Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-25 / 76.szám

úr sem, hanem irjon, beszéljen, lelkesítsen, buzdítson a városház átalakítása érdekében. Ha nem ér célt — mi valószínű­leg sokáig fog tartani — ne csüg­gedjen. Legalább tanácsolgasson addig ! Mondja el, hogy az embernek a XX. század első tizedeiben már eszthetikai érzéke is van és szereti, ha a külsőségek megfelelő gondo­zásban részesülnek. Tanácsolja, hogy ha máskor va­lami olyan nagy szabású hazafias ünnepséget rendezünk, hát rendez­zük is egy kissé ! Vonuljunk inkább a szomszédba. A gimnázium szivesen átengedi fé­nyes nagy termét és még azt sem fogja — reménylem — ellenezni, hogy a lépcsőházat kissé földíszít­sük és egyenruhás alakokkal élén­kebbé, vonzóbbá varázsoljuk. Kossuth ünnepélyek. Kossuth Lajos születésének szá­zadik évfordulóját f. hó 21-én váro­sunkban két helyen ülték meg ün­nepéllyel, az ev. ref. templomban, majd kereskedő ifjúságunk önkép­ző körében. De megülték a megye községei is, mely ünnepélyekről lapunkhoz beérkezett tudósításokat, az alábbi­akban adjuk. Az ev. ref. templomban. Isteni tisztelettel vette az ünnep­ség d. e. io órakor kezdetét, majd alkalmi énekkel, mellyet az összes jelenlévők énekeltek. Páli Sándor, az ev. ref. egyház érdemes lelkésze, egy hazafias szellemű szép ünnepi »Mert a menyasszonynak tisztának és ártatlannak kell lennie.* »Jó csináljunk hát fehér virágot.* » Továbbá csokorban nyiló virág le­gyen, hogy az örömök sokaságát jelké­pezze, melyek a férjre várnak.* »Legyen csokorban nyiló.* »Illatosnak, húsosnak, kéjesnek kell lennie s különösen az illata legyen olyan mámorító, amitől borzongás fut vé­gig a testen és mély sóhajtás fakad. Nagy zsivány vagy, azt csak értem, hogy a mennyegzői virág miért legyen mámorító, kéjes illatú; de miért óhaj­tod, hogy húsos levelei legyenek ? »Mert a szerelem érzéki; nem elég­szik meg ábrándképekkel, valóság kell neki.* »Kejenc ! Az szükséges kelléke lehet az emberi szerelemnek, de hiszen te is­ten vagy ! * »Isten, ha neked is ugy tetszik; de olyan isten, a ki a csontokat, a szögletes­ségeket és a pergamenteket utálja s a hullámvonalakat tiszteli, a kit egy göm­bölyű nyak s a test rugékonysága. . .« »Elég! Tehát a virág fehér, illatos, kéjes és hnsos legyen — s csokorban nyíljon.* »Még nem elég !< »Mit óhajtasz még?« »Ennek a mennyegzői virágnak gyógy­szernek is kell lennie, mert a tartós szerelem sok bajnak okozója s görcs­csillapitó szerekre van szüksége, melyek az idegeket erősitik és megnyugtatják, a forró vágyat lehűtik s az ásítást elnyom­ják. emlékbeszédet mondott, ismertetve és méltatva hazánk nagy fiának, Kossuth Lajosnak örökké hervad­hatlan érdemeit. A város képviseletében az ünne­pélyen Vimmer Imre polgármes­ter, dr. Földváry István főü­gyész, majd dr. A 1 d o r i Mór ta­nácsorvos voltak jelen. A templom zsúfolásig telt meg ünneplő közön­séggel, közöttük nagy számú és előkelő hölgyekkel. A kereskedő ifjak önképző egye­sületében. Az esztergomi kereskedő ifjak önképző egyesülete Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából, f. hó 21-én délután, saját helyiségében kegyeletes és hazafias ünnepséget rendezett, a me­lyen nemcsak az összes ifjak, hanem az önálló kereskedők is (néhányan nejükkel) nagyszámmal jelentek meg. Az ünnepség a Hymnus elének­lésével kezdődött, a melynek elhang­zása után Eichenwald Ármin »Szeress hazát és nemzetet,* Ver­mes Ignác pedig Illyés Bálint, köl­teményét: »Kossuth meghalt* sza­valta érzéssel és nagy hatással. Metz Sándor, egyesületi alelnök Kossuth Lajosról tartott a figyelmet mindvégig lekötő érdekes felolva­sást, melyet a jelenvoltak hosszas, zajos tapssal jutalmaztak. S z a t z­lauer Gyula Ábrányi Emilnek: »Kossuth sirja* c. költeményét adta elő lelkesen, majd S p á t a y József ugyancsak Ábrányi Emilnek »Eros hit* c. költeménye elszavalásával aratott tetszést. Rózsa Vitái, az egyesület fárad­hatlan elnöke, kiemelvén Kossuth Lajosnak korszakot alkotó befolyá­sát a magyar kereskedelemre és iparra, a vendégeknek megjelené­sükért, a közreműködő tagoknak pedig buzgóságukért és fáradozásu­kért köszönetet mondott. Nagyon helyes. Ez a mi virágunk te­hát oly eszszenciát tartalmazzon, mey lepárolva, az idegbajokat és a házas élet betegségeit meggyógyítsa. »De még mindez nem elég. A szerelem virágának semmi szüksége gyümölcsre, de a házasságénak annál is inkább. Mijük maradna külömben a két egybekötött­nek, ha a mézeshetek virágai lehulla­nak ? Olyan növényt alkoss tehát, mely­nek édes, illatos s aranyszínű gyümölcse legyen* »Meg lesz, ámbátor minden ujabb óhaj­tásod csak megnehezíti feladatomat. De mondd csak, miért legyen a menyegzői­fa gyümölcse arany szinű? Mert arany nélkül szeretni igenis lehet, de megnő­sülni nem. Az nagyon sok sebet begyó­gyít, a leghalálosabbak és legveszedel­mesebbek közül is. Óhajtom, hogy arany szinü gyümölcsei legyenek. »De most már elég! Többet nekivánj, mert nem fogadom el a megbízást s a menyegződ napjára virágok nélkül hagy­lak. Csak anyit mondok még, hogy mivel kell, hogy ez az uj virág szinre, illatra, gyógyító erőre és gyümölcseire nézve hű képe legyen a házas életnek megkíván­hatom én is, hogy ez a hűség a tudomá­nyos pontosságig menjen. Azért némi keserűséget rejtek e menyegzői-növény leveleibe s még többet a magjai belsejébe, melyek gyümölcseinek édes, illatos húsában fognak rejtőzködni. Igy a kép tökéletesebb lesz. Belátod, hogy egy istennő, a ki egy isten számára uj virágot alkot, nem engedheti, hogy eset­Végüi az ifjak és vendégek együt­tesen énekelték el a Szózatot. Ünnep a vidéken. Vidékről érkezett tudósításaink a következők : Nagy-Ölveden. Nagy-Ölved község közönsége e hó 19-én, Kossuth Lajosnak, a leg­nagyobb hazafi születésének 100. évfordulóját szerényen bár, de szé­pen ünnepelte meg. A község kép­viselőtestülete diszgyűlést tartott, melyet isteni tisztelet előzött meg. A diszgyülés alkalmával az elő­adó jegyző hazafias beszédet inté zett a megjelent képviselőkhöz, is­mertetve Kossuth Lajos élete tevé­kenységét és hallhatatlan érdemeit. A lelkes beszéd kapcsán indítvá­nyozta, hogy a nagy nap emléke, a község jegyzőkönyvében örökí­tessék meg. A szép ünnepélyt Kossuth Lajos arcképének leleplezése fejezte be, melyet a község, a tanácstérem ékitésére, kegyelete jeléül szer­zett meg. Tokodon. Hazafias lelkesedéssel ünnepelte meg Tokod községe, az ottani bá­nyákkal egyetemben — irja levele­lezőnk — Kossuth Lajos születésé­nek századik évfordulóját. A nagy nap előestéjén, 18-án a község ki volt világítva. Volt fák­lyás menet, takarodó, melyen a bá­nyászok zenekara játszott, majd a »Hegyes-kő* nevezetű hegyen fé­nyesen sikerült tűzijáték, melyet az ebszőnyi bányatisztek rendeztek. Az e napi ünnepségeket társas­vacsorával fejezték be, melyen sok és szép felköszöntőt mondot­tak. A kedélyes lakoma, melyen a Tokodon élő három honvédet megvendégelték, a hajnali órákban ért véget. Pénteken, 19-én a község fel leg kigúnyolják. Annyi önzés bennem is van, hogy a jó hírnevemet fenn akarom tartani . . . Ámor nagyon megörült, hogy Flóra olyan őszinte jó indulattal fogadta. Duzzadt j ajkainak egy forró de nyugodt csókjával ! mondott neki köszönetet s már menni ! akart, mikor még valami jutott az eszébe s azt mondta : »Flora, megfeledkeztünk arról, a mi a ; legfontosabb.* j »Kerlek, több kívánságod ne legyen, j különben megharagszom s nem csinálok j virágot.* J »Nem, de hallgas csak ide: Az uj nö­! vénynek illatos legyen a virágja, a leve­lei, a héja és a fája s a gyömölcs belse­jében . . .« I »Mind meglesz : a házasság örök tavasz.* j »De azt ajánlom még a fiigyelmedbe, hogy ezek az illatok egymástól mind külömbözzenek. Hiszen beláthatod, hogy egy hosszantartó szerelemnek legvesze delmesebb, legrettenetesebb ellensége az az unalom és —< j >Még azt is megteszem a kedvedért — de most, Jupiter szerelmére kérlek, el hord magadat innen !« j Két nappal később Ámor menyas^;­szonyának a homlokát narancsvirág­koszorú ékesítette s e naptól kezdve Éva anyánk leányai valamennyien, mikor az oltár elé lépnek: e menyegzői virágból font koszorút s belőle kötött csokrott hordanak. i Máté Pál. lobogózott utcáit, a tokodi bányász zenekar járta be. Nyolc órakor mise volt, kilenc órakor pedig díszköz­gyűlés a község házánál, melyen a képviselőtestület tagjain kivül, nagy­számú ünneplő közönség jelent meg. »A szabadelvű eszmék lánglelkű bajnokának, a népszabadság, test­vériség és hon szeretettel párosult törvény előtti egyenlőség hervadha­tatlan érdemű és szeretett magyar hazánkra örökre feledhetlen apos­tolának, Kossuth Lajosnak századik születésnapját ünnepeljük ma.« E szavakkal kezdette meg beszédét .ßfezY­ner L. jegyző, melynek folyamán in­dítványozta, hogy a nagy nap em­lékét, jegyzőkönyvében örökítse meg a képviselőtestület és hogy annak emlékére 48 darab fát ültessen a község, mi lelkesüléssel elfogad­tatott. Majd Becherer Jenő képviselő indítványára elhatározták, hogy a a község fő utcáját Kossuth nevéről fogják elnevezni. A díszközgyűlés után Isten sza­bad ege alatt folyt tovább az ünne­pély, melynek tárgysorozata a kö­vetkező pontokból állott, a) »Isten áld meg a magyart.* b) »Bevezeto­beszéd* tartotta : M e i t n e r Lajos c) »Talpra Magyar* szavalta : S z o­láry János, d) >Emlékbeszéd* tar­totta : Dózsa Árpád, e) Alkalmi szavallatok : Kiss Béla, M e s z 1 é­n y i Géza és Tóth Ferenc. í) »Fo­hász Kossuth Lajosról* Rákosi Vic­tortól, felolvasta : W e i 1 Adolf, g) • Hazádnak rendületlenül.* Kedves kötelességet teljesí­tünk, midőn külön emlékezünk meg derék bányászainkról, kik nemcsak az ünnepségeken való megjelenésük­kel, hanem a rendezésben való rész­vételükkel is dicséretre méltó tanú­jelét adták hazafias érzelmeiknek. Bajóthon. Kossuth Lajos születésének 100 éves évfordulóját, szerény községünk is tehetségéhez képest lelkesen ün­nepelte meg, irják lapunknak. D. e. 9 órakor a képviselő testü­let ünnepi gyűlést tartott, melyen Baits György községi jegyző rö­vid beszédben dicsőitvén Kossuth Lajos emlékét, ismertette a 48-as eseményeket s a nagy nap jelentő­ségét, majd indítványozta, hogy Kossuth Lrfjos örök életű érdemei­nek hálás elismerése iktattassék jegyzőkönyvbe, s a fő utca nagy hazánk fia nevéről, Kossuth Lajos utcának neveztessék el. A képviselő testület ez indítványt nagy lelkese­déssel határozattá emelte, s miután a községi biró a gyűlést a király és a haza éltetésével bezárta, tes­tületileg templomba vonult, honnét az isteni tisztelet befejezése után az iskolaszékkel egyetemben Kristóf Gyula főtanitó által rendezett szép és hazafias ünnepélyen vett részt. Farnadon. E hó 19-én magasztos üunepe volt Farnád községnek, mikor is Kossuth Lajos születése 100-ik év­fordulóját ünnepelte a közönség. Az ünnepet nevezetessé teszi, hogy Meszes Ferenc községi jegyző kezdeményezésére a község által emelt szabadság emlék ez alkalom­mal lett leleplezve. A gyönyörű és sikerült n?gy­arányú emlékoszlopon márvány táb­lák hirdetik a magyar szabadság, az ezer éves fennálás s Erzsébet királyné emlékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom