít, fölkérvén különö­sen a nőket, hogy a szegények és árvák nyomorúságát enyhítsék; f) alkalmas időben előadásokat rendez olyan köz-, mezőgazdasági és társadalmi kérdésekről, melyek iránt a tagok érdeklődnek, s me­lyek ismerete a tagokra nézve fon­tossággal bir; g) ismerteti a tagokkal előadások és felolvasások útján a hitel, fogyasz­tási és értékesítő szövetkezetek cél­ját és hasznát, valamint azok léte­sítési módozatait; h) gondoskodik a Magyai Gazda­szövetség támogatása mellett olyan szakemberekről, kik a gazdakör tag­jainak adó, illeték, katona, örökösö­dési és peres ügyekben, a hétnek meghatározott napján csekély díj fizetése mellett tanácsot, útbaigazí­tást és felvilágosítást adnak ; i) gondoskodik a Magyar Gazda­szövetség támogatása mellett a fel­olvasások és előadások megtartásá­hoz alkalmas szakemberekről. Az alapszabály-tervezet kapható márczius hó közepétől kezdve Meskó Pálnál, a Magyar Gazdaszövetség titkáránál (lakik márczius hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten.) A„Gazdasági Egyesületiből A február 15-én tartott választmányi ülés határozatából kifolyólag a megye­beli községekhez, földbirtokosok és egyéb termelőkhöz a következő fel­hívás intéztetett a gazd. egyesület ré­széről : Folyó év szeptember hónapban Po­zsonyban országos mezőgazdasági kiállí­tást rendeznek, melyről Esztergom vá­ros és megye sem lehet távol, nem pe­dig azért, mert ha megyénk bár kicsiny és viszonyaink szük határok közé vannak is szorítva, mégis életjelt kell adni ma­gunkról s bebizonyítanunk, hogy nem vagyunk közönyösek s tétlenek akkor, mikor nemzeti kincsünk, hazánk mező­gazdaságának előbbre haladását feltün­tető mozgalmakat kell támogatni. Gaz­dasági egyesületünk átérezve ezen kiál­lítás nagy horderejét, elhatározta, hogy Esztergom város és megye mező­gazdaságának főbb termékeit a pozsonyi kiállításon bemutatni fogja. Hogy ezen kiállításon minél jobban feltüntetve legyen állattenyésztésünk, mezőgazdasági és ipari produktumaink, okvetlen szükséges, hogy a részvét mennél tömegesebben nyilvánuljon. Azon biztos reményben, hogy méltá­nyolva lesz egyesületünk ez iránybani mozgalma, tisztelettel felkérjük, hogy a pozsonyi mezőgazdasági kiállításon leendő részvételével megyénk gyűjteményes ki­állítását emelni szíveskedjék. Igen kérjük f. év március hó 31-ig velünk tudatni, vájjon mivel szándékozik részt venni a kiállításon s ezt annyival is inkább kér­jük, mert az előintézkedések megtétele végett nekünk előre kell látni a képet, a melyet Esztergom megye keretébe a kiállításon beilleszteni akarunk. A kiállítandó tárgyak Esztergomba küldendők a később meghatározott időre egyesületünk cimére s a további teen­dőkre, úgy a költségekre nézve egyesü­letünk gondoskodik, a kiállítót nem ter­helvén semmi teher. A kiállított tárgyak után díszoklevél jár, a kisgazdák és kister­melők esetleg pénzdíjjal jutalmaztatnak, a kiállított tárgyaikat el is adhatják a helyszínén. Az élő állatok kiállítására nézve a mérsékelt térdijakat, valamint a szállítási kedvezményeket egyesületünk szívesen kieszközli. A kiállítási csoport beosztása: I-ső fő­csoportba tartoznak: Elő állatok és állati termékek. Ilik főcsoportba tartoznak: Főldmivelés és növénytermelési termé­nyek. III-ik főcsoportba tartoznak : Szőlő művelés, bor, gyümölcs, kertészet, méhé­szet. IV-ik főcsoportba tartoznak: Mező­gazdasági gépek és eszközök. V-ik fő­csoportba tartoznak : Házi és mezőgaz­dasági ipar kiállítása. Vl-ik főcsoportba tartoznak: Erdészeti és vadászati kiállítás. Midőn ezen felkérésünket szives jó­akaratukba és pártolásukba ajánljuk, uira kérjük erre vonatkozó elhatározásu­kat f. év márczius hó végéig velünk ok­vetlen tudatni. Esztergom, 1902. február 25. Hazafias tisztelettel Az Esztergom-vidéki Gazdasági Egyesület által kiküldött pozsonyi kiállítást rendező bizottság. Az esctergom vidéki gazd. egyesület évi közgyűlését f. évi március hó n-én délután 3 órakor tartja a megyeház nagy termében. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó. 2. 1901. évi működésről jelentés. 3. Fel­ügyelő bizottság jelentése a pénztár vizs­gulatról és a vagyon kimutatásról. 4. Az 1902. évi előirányzat tárgyalása. 5. In­dítványok. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 9-én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Kinevezés. Fáji Fáy István pest­megyei közig, gyakornok, szerkesztőnk sógora, b. ü. m. segédfogalmazóvá s Komárom megyébe főispáni titkárrá neveztetett ki. — Uj ezredparancsnok. A Balentovics János elhunytával megüresedett ezredpa­rancsnokságot Ő Felsége nemes Schöne­feldt Ágoston ezredessel, az aradi 33. gyalogezred volt ezredes-zászlóaljparancs­nokával töltötte be, mint azt a katonai rendeleti közlönyben olvassuk. A 76-ik gyalogezred tisztikara az uj ezredest tá­viratilag üdvözölte, aki a napokban már meg is érkezik és átveszi a parancs­nokságot Vogel Simon alezredestől, aki az interregnum idejében mint legidősebb törzstiszt a parancsnokságot vezette. Az uj ezredparancsnok nőtlen fiatal ember és születésére nézve hannoveri. — Halálozás. Skoday László kir. tőr­vényszéki biró életének 49-ik évében Komáromban meghalt. A férfikora tel­jében elköltözött biró városunknak is volt lakosa. Halálát Skóday Aurel kir. törvényszéki biró, testvéröcscse siratja. — Helyőrségi hirek. Nikiasz Fülöp, a 33. gyaloghadosztály parancsnoka szer­dán és csütörtökön városunkban tartóz­kodott és a 26. gyalogezred itteni zász­lóalja felett szemlét tartott. Szerdán este az egész helyőrség tisztikara tiszte­letére egybegyűlt a »Fürdő* vendéglő nagytermében, ahol a barátságos va­csora késő éjjeli órákig eltartott. A had­osztályparancsnok csütörtök délután uta­zott vissza állomáshelyére. — Freysin­ger László ezredorvos két hónapi idő­tartamra Trencsénbe vezényeltetett az ottani hadkiegészítő sorozásaihoz. — A helyőrségi tisztikar úgynevezett >Rona­cher estélyére* már nagy mértékben foly­nak az előkészületek, úgy hogy á máreius, 17, napján tartandó estély a megje­lenendők előtt meglepetései és változa­tos műsoránál fogva hosszú időkig em­lékezetes fog maradni. — Uj anyakönyvezető helyettes. Arról értesülünk, hogy Fekete Rezső volt anya­könyvvezető-helyettesnek közig, gyakor­nokká történt kineveztetése folytán meg­üresedett anyakönyvvezető-helyettesi ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom