Esztergom és Vidéke, 1902

1902-02-09 / 12.szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE. (12. szám.) V 2. február 9. jut, melyet vagy megtart magának, vagy hitelbe eladva, becsap vele egy jóhiszemű adósság-mentes földmivest, a ki többi birtokának hozadékából törlesztgeti e terhes tartozást és ugyanabba a hínárba jut, — ez már igazán önhibáján kivül — melyből elődje teljes vagyoni romlása árán kimenekült. Mondhatom, szép menekülés! E fenti kép azonban a munkabíró, a föld hozadékát kiforszirozó földmives sorsát ábrázolja. A hitellel bánni nem tudó, ősei nyomán egyszerű eszközökkel gazdálkodó, kissebb intelligenciájú kisbirtokos kis birtoka két-három év alatt már a hitelező kezében van. Igy kerül a földmives birtoka uzsorás kézbe, igy lesz a jó magyar parasztból elzüllött munkás, igy nézzük mindnyájan összetett kézzel, hogy a talajt a földmives lába alól ki lehessen vonni és még csodálkozunk, hogy ha az állam törvényei által támogatott módon koldusbotra juttatva, a vándorbotot veszik kezükbe és jobb hazát keresnek. Nem vagyok pisszimista, hanem optimista. Inkább szebbnek és jónak látok minden képet, mint mások, de mint a ki hazarészünk több vidékét alaposan ismerem, nyugodtan állítom, hogy a mai elszegényedés és vagyoni romlás egyik légfőbb oka a mai hitelviszonyok melmeg foszt minden ábrándképemtől. Elém tárja a rideg, a puszta valót. Itt vagy az én kis szobámban. Ide ültetlek közelembe, beszélek neked csodás, szép dolgokat. Kiszínezem a jövőt: a hol már nem lesz »enyém c és a »tiédf, hanem a miénk! Nem erezed e szó édes varázsát ? Miénk ! . . . Istenem beh szép is lesz ez igy. Ahol te az erős, megszerzed a szükségeseket, dolgozol, fáradsz érte, én meg a gyenge támogatlak, erősítelek. Letörlöm homlokodról az izzadságot. Gondoskodom, hogy munka után igazán pihenj, pihenés után szórakozzál ; a te —, a mi édes kicsi othonunkban. Ilyenkor, ah ilyenkor oly boldog vagyok ! Boldog . . . Nézd, nem bírok e szó után csak úgy könnyedén tovább menni. Kérdőjelet kellene ide tennem, vájjon igazán boldog vagyok-e ? Mert félek, úgy félek vele dicsekedni. Azt hiszem, azonnal el illan. Mert az én boldogságomhoz sok, nagyon sok minden kell: a te szereteted, a te becsülésed. Ha ezeket bírom, akkor emberileg mindent elnyertem. Mondd meg Drágám te magad: boldog vagyok-e f Látod, igy ábrándozom én, ha az alkony leszáll és szobám csendjét nem zavarja más, csak a kályhában pattogó tűz. Nagy idealista vagyok és képzelődő, mert bár a valóság lépten-nyomon rácáfol szép álmaimra, én csak álmodom tovább, mig nem egyszer fehér lesz a hajam, barázdák lepik el arcomat. Akkor majd újra el hoz hozzám a képzelet, le ültetlek közelembe és elmondom neked azt, amit eddig nem mondtam el soha: hogy távozásod után mindig leborultam a Megváltó keresztje előtt, hálát adva neki, hogy bár lelkeink ölelkeztek, mi csak egymás kezét fogtuk meg az alatt. Erzsi. lett kifejlődött és lábrakapott kisbirtok hiteléből származik. Ütött a tizenkettedik óra ! Most már vagy tenni kell valamit, vagy összetett kézzel kell néznünk, hogy turbulens cellengők a városok széleit elfoglalják és a közbiztonságot veszélyeztessék. Támogatnunk kell a kifosztott és nyomorba jutott elemet kivándorlásában, avagy a megindult veszélyes irány elé gátat vetni és gyorsan, de nagyon gyorsan a hatályos orvosszerekkel előállani és gyógyítást megkezdeni. Az orvosság módjáról is akarok egy pár szót »szolani. A kisbirtokos hitelének fokozottabb mértékben leendő gyakorlására buzdítandó az Országos Központi Hitelszövetkezet és esetleg a kormány, vagy országgyűlés által felszólítandó, hogy fokozottabb mérvben alapítson hitelszövetkezeteket. Tegyen meg mindent és hasson oda, hogy még a legrejtettebb havasi faluban is a földmivesek szövetkezeti érdekhálózatba lépjenek. Vegye igénybe e munkánál a felekezetek papjait és tanítóit, az állami és megyei tisztviselőket, a gazdasági egyleteket, a jobb indulatú földbirtokosokat és egyáltalán minden jobb gondolkodású embert, minden egyletet, kultur intézményt, hogy a szövetkezeti érdekhálózat minél előbb teljesen kiépíttessék. Jövessen, menessen, járasson szakértő tanítókat országszerte ; alapítsa a szövetkezeteket tömegesen; vegye kezelése alá az elzüllésnek indult nagy tömeget és mentse meg még hazánknak azt az értékes munkaerejét, ami még ma megmenthető, mert csak akkor tett az Országos Központi Hitelszövetkezet kötelességének mindenben eleget, ha a munkát teljes erejével kezébe veszi és azt diadalra is viszi. A kisbirtok hitelére még nincsen meg a megfelelő szervezetünk. Annak éppen olyan hajlékonynak, olyan kis egyedek részéről is hozzáférhetőnek kell lennie, mint az Országos Központi Hitelszövetkezetnek. A kölcsön nagyságának értéke relativ, a kölcsönkérő vagyoni viszonyaival áll arányban. Egy dúsgazdag birtokosnak egy pár százezer koronás kölcsön — nem nagy kölcsön; egy száz koronás kölcsön nekem szintén nem nagy kölcsön, — de egy két három holdas kisbirtokra egy száz koronás kölcsön már elég nagy kölcsön. Ugy kell tehát ezt a még nem levő intézményt szervezni, hogy még száz koronás járadék-kölcsönöket is adhasson. Es ugy kell ennek az intézménynek berendezve lennie, hogy szükség esetén egy pár száz millió járadékot is bocsáthasson ki. Mert én nem a bankok adataiból, hanem a vidék eladósodottságából számitok és biztosra veszem, hogy több mint hatszázötven millió korona a kisbirtok azon terhe hazánkban, melyet járadék-adóssággá kell átalakítani. Ilyen célra lenne fejleszthető alapszabály módosítással, állami garanciával és támogatással az Országos Központi Hitelszövetkezet, már csak azért is, mert ennek az intézménynek a vidéki hitelszövetkezetek vezetőségében meg volna a már eddig is ellenőrzött és vezetett gárdája és pedig sok ezer jóravaló ember, akiket ilyen célra jól felhasználhatna. És ezek naponkint csak szaporodni fognak. Hibás lépésnek tartanám, ha akármilyen okból a kisbirtokos és a kisbirtok hitelének kielégítését két önálló, egymással szerves kapcsolatban nem levő intézményre bíznák. Azt nem is tartom szükségesnek fejtegetni, hogy a kisbirtok hitele, mert kockázattal nem jár, olcsóbb legyen valamivel, mint a kisbirtokos hitele, mert ez utóbbi biztonsága a személy qualitásától is függ. Dr. Gidófalvy István. Gazdakörök szervezése a községekben. A Magyar Gazdaszövetség legutóbb tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a gazdatársadalom szervezése s a kisgazdáknak a társadalmi működés körébe való bevonása céljából országos mozgalmat indít, mert nyilvánvaló, hogy erőteljes és egységes gazda-közvéleményt teremteni s a gazdák kívánságának nyomatékot szerezni csak ugy lehet, ha a kisgazdák is tömörülnek s mint hatalmas és tekintélyes szervezet követelikjogos kívánságaik figyelembevételét. Eddig a kisgazdák mint oldott kéve lézengtek s egymásnak panaszolták súlyos bajaikat, de szervezkedni nem tudtak, dacára annak, hogy ők képezik az ország gerincét, lelkét, kenyéradóját. Ezen szervezkedést akarja most a Magyar Gazdaszövetség megindítani és előmozdítani, megbízván Meskó Pált a Magyar Gazdaszövetség titkárát, hogy támogassa a földmivelőnépnek azon derék barátait, kik együtt érezve a földmivelő néppel, annak sok mindenféle baján segíteni akarnak. A szervezkedés legcélszerűbben Gazdakörök létesítése által történik. Gazdakört minden községben lehet alakítani, hol a lelkész, a tanitó, vagy a jegyző, valamelyik inteligens gazda, vagy értelmesebb földmivelő ezen jó ügyet a földmiveléssel foglalkozok jóvolta érdekében fölkarolni hajlandó. Ezen derék népbarátok forduljanak Meskó Pálhoz a Magyar Gazdaszövetség titkárához, (lakik f. évi március hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten) kitől a gazdakör-alakitás tekintetében útbaigazítást nyerhetnek. A gazdakörök feladata: a község és a tagok összes gazdasági érdekeinek előmozdítása, mezőgazdasági ismeretek terjesztése, tenyészállatok beszerzése, hatósági intézkedések, rendeletek, községi és iskolaügyek megbeszélése a jótékonyság és felebaráti szeretet fejlesztése, gazdasági szükségletek beszerzése, termények közös értékesítése, a hazai ipar, különösen a helyi kisiparosok támogatása, előnyös kölcsönügyletek közvetítése, közbenjárás terhes adósságok konvertálásánál, a szövetkezés előnyeinek ismertetése, olvasókör és könyvtár létesítése, szóval a község lakói összes anyagi, erkölcsi és szellemi igényeinek kielégítése. Minden gazdakör tagjává lesz a Magyar Gazdaszövetségnek, összeköttetést tart fenn a vármegye gazdasági egyesületeivel s kívánságait ezek után a legfelsőbb hatóságok előtt is nyomtékkal tolmácsolhatja. A Magyar Gazdaszövetség támogatja a gazdaköröket berendezésénél, közbenjár a tekintetben, hogy a lapokat kedvezményes árban kapják, gondoskodik szakemberekről, kik a gazdakörben gazdasági és társadalmi kérdésekről előadásokat tartanak, gondoskodik vidékenkint megbízható szaktanácsadókról, kik a gazdakörök tagjainak a hét bizonyos meghatározott napjain adó, katonai, telekkönyvi, peres hitelművelet! s más ügyekben útbaigazítással szolgálnak. Alapszabály-tervezetet mindenkinek készséggel küld Meskó Pál, a Magyar Gazdaszövetség titkára, (lakik: március hó végéig Nyitrán, azontúl Budapesten). A„Gazdasági Egyesületiből Nagyon sok tenyésztő hiába való költséget okoz önmagának, nem tudván azt, hogy a tenyészállatok vasúti szállításánál ilyen állatok mérsékelt díjazás mellett lesznek szállítva, ha azok nem gyorsáruként adatnak fel. Erre nézve a következőkre hívjuk fel a gazdaközönség szives figyelmét: A szarvasmarha, sertés és juh tenyészállatok szállításánál a fuvarlevelekhez csatolandó a mérsékelt díjszabásra jogosító igazolvány, mely a m. kir. állattenyésztési felügyelőnél, Komárom, — akár szó, akár írásbeli megkeresésre megadatik. A megkeresésnél pontosan feltüntetendő : 1) a szállítandó állat darab száma 2) a szállítandó állat fajtája 3) a szállítandó állat neme 4) a tulajdonos neve és lakhelye, a feladási állomás 5) a címzett neve és lakhelye, a leadási állomás, a mely marha rakodásra be van rendezve. — Születésnap. Folyó hó 3-án ünnepelte Boltizár József püspök, érs. helynök 81-ik születésnapját. A közszeretetben álló, kiváló főpapot egyházi és világi részről számosan üdvözölték a szép ünnep alkalmából, mely üdvözlésekhez mi is mély tisztelettel csatoljuk jókívánságainkat s hisszük, hogy az ég még igen sok születésnapot enged megélni a nemes főpásztornak, a mostanihoz hasonló jó egészségben mindnyájunk közös örömére. — A prímás jótékonysága. Vaszary Kolos, bíboros hercegprímásunk a szegény képezdei növendékek élelmezésére 2400 koronát utalványozott. A szegény barátok számára pedig 600 koronát adott. — Szép elismerésben részesült Brühl József papnöveldéi alkormányzó a város földmivelői részéről. Folyó hó 6-án a Szt. Anna templomban tartott remek szentbeszéde után az ájtatos földmivesek tömegesen mentek be a sekrestyébe és könnyes szemekkel köszönték meg neki a mély hatást keltett beszédet. A mai hi-