Esztergom és Vidéke, 1902

1902-09-21 / 75.szám

A „VÁRMEGYE KÖZPONTI MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁGAINAK ÉS AZ -ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET"-NEK HIVATALOS LAPJA. Jt{e£Jelei>lk Vasárnap és csütörtökön. JILŐFIZETÉSI ÁRAK I Egésa évre— — — — 12 kor. — öl. fél évre— — — — — 6 kor. — fii. .íe^yed évre — — — 3 kor. — fii. Egyes szám ára: 14 fii. Felelős szerkesztő: Dr. PROKOPP GYULA. Laptulajdonos kiadók : Dr. PROKOPP GYULA és BRENNER FERENC. Szerkesztőség és kiadóhivatal: (hova a kéziratok, előfizetések, nyíltterek és hirdetések kflldend í Buda*utcza 485. szám. --#•» Kéziratot nein adunk viasza. Kossuth Lajos. A fényes ünnep lezajlott! Esztergom méltó volt ismét régi hírnevéhez, mert a hazafias felbuzdulás tüzével, — igaz, Őszinte lelkesedéssel olvadt bele a nemzeti nagy megemlékezésbe s ünnepet szentelt Kossuth Lajos örök emlékének, aki a maga egész életét, erejét, lángeszét hazájának, a szabadság, a szabad eszmék korszakalkotó ügyének szentelte. A hazafias érzés ereje hatotta át a lelkeket s nem kényszer, nem muló fellángolás, de az az érett tudat tette magasztossá városunk ez ünnepét, hogy a dicső mult nagy emlékének, — a szabadság lángszavá apostolának tartozunk mind ezzel s valóban szégyenleni kellene magunkat a nemzet s a jövendők előtt, ha hideg közöny nyel fogadta volna Esztergom ezt az emlékezetre méltó dátumot. Esztergom az ezeréves mult közvetlen osztályosa, itt állt már midőn a honalapító bölcsesége megvetette a magyar alkotmány alapjait, a dicső napok fényessége beragyogta kereszttel diszlő tornyait s a balsors, a félhold fekete felhői is itt öntötték hosszú időkön át a gyűlölet záporát. Ennek városunk népe mindenkor erős, hazafias érzéssel állott ellent a nemzet előtt, a késő utódoknak is nagy kötelessége, hogy ezt a fényes multat megbecsülni tudják, hogy ahhoz méltók legyenélsT^ Mi, az idők krónikásai elmondhatjuk, hogy méltó is volt s örömmel, lelkesedéssel számolunk be a Kossuth ünnep eseményeiről. A fáklyásmenet és a kivilágítás. Szeptember 18. Már a kora délutáni órákban sorban búvtak elő a lobogók, s mire az alkony beállott, zászlódiszben pompáztak a házak. Az ifjúsági rendezők sürögtek forogtak, s beköszöntvén az est homály, a város utcái fényárban úsztak. Egy negyed nyolcat ütötte el, midőn a Szent Anna templom előtti éren, mintegy varázsszóra egy lángtenger csillant fel és a hálás kegyeiét jeléül gyújtott szövétnekek száz, ínég száz lángja kigyózott be, a most már Kossuth Lajos utcába, *a zenekar hangjai mellett. A menetet kereskedő ifjaink zárt sorai nyitották meg, kik a hymnust, szózatot és egyébb hazafias dalokat énekeltek. Utánnok jöttek a nemzeti szinű karszalagos rendezők jobbról, balról a menet oldalán fáklyával kezükben kiket a tűzoltók követtek, majd végül a polgárság. A menet derekán haladtak az érseki tanítóképző növendékei, kik szintén hazafias dalokat énekeltek. Ok voltak az egyedüliek, kik jelenlétükkel a tanuló ifjúságot képviselték. Az impozáns menet a városházközön bekanyarodva a Széchenyitírre, ott a fáklyások, a városháza előtt félkörben felállottak, mire a városháza kivilágított erkélyén, ifjúságunk rokonszenves tagja, Visnyovszky Emil jelent meg, s elszavalta Fejes Istvánnak »Kossuth Lajos emlékezete* cimű alkalmi költeményét. Majd dr. Aldori Viktor ügyvédjelölt, rendező bizottsági elnök lépett az előbbi helyére, s messze hallatszó érczes hangon mondott hazafias beszédet, minek befejezésével a zenekar a hymnust játszotta. Ezután a menet a piacon át Vízivárosnak véve irányát felment a vár uton, s elhaladva a kanonikális házak előtt, a sötét kapun át lejött, s a Ferenc József uton át a Széchenyi, majd a plébánia templom előtti térre ment, hol a szózat eléneklése után szétoszlott, A menetet fennebb impozánsnak jeleztük, mire visszatérve, nem s hazafias lelkesedés szülte felbuzdulásunk hatása alatt, hanem a valónak i megfelelőleg mondhatjuk el^ hog) Esztergom ily tömegét a fáklyák i nak, ily impozáns menetet még nem látott. Nem hagyhatjuk még felemlitéí nélkül azt a példás rendet, am 1 mindvégig megvolt, mi főkép éí első sorban az ifjúsági rendezői I érdeme, amiben viszont közönsé I günknek is van része. Esztergom szept. I< I A kora hajnali órákban mozsár lövések jelezték, hogy nagy napn J virradt városunk. Büszkén lengette a hűvös észak szél a száz meg ezer trikolort, me lyek mindegyike fényes tanújele ^adta városunk hazaíiasságának. Lobogók alatt vonultak város í és leány elemi iskolám k, a realis:ák, majd a város képviselő testüete, s kezdetét vette az ünnepély A templomban, hol dr. Fehér Gyula plébános mondott misét, amely alatt a reáliskolai dalárda énekelt. Ott voltak a megye részéről: Szabó Mihály, Kollár Péter, dr. Major Ödön, Ivanovics Béla, Kádár Gyula diszmagyarban, majd dr. Hulényi Győző, Hollósy Mór, Nedeczky Pál, Dankó István, dr. Szilárd Béla és Fekete Rezső. A város részéről : Vimmer Imre, Niedermann József, dr. Földváry István, Rothnagel Ferenc, Kollár Károly, Hoffmann Ferenc és Osváth Andor diszmagyarban, majd a tisztikar többi tagjai és a képviselőtestület. A padsorok nagy részét díszes hölgyközönség foglalta el. A mise befejeztével a reáliskolai énekkar a Hymnust intonálta, mit az összes jelenlevők egy szívvel egy lélekkel énekeltek el. Díszközgyűlés. Az ünnepségek fénypontját, 2 városháza tanácstermében tartotl díszközgyűlés képezte. Zsúfolásig telt meg a terem. A város képviselőtestülete teljes szám ban ott volt, a megye részéről azok kiket az isteni tiszteleten láttunk, Tiz órakor nyitotta meg polgár mesterünk az ülést hazafias szellem tői áthatott, alábbi ékes szavakkal Tekintetes Képviselőtestület ! A Gondviselés kitanulhatlan eszközei vei intézi a népek sorsát és szerencsé! a nemzet, mely felismerni s a Gondvise lés kezéből hálás tudattal fogadni képei a feléje nyújtott jótéteményt. Csak eszköz ugyan az ég, föld és vilá gok urának kezében a legnagyobb embe is isteni adományaival, mert nagyság! megtörheti erejét túluraló viszonyokon Mégis — a gondviselésszerű küldeté: próbája, a szellemi erő azon tüneményei képességében nyilatkozik meg, hog) kortársait túlszárnyaló fölényében a vi szonyokat is saját fenkölt céljai szerint a millióknál jobban uralni birja ; lángéi méjének szive tűzhelyén táplálkozó fé |nye elömlik a látóhatáron, mint a kel i nap, keresztül ragyog veszteglő szélcsen [ den és viharokon, és megtermékenyíti I fogékony kebleket, melyek a hálás anya I föld hasonlatosságával fogadják be a 'igazság magját, hogy hova-tovább a b termés áldásaival árasszák el a nemzel nagy társadalmat. Nem magának, hanem ideáljáért é j szent céljáért él a nagy apostol; eze 1 oltárán áldozik Istenétől nyert mindení el és nemzetének evangéliumává s töránelmévé leszen ; mikor pedig már nem üzdhet és sirhantján fáradt lelke megihen, rászáll a Géniusz és enyhet nyújt eki nemzete hálája és kegyeletéek örökzöld babérkoszorújával ; és tt marad virrasztani dicsőséges hagyománya felett mely nem holt kincs, hanem lő forrás, melyből a nemzeti lét folyton jült erőt merit, és mely soha ki nem ipad. A gondviselés ilyen választott eszköze :ü!detcsének ünnepét ii• í hálás nemzeünk Kossuth Lajos születésének 100-ik :vfordulóján ; s midőn a nemzet ily magasztos ünnepet ül, abból méltó részt :ér és vesz ki magának Esztergom szab. ;ir. város hazafias közönsége és képviidőtestülete is. Ezen ünneplés lévén a mai napra egyjehivott díszközgyűlésünknek egyetlen )ka, célja és tárgya, szerencsésnek valóm magamat, hogy városom hazafias érzülete ily magasztos megnyilatkozásáíak a közgyűlés egybehivásában eszköze ehettem ; szerencsésnek vallom maganat annál inkább, mert polgártársaim Érett politikai tudatában biztositékát lá;om annak, hogy midőn a párttekinte:ek felett tündöklő hazafiúi erényt és lágyságot ünnepeljük, teljes összhangDan maradunk alkotmányos hűségünkkel, melyet a magyar alkotmány századok viharaiban megedzett legerősebb védője a szent korona iránt és ennek királyi srényekkel ékeskedő Felséges viselője, alkotmányosan megkoronázott apostoli sirályunk, a legelső magyar ember iránt keblünk szentélyében ápolunk. A rendkívüli és díszközgyűlést ezennel megnyitottnak nyilvánítom. Siri csönd váltotta fel a polgármester szavai után felhangzott lelkes éljeneket, midőn felállott dr. Helc Antal, hogy elmondja azt az ünnepi beszédet, mely nemcsak a hazafiság húrjait pendítette meg, a szivekben és elmékben, és csalt könnyeket a szemekbe, nemcsak Helc Antal ismert fényes tehetségének nagyságát mutatta be, hanem városunk történetének évkönyveit egy fényes lappal gazdagította. A városunk életében esemény számba menő beszéd szövege a következő. Tisztelt ünneplő Közgyűlés ! Emlékezés ünnepét ülni, a hazafiúi kegyelet oltárán áldozattüzet gyújtani, melytől magasabb lánggal lobogjon fel haza-és szabadságszerető szivünk hő érzése, hálát adni a nemzetek sorsát intéző Gondviselésnek kegyelméért, melylyel száz esztendő előtt egy isteni adományainak kivételes gazdagságával megáldott tüneményes nagy szellemet küldött a szabadság apostolául hű magyar népe közé, és hogy egy szóba foglaljak