Esztergom és Vidéke, 1902

1902-11-16 / 91.szám

Grósz Ferenc magánzó 6 Dr. Áldori Mór orvos 5 Widder Jakab pálinkamérő 3 Özv. Buzárovits G.-né könyvkeresk. 5 Deutsch Mór diszmúáru kereskedő 5 Scheiber Rezső divatáru kereskedő 10 Scheiber Rezső lakása részére 7 Spick Ferenc aranyműves 3 Popp Alajos órás 2 Fleischmann Ignác divatáru keresk. 10 Knöpfler Mihály rövidáru kereskedő 2 Weichsler Vilmos mészáros 2 Weichsler Vilmos lakása részére 3 Weisz Nándor cipőkereskedő 2 Miller Imre cukrász 2 Pozman Sándor fodrász 3 Pleva Ferenc 15 Schrank Béla szesznagykereskedő 25 Szatzlauer János cukrász 3 Balogh László divatáru kereskedő 8 Hofbauer Antal fodrász 4 Virág és Szántó divatáru kereskedő 4 Marosi József és fia vaskereskedő 5 Marosy József lakása részére 2 Pelczmann László szabó 5 Kósik Ferenc vállalkozó 4 Kereskedelmi és iparbank 15 Kaán Károly könyvelő 3 Laiszky János könyvnyomdász IO Walfiisch Szidónia szivartőzsde 2 Brutsy János szeszgyáros 5 Niedermann János szódavizgyáros 5 Pfalcz József vállalkozó 15 Oltóssy Ferenc sétabotgyáros 30 Oltóssy Lajos „ 30 Szentgyörgymezei árvaház 16 Leitgeb János fűszerkereskedő 4 Paulovits Géza „ 4 Popper és Leier posztó kereskedő Széchenyi tér 2 Popper és Leier posztó kereskedő Lőrincz utca 4 Draxler Alajos férfi szabó üzlete 3 Draxler Alajos „ „ lakása 8 Sternfeld Rezső magánzó „ 11 Schwarcz Adolf vállalkozó 10 Waldvogel József asztalos mester 6 Perger Lajos plébános 3 Szentgyörgymezei templom 5 Sinka Ferenc épitőmester 3 Unger Hugó rendőral kapitány 2 Dr. Berényi Gyula orvos 12 Beszédes Imre bormérő 5 Kaufmann Ferenc kantinos 10 Weisz Mór férfiszabó üzlete 6 Weisz Mór „ műhelye 5 Steinbach János pálinkamérő 3 Brutsy Gyula diszműárus 7 Drraxle Ferenc nőszabó 3 a jogosultsággal, hogy azt utódaira is, elsőszülöttségi ágon átörökíthesse. Gróf Helianthus letérdelt s megcsókolta a Nap Isten lábait. Egy esztendő múlva a Nap Isten ujra visszatért a földre s azonnal felkereste a napraforgót, mert annak az udvarias modorral fűszerezett hiúságán nagyon jól mulatott. Gróf Helianthus azonnal megjelent a Nap Isten szemei előtt, de ez nem ismert rá. Még mindig nőtt, nem annyira magasságra, mint szélességre nézve s a virága olyan volt, mint egy sárga szirmokból készült óriási rántotta, mellyel egy erősen szárazra sült tortát köritettek. — Kicsoda ön? — Én gróf Helianthus vagyok. A Nap Isten homéri kacajban tört ki, mely az égről visszhangzott s az ibolyát és a nefelejtset ugy megijesztette, hogy a leveleik alá rejtőztek. —-De ugyan, hogy jutott eszébe, hogy ilyen módon öltözködjék? — Felség, igyekeztem önt utánozni, hogy megérdemeljem azt a cimet, melylyel engemet a földön tett legutóbbi látogatása alkalmával a mult évben megtisztelni kegyeskedett. A felséged korongján egynéhány folt van s én egészen ilyen lolttá változtattam át magagamat. Felségednek a korongját sugár kéve környezi, sárga szirmaimat azért nagyobbítottam én meg s fontam belőlük koszorút a virágaim körül. A Nap Isten hasát tartotta nevettében olyan erősen kacagott, hogy a közelében levő fuksziák csilingelni kezdtek. »Eddig nem akartam elhinni, hogy a Gang Zsigmond ruhakereskedő 2 Klein Jakab korcsmáros 3 Kemény Lajos divatárúkereskedő 3 Krausz Samu fűszerkereskedő 3 Szimhardt Károly kárpitos 5 Remzing Antal fodrász 2 özv. Steiner Lajosné rövidárú ker. 2 Hirschhorn Nándor pálinkamérő 2 Stricz Lajos férfiszabó 3 Preszler József cipész 2 Furmann Gyula üveges 2 Pálmai János József bőrkereskedő 10 Helcz Kálmán bőrkereskedő 6 Kratz Antal órás 2 Csillag József borbély 2 Metz Sándor fűszerkereskedő 4 Duchs Gyula bőrkereskedő 2 Pach Antal fűszerkereskedő 2 Nelhübei Gusztáv „ 4 Schultheisz Adolf „ 3 Bargel Mihály vaskereskedő 5 Rochlitz Arthur gyógyszerész 6 Kecskeméthy János diszműárus 5 Esztergomi katholikus kör 20 Benderek István bormérő 5 Vízivárosi apácazárda 120 Schieiffer Lajos »Fürdő* vendéglő 130 Brutsy János Kossuth Lajos utcai házába, második aláírás 5 Fried Arnold dohánynagyárus 10 Bartal Samu rövidárukereskedő 2 Perényi Árpád főszámvevő 3 Wanitsek Rezső cipészmester 8 Ujabbi jelentkezők: Dr. Simonyi Adolf orvos 10 Wimmer Ferenc magánzó 4 Szt. Benedekrend székhaza 15 Érseki papnevelde 180 Cserő Zsigmond üvegkereskedő 5 Egy szabályrendelet tervezetről. Osváth Andor tanácsjegyző egy szabályrendelet tervezetet állított egybe, s azt indokolás kapcsán a tanácshoz nyújtotta be elfogadás végett. A szabályrendelet, miként annak indokolásából olvasható azt célozza, hogy a város pénztára a nyugdijteher viselésétől mihamarabb felmentessék. Uj terhet nem ró az adózókra, ellenkezőleg azon elvből indul ki, hogy az, ki magánérdekei előmozdítása céljából veszi napra is faraghassanak torzképet, de már látom, hogy csakugyan lehet s ennek ön a nagymestere. Jó volna, ha felkísérne az égbe, hogy felvidítson mikor rossz kedvem van.« »Lehetetlen, hogy felséged tudja, ml a szomorúság s ha engem oda helyeznének át, felséged világosságának és melegségének ätheri fényétől agyon kellene perzselődnöm. Nevezzen ki inkább felséged engemet földi helytartójává.« »Igenis barátom, kinevezlek az udvari bolondommá. Minden reggel kelet felé fordulsz, hogy engemet üdvözölj, délig a mint mind feljebb emelkedem, mindig utánam fordulsz s délután az alászállásnál követni fogsz. Eltűnésemkor búcsú üdvözletet intesz, a mennyiben hűséged jeléül a fejedet lehajtod. — Köszönöm felség. — S mostantól kezdve, mig az udvari naptárban a grófok közt leszesz felsorolva, a tudósok Hellanthusnak, a nép pedig napra forgónak fog nevezni. Valóban meglehetsz elégedve. Még körülbelül három esztendővel ezelőtt mindenki előtt ismeretlen plebejus voltál, most gróf, Helianthus és napraforgó vagy egyszerre, három cimet viselsz egy személyben. A rózsa, a jázmin, a gardenia, a gyöngyvirág és a rezeda mosolyogtak rajta s halkan suttogták egymás közt: — De azért még mindig csak olyan púpos csak olyan esetlen, csak olyan bohóc, mint volt azelőtt! Máté Pál. igénybe a hatóság ténykedését, honorálja is azt valamellyes ellenszolgáltatással. Számtalan város bir ilyen szabályrendelettel, mi a szabályrendelet életre valósága mellett bizonyít. A tervezet maga a következő : Szabályrendelet. Esztergom szab. kir. rendezett tanácsú város hatósága által magáncélokra kiállított bizonyítványok, közhitelű egyéb okmányok, stb.-nek díjazása tárgyában. I. §• Esztergom szab. kir. rendezett tan. város tanácsa és polgármestere, mint hatóságok, nemcsak a hivatalos hatáskörben igényelt, hanem adott esetekben a magáníelek által kivánt bizonyító erejű okmányok kiállítására is kötelesek. A magánfelek részére kötelesek nevezetesen : illetőségi, honossági, azonossági, örökösödési, vagyoni, elbocsátási (honossági ügyekhez, illetve kihonositáshoz) birtoklási, együttélési, tartózkodási és nőtienségi bizonyítványokat kiállítani a szerint, amint erre nézve a szervezési szabályrendelet, 16 és 37 §§-ai intézkednek. A most sorolt bizonyítványokért a bélyeg- és illeték törvény értelmében előirt bélyegjegyen kivül ezen szabályrendeletnek hatályba lépése napjától kezdve a következő dijak szedetnek : a) illetőségi, honossági, vagyoni, azonossági, elbocsátási, birtoklási és örökösödési bizonyítványokért egyenként: 2 korona ; b) a fenébb sorolt egyéb bizonyítványokért és általán minden magáncélra igényelt bizonyító erejű okmánykiállitásáért egyenként: 1 korona. Az I §-ban a)- és b) pontok alatt felsorolt bizonyítványokért s általában mindama bizonyító erejű okmányért, melynek magáncélra való igénybevétele eldöntetett az előirt dijak a városi házipénztárnál szedetnek, a városi tiszti nyugdijalap gyarapítására szolgálnak és ezen alap bevételei javára számolandók el. 3. §• A szervezési szabályrendelet szerint a bizonyítványt kérők tartoznak a rendőrkapitányi hivataltól a bizonyítani kivánt adatok tekintetében hivatalból ingyen kiállítandó véleményt beszerezni. Ezen vélemény a rkapitányi hivatalnál megjegyzéssel látandó el a szerint, amint a bizonyítvány a 2 §. a), vagy b) pontja szerinti díjazás alá esik. A bizonyítványt kivánó fél a véleményt a városi házipénztárba viszi s ott az érte előirt dijat lefizeti. A házipénztár a lefizetést megfelelő értékjelzéssel ellátott címke felragasztásával a véleményen elismeri, utóbbit a félnek visszaadja, ez pedig az iktatóba viszi s ott a bélyeg- és illeték! törvény szerint követelt bélyeg kíséretében átadja. 4. §• Vagyontalanság esetén a magánfél által kért bizonyítvány bélyeg- és díjmentes. Ezen körülmény azonban a rkapitányi hivatal által kiadandó véleményen feltüntetendő s az ilyen vélemények egyenesen az iktatóban adandók be. Bélyeg-és díjmentes mindama bizonyítvány, amely hivatalos használatra állítandó ki, továbbá azon bizonyitó erővel bíró okmányok is, amelyek az érvényben levő törvények szerint ily módon szolgáltatandók ki. 5. §. Ezen szabályrendelet az 1886: XXII t.-c. 27 §-ában előirt felsőbb jóváhagyást kővető 15 nap múlva lép életbe és hatályba léptetésével a város tanácsa bizatik meg. Indokolás. Tekintetes Tanács! Amint nem áll arányban városunk közterheivel az állami érdekből teljesített feladatok nagysága, azonképen nagyon is számbaveendő teherként nehezedik a városi administratióra a magánérdekek szolgálata tekintetében előirt kötelesség. Amint számtalan esetben rámutatunk arra, hogy a katonai, — adó illeték és bűnügyi szolgálat mily mértékben ves2i igénybe városunk szolgáltató képességét a nélkül, hogy ezen a vonatkozó törvény-s rendeletek kényszere miatt segíteni lehetne, csak néha volt eset arra, hogy a közönség olyan adókkal terheltetett, amely adók kizárólag azoktól szedhetők, akik a polgári igények fokozottabb mértéke szerint élnek, vagy foglalkozásuk nem minden esetben sorozható amaz osztályokba, amelyekben a közös teherviselés kötelmei előírva és körvonalozva vannak ; ellenben sohasem említtetett, hogy a tisztán magánérdekből eljáró hatóság szolgáltatása megíelelő ellenértékkel díjazható lenne. A hazai városok sorsa ott van megpecsételve, hogy miképen képesek a saját közönségüknek szolgáltató képességével számolni, természetesen aként, hogy ezen szolgáltató képesség ne az egyedek aránytalan kihasználásában, hanem abban álljon, hogy ki-ki aként viselje a közületre sulyosodó terheket, amint azt egyéni érdeke kívánja, vagy kereseti — illetve üzleti tevékenysége elbírja. Mai napság tehát csak annak a városnak van létjoga, amely a rendelkezésére álló jövedelmi forrásokat ésszerűen és aként képes kihasználni, hogy ezen kihasználás a polgárok egyetemének túlzott terhein könnyítsen, lévén az arányos tehermegosztásnak amaz áldásos következménye, hogy az adófizető és közterheket viselni kénytelenített polgár megbízik a közület vezetésére rendelt egyénekben, látva hogy azok az igazság mértékével mérnek. A közkényelmi tekintetek szolgálata a mai modern korban egyike azon hatósági kötelességeknek, amelyek nélkül helyes vezetés, jóravaló administratio nem is képzelhető. Itt azonban éles distinctio alá kerül-, hogy mely közkényelmi tekintetekről van szó. Á hatóság teljesen eleget tesz, ha az ügyfelek dolgát a lehetőséghez képest gyorsan meg oldja; ha közegeit készséges udvariasságra szoktatja és minden jogkereső félnek egyenlő mértékkel mér. Ami ezen szabályokon kivül esik, az már munka, amely ellenszolgáltatást követel. Az ellenszolgáltatás ugyan némileg biztosítva van az által, hogy a közület gondoskodik fizetett erőkről, azonban kérdés, vájjon minden jogkereső, hatósági tanúságot kérő fél tagja-e a közületnek; illetőleg hozzájárul-e a városi háztartás fentartásához ? Még ez sem elegendő e tekintetben ! A hatóság- és annak közegei csak arra rendelvék, hogy a közérdeket óvják, őrizzék támogassák és szolgálják, de korántsem lehetnek köteles szolgálattevői a magánérdekeknek. A ./• alatt tisztelettel csatolt szabályrendelet tervezetet ép a fentebb kifejtett okokból készítettem és terjesztem a tekintetes Tanács elé azon tiszteletteljes kéréssel, méltóztassék azt a tek. képviselőtestület bírálata és jóváhagyása alá terjeszteni, hol is a következőkkel indokolom ezen javaslatomat: A város tanácsa évenként megközelitőleg 100—110 illetőségi, 15—20 honosság*. 5—

10 vagyoni, 10—20 örökösödési és birtok-bizonyítványt; a város polgármestere 6—700 drb. erkölcsi, tartózkodási, együttélési, nőtienségi stb. bizonyítványt állit ki magán felek kérelmére s bevallott magáncélra. Az állam a bélyeg- és illetéktörvény érteimében mindeme bizonylatok birtokosait kötelezi szabályszerű bélyegjegy beszerzésére. Ha tehát állami érdek a bélyeg kötelezettség viselése, miért ne lehetne városi érdek a magáncélokra kivánt okmányok dijaztatása ? ! Városi tiszti nyugdijalapunk szegény, annak növeléséhez a város közönsége nem járul ugyan, ellenben az imént bekövetkezett több nyugdíjazás terhét pótadóban viseli; mi, tisztviselők, a nyugdíjszabályzat értelmében előirt hozzájárulást fizetjük ugyan, de legalább 50 esztendőnek kell eltelni, amig olyan nyug-