Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-12 / 47.szám

megállapított üzemtervtől, amely az erdőtermék kihasználására nézve kötött marsrutául szolgál, tudjuk azt is, hogy egy erdőrészletnek meg­nyitása, ellenőrzés és felügyelet tekintetében, az arra hívatott kö­zegeknek jócskán dolgot adna, en­nek dacára mi, kik látjuk kisgaz­dáink nyomorúságos állapotát, na­gyobb érdeknek tartjuk, ha ezen a kisgazdákon ily uton is segíteni tudunk, mint annak gátul állítására oly módon és azon okoknál fogva, mert ezzel az erdővédeknek több dolguk akadna. Egy hó közigazgatása. Esztergom, június 10. A főispáni és alispáni lakosztályok átalakítása és helyrehozása alkalmá­ból — mivel a közgyűlési terem okkupálva volt — a jegyzóségek hivatalos helyiségébe szorult ez al­kalommal a közigazgatás bizottsága s ez — t. i. a főispáni lakosztály átalakítása — volt oka, miként az ülést megnyitó alispán tudatta, fő­ispánunk távol maradásának. Az ülés a szokottkeretekben folyt le. Az alispáni jelentés, a közrendészet terén több tűz esetről számolt be. Jeléntett a Tokod község ellen elren­delt zárlatról, majd arról, hogy a he­lyi érdekű vasutunk törzsrészvényei után, osztalékot még mindég és egyhamar nem is kap a vármegye, mely 100.000 forint értékű törzsrészvény erejéig van érdekelve. "~A kesztőlei plébános ügyében adott jelentést megütközössel vette tudomásul a biisottság, mely szerént nevezett plé­bános ugy az iskolában, valamint az ut­cán nemcsak a gyermekekkel, hanem a felnőttekkel is folyton tótul beszél; a magyar bibliákat tót bibliákkal cseréli ki; hogy ápril ii-én az iskolában a gyer­mekekkel tót egyházi és világi énekeket énekeltetett és, hogy az elmúlt évben a serdülő leányokat és fiukat éjjel az is­kolában tót népdalokra tanította. Sajnos eseményként jelentette, hogy Süttőn két kőfaragó mesternél 32 segéd a munkát, a csekély kereset miatt be­szüntette. Felolvastatott Kossár Dezső nyug. kir. főügyész helyettes jelentése; melyben tudomására hozza a bizottságnak, hogy nyugdíjazása folytán, megsxünik annak tagja lenni. A bizottság elismeréssel emlékezett meg amaz igaz érdemekről, melyeket a távozó kir. főügyész helyettes, az igaz­ságszolgáltatásban, úgy is, mint a bi­zottság szakelőadója és tagja, szaktudo­mányával és részlehajlatlanságával köte­lesség tudásával és pártatlanságával szer­zott és biztosította volt tagtársát arról, hogy azt a tiszteletet és szeretetet, me­lyet magának kivívott, a hivatalos érint­kezés megszűntével is megfogja számára őrizni. A bélai urad. templom kegyúri ter­heinek megállapítására vonatkozó iratok­nak megküldését. — melyek 1899 évi szeptember 12-én küldöttek fel a vallás és közoktatásügyi minisztériumba, — ha­tod izben sürgette meg. Porhintés. Következett a pénzügyigazgató refe­rádája. Szokott élces modorával referálta be a pénzügyigazgató úr előadmányait, miközben, az adókivetési munkálatokról szóló jelentésében, nevezetesen a folyamat­ban lévő Ill-ad osztálvu kereseti adó; kivetésénél, nyilván azon tudatban, hogy a sajténak a bizottságban szava nincs, | neki rontott a helyi lapoknak, mondván, hogy azok >heccet« indítottak meg, me­lyek azonban > túlzottak*.. Konstatálni kívánjuk, hogy ^túlzottak*.* nak s nem alaptalanoknak jelezte azok felszóllalását. Előadta, hogy a megyei kivetések vé­get értek, melyek eredménye általában és végeredményében emelést nem mutat és, hogy a városnál a tárgyalások a mai nappal kezdődtek meg. Csodálkozását fejezte ki az adókivető bizottság türelme felett, melyet az adó­zók sérelmei és érvelése meghallgatásá­nál tanusit. Állításának igazolására, az öt helyi lap közül felmutatva a »vár­megye hivatalos lapja c-nak egyik szá­mát, mely az adótárgyalásokról azt irja, hogy azok >elég simán c folynak. Utánna jártunk, hogy a megyei kive­tések eredményét a pénzügyigazgató úr állításainak igazolására közzé tegyük, de azt a választ nyertük, hogy mivel csak a tegnap délutáni órákban nyert a megyei kivetés befejezést, a vígeredmény, még meg nem állapitható. (Hogyan állította akkor a pénzügyigazgatő úr a közigazgatási bizottsági ülésen, hogy a végeredmény­ben emelés nincs ? A szedő ) Nekünk csak az tünt fel a pénzügy­igazgató urnák, a sajtó ellen intézett támadásaiban, hogy mig előadmányaiban és jelentéseiben a numerusokkal hajme­resztőén dobálódzik, addig most állítá­sainak igazolására; a >vármegye hivata­los lapja* kritikájának erődítményei mö­gül puskázott — vaktöltésekkel. A tisztelt pénzügyigazgató urnák álta­lánosságban és nagy körvonalakban elő­adóiadé positiv tényekkel, számadatokkal nem támogatott állításaiból azt a következ­tetést kell levonnunk, hogy vagy szán­dékosan kerülte a positi vitást, vagy okult Hoffmann Ferenc városi pénzügyi tanácsos esetén, ki bizva a pénzügyi előadó bemondásában, azt a megnyug­tató kijelentést tette a képviselet plénu­mában, hogy adóemelésről szó nincs, mely kijelentés hitelességével szemben, számadatokra hivatkozva mutattuk ki, hogy az előadói javaslat csak 9200 ko­rona adóemelést javasol, mivel szemben a cáfolat ki van zárva. A kir. tanfejügyelő jelentésének tudo­másul vétele után, az államépjtészeti hi­vatal főnöke jelentett az utak jó karban létéről. Megkerestetett a budapestvidéki m. kir. posta és távírda igazgatóság aziránt, hogy Ebed községben rendes és állandó posta állomást létesítsen. A főorvos jelentése szerint az egész­ségi viszonyok a városban elég kedve­zők, úgy a túlsó járásban, a párkányi és bátorkeszi kör kivételével, valamint az Innenső járásban, a nyergesujfalusi kör kivételével. Kanyaró Bajóthon. Megdöbbentő adatokat tartalmaz a je­lentés,^ Bajóth községében állandó jelle­get öltött kanyaróra vonatkozólag, hol május hóban három hét alatt 176 beteg­ség fordult elő, nagyi észt a gyermekek között, úgy, hogy alig van Bajóthon gyerek, amelyik vagy a most dühöngő kanyarótól, ugy az 5—6 hó előtt uralko­dott vörhenytől ment maradt volna, mely járvány oka, a lakosság indolentiája következtében a közegészségi szabályok éa rendeletek figyelmen kivül hagyása mellett, az ellenőrzésre hivatott közegek lanyagsága, az iskola botrányos állapota, :úlzsúfoltsága. A jelentés folytán felhívta a bizottság \z alispánt, hogy amennyiben a tél fo­yamán majdnem minden községben for­dultak elő heveny fertőző betegségek, ÍZ összes iskolák a fenntartó költségén rrtotlenitendők. h A bajóthi iskolára vonatkozólag pedig elrendelte, hogy a fertőtlenítésen kivü', a jövő tanévben a kisebbik tanteremben 40, mig a nagyobbikban 60 tanulóval tarthatók csak meg az elő­adások, aminek — tekintve a tanulók nagy számát — természetes folyománya a félnapi iskoláztatás lesz, aminthogy a határozatnak ez is a rejtett intentiója. A gazdasági előadó felemiitette, mi­szerént az április végén beköszöntött hi­deg esőzések, május elejére fagyot hoz­tak, mi nem ugyan nagy általánosságban, de a laposabb helyeken nagyobb káro­kai okozott. Az őszi vetések, kivéve Bucs és Bá­torkeszi határát, hol a kalászát kivetett rozsot takarmánynak kellett lekaszálni, károkat nem szenvedtek. Jelentette, hogy a buza és zab jó, a kapás növények azonban a hideg foly­tán nem igen indultak fejlődésnek. A rétek, habár elég nedvességet kap­tak, a hideg időjárás folytán visszama­radtak, a lucernások pedig nem kielé­gítők. / A szőlő — eltekintve a fagyok által megtizedelt részektől — szépek és bő tcrmé&sel kecsegtetnek. Gyümölcsre nem igen van kilátás, mert mit tönkre nem tett a fagy, elpusztí­totta azt a cserebogár. Az állami állatorvos jelentésében a sertésvész újbóli fellépését jelenti és, hogy a községekben helyenként sertés­orbánc lépett fel. Felemlititi végül hogy Farnadon május 15-én egy eb, melyen a veszetség tüne­tei voltak észlelhetők, egy gyermeket megmart, kit a Paszteur féle intézetbe szállítottak. Egyébb ülések. Az ülés befejeztével néhány albizottság tartott ülést. így : Az ut és pótadó bizottság, melynek tárgya, tömeges — kétszeresen kirótt — adó leírása volt. Feltűnő volt a tárgya­lások folyamán, hogy a törvényellene­sen és kétszeresen kirótt adóesetek túl­nyomó része, városi volt. A munkás ügyekben Ítélkező II od fokú hatóság és végül, — a gyám és gond. ü. ítélkező II. fokú bizottság. A tanítóképző Leó ünnepélye. Szombaton délután nagy számú kö­zönség jelenlétében folyt le a tanító­képző pápai ünnpélye a Legényegylet nagytermében. A főkáptalan tagjai közül az ünne­pélyt jelenlétükkel emelték : Boltizár Jó­zsef püspök érseki helytartó, dr. Cser­noch János, Bogisich Mihály c. püspök, Maszlaghy Ferenez és dr. Roszival Ist­ván praelatus kanonokok, továbbá dr. Fe­hér Gyula udvari káplán s plébános, Vaszary László primási jószágkormánzó, Hollósy Rupert főgymnásiumi igazgató, Brühl József papnevelőintézeti alkor­mányzó és a többi tanintézetek tantestü létének tagjai. A terem pápai s magyar címerekkel volt diszitte, a színpad nemzeti színű háttér­ben, a pápa képe állva pápai színű dra­péria és virágok között, a disxités álta­lában ízléses volt. A terem egyik olda­lán a tanítóképző ifjúsága állott föl zász­lójával. A másik oldalon viszont az in­tézet volt növendékei, most másként működő tanítók állottak tekintélyes cso­portban, mi kétségtelenül az alma mater iránt érzett kegyelet kedves megnyilat­kozása volt. Bár a teremben elég meleg uralkodott, a közönség kitartóan várako­kozott az ünnepély megnyitására. Guzsvenitz Vilmos igazgató vezette ; az örömiinaep^t nagy szabású is szó­noki hévvel előadott szép ünnepi beszé­dével, melyben a pápaság fönséges diadaláról s küzdelmeiről szólott, egyben rámutatott azon csodás mozzanatra, hogy a pápaság rendesen akkor volt legerősebb, mikor látszólag a legtöbb válság előtt állolt. A zajos éljenzéssel s tapssal fogadott beszéd után a s-dnpad függönyét fel­húzták s az intézet dalárdája előkelő precizitással adta elő Mócsy László ze­netanár művésri kompozícióját, a pápai Hymnust, magának a szerzőnek dirigá­lásával. Ezután nemes hévvel s meg­hatóan szavalta Korencsy Rezső I éves növendék Bán Aladár: XIII. Leóhoz költeményét. Takács Gyula III. éves növendék pedig zenei érzékkel játszotta harmoniumon Kienzl hires Evangeliman­ját, Güngl Aurél II. éves Coppée világ­hírű költeményét >A folyondárt c-t adta elő finom és nyugodt érzéssel, majd Mócsy László zenetanár és Paulovits Géza II. éves, zongoráztak egy szép négy­kezest zajos tetszés között. Következett az ünnepély központja ErdŐssy Károlynak >Hódolat Leónak* cimü drámai képe, mely alkalomszerű­ségénél s aránylag rövidségénél fogva, már eddig is az ország számos egyleté­ben s tanintézeteiben előadatott. Hoz­zánk a jelmez-ruhák melyek a budapesti országos központi legényegylet tulajdo­nát képezik, már Szegszárdról kerültek ide, hol a drámai képet a gimn.adta elő. A fő­szereplő benne az egyház védőangyala, ki sorra fogadja az iskolás gyermekek, a tudomány, történelem, a bölcsészet, a missiók, a munkások s végre hatásos módon a magyarok hódolatát. A védő­angyal Hubacsek Arthur III. éves volt, ki oly nőies angyalként fun­gált, hogy sokat csalódásba ejtett két angyalka társával (Hotbauer J. és Penc F. I. é. n.) együtt. Szerepét jól tudta, érzéssel s hatásos gesztussal játszotta, úgy hogy a darab sikerében oroszlán része volt. Nagyon ügyes volt a szereplők maszkirozása, jelmezes ru­hája, s bizony a hallgatóság szinte ele­venen látta maga előtt az indiánt (Fekete Jenő III. é.), a khinait (Kara József I. é.), a törököt (Bakos Jenő I. éves növendék) és az arabot (Drozdy Gyula III. é.). Jól játszottak a missiónárius (Mericska János III. éves), a tudósok (Czvick István, Pau­lovits Géza és Osvald Lajos II. é.), nagy feltűnést keltett a tűzzel játszó Borzi István III. éves n. a munkások vezetője szerepében. A magyarok bevonulása fé­nyes magyar díszben (Buday Aladár III, Strázsa Andor III, Dsusz Gyula II, Val­nicsek Károly II, é. Bognár János és Szabó­Rácz János II. é. növendékek,) a közönsé­get is magával ragadta, mikor az élü­kön álló főúr, Buday Aladár III. éves, a szentatya éljenzésével belépett a közön­ség egy szálig felállott s vele éljenzett. A magyarok bevonulásával s vezetőjük lelkes dikciójával a hódolás a pápai hymnus eléneklésével véget ért. Nagy taps fogadta a drámai kép be­fejezését s a tetszés-manifestátio hatása alatt szólásra emeikedett Boltizár József püspök s érseki helytartó, hogy egy lelkes beszédben az ünnepély nívóját be­tetőzze. Örömének adott kifejezést, hogy ezt a szépen sikerült ünnepélyt végig nézhette, mely ujabb jele az igazgató és tanári kar általánosan ismert buzgóságá­nak s paedagogiai nevelésének. Megemléke­zett az ünnepély jelentőségéről, a növendé­kek katholicitásáról s jövő hivatásukról. Buzdította a tanári kart ésáz ifjúságot s vé­gülaz ünnepély sikeréért köszönetét fejezte ki az igazgatónak és a tanári karnak. A s beszéd nagy hatással volt a hallgató­ságra, figyelem volt magára a intézetre, mely püspököt nyilvános ünnepélyein most látott évek óta először. Ő Emi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom