Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-13 / 13.szám

ESZTERGOM es raíií A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGÁÉNAK ÉS AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLETINEK HIVATALOS LAPJA. S9egjelei>ik Vasárpap és csütörtökön. JlLŐKIZETÉSI ÁRAK I Egésa évra — — — — 12 kor. — fll. fél évre— — — — — 6 kor. — fii. A egyed évre — — — 3 kor. — fll. Egyes szám ara: 14 fii. Felelős szerkesztő és kiadó : KEMPELEN FARKASLaptulajdonosok : Dr-PROKOPP GYULA és társai. Szerkesztőség és kiadóhivatal: a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendő Széctreqyi-tér, 330. szán}, HU Kéziratot nem adunk vissza. M$Házi tűzhely védelme. A huszadik század a szociális intézmények korszaka. Minden világrészben szociális törekvések törnek elő; ha nem is egyforma mértékben, de már láthatjuk mindjobban csiráját e törekvéseknek, melyek az elnyomott szegény osztály, a munkásság, a kis emberek felsegitésóre, védelmére irányulnak. Kezdik belátni az emberek, a kormányok, hatóságok, hogy épen a békés idő legjobb arra, hogy a szegény alsóbb osztály feljajdulásán segíteni lehessen, nem várva be azt az időt, midőn az alsóbb osztály lerázni akarván magáról a súlyos terheket, fegyvert fog jogainak, megélhetésének biztosítására. Eme humánus törekvések elől Magyarország sem térhet ki. De sajnos, hazánkban még nem igen találhatunk számba vehető szociális intézményeket, melyek a kis emberek, a munkásság sorsán javítottak volna ; ha van is egy-két, a nép jogait védő szociális intézményünk, azok alamizsna számba mennek, i holott éppen nekünk magyaroknak {van nagy szükségünk szociális reformokra, mert hiszen csak egy maroknyi nemzet vagyunk és e maroknyi nemzet is fogy naprólnapra. Nagyon nehéz a kis emberek megélhetési viszonya nálunk; a minek aztán meg is van a természetes következménye. A kivándorlási statisztika holt számadatai elszomorító képet nyújtanak erre I vonatkozólag. j De szükség van szociális reformokra azért is, hogy meggátoljuk a téves szocializmus terjedését, mely hazánkban termékeny talajra talált, hisz tiz év előtt csak hírből ismertük a szocializmust, ma már szemtől szembe kell látnunk e tannak következményeit, ma már a nép ezrei és ezrei vallják e tant, melynek segélyével akarnak sorsukon javítani. A társadalomnak, a hatóságoknak, a kormánynak vállvetve kell • szociális bajaink megszüntetésére hatni okos, czéltudatos, humánus törekvésekkel, intézményekkel törvényekkel. A szép Lyubicza. Feltűnő szépségű, éjfekete szemű, perzselő tekintetű leány volt Lyubica. Csak úgy bomlottak utána a falu legényei, de Lyubica egyik sóhajtozását sem hallgatta meg. A vasárnap délutáni táncznál irigylésre méltóbb leányt Lyubicánál nem lehetett volna találni. Szebbnélszebb, gazdagabbnál-gazdagabb legények settenkedtek körülötte, hogy a >Szép Lyubicávalc mint a faluban egyáltalán nevezték, egy-egy fordulót tánczolhassanak. Lyubica részint, hogy szülei sorsán segítsen, részint mert vágyott embereket, világot látni, elment a városba szolgálatba. A falu tudós asszonyai, jövendölői váltig mondogatták fejcsóválva: >Nem jó lesz belekóstolni az uri módba, nem a Lyubica szépségével keli szolgálatba menni, hej nem jó vége lesz ennek U Lyubica mindezek daczára elment. Urai szerették, szorgalmas, dolgos, iparkodó, hű cseléd volt. Egy időben a leány körül gyakran forgolódott egy nagy szálas, majdnem két méter magas, csupasz képű, mord, sőt lehet mondani visszataszító külsejű katona. Lyubica szívesen látta maga körül a mord hadfit, Vujkovics Szávát. Hogy mi vonzotta hozaá azt nem tudni, de midőn Száva 3 évi kinos katonáskodás u'án haza ment, Lyubica is visszament falujába. Többször tett a legény látogatást a szép leány szüleinél, nagy boszuságára a helybeli sóhajtozó és Lyubicáért áhitozó legényeknek. Száva mint kiszolgált katona, rövid idő múlva pályaőri állást kapott & vasútnál. Lyubicát megkérte, szülei odaadták, a leány örömmel lett a derék szál ember felesége. Dolgos kezeinek nyoma meglátszott a kis őrház belsején, környékén. Míg a lakás csillogott a tisztaságtól, addig a kis kert mintaszerű berendezése, jó gazdasszonysága mellett tanúskodott. Megelégedettek, boldogok voltak, s minden ment a maga rendje és módja szerint. Egy délelőtt az uj mérnök, Tihanyi Atilla hajtánynyal ment a vonalat megvizsgálni. Tihanyi igazi férfi szépség volt, magas termetű, aczél izomzattal biró atléta alak. Szőke, göndör haja, szép kék szemei, sok leánynak, asszonynak vették el nyugalmát, okoztak sok álmatlan éjt. Tihanyi amint benyitott az őrházba és szembe találta magát Lyubicával, szinte lebilincselte ennek üde piros arcza, égő fekete szemei, formás dereka, s e nő láttára vére arczába szökött, bizonyos nyugtalanság vett rajt erőt. A pályaőrné felismerte benne férAzért hát örömmel üdvözöljük Szabadka városát, mely a kisgazdák védelmére a »házi tűzhely védelme « (homestead) intézmény létesítésének törvénybe iktatása érdekében országos mozgalmat indít. A homestead nem uj intézmény, Észak-Amerikában, az Egyesült Államokban már régen életbe lépett s törvénybe iktattatott. Lényege abban áll, hogy a kis emberek háza, földje, követelése, házibutora, műhelye ki vannak véve a végrehajtás alól. És itt valóban szociális missziót teljesít a homestead intézmény. Szabadka városát e törekvésért dicséret illeti, de ha közelebbről vizsgáljuk az indítványt, menten egyoldalúnak fogjuk találni, a mennyiben az csupán a kisgazdákat érinti. Hát ez nem is helyes! Nem helyes azért, mert ez által a kisgazdák előnyben, mintegy privilégiumban részesülnének a többi kis emberekmunkások, kis iparosok, kiskereskedők, kis hivatalnokok — fölött, a kiknek helyzete sem külömb, talán rosszabb az övéknél. jenek feljebbvalóját, alázatosan köszönt, megkínálta üléssel, maga pedig az ura után akart menni. Tihanyi nőtlen ember lévén, irigyelte, hogy a sors ily remekmüvet alfélé egyszerű embernek juttatott. Belsejében megszólaló agoizmusa feledteté, hogy alantasának felesége áll előtte, csak egy gondolat hatotta át, a szép asszonyt szeretni. Több kérdést intézett hozzá, s miután az asszony szavaiból kivette, hogy helyzetük nem valami jó, s hogy az asszony hiúságának megfelelőleg nem öltözhetik úgy, hogy a faluba mehessen ünnepivasárnap misét hallgatni, némi megkönnyebbülést érzett. Ugyanis az aszszony hiúsága révén vélt nála győzelemre jutni. Igy szólt: »Ne búsuljon szép asszony, majd én gondoskodni fogok magáról, hogy ne szenvedjen hiányt semmiben* e szavakra felkelt, egyet csípett Lyubica piruló orczáján s elment. A pályaőrné még sokáig nézett az eltűnő hajtány után s különös gondolatok forogtak fejében. Mért nem uri nő ő ? Mért föllebbvalója a szép ember? Mért nem íöldmives ? Oh de szívesen . . . Ekkor belsejében valami megszólalt. >Hát Lyubica, már nem szereted az urad ?c Lyubica csak a szép mérnökről gondolkodott. Vujkovics Száva pályaőr a vonalon buzgólkodott, s az áthaladó méinököt De nem helyes ez továbbá azért sem, mert ez által a társadalom mintegy eltagoltatnék. Már pedig lehetetlen ezen ország társadalmát földmivelő és nem földmivelő népre osztani. De nem helyes ezen intézmény létesítése specialiter a kis gazdákra vonatkozólag végül azért sem, mert egyszerre a hitelüket zavarná meg. A kis gazdák ennélfogva hitelhez sem juthatnának, ha földjük ki van véve a végrehajtás alól. * Azért hát roppant óvatosan kell eljárni. Lassan, fokozatosan kell az intézményt létesíteni. Számolni kell azokkal a körülményekkel, melyek annak megvalósítására gátlólag hatI nak, épen azért feltétlenül szükséges ezekhez a körülményekhez való alkalmazkodás. De másrészt feltétlenül megkívántatik, hogy a házi tűzhely védelme ne csupán a kisgazdákra, hanem a többi kis emberekre is, munkásokra, kisiparosokra és egyéb kissebb ekzisztenciákra is kiterjesztve legyen. E nélkül meddő, sikertelen lesz minden törekvés! Találni kell egy > modus i i» ji— i i i szolgai alázattal köszöntötte. Pedig de nem tette volna, ha tudta volna a mérJ nök gondolatait. Pár nap múlva Lyubica egyedül volt, mikor egy csomagot kapott. Volt pedig benne szép ruhára való, szebbnél-szebb szallag, csillogó kláris, szép fejdísz. Hazajövő urának azt mondta, a nagynénjétől kapta, de ő nagyon jól tudta, hogy ki küldi, a kiről álmodozott azóta valamennyi éjszaka. Tihanyi ismét egyedül találta másnap Lyubicát, a ki látásakor elpirult s földresütött szemmel zavartan köszönte meg a küldeményt. A mérnök tovább nem tartoztatta indulatát, magához ölelte a piruló szép asszonyt s elhalmozta csókjaival; az boldog megadással hagyta ölelni, csókolni magát, álmai teljesedésbe mentek. A mérnök a kielégített szerelem jóleső érzetével hagyta el a kis őrházat. E boldog pásztor óra többször ismétlődött, s a szerelmesek kezdtek letenni elővigyázatukról. Hanem Vujkovics észrevette feleségén, hogy az hidegebb hozzá, tartózkodóbb. De csáb akkor kezdett gyanakodni, mikor a falubéliek suttogása egy-két elejtett szó tudomására jött. Feljebbvalója iránt érzett szolgai tisztelete omladozni s ellenszenve nőni kezdett, kezei önkéntelenül ökölbe szorultak Tihanyi látásán. Egy vonatbejárása alkalmával valami falubeli asszony — Lyubica irigye —• utánna fuÄz .Esztergom is liie' tárcája.