Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-25 / 76.szám

úr sem, hanem irjon, beszéljen, lelkesítsen, buzdítson a városház átalakítása érdekében. Ha nem ér célt — mi valószínűleg sokáig fog tartani — ne csüggedjen. Legalább tanácsolgasson addig ! Mondja el, hogy az embernek a XX. század első tizedeiben már eszthetikai érzéke is van és szereti, ha a külsőségek megfelelő gondozásban részesülnek. Tanácsolja, hogy ha máskor valami olyan nagy szabású hazafias ünnepséget rendezünk, hát rendezzük is egy kissé ! Vonuljunk inkább a szomszédba. A gimnázium szivesen átengedi fényes nagy termét és még azt sem fogja — reménylem — ellenezni, hogy a lépcsőházat kissé földíszítsük és egyenruhás alakokkal élénkebbé, vonzóbbá varázsoljuk. Kossuth ünnepélyek. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját f. hó 21-én városunkban két helyen ülték meg ünnepéllyel, az ev. ref. templomban, majd kereskedő ifjúságunk önképző körében. De megülték a megye községei is, mely ünnepélyekről lapunkhoz beérkezett tudósításokat, az alábbiakban adjuk. Az ev. ref. templomban. Isteni tisztelettel vette az ünnepség d. e. io órakor kezdetét, majd alkalmi énekkel, mellyet az összes jelenlévők énekeltek. Páli Sándor, az ev. ref. egyház érdemes lelkésze, egy hazafias szellemű szép ünnepi »Mert a menyasszonynak tisztának és ártatlannak kell lennie.* »Jó csináljunk hát fehér virágot.* » Továbbá csokorban nyiló virág legyen, hogy az örömök sokaságát jelképezze, melyek a férjre várnak.* »Legyen csokorban nyiló.* »Illatosnak, húsosnak, kéjesnek kell lennie s különösen az illata legyen olyan mámorító, amitől borzongás fut végig a testen és mély sóhajtás fakad. Nagy zsivány vagy, azt csak értem, hogy a mennyegzői virág miért legyen mámorító, kéjes illatú; de miért óhajtod, hogy húsos levelei legyenek ? »Mert a szerelem érzéki; nem elégszik meg ábrándképekkel, valóság kell neki.* »Kejenc ! Az szükséges kelléke lehet az emberi szerelemnek, de hiszen te isten vagy ! * »Isten, ha neked is ugy tetszik; de olyan isten, a ki a csontokat, a szögletességeket és a pergamenteket utálja s a hullámvonalakat tiszteli, a kit egy gömbölyű nyak s a test rugékonysága. . .« »Elég! Tehát a virág fehér, illatos, kéjes és hnsos legyen — s csokorban nyíljon.* »Még nem elég !< »Mit óhajtasz még?« »Ennek a mennyegzői virágnak gyógyszernek is kell lennie, mert a tartós szerelem sok bajnak okozója s görcscsillapitó szerekre van szüksége, melyek az idegeket erősitik és megnyugtatják, a forró vágyat lehűtik s az ásítást elnyomják. emlékbeszédet mondott, ismertetve és méltatva hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak örökké hervadhatlan érdemeit. A város képviseletében az ünnepélyen Vimmer Imre polgármester, dr. Földváry István főügyész, majd dr. A 1 d o r i Mór tanácsorvos voltak jelen. A templom zsúfolásig telt meg ünneplő közönséggel, közöttük nagy számú és előkelő hölgyekkel. A kereskedő ifjak önképző egyesületében. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából, f. hó 21-én délután, saját helyiségében kegyeletes és hazafias ünnepséget rendezett, a melyen nemcsak az összes ifjak, hanem az önálló kereskedők is (néhányan nejükkel) nagyszámmal jelentek meg. Az ünnepség a Hymnus eléneklésével kezdődött, a melynek elhangzása után Eichenwald Ármin »Szeress hazát és nemzetet,* Vermes Ignác pedig Illyés Bálint, költeményét: »Kossuth meghalt* szavalta érzéssel és nagy hatással. Metz Sándor, egyesületi alelnök Kossuth Lajosról tartott a figyelmet mindvégig lekötő érdekes felolvasást, melyet a jelenvoltak hosszas, zajos tapssal jutalmaztak. S z a t zlauer Gyula Ábrányi Emilnek: »Kossuth sirja* c. költeményét adta elő lelkesen, majd S p á t a y József ugyancsak Ábrányi Emilnek »Eros hit* c. költeménye elszavalásával aratott tetszést. Rózsa Vitái, az egyesület fáradhatlan elnöke, kiemelvén Kossuth Lajosnak korszakot alkotó befolyását a magyar kereskedelemre és iparra, a vendégeknek megjelenésükért, a közreműködő tagoknak pedig buzgóságukért és fáradozásukért köszönetet mondott. Nagyon helyes. Ez a mi virágunk tehát oly eszszenciát tartalmazzon, mey lepárolva, az idegbajokat és a házas élet betegségeit meggyógyítsa. »De még mindez nem elég. A szerelem virágának semmi szüksége gyümölcsre, de a házasságénak annál is inkább. Mijük maradna külömben a két egybekötöttnek, ha a mézeshetek virágai lehullanak ? Olyan növényt alkoss tehát, melynek édes, illatos s aranyszínű gyümölcse legyen* »Meg lesz, ámbátor minden ujabb óhajtásod csak megnehezíti feladatomat. De mondd csak, miért legyen a menyegzőifa gyümölcse arany szinű? Mert arany nélkül szeretni igenis lehet, de megnősülni nem. Az nagyon sok sebet begyógyít, a leghalálosabbak és legveszedelmesebbek közül is. Óhajtom, hogy arany szinü gyümölcsei legyenek. »De most már elég! Többet nekivánj, mert nem fogadom el a megbízást s a menyegződ napjára virágok nélkül hagylak. Csak anyit mondok még, hogy mivel kell, hogy ez az uj virág szinre, illatra, gyógyító erőre és gyümölcseire nézve hű képe legyen a házas életnek megkívánhatom én is, hogy ez a hűség a tudományos pontosságig menjen. Azért némi keserűséget rejtek e menyegzői-növény leveleibe s még többet a magjai belsejébe, melyek gyümölcseinek édes, illatos húsában fognak rejtőzködni. Igy a kép tökéletesebb lesz. Belátod, hogy egy istennő, a ki egy isten számára uj virágot alkot, nem engedheti, hogy esetVégüi az ifjak és vendégek együttesen énekelték el a Szózatot. Ünnep a vidéken. Vidékről érkezett tudósításaink a következők : Nagy-Ölveden. Nagy-Ölved község közönsége e hó 19-én, Kossuth Lajosnak, a legnagyobb hazafi születésének 100. évfordulóját szerényen bár, de szépen ünnepelte meg. A község képviselőtestülete diszgyűlést tartott, melyet isteni tisztelet előzött meg. A diszgyülés alkalmával az előadó jegyző hazafias beszédet inté zett a megjelent képviselőkhöz, ismertetve Kossuth Lajos élete tevékenységét és hallhatatlan érdemeit. A lelkes beszéd kapcsán indítványozta, hogy a nagy nap emléke, a község jegyzőkönyvében örökítessék meg. A szép ünnepélyt Kossuth Lajos arcképének leleplezése fejezte be, melyet a község, a tanácstérem ékitésére, kegyelete jeléül szerzett meg. Tokodon. Hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg Tokod községe, az ottani bányákkal egyetemben — irja levelelezőnk — Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. A nagy nap előestéjén, 18-án a község ki volt világítva. Volt fáklyás menet, takarodó, melyen a bányászok zenekara játszott, majd a »Hegyes-kő* nevezetű hegyen fényesen sikerült tűzijáték, melyet az ebszőnyi bányatisztek rendeztek. Az e napi ünnepségeket társasvacsorával fejezték be, melyen sok és szép felköszöntőt mondottak. A kedélyes lakoma, melyen a Tokodon élő három honvédet megvendégelték, a hajnali órákban ért véget. Pénteken, 19-én a község fel leg kigúnyolják. Annyi önzés bennem is van, hogy a jó hírnevemet fenn akarom tartani . . . Ámor nagyon megörült, hogy Flóra olyan őszinte jó indulattal fogadta. Duzzadt j ajkainak egy forró de nyugodt csókjával ! mondott neki köszönetet s már menni ! akart, mikor még valami jutott az eszébe s azt mondta : »Flora, megfeledkeztünk arról, a mi a ; legfontosabb.* j »Kerlek, több kívánságod ne legyen, j különben megharagszom s nem csinálok j virágot.* J »Nem, de hallgas csak ide: Az uj nö! vénynek illatos legyen a virágja, a levelei, a héja és a fája s a gyömölcs belsejében . . .« I »Mind meglesz : a házasság örök tavasz.* j »De azt ajánlom még a fiigyelmedbe, hogy ezek az illatok egymástól mind külömbözzenek. Hiszen beláthatod, hogy egy hosszantartó szerelemnek legvesze delmesebb, legrettenetesebb ellensége az az unalom és —< j >Még azt is megteszem a kedvedért — de most, Jupiter szerelmére kérlek, el hord magadat innen !« j Két nappal később Ámor menyas^;szonyának a homlokát narancsvirágkoszorú ékesítette s e naptól kezdve Éva anyánk leányai valamennyien, mikor az oltár elé lépnek: e menyegzői virágból font koszorút s belőle kötött csokrott hordanak. i Máté Pál. lobogózott utcáit, a tokodi bányász zenekar járta be. Nyolc órakor mise volt, kilenc órakor pedig díszközgyűlés a község házánál, melyen a képviselőtestület tagjain kivül, nagyszámú ünneplő közönség jelent meg. »A szabadelvű eszmék lánglelkű bajnokának, a népszabadság, testvériség és hon szeretettel párosult törvény előtti egyenlőség hervadhatatlan érdemű és szeretett magyar hazánkra örökre feledhetlen apostolának, Kossuth Lajosnak századik születésnapját ünnepeljük ma.« E szavakkal kezdette meg beszédét .ßfezYner L. jegyző, melynek folyamán indítványozta, hogy a nagy nap emlékét, jegyzőkönyvében örökítse meg a képviselőtestület és hogy annak emlékére 48 darab fát ültessen a község, mi lelkesüléssel elfogadtatott. Majd Becherer Jenő képviselő indítványára elhatározták, hogy a a község fő utcáját Kossuth nevéről fogják elnevezni. A díszközgyűlés után Isten szabad ege alatt folyt tovább az ünnepély, melynek tárgysorozata a következő pontokból állott, a) »Isten áld meg a magyart.* b) »Bevezetobeszéd* tartotta : M e i t n e r Lajos c) »Talpra Magyar* szavalta : S z oláry János, d) >Emlékbeszéd* tartotta : Dózsa Árpád, e) Alkalmi szavallatok : Kiss Béla, M e s z 1 én y i Géza és Tóth Ferenc. í) »Fohász Kossuth Lajosról* Rákosi Victortól, felolvasta : W e i 1 Adolf, g) • Hazádnak rendületlenül.* Kedves kötelességet teljesítünk, midőn külön emlékezünk meg derék bányászainkról, kik nemcsak az ünnepségeken való megjelenésükkel, hanem a rendezésben való részvételükkel is dicséretre méltó tanújelét adták hazafias érzelmeiknek. Bajóthon. Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóját, szerény községünk is tehetségéhez képest lelkesen ünnepelte meg, irják lapunknak. D. e. 9 órakor a képviselő testület ünnepi gyűlést tartott, melyen Baits György községi jegyző rövid beszédben dicsőitvén Kossuth Lajos emlékét, ismertette a 48-as eseményeket s a nagy nap jelentőségét, majd indítványozta, hogy Kossuth Lrfjos örök életű érdemeinek hálás elismerése iktattassék jegyzőkönyvbe, s a fő utca nagy hazánk fia nevéről, Kossuth Lajos utcának neveztessék el. A képviselő testület ez indítványt nagy lelkesedéssel határozattá emelte, s miután a községi biró a gyűlést a király és a haza éltetésével bezárta, testületileg templomba vonult, honnét az isteni tisztelet befejezése után az iskolaszékkel egyetemben Kristóf Gyula főtanitó által rendezett szép és hazafias ünnepélyen vett részt. Farnadon. E hó 19-én magasztos üunepe volt Farnád községnek, mikor is Kossuth Lajos születése 100-ik évfordulóját ünnepelte a közönség. Az ünnepet nevezetessé teszi, hogy Meszes Ferenc községi jegyző kezdeményezésére a község által emelt szabadság emlék ez alkalommal lett leleplezve. A gyönyörű és sikerült n?gyarányú emlékoszlopon márvány táblák hirdetik a magyar szabadság, az ezer éves fennálás s Erzsébet királyné emlékét.