Esztergom és Vidéke, 1902

1902-10-30 / 86.szám

rónába jön. Egy négyszobás lakás­ban, hol ezeken kivül még egy három ágú csillár alkalmaztatik, cirka 1 ioo—130 koronába, mig egy ötszobás lakásban 120—160 koro­nába kerül. Ezen számítás egy nor­mális lakásra értendő, hol a szobák egymás mellett vannak és nem tul­nagyok. A szobák belső falainak rongálása földszintes és emeletes házaknál, a felső .emeleten elkerül­hető azáltal, hogy a csővek a gáz­órától egyenesen a padlásra vezet­tetnek és a beágazás az egyes lám­pákhoz a mennyezeten keresztül történik. A csillárok árai a kivitel külön­félesége szerint igen változók, de azért a legegyszerűbbek is csinos kivitelűek és egy polgári lakásnak teljesen megfelelnek. 5 ágú csillár 100—500 korona 3 ágú „• 50-300 » 2 ágú „ 30—200 „ Lyra egy láng­gal 12—100 „ Fali kar 8—50 £ Fali lámpás az udvaron 10—50 „ Azonkívül légszesz főzőkészülé­kek 50 koronától felfelé 500 koronáig a kivitel és nagyság szerint, sütőkkel és vízmelegítővel felszerelve, vasalóvas tüzesitők 10 koronától 80 koronáig váltakozó árban és szobakályhák gáztüzelésre 50—500 korona árban kaphatók. Iparesok napja. (dr. K. Gy.) Az Ipartestületek országos kongresszusa, mely az el­múlt héten gyűlésezett Nagyváradon, egész sereg határozati javaslatot hozott a magyar ipar többé-kevésbbé égető kérdéseiben. Eme határozati lelki nevelését és imádkozni fogok az anyjáért. Ön pedig, kisasszony, legyen áldott kötelességének hű teljesítéséért. Lynna, nagy meghatottságában, térdre bocsátkozott, Olivier pedig állóan nyújtva kezét a feje fölé, remegő han­gon monda el a szentírás eme. igéit: — Az Ur hallgasson meg. Oltalmaz­zon téged a sanyaruság napjaiban! Küldjön neked segedelmet és legyen a te oltalmazod ! Jussanak eszébe minden áldozataid és legyenek azok kellemete­sek ő előtte! Ámen. — Ámen, mondotta utána Lynna. Szótlanul néztek egymásra . . . Eb­ben a pillanatban Róbert benyitott a szobába. — Bocsánat, kedves bátyám, — monda, miután udvariasan köszönt az imént fölkelt Lynnának, — nagyon sajnálom, hogy háborgattam . . . — Engedje meg, asszonyom, hogy bemutassam önnek az unokaöcsémet Sir Robert Davidsont, a ki tudományos célú utazásával mihamarabb híres em­berré fog válni . . . Azután Lynnát mutatva be Róbertnek, a ki tisztelettel hajtotta meg magát, hozzátéve : — Mrs. Lynna. Egy pillanatig csend uralkodott a szobában, a melyet Tom szakított félbe, jelenteni akarta, hogy készen van a téa; de megpillantva az idegen hölgyet, elhallgatott. Lynna felébresztette a gyermeket és távozni készült. Olivier a karját nyúj­totta neki, a kis George pedig Róberttel együtt ment utánuk, elhaladva Tom előtt, a ki egyre jobban álmélkodott. — És gyermeke is van! mormolá ma­gában. — No, ennek nem jó vége lesz ! javaslatok, valamint a tárgyalások, általában főleg iparpolitikai kérdé­seket érintenek és részben kormány­hatósági, részben törvényhozási in­tézkedéseket kivannak. Azok az előadói javaslatok, ame­lyeket a tanácskozási ügyrend tar­talmazott, e gyűlésen mind határo­zatokká emelkedtek. Az ipartörvény reformja, kormánykijelentésre is adott alkamat, amennyiben a keres­kedelmi miniszter kiküldöttje tu­datta, hogy az ipartörvény módosí­tása küszöbön áll s annak keresztül­vitelénél az iparosok kívánságai te­kintetbe fognak vétetni. A némely oldalról felhangzott azon kívánal­mak, melyek a képesítés általáno­sítására, az ipari üzem szabadságá­nak korlátozására tendálnak, figyel­men kivül hagyatnak, ellenben min­den meg fog történni e reform ke­retében arra nézve, hogy az ipa­rosok helyzete javuljon. A vámközösség megszüntetését sürgető határozati javaslat egyelőre platonikus kívánságnak ad kifejezést. Az önálló vámterület kivivására irá­nyuló mozgalom a fővárosból indult ki, mert különösen itt válik érez­hetővé az osztrák verseny. A fővá­ros hétszázezernyi lakosával nem­csak önmagában óriási fogyasztót képvisel, hanem azonkívül a vidék fogyasztó területét messze hullámzó gyűrűkben szintén adózójává teszi. A fővárosi kereskedelem nyúlvá­nyait azonkívül kiterjeszti azon vi­déki fogyasztásra, mely nem nála keres kielégítést, az által is, hogy utazóit kiküldi a vidékre, ahol a kereskedőnek és közvetlen fogyasz­tónak túlnyomó részben osztrák gyártmányt árusit el. Itt gyakorolta tehát leginkább nyomasztó hatását az osztrák ipartermékek beözönlése s innen megyarázható, hogy a fő­városi iparosság köréből hallatszot­tak először erélyesebb hangok az önálló vámterület megindítása ér­dekében. Azonban távolról sem ál­litható az, hogy a vidéki ipar ne szenvedne a külföldi ipartermékek szabad behozatala alatt. Elég egy pillantást vetnünk külkereskedelmi forgalmunk statisztikai kimutatására s anélkül, hogy a rendelkezésre álló annyiszor kifejtett argumentumok gazdag arzenálját igénybe vennők, elég reá mutatnunk a hatalmas számarányokra ; beszélnek azok min­den szónoki disz, minden floskulus nélkül, de annál meggyőzőbb erővel elhallgattatnak minden ellenérvet. Mi minden volna másképpen, ha a kül­földről beözönlő iparcikkeknek csak fele itthon állíttatnék elő • ha a külföldre elfizetett pénzeknek csak felét juttathatnák itthoni dolgos munkáskezeknek ! Az iparpártolás tekintetében hatá­rozattá emelt javaslat a következő főbb iparpártolási eszközöket jelöli meg : 1. Az önálló vámterület s ezzel kapcsolatban nemzeti bank és hitelügy ; 2. Ipari érdekeinket ki­elégítő vasúti díjszabási politika ; 3. Az iparosok tisztességes megélhe­tését és árucikkeinek versenyképes árban való eladását lehetővé tevő progresszív adórendszer, a létmini­mum elvének következetes megvaló­sításával és 4. A hazai kisiparosok feltétlen részesítése a közszállitások­ban. A hazai ipar közszállitásokban való részesítésének elve voltaképpen egy mondatba foglaható össze : az állam és a hatóságok a közszállitá­soknál kizárólag a hazai ipart ve­gyék tekintetbe. Ebben a tekintet­ben külön részletesebb indítványok tétettek és fogadtattak el, oly irány­ban, hogy azokról a közszükségleti cikkekről, amelyek belföldön ez idő Mikor aztán az idegenek elmentek, Tom végre odalépett gazdájához és je­lentette : — A téa készen van! Olivier és Robert szótlanul ültek az uzsonna mellett, Tom le nem vette sze­mét a gazdájáról. Robert szórakozottnak látszott. Oly­kor egy-egy pillantást vetett a nagy­bátyjára, a ki szintén mélyén el volt merülve. — Tolakodás kérdeznem, kedves bá­tyám, hogy ki ez a nő azzal a kedves fiucskával f — kérdezte végre Robert. — Nem titok, Robert. Szent asszony ez, a ki ezért jött hozzám, hogy oktas­sam vallásra a gyermekét. Tom, a ki némán járt körülöttük, megjegyzett magának minden egyes szót, a melyet hallott. — Holnap hozza el az első leckére, — folytatá Olivier. — Tom, a mikor itt lesznek, nem fogadok senkit. — Igenis, tiszteletes uram, hagyta rá Tom bánatos önmegadás hangján. — Özvegy ? kérdé Róbert. — Az, viszonzá pillanatnyi 'habozás után Olivier. — Ha nem tévedek, ő vele találkoz­tunk tegnap a hídon. — Meglehet, viszonzá Olivier tartóz­kodóan. Mit csinálsz most, Róbert ? — Ki akarok próbálni egy lovat, a melyet mindjárt elhoznak. Tanuja akar lenni ennek a próbának, bátyám? — Nem, édes fiam. Péntek van, sok levelet kell elintéznem. Mindjárt hozzá Is fogok . . bocsáss meg. — Csak tessék, kedves bátyám, — monda Róbert, miután kezet szorított a lelkészszel, a ki azonnal dolgozószobá­jába vonult. Róbert, mi alatt Tom tüzet adott neki, hogy szivarra gyújtson, igy szólt : — Tom barátom, nekem azt súgja valami, hogy itt változások készülnek. — Magam is attól félek, urfi. De hát ennek előbb-utóbb be kellett következni. Legyen meg az Ur akarata ! Másnap és a következő napokon Lynna akis fiúval rendszeresen eljárt Olivierhez s Róbert minden ilyen alkalommal valami uj kifogással távozott a házból. A gyer­mek egy-két óra hosszáig maradt a lel­késznél, azután az »anyja« visszajött érte s tudakolta, hogy jól viselte-e magát. — Oh jól, viszonzá Olivier — és de­rék kis embert fogunk belőle nevelni. Az alap jó. Igy tartott ez már néhány hónap óta, midőn egy vasárnap a prédikáció alatt különös jelenség lepte meg Lynnát, meg az összes híveket is. Olivier, kinek az ékesszólása olyan nagy és olyan természetes volt, szórak© zóttnak látszott, ugy tetszett, mintha nem találná meg a kellő szavakat s többször is belefogott egy-egy mondatba. Miután hevesen kikelt az újkor egyik legkárosabb jelensége, a nőtlenség "ellen, fennen dicsérte a családi életet, a háii tűzhely örömeit . . . Ekkor megpillan­totta Lynnát és a kis Georgeot, kik a közelben ültek és figyelmesen hallgatták. Hirtelen, minden átmenet nélkül kezdte ekkor dicsőíteni a hű, önfeláldozó köte­Iességteljesitést és szavai olyan nemesek és magasztosak voltak, hogy mélyen meghatották az ájtatos közönséget. Láthatta, hogy Lynna megtörölte könyes szemeit s a fiúcskára hajolva, megcsókolta szőke fejét . . . (Folyt, köv.) szerint nem készülnek, az állam év­ről-évre készíttessen jegyzéket és közöltesse ezt az összes hazai ipar­testületekkel, kereskedelmi és ipar­kamarákkal és az országos ipar­egyesüleitel, hogy az összes köz­szükségleteknek, ugy a közös had­sereg és a honvédség részére szük­séges cikkeknek pályázati felhívásai is jó eleve közöltessenek az összes érdekelt testületekkel, hogy a szerző­dések, valamint a szállítások álta­lános és részletes feltételei minden közszállitásnál lehetőleg egyöntetűek legyenek, hogy 500 korona összér­téket meghaladó közszállitások vál­lalkozóknak ki ne adathassanak, ha­nem csupán képesítéssel biró iparo­soknak és végül, hogy a pályázatok feletti döntés, a bánatpénzek vissza­adása és a kereseti kimutatások ki­egyenlítése gyorsabban történjék. A vasúti tarifapolitika tekintetében azt kívánja a. javaslat, hogy vasúti áruszállítási díjszabásunk vétessék tüzetes revízió alá s oly irányban módosittassék, hogy a külföldi ver­seny megnehezítésével a hazai ipa­rosok cikkei az ország bármely vi­dékére olcsón eljuthassanak s ezzel megszűnjék az a szégyenletes álla­pot, hogy nem egy árucikk külföld­ről az ország főpiacára, Budapestre sokkal olcsóbban juthat el, mint a Budapesthez közelebb fekvő hazai vidékek iparcikkei. (Pld. szepességi vasáruk, körmöci agyagáruk, stb.) Az iparpártolás főtényezője azon­ban a társadalom iparpártolási te­vékenysége. E részben a kongresz­szus a következő határozatot hozta : 1. A hazai kézműipar pártolá­sára az illetékes kereskedelmi és iparkamarák támogatásával, az ipar­testületek közreműködésével, a helyi társaskörök és kereskedők bevonásával a legszélesebb körű társadalmi mozgalom indítandó sr e mozgalom felélesztésére és ébren­tartására ismeretterjesztő és érdek­lődést keltő előadások tartandók, a hazai és kivált a helyi specialitást alkotó iparcikkekből állandó minta­tár létesítendő s ugyan e készítmé­nyekből minél több általános vagy helyi kiállítás rendezendő. 2. Egyesületek alakitandók, ame­lyeknek tagjai kötelezik magukat, hogy csakis hazai iparosok készít­ményeit vásárolják. 3. A hírlapok kéressenek fel, hogy hirdetési rovatukban itthon is előállított iparcikkek reklámközle­ményeit ne vegyék fel. Mult év őszén mozgalom indult meg egy országos iparpártolási szö­vetség létesitése iránt. Akkoriban a mozgalom vezetői erősen fára­doztak azon, hogy iparpártolási szövetséget a fővárosban és fiók­jait a vidéken minél nagyobb ará­nyokban és számban alapítsanak; azóta ugy látszik, a mozgalom el­aludt, erre vall legalább azon kö­rülmeny, hogy utóbbi időben arról semmiféle hir sem hallatszik. — A Város gratulátiója. Városunk a hercegprímás névünnepe alkalmából, az alábbi névnapi üdvözlő \ feliratot intézte a Herceghez. »Esztergom sz. kir. város közönsége és tanácsa kiváló szerencsé­jének tartja Eminentiádat névünnepe al­kalmából őszinte szivvel üdvözölni, mély és maradandó tiszteletét s ragaszkodá­sát kifejezésre juttatni, kérve a Minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom