Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-28 / 77.szám

jében valami elbüvölőnek kell lennie mi a lelkeket örömmámorral tölti el, mi a szivekbe oly lelkesedést varázsol, mint a minő a mult heti volt . . . Valami van Esztergom levegőjében . . . Kossuth lelke, szelleme lebeg felettünk. Itt hagyta honfi tüzének egy szikráját, mely most is hevit bennünket, most — egy ember öltő multán. Felettünk, itt körünkbe' lebeg Kossuth szelleme, hiszen itt járt közöttünk ; buzdítani, hogy jöjjünk, »ha még egyszer azt üzeni . . .« Itt járt 1848 őszén, midőn szervezte a honvédelmet. Idejött, hogy tü/.et öntsön az itt megalakult nemzetőrségbe. Esztergom polgársága, agg és ifjú, fiú és lany egyforma lelkesedéssel sietett fogadására a régi hajóállomáshoz, hol mégérkezendő volt . . . Olt álltak sor-' ban a nemzetőrség, a felfegyverzett lelkes diákok és ezernyi nép . . . Megérkezett . . . Szakadó esőben, dörgés és villámlás között jelent meg az ezernyi nép üdvrivallgása közben a parton délceg alakja. Az ég is talán azt akarta mondani: • Barátotok, atyátok, uratok jött közétek,

( — parancsolom — kövessétek őt!« Es a nép az öröm hangján, sirva a lelkesedéstől, hódolata jeléül e rögtönzött —• most már közismert — nótával fogadta: lEsik eső karikára Kossuth Lajos kalapjára Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája ! Éljen a magyar Szabadság ! Éljen a haza !c Esztergomban született hát e nóta. Tehát itt járt Kossuth városunk ősi falai között, — itt hagyta honfi tüzének egy szikráját, mely most is hevit bennünket, most — egy emberöltő multán ... Azért volt ünnepünk oly lelkes ! Jelöljük meg hát azt a helyet, hol Kossuth apánk 1848 őszén Esztergom ősi földjére lépett. Emeljünk emléket a késő unokák 6zámára, hogy azoknak a nagy időknek emléke, szelleme szivükből soha ki ne vesszen, hogy ha a haza bármikor kivánná, készek legyenek ők is, lelkesülve a nagy mult dicsőségein, megvédeni e szép, e drága hazát, ha kell hát — vérrel is ! Alakuljon meg egy bizottság, mely ezt a — talán nem alapnélküli — eszmét magáévá teendi, mely aztán áz emlékmű felállitásának körülményeit megállapitandja. Csekélységem addig is a következőket bátorkodik előlerjeszteni: Mivel városunk pénzügyi viszonyai korántsem olyanok, hogy egy nagyobb emlékmű — tegyük fel szobor — felálli tásának még csak godolatába is bocsájtkozhatnánk, azért célszerű volna, a helyet a primási fűrészgyár előtti dombon jelölni ki az emlék részére, mert körülbelül ez volt az a hely, hol Kossuth partraszállása megtörtént. Az emlékmű álljon egy vizhatlan — mondjuk — 3 méter magas kőoszlopból, melynek egyik oldalába márványlap volna beillesztendő, melyen esetleg Kossuth reliefje foglalhatna helyet alkalmas felirással. Ne hagyjuk az eszmét minden nyom nélkül elszállani! Hiszen nem tudunk Kossuth apánknak tetteiért megfizetni. Pedig taitozunk nekiX E kis emlékmű csak szerény jele volna emléke iránt táplált szeretetünknek, melyről megfogadtuk, hogy szivünkben él és élni fog — mindörökké »mig lesz Magyarország és mig e földön magyar sziv dobog!* Visnyovszky Emil. — Helyisógváltozás. Lapunk szerkesztősége és kiadóhivatala a mai napon uj helyiségbe költözött át, nevezetesen Kossuth Lajos utca {volt Buda utca) #c?j szám alá. (A Kossuth Lajos utca és Sis say köz sarkán, a nagy kaszárnya mellett.) A lap szellemi és anyagi részét érdeklő minden közleményeket a mai naptól a jelzett helyre kérjük küldeni. — Egyházmegyei hir. Grúsz Rajmund Ede bencés az esztergomi egyházmegye kötelékébe felvétetett. — Kossuth ünnepélyek. Bár kissé késve, két helyről kaptunk ujabban tudósítást. Nagy-Ölveden, miként értesítenek f. hó 21 én szép ünneppel ülték meg Kossuth Lajos születésének ioo-ik évfordulóját. A kora hajnali órákban a harangok zúgása ébresztette fel a község lakóit. 10 órakor isteni lisztelet volt, mely után az ünnepi beszédet Pólya Lajos lelkész mondotta. A hazafias lelkesedéstől áradó beszédei, hazánk története egyes, nevezetesebb triozzanatainak, fejlődésének, a kultúra haladásának ismertetésével kezdette, majd áttért Kossuth tevékenységének, működésének ecsetelésére, a mi által »a haza atyja* nevet nyerte, mit a szózat követett. Este az egész község ki volt világítva, mig az iskola előtti befásitott tér valóságos fényárban úszott, mialatt az iskolában kezdetét vette 8 órakor az ünnepség. Pólya Lajos ref. lelkész imája után, Kosztolányi Dávid tanitó tartott Kossuth Lajosról egy terjedelmes felolvasást. Karay Irén k. a. másodtanitónő egy költeményt olvasott fel, mit a >hymnus« és »tied vagyok, tied hazám* eléneklése követett. Az ünneplő közönség százával járta be a község utcáit, a hymnus, szózat és egyéb hazafias dalok éneklésével. Doroghon. Kossuth Lajos IOO éves születése napját — irja tudósítónk —• Dorogh községe is megülte. A községháza, a templom s a magán épületek fel voltak lobogózva. Reggel 8 órakor ünnepélyes istentisztelet volt, amelyen az elöljáróság és az iskolaszék tagjai a községi iskola és az uj bányatelep iskola növendékei is zászlóval, tanítóik vezetése mellett jelentek meg. Isteni tisztelet után a községházán díszközgyűlés volt, mely alkalommal Kossuth arcképét leplezték le, mig az egyes iskolákban, iskolai ünnepélyek voltak. — Anyakönyvi kinevezések. Varga Ernő volt muzslai segédjegyzőt farnadi, Linter János segédjegyzőt pedig kéméndi helyettes anyakönyvvezetővé nevezte ki a belügyminiszter, felruházyán nevezetteket azzal, hogy házasságok kötésénél functionálhatnak. — Az esztergomi tanítóképző Pozsonyban. Szép és tanulságokban gazdag kirándulást rendezett a helybeli érseki tanítóképző tanár-testülete Pozsonyba, az Ősi koronázó városba. Szerdán a déli vonattal indult el az intézet 37 növendéke Gusveniis Vilmos igazgatónak, mint vezetőnek s Csepreghy Gyula Keményffy Kálmán, Klinda Károly és Mócsy László tanárok kíséretében. Délután érkeztek Pozsonyba, hol a város egyik tanácsosa a kiküldött ren dező-bizottsággal fogadta az intézetet. Az elszálásolás után a tanári kar és az ifjuság legeőször is megnézte az Orsolya rendű apácák tanitónŐképzőjét, hol Börcsey Stefánia fejedelem-asszony s P. Pintér Rafael intézeti tanár szives kézséggel mutattak s magyaráztak meg mindent. A mintaszerű intézet nagyon lekötötte az ifjúság fiigyeimét. Az Orsolya zárdából a várba vonultak fel, s a szép panorámában gyönyörködve a Ferencrendiek hires csúcsíves toronyának s János kápolnájának, majd a Mária-Terézia szobor s a város egyébb nevezetességének megtekintésére. A vacsora Gerbet-vendéglőben 8 órakor volt. Másnap fél 8 órakor a székesegyházban az igazgató úr szent-misét mondott az ifjúságnak, s innen reggeli után a város értékes és gazdag múzeumát nézték meg a növedékek, a múzeumi segédőr kalauzolásával. IO órakor kinn voltak a kiállitás területén, a hol egész délután 3 óráig tartózkodtak, megnézve a kiál itás összes néznivalóit. Közben fél-egykor délben az Udvarka féle kiállítási vendéglőben megebédeltek, 3' órakor szállásukra tértek, s vidám hangulatban a vonathoz sétáltak honnan YiS'kor elindulva, este 9 óra után Esztergomba hazaérkeztek. — A mezőgazd. munkásűgyekben ítélkező biróság, október 3 án d. e* 10 órakor, a megyeházán ülést tart. — Jóváhagyás megtagadása. A megye törvényhatósági bizottságának azon határozatatói, amelylyel Meszéna Ferenc árvaszéki nyilvántartónak nyugdiját, a legutóbb élvezett fizetésének teljes öszszegében állapította meg, a miniszter a jóváhagyást megtagadta. — A drága kövek és gyöngyökkel való házalás. Egy vitás eset alkalmából a kereskelemügyi minister akép határozott, hogy a kölföldi és nem helybeli gyémánt és drágakő kereskedők nyers anyagok és félgyártmányokkal, foglalatlan gyöngyökkel és drágakövekkel a helybeli éks::erkereskeáőinket felkereshetik, s az azok által kiválasztott árukat azonnal átszolgáltathatják, miáltal sent a fennálló házalási szabályok, sem a megrendelések gyűjtéséről szóló 1900. évi XXV. t.-c.-be ütköző kihágás esete előnem fordul. Nevezett árusítók, kötelesek azonban ipari igazolványt váltani. — Háziipar. Illetékes helyről vesszük a hirt, hogy Csepreghy Gyula képezdei gazdasági tanár felterjeszése folytán Szentgyörgymezőn november és december hónapokban háziipar tanfolyam fog a kormány hozzájárulásával tartatni, melylyen a gyümölcsszállitó kosár fonás, szalma és gyékény munkák készítési módja lesz előadva. A mestert a kormány fogja kiküldeni, amiből a városra nem fog egyébb teher háromolni, mint két helyiségnek rendelkezésre bocsájtása, melylyek egyike a munkavezető részére lakhelyiségül, másika pedig az előadások részére szükséges. Nem kételkedünk benne, hogy a város készséggel fog módot nyújtatni, hogy a tanfolyam létesítését előmozdítsa a szükséges helyiségek rendelkezésre bocsájtásával, mely célra a legalkalmasabb lenne a szentgyörgy mezei városháza helyiségében levő üres lakás. — Jótékonysági ünnep Győrött. Az emberbaráti szeretet, a vágy, levenni gondokat a gondok alatt megrogyó szegény emberekről, óriási mozgalmat indított Győrött. »Munkas Gyermekek Otthona* létesítésére bízottság alakult, élén dr. gróf Széchenyi Miklós megyés püspökkel és gróf Laszberg Rudolf főispánnal, mely bizottság elsőben az anyagi alap megteremtésére óriási ünnepséget rendez a győri vármegyeháza nagytermében és összes mellékhelyiségeiben f. évi okt. 12-én. Az ünnepségen Frigyes főherceg udvarával is részt fog venni és a megye és vidék összes főúri családjai jelen lesznek. Az ünnepség rövid programmal kezdődik, melynek főpontját két élőkép képezi, melyekben a város és megye előkelőségei személyesitik az egyes alakokat és melyeket Ligeti Miklós budapesti szobrász művész rendez. Az első, kép meséje : Erzsébet királynő fut a ko- j rónával és azt a győri várban őrizetbe adja A háttérben látható lesz a régi győri várfal egy várkapuval, mely előtt a nemes polgárok tömege áll élükön a polgármesterrel. Az előtérben Erzsébet, kezében a koronával, kisérve az udvarhölgyek és apródok serege által. A második kép: A nemtő őrizetbe veszi a kis munkásgyermekekel, magának a nemes célnak allegóriája lesz. A munkás gyermekek otthonának nyitott kapuja előtt a nemtő angyalok kíséretében átveszi a munkásoktól és munkásnőktől reggel azok gyermekeit és bekíséri őket a menhelybe. A programmon szerepelni fognak még fővárosi művészek. Az előadás zenével és énekkel, majd Herczeg Ferenc epilógusával fog záródni. Utsnna megkezdődik a vásár. Díszes, a püspök öccse gróf Széchenyi Jenő által tervezett sátrakban fiatal hölgyek hideg ételeket, pezsgőt, virágot, képeslevelezőlapot, szivart stb. fognak árusítani, melyek nagy része a közönség adakozásából kerül össze, azonkívül a főúri családok, művészek és magánosok adományaiból értékes műtárgyak lesznek árlejtés után eladva. Az óriási érdeklődés után Ítélve az ünnepségnek óriási sikere lesz és a nemes célon fáradozók munkáját eredményre fogja segíteni. A vármegyeháza nagytermében három sor páholy lesz felállítva. Az alsó sor ára 100 kor., a középsőé 50 kor. a legelsőé 30 kor. lesz. Belépő jegyek pedig egy személyre 6 korona, kettőre 10 kor. és háromra 14 korona. — A házaló kereskedés ellen. A kereskedelemügyi miniszter leiratban értesítette az ország valamenynyi törvényhatóságát, miszerint Tata és Tóváros, valamint Kis Kun Félegyháza város azon szabályrendeletét, melyei nevezett városok területén — a fennálló házalási szabályok 17 §-ában s az ezen § t kiegészítő későbbi rendeletekben bizonyos vidékek lakóinak biztosított jogok épségben tartása melleit — házalás eltiltatott, jóváhagyta. A miniszter leirata nyilván figyelmeztetés óhajt lenni a városok számára, hogy kövessék a megkezdett példát. A leiratot ajánljuk a kereskedelmi társulat figyelmébe, mely évek óta állandóan teszi panasz tárgyává a házalási visszaéléseket, de mely panaszok mindezideig orvoslást nem nyejtek. — Állandó választmányi ülés volt pénteken délelőtt a megyeházán, mely az őszi rendes közgyűlésre kitűzött ügyek előkészítésével foglalkozott. — A csendőrök eg>enruhája. A honvédelmi minisztériumban tervezik, hogy javítanak a csendőrök egyenruháján. Nyárra mosható, világos nadrágot kapnának, a kalapon is változtatnának, továbbá nem köteleznék a csendőröket, hogy meleg nyári napokon is magukkal vigyék a köpönyeget. — Közkutaink kitisztítása. A városban szórványosan fellepett tiphus esetek következtében polgármesterünk elrendelte, hogy összes közkutaink kitisztassanak. — A megyei egészségügyi bizottság október 6-an d. u. 3 órakor ülést tart, melyen többrendbeli fontos természetű ügy kerül szőnyegre. Egyik fontos tárgya, a vármegye területén felállítani szándékolt gyógyszertár engedélyezése iránt beadott kérvényre adandó vélemény. — Tűz Párkányban. F. hó 24 én éjjeli fél 11 órakor Párkányban tűz ütött ki, mely a plébánosnak egy kazal szénáját és egy kazal árpa szalmáját, mig Nagy Lőrincnek egy kazal szénáját hamvasztotta el. Sajátszerű a dologban, hogy néhány év alatt már negyed ízben ég el ugyanazok takarmánya, mely körülmény, valamint az, hogy a három kazal egyszerre gyulladt ki, joggal kelti azt a gyanút, hogy gyújtogatás esete forog fenn. A tűzhöz tűzoltóink ís kivonultak, kik dicsérendő gyorsasággal jelentek meg. — A köztenyésztésre szánt magánmének Vizsgálatának határnapjául november 20 ának d. e. Io órája tüzetett ki a megyeháza udvarába. — Állategészségügy. Bátorkesz község területén a pusztai majorban, a sertésorbánc szórványosan fellépett. A Kis-Ujfalun szórványosan uralkodott ragadós száj és körömfájás megszűnt.