Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-08 / 46.szám

értelmiség nem jött el s a napi rend azon pontjai, melyeknek tár­gyalásához általános többséget ir elő a törvény, tárgyalás alá vehetők ezért nem voltak. Közöttük volt a halastó javaslat, melyről sok önzetlen városatyánk úgy gondolkodik, hogy azt meg kell szavaztatni — másokkal. Ezek a jó urak úgy látszik hiú­ságból, no meg aztán azért, hogy ha a komát, avagy a sógort kell behozni a városházára, tartják kezök­ben a mandátumot, mellyel kölönben a város érdekében, vajmi keveset törődnek. A közgyűlés időtartamának fele részét az interpellatióik foglalták le, mellyek között a legaktuálisabb, a Ill-ad osztályú kereseti adó ügyében tett felszóllalás volt. A közgyűlés lefolyása a követ­kező volt : A csont kúti foglalások. Az első interpelláló Tátus János volt. A csontkúti dűlőben lévő szőlő földek mentén, az egyes gazdák által a városi legelőből tőrtént foglalások miatt inté­zett kérdést s kért felvilágositást a ma­gistratustól. Dr. Földváry István főügyész nagyon régi keletűnek ismeri a foglalásokat, mellyekre a város akkori intézői nem vetettek nagy ügyet és amellyekről álta­lánosságban csak annyit tudunk, hogy foglalások, de mivel a városnak bizonyí­tékai nincsenek, sem magán, de még kevésbbé intézhetők el bírói uton. Szálkai Tóth Ferenc hegymester az ötvenes években eszközölt telekkönyvi helyszínelésekben látja a tévedést, mi­dőn a vizzel borított völgyes részek tó­nak vétettek fel. Innét a tér mértékbeli tévedés. Kollár Károly gazdasági tanácsos előadja, hogy a kataszteri felmérések alkalmával a kérdéses területek vissza­íoglaltattak a város által, minek folytán az egyes foglalók kérvényt adtak be a városhoz, a foglalt részek megvétele tárgyában. (Hangok : hol vannak a kér­vények, mi történt velük ?) Dr. Földváry István kijelenti, hogy neki kérvényekről tudomása nincs, de ha vannak, ugy a város jogai meg­védhetők. Nozdroviczky Miklós erdőmester és Patkóczi Ferenc képviselő hozzászólása után, a főügyész, a gazdasági hivatal vezetője és a mérnökből álló bizottság küldetett ki, a kérdésben eljárni. Az adóprés. Az ördöngös masina recsegése és az adók súlya alatt jajveszéklő polgárok kiáltása, a közgyűlési teremben is vissz­hangra talált. Magyary László interpellált ez ügybe­ben. Előadta, hogy a tervezet általános adóemelést és hozzá aránytalan és fe­lette magas emelést óhajt, ami jelen vi­szonyok között képtelenség. Kéri a kép­viselő testületet, hasson oda a polgárok jól felfogott érdekében a felsőbb ható­ságnál, hogy a »feremunka elvettessék.* Dr. Földváry István felemlíti, hogy a minden helyes alapot nélkülöző adónem rekonstruálásának szükségét a pénzügy­miniszter a szőnyegre kerülő adótár­gyalások alkalmából maga is elismeri és azt kilátásba is helyezi s Így egy város képviseletének nehéz arra módot találni, a baj orvoslására. Hoftnann Ferenc pézügyi tanácsos azzal igyekezett a kedélyeket csillapítani, hogy egy magán beszélgetés alkalmá­ból a pénzügyigazgatóság előadója oda­nyilatkozott előtte, hogy általános­ságban nem lehet szó adóemelés­ről, mivel az adózók összesége nem lesz nagyobb adóval sújtva, mint eddig volt. (Köszönjük az adózók nevében a a bölcselkedést.) Bártfay Géza tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy volt már praecedens dr. Helc Antal polgármestersége alatt arra, hogy a képviselőtestület közbelé­pése folytán, az akkori pénzügyminisz­ter Szapáry, az előadói javaslatot vissza­vétette. Felemlíti, hogy a jelenlegi adótervet, az általános adóemelés történetét tartal­mazó névtelen levelet kapott és lesz gondja reá, hogy majd annak idején azt nyilvánosságra hozza. Wimmer Ferenc, Vörös Ferenc ás Bádi András hozzászólása után elhatá­rozta a képviselőtestület, hogy feliratilag keres orvoslást a pénzügyminiszternél, minek személyesen leendő átnyujtására a polgármestert és Frey Ferenc ország­gyűlési képviselőt kérte fel. Vasúti menetrend. Dr. Csernoch János sérelmesnek és a város forgalmára károsnak tartja, hogy két bécsi gyorsvonat az uj nyári menet­rend szerént Párkány-Nánán meg nem áll. Kéri a polgármestert, lépjen érint­kezésbe a vasutlársulat igazgatóságával és a miniszterrel. Frey Ferenc országgyűlési képviselő fölemlíti, hogy ő ezen ügy iránt érdek­lődött már és, hogy a kapott felvilágosí­tásokból vonva következtetést, nem mu­tatkozik nagy hajlandóság a menetrend változtatásra. Főispánunk és Frey Eerenc orszgy. képviselő támogása mellett eljárni, pol­gármesterünk kéretett feli Ezután következett a napirend. Az el­hunyt keresk. miniszter nejének, özv. Horánszky Nándorné válaszának, — melyet a város részvétiratára adott — tudomásai vétele után, a belügyminisz­ternek a tüzrendészeti szabályrendeletre vonatkozó leirata olvastatott fel s véte­tett az elrendelt pótlások eszközlése vé­gett tudomásul, majd egyes pontjaira vonatkozólag azt határozta a közgyűlés, hogy újból felír a miniszterhez. Magyary László indítványára, a lövés általi régi tűzjelzés visszaállíttatott. Felolvastatott a főispán leirata, mely­ben tudatja, hogy a miniszter a regálé kártalanítási kötvényeknek eladását nem engedélyezte, egyben pedig felhívja a várost, függő adósságainak convertálására. Tudomásul vétetett. Mivel a vármegye által, a városi köz­kórházra fölajánlott 10821 kor. 68 fillér adomány, általa különféle alapoknak adatott hosszabb időre kölcsön, s igy nem folyósítható, ezen összeget a város a takarékpénztártói veszi kölcsön s fizeti vissza ugy, amint azt a megyétől meg­kapja. Özv. Bedó Józsefnénak 820 kor. nyug­díj, két kisk. gyermeke részére 140 —140 kor. nevelési járulék, Hajnaly Gyula részére 1152 kor. és Szabó Józsefnek 1560 kor. nyugdíj szavaztatott meg. Nem lévén határozatképes a közgyű­lés, a halastó kérdésének tárgyalása, a június 26-án tartandó közgyűlésre tüze­tett ki­A szt. györgymesei uj földek és a pásztorház eladása, majd az özv. Rácki Imréné-féle szántó megvétele tárgyában, a fenti okból július 10-én fog határozni a képviselőtestület. Ifjú Bobula János bpesti építésznek, az évekkel ezelőtt tervbe vett redoutte ter­vek vázlatának készítéséért 400 kor. szavaztatott meg. Az 1901 évi közkórházi, közig, letéti, árvás letét és idegen pénzekről vezetett számadások megvizsgálásáról szólló je­lentések tudomásul vétettek. Az április és május havi, pénztár­vizsgálatokról szólló jegyzőkönyvek tudo­másul vétele után, Koppée Károly basi­likai zenésznek, a város kötelékébe való felvétel, kilátásba helyeztetett. Küldöttség a pénzügyminiszternél. Lapunk vezető cikkében, vala­min a városi közgyűlésről adott tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a képviselőtestület feliratot intéz a pénzügyministerhez, melyet Frey Ferenc országgyűlési képvi­selő társaságában Vimmer Imre pol­gármesterünk fog személyesen a ministernek átnyújtani. Mivel Frey Ferenc orszgy. kép­viselőnk a leutazásról közbe jött akadályok folytán lemondott, pol­gármesterünk egymaga utazott le a tegnap reggeli vonattal a fővá­rosba, magával vivén a feliratot, melyet ő maga szövegezett s amely a következő: Nagyméltóságú m. kir. Minister Ur t Kegyelmes Urunk ! Az 1902. 1903 és 1904 évekre megál­lapított III. osztályú kereseti adók tár­gyalása városunkban f. hó 10-én veendi kezdetét, rai végből az érdekeltek azon napi sor szerént, amint adó ügyük tár­gyalás alá vétetni fog, előző évi es a fennebb irt három évre. javaslatba ho­zott adójuk kiírásával értesíttettek, hogy magukat- a bizottsági tárgyaláson kép­viseltessék vagy képviseltethessék. Megdöbbennéssel vagyunk azonban kénytelenek jelenteni, hogy az uj javas­lat városi közönségünk nyugalmát egé­szen felzaklatta, mert nagy átlagban el­viselhetetlen adóemelésre van irányítva, holott az országosan sajnosán érzett és tudott üzleti pangás és azzal járó pénz­telenség mai napság az adózó pol­gárok legtöbbjét teherviselő képességé­nek megfeszítésére kényszeríti, hogy csak az eddigi mértékben is járulhasson az állami terhek viseléséhez. És ha ez az általános helyzet szélté­ben lelkiismeretes tekintetbe vételt kö­vetel az adózó közönséggel való elbá­násban, úgy Esztergomban fokozottan előtérbe lép az érintettük erkölcsi köve­telmény, hogy a szolgáltatási képesség fenntartását és fejlesztését igénylő nem­zetgazdászati elvek, a rideg fiskalitás káros szellemével háttérbe ne szoríttas­sanak, mert való tény s lehetetlen, hogy arról Nagyméltóságodnak is magas tu­domása ne lenne, mikép Esztergom egy szomorú helyzetbe jutott város, pangó üzletekkel, melyek visszafejlődése kőzött már az üzletmegszüntetések sem tartoz­nak a ritkaságok közé ; gyáripara nincs és nem egyet nélkülöz azon eszközökből, melyek forgalmának emelésére alkalma­sak voltak. Elvesztette törvényszékét; az itt léte­sült üveggyár üzemét évek előtt beszün­tette ; elvesxtette adófelügyelőségét, mely helyett pénzügyigazgatóságot nem kapott; nélkülözi a primási udvar előbbi élénk­ségét és forgalmát; termelésének s kézi munka keresetének legnagyobb forrását tönkre tette a Phylloxera pusztítás, amely után következett szőlő felújítási művele­tek hegyi talajunk nehézkes alkalmaz­kodó képessége, a szőlőművelés ismere­tes mai költségessége és a magas bor­ital adó és alacsony olasz borvám által nyomott értékesítési viszonyok között csak csiga léptekkel haladnak előre; a megyébe történt bekebleztetésünk pedig máskülömben hasonló terhek mellett, mintha városunk törvényhatósági jogát megtarthatta volna, még ezrekre menő megyei pótadókkal is növeli kös­terheinket. Hogy városunk közforgalmának a ka­tonai helyőrségbe birt eszközét is el ne veszítse, kénytelen volt terhes kölcsönnel kaszárnyát építeni, az állami hid meg­alkotásával járó utca és utrendezés is pár százezerre menő áldozatot követeltek tőle ; összeomlással fenyegető főgymnásiu­mát 20 évi fennállás után újból kellett felépítetnie és mindehhez járul, hogy a Duna partján városunkkal szembenfekvő Párkány község kedvező kereskedelmi helyzetét a Duna és a Budapest-Bécsi nagy vasúti vonal kőzött olykép kifej­lesztette, hogy ma már a megye párká­nyi járásának közönsége csak szórványo­san jön át Esztergomba bevásárlási szükségleteit kielégíteni, mert közelebb s a hidon való átkelés költségének mel­lőzésével mindent meg vehet Párkányban, azon községben, mely városunk élelmezési napi piacát drágán fentartott iskoláink és mindennemű városias intézményeink előnyeit a legolcsóbban élvezheti s a maga hasznára fordíthatja, mig mi 2.000.000 koronát érintő tartozási terheink s átvitt hatáskörben teljesítendő állami teendőink költségeinek Özöne alatt 100 °/o körül járó községi pótadó alatt roska­dozunk. Jól tudjuk azt kegyelmes Urunk, hogy községi terheinkre való tekintetből az állam le nem mondhat a maga jogos jövedelméről, de azt mégis Isten és em­ber előtt igazságosan kérhetjük és vár­hatjuk, hogy nekéz helyzetünkben, midőn minden állami adófillér hasonló összegé­vel városunknak is adóznunk kell, még pedig jó részben azért, hogy állami ér­dekű feladatunk és kötelezettségeinknek megfelelhessünk ; terheink igazságtalanul és méltatlanul fel ne csigáztassanak. Pedig ez történik, ha azon III. oszt. kereseti adó javaslatok, melyek a f. hó 10-vei kezdődő tárgyalásokra készüllek úgy általánosságban érvényesülhetnének, illetve tárgyalási alapul vétetnének. Rá tudunk mutatni, hogy előbb virágzó üzletek ma már mennyire összezsugorod­tak, ha mégis a megadóztatás"! javaslat azok terhére adófelemelést tervez, mi egyébb ez Nagyméltóságú Kegyelmes Urunk, mint visszaélés a palgárság ro­vására az állami feladatokkal ? Sem a törvényhozás, sem a magas kor­mány, sem az utóbbinak itt az igazságtételre hivatott tagja Nagyméltóságod, nem he­lyeselhetnek ily eljárást s tiszteletteljes bizalmunk szerint Nagyméltóságod nem fogja megengedni, hogy egy agyonterhelt s legnehezebb helyzetbe jutott város közönsége, a javaslatokhoz képest 9000 koronát meghaladó III. osztályú kereseti adótöbblettel sujtassék akkor, midőn ed­digi terheinek elviselhetését is csak meg­feszített munkával nélkülözéssel és az oda adó állampolgári készséggel eszkö­zölheti. A bizottsági tárgyalása, túlzott és igaz­ségtalan adóemelési javaslattal szemben megnyugvást nem nyújthat, nemcsak azért, mert a bizottsági tárgyalásokon a vezetőségnek túlságos befolyása van arra, hogy az érdekelt ügyfél védelme meghall­gattassék és figyelembe vétessék e ; de kü­lönösen azért sem, mert a javasló kincs­tári képviselő fellebezési jogával szem­ben a sértett íél már a feilebezés költ­ségessége által is ki van szolgáltatva, amennyiben költségmegtéritést akkor sem kap, ha fellebbezése meghalgatásra ta­lál, a legérzékenyebben sújtott kis adó­zók pedig a feilebezés költségeit sok esetben egyenesen meg sem bírják. Mély tisztellettel esedezünk mindezek alapján Nagyméltóságodnál, hogy sürgő­sen intézkedni méltóztassék, hogy az 1902, 1903 és 1904 évre megállapítandó III. oszt kereseti adónak Esztergom szab. kir. város közönségét érdeklő e hó 10-én kezdődő tárgyalásáig a budapestvidéki kir. pénzügyigazgatóság kiküldött közege Dombay Lajos pénzügyigazgató helyet­tes úr méltányos és igazságos, illetve oly eljárásra utasittasék, hogy az adóemelést, mint kitűzött célt ejtse el, sőt a javasla­tokhoz való merev ragaszkodás helyett az érdekelt ügyfelek igazságos védekezé­nék helyU adjon és a bizottság által is helyt adni engedjen még oly esetekben is melyekben az adózó polgár adójának le­szállítása mellett ad elő elfogadható iga­ságos okokat. Azón esetre pedig, ha tiszteletteljes kérelmünket Nagyméltóságod ily alak­ban elvi tekintetekből teljesíthetőnek ta­lálni nem méltóztatnék, ám azért esede­zünk, hogy a f. hó 10-re s következő napokra kitűzött tárgyalásokat saját hiva­talos közegei előzetes meghallgatása vé­gett sürgősen elhalasztatni s olykép intézkedni kegyeskedjék, hogy a buda­pestvidéki pénzügyigazgatóság a javas­latokat vizsgálja át s más előadó kikül" désével ujabb határnapokat tűzzön ki az átdolgozott és helyesbített javaslatok tárgyalására. Mély tisztelettel, Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének 1902. június hó 5-én tartott közgyűléséből Vimmer Imre polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom