Esztergom és Vidéke, 1902

1902-07-13 / 56.szám

2 ESZT EKG OVI es VIDÉKE. (56. szám.) 1" 2. július 13 ben székelő tekintélyesebb vidéki pénzintézethez. Ma már nagyobbrészt ezek is nyújtanak törlesztéses kölcsönöket, még pedig készpénzben és igy a záloglevél értékkülönbözetének levonata és a drága közvetítés elmaradván, a valamivel magasabb kamatú vidéki kölcsön végeredményében még mindég előnyösebb, mint a záloglevél kölcsön. Óvakodjanak azonban a kisgazdák főkép a pénzközvetitő ügynököktől, kik szép ígéretekkel, nem létező 4%-os kölcsönökkel hitegetik a szegény megszorult gazdát és legtöbb esetben még olyan kölcsönt sem bírnak kieszközölni, mint a mennyi a birtokot már terheli, de azért az ő közvetítésükért kikötött ioo—200 korona, sőt magasabb dijat irgalmatlanul bekövetelik. Ha tehát a gazdának pénzre van szüksége, ne keresse a maga hasznára dolgozó ügynökök gyámkodását, hanem szerezze meg maga a hitel és katasteri telekkönyvet s forduljon személyesen azon nagyobb pénzintézethez, melyhez bizalma van és mely eddig is közmegelégedéssel elégítette ki a környék hiteligényeit. És e tekintetben nagy segítségére lehetnek jó tanácsaikkal a kisgazdáknak a községi jegyzők és elöljárók, kik a néppel legsűrűbben érintkeznek és azok között élve, magasabb intelligentiájuk, olvasottságuk és ismeretségüknél fogva, azok vezetésére hivatvák. A nagyobb vidéki pénzintézetek pedig adjanak gyors és jutányos kölcsönt, hogy igy a mezőgazdasággal foglalkozó kisgazdáink is boldogulhassanak. F. T. Jövedelmi forrásaink. II. \ Ezek fölött elmélkedve, éppen kapóra jött e lapok ama hire, a mely szerint Liffa Aurél cs. kir. geológus földtani tanulmányozást fog eszközölni városunk határában. Arról is értesültem, hogy egy időben néhai Burány János ügyvéd, volt városi ügyész nagy előszeretettel foglalkozott a geológiával és a város területén kutatásokat is végzett. Ezt azért említem fel, mert célszerű lenne, ha az illetékes factorok a városunkba érkező geológust arra figyelmeztetnék, s egyúttal az elhunyt családjának esetleg birtokában lévő ama értékes feljegyzéseit megszerezve, annak rendelkezésére bocsájtanák. En a magam laicus geológiai ismereteim szerint valószínűnek tartom, hogy városunk területén a föld méhe nagyon is értékes kincseket rejt magában, amelyeknek ok és tervszerű kiaknázása egy-egy jövedelmi forrását képezné városunknak. Nem akarom teszem elhinni, hogy itt a dus tartalmú Dorog-TokodAnnavölgyi széntelepek mellett, az esztergomi határban is ily telepek ne volnának. Hanem persze, ha nem keresünk kutatunk és pedig rendszeresen, akkor a kínálkozó forrás önmagától nem fog élénkbe tárulni és magát felajánlani, mert az a föld méhében van s felderítése reánk vár. íme egy alkalom. Városunkba jő egy, az állam által kirendelt geológus. Kérdem én, vájjon nem-e volna helyén való, ha a város vezetői az alkalmat megragadva, szóba hoznák a kutatás eszméjét és egy beható értekezlet alapján elhatároznák, hogy a kiküldött geológus vezetése és felügyelete mellett rendszeres kutatásokat eszközöltetnek a határban. Megvagyok róla győződve, hogy a geológus ur szivesen rendelkezésre állana, annál is inkább, mert az megkönnyítené geológiai derítő munkáját. De azt is hallottam, hogy a határ egyrészében, vasércet tartalmazó kőzetektől gazdag területe is van a városnak s talán nem egészen hiu ábránd elképzelni azt, hogy városunknak egy dus tartalmú szénbányája és egy vasérctelepe és ezek nek nyomán egy nagyszabású vashámorja is lehetne, mi itt a Duna mellett, közvetlen közelségében a székes fővárosnak, mily anyagi forrását képezné a városnak. Egy feleletre elvagyok készülve a felvetett eszmét illetőleg, t. i. arra; hogy nincs pénz ! Pedig sokszor pénz nélkül is alkothatna a város képviselete, teremthetne jövedelmi forrásokat, de ilyenkor vannak, kik megkötik a kereket. Vannak akik nyomatékosnak tetsző ellenérvül szokták felhozni, hogy azért nem fejlődünk, mivel a székes főváros közel van. En ellenkezőleg vélekedem s azon törekednék, hogy annak előnyét kizsákmányoljam. Es ki is lehetne, ha az alkotás terére lépnénk, s hogy alkothassunk, minden rendelkezésünkre álló dologgal a kutatás, a megfigyelés képezné munkásságunk alapját. Sajnos azonban nálunk hiányzik az alkotási szellem, s ha van, is az édes kevés. Munkára, fokozottabb munkára tehát és minden egyes eszmét, a melyet a város érdekében vetnek fel, részesítsék a megérdemlett figyelemben, mert ez a város nagyon reá szorult arra, hogy jövedelmi forrásai szaporitassanak. Verus. Idegen forgalom városunkban. Megdöbbenéssel olvastukaz Esztergom és Vidéké*-ben a közigazgatási bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt alispáni jelentésnek városunkra vonatkozó lesújtó bírálatát, mely az idegen forgalom hanyatlását megemlítvén, ennek okául oly létesítmények körüli mulasztások vádját hárítja a közönségre, mely létesítmények hasonló városok egyikében sem hiányzanak. Nem tudjuk vájjon az alispáni jelentés ezen része, melyet hajlandók vagyunk téves informatiókból s talán hib^s következtetésekből eredőnek, de egyébként helyzetünk javulását célzó jóakaró útmutatásnak tekinteni — a közigazgatási bizottságban helyet foglaló városi tagok által rectificáltatott-e ? — de ha ez megtörtént volna is, — nehogy a lapokban közzétett jelentés nyomán azon felfogás verjen gyökeret, mintha megyénk székhelye, központja csakugyan Ázsia belsejében feküdnék és az indolentía melegágyát képezné, kénytelenek vagyunk a tárgyalt jelentésnek városunkra vonatkozó lesújtó kritikáját érdemére leszállítani. Legelsőbben is megemlítjük, hogy arról nyertünk tudomást, miszerint az itt időzött idegenek száma nem maradt az elmúlt év hasonló időközében városunkban tartózkodottvidékiek száma mögött. Ha e szám csakugyan apadt volna, ez kizárólag általános nyomasztó viszonyoknak volna tulajdonitható-, mint ezt a fővárosiak üdülőtelepei s ezek között például a budapestiek Mekkája, Nagy-Maros tapasz tarják. Be kell ismernünk, hogy Esztergomnak idegen forgalma nem oly mérvű, mint a milyenre bájos fekvése, egészséges vidéke, történelmi múltja és emlékei, valamint gazdag műkincsei után reményleni lehetné. Nincsen kizárva, sőt valószínű is hogy e forgalom a korábbi időhöz hasonlítva, az utolsó években hanyatlott ; ennek okát azonban igazságtalanság lenne a közönség, a hatóság mulasztásának rovására irni, s azon közönség bűnéül felróni amely közönség száz percentnyi pótadóját culturális, humanitárius és közgazdászati létesítményei hozták a szegény lakosság vállaira. A forgalom hanyatlását talán más és közelebb fekvő okokban lehet és kell feltalálnunk. Első rendben ott lelhetnők az okát, ahonnan az idegeneknek ősi városunkba vonzására szolgáló delej árama kisugárzott. Ez az érseki szék, melyet városunk — sajnos — évek hosszú sora óta csak névleg bir, e szék birlalójának személyét azonban fájdalmamasan nélkülözi. Ha városunk fejlődéséről szólunk, lehetetlen ez elszomorító tényt érintetlenül hagynunk. Nem kevesebb része van a közforgalom csökkenésénél az elmúlt év óta fennálló általános közgazdászati hanyatlásnak. A kereskedelem, az ipar pangása, a vállalkozási szellem szünetelése, a vállalati munkák megszorítása bénító hatását a fővárostól kezdve a vidéki városokra is kiterjeszté. Ha ehhez vesszük a fővárossal összekötő közlekedési vonalaink menetidejét — ide nem számítva a Budapest és Párkány Nána között közlekedő vonatokat — igy például az Esztergom és Budapest közt járó mozdonyoknak egy kerékpárral lepályázható gyorsaságát, — könnyen elfogja hihetni mindenki, hogy ha Buda-utcánkat asfalt burkolat is fedné, — és közkutaink a diósvölgyi források üditő nedűjét öntenek, — ez még sem fogná a budapestieket nyaralásra, két órán túli és drága utazás árán ide édesgetni. Egyébként köszönjük az alispáni jelentés azon elismerését, mely kijelenté, hogy a köztisztaság és a városi utak javítása terén utóbbi években sok történt. Azt hisszük, hogy ezen elismerés azon összehasonlításnak volt eredménye, melyet a kis piactól a vízivárosi főutcán a régi hídfőhöz vezető s azelőtt a vármegyei útalap, jelenleg pedig a város kezelése alatt álló útvonalra nézve, a visszaemlékezés elénk állithat; — a mely visszaemlékezés élénken csillogtatja ezen útszakasznak esős időben volt sártükreit, száraz időben pedig Szahara porfellegeit, mely ősi állapotokat a polgárok adójával, az útpályájának alapos tatarozása és öntözése megszüntetett. Mindezeket csak azért véltük jónak megemlíteni hogy védekezzünk azon feltevés ellen, mintha a város közönsége a haladást a vaskalapossággal zárná el és a modern igények ellen érzéketlen maradna. Alig mult egy évtizede, hogy a város egy katonai laktanya létesítésével egy ezrednek állandó itt tartózkodását biztosította; alig mult egy éve, hogy a főgymnasrVmot újból felépítette, legközelebb pedig egy modern közkórházi épületet emelt; e mellett tanodáit, leányiskoláit akként rendezte, hogy azok minta tanodákat képezhetnek. Nem tér ki a nagy áldozatokat igénylő létesítmények után az anynyiszor panaszolt közvilágítás javítása elől sem, valamint azt hisszük hogy a vízvezeték kérdésének megoldása sem fog utópia maradni. Nem a lassú haladás kenyelm«-, hanem a modern gazdaság főtényezője, a pénz hiánya, az adózók túlterheltsége okozza, hogy a fenti kérdések megoldása nem gyorsabb ütemekben történik. Több városi polgár. Esztergom megye és Esztergom szab. kir. város szabályrendelete a bérkocsi iparról. I. Fejezet. A bérkocsi ipar gyakorlásáról általában, s a felügyelő hatóság hatásköréről és illetékességéről. 1. §• Bérkocsi iparra nem nyerhet engedélyt az, aki a hatóság előtt, mint erkölcstelen életű ismeretes és minden engedély csak meghatározott számú bérkocsi tartásra szól. 2. §. Az engedélyezhető kétfogatú bérkocsik ugy az esztergomi, mint a párkányi járás, valamint Esztergom sz. kir. város területére egyenkint 20—20-ban állapittatik meg. Ezen kivül Esztergom város területére az egyfogatú bérkocsik száma 5-ben állapittatik meg. Minden engedélyezett kétfogatú bérkocsi után, az illetékes főszolgabírónál, illetve Essztergom város házi péntárába engedély dij fejében, az illető község pénztárát illető 20 korona fizetendő, az egyfogatú bérkocsi után pedig tiz korona. 3. §• a) Aki bérkocsi ipart szándékozik űzni, ebbeli szándékát a főszolgabirónak, illetve a város tanácsának írásban előlegesen bejelenteni tartozik. b) ezen bejelentés sorrend szerint jegyzékbe vétetik. ~*c1 a bejelentést tevő bérkocsi iparos által bemutatott kocsi és lovai, valamint a lószerszámok rendőrhatóságilag megvizsgáltatnak, s ha valamely hiány találtatik, annak pótlására záros határidő engedtetik ; d) ha pedig akadály fenn nem forog, vagy az megszüntetett, a bérkocsi, j|lovak és lószerszámok kifogástalanságát igazoló és a kocsi külsején alkalmazandó számmal láttatik el; e) a számozott bérkocsi számára az állomás hely rendőrhatóságilag jelöltetik ki, melyet a kocsis pontosan betartani köteles. 4. §• Ha a bérkocsi tulajdonos üzletét abbanhagyja, ezt az illető iparhatóságnál bejelenteni köteles.