Esztergom és Vidéke, 1902

1902-06-08 / 46.szám

értelmiség nem jött el s a napi rend azon pontjai, melyeknek tárgyalásához általános többséget ir elő a törvény, tárgyalás alá vehetők ezért nem voltak. Közöttük volt a halastó javaslat, melyről sok önzetlen városatyánk úgy gondolkodik, hogy azt meg kell szavaztatni — másokkal. Ezek a jó urak úgy látszik hiúságból, no meg aztán azért, hogy ha a komát, avagy a sógort kell behozni a városházára, tartják kezökben a mandátumot, mellyel kölönben a város érdekében, vajmi keveset törődnek. A közgyűlés időtartamának fele részét az interpellatióik foglalták le, mellyek között a legaktuálisabb, a Ill-ad osztályú kereseti adó ügyében tett felszóllalás volt. A közgyűlés lefolyása a következő volt : A csont kúti foglalások. Az első interpelláló Tátus János volt. A csontkúti dűlőben lévő szőlő földek mentén, az egyes gazdák által a városi legelőből tőrtént foglalások miatt intézett kérdést s kért felvilágositást a magistratustól. Dr. Földváry István főügyész nagyon régi keletűnek ismeri a foglalásokat, mellyekre a város akkori intézői nem vetettek nagy ügyet és amellyekről általánosságban csak annyit tudunk, hogy foglalások, de mivel a városnak bizonyítékai nincsenek, sem magán, de még kevésbbé intézhetők el bírói uton. Szálkai Tóth Ferenc hegymester az ötvenes években eszközölt telekkönyvi helyszínelésekben látja a tévedést, midőn a vizzel borított völgyes részek tónak vétettek fel. Innét a tér mértékbeli tévedés. Kollár Károly gazdasági tanácsos előadja, hogy a kataszteri felmérések alkalmával a kérdéses területek visszaíoglaltattak a város által, minek folytán az egyes foglalók kérvényt adtak be a városhoz, a foglalt részek megvétele tárgyában. (Hangok : hol vannak a kérvények, mi történt velük ?) Dr. Földváry István kijelenti, hogy neki kérvényekről tudomása nincs, de ha vannak, ugy a város jogai megvédhetők. Nozdroviczky Miklós erdőmester és Patkóczi Ferenc képviselő hozzászólása után, a főügyész, a gazdasági hivatal vezetője és a mérnökből álló bizottság küldetett ki, a kérdésben eljárni. Az adóprés. Az ördöngös masina recsegése és az adók súlya alatt jajveszéklő polgárok kiáltása, a közgyűlési teremben is visszhangra talált. Magyary László interpellált ez ügybeben. Előadta, hogy a tervezet általános adóemelést és hozzá aránytalan és felette magas emelést óhajt, ami jelen viszonyok között képtelenség. Kéri a képviselő testületet, hasson oda a polgárok jól felfogott érdekében a felsőbb hatóságnál, hogy a »feremunka elvettessék.* Dr. Földváry István felemlíti, hogy a minden helyes alapot nélkülöző adónem rekonstruálásának szükségét a pénzügyminiszter a szőnyegre kerülő adótárgyalások alkalmából maga is elismeri és azt kilátásba is helyezi s Így egy város képviseletének nehéz arra módot találni, a baj orvoslására. Hoftnann Ferenc pézügyi tanácsos azzal igyekezett a kedélyeket csillapítani, hogy egy magán beszélgetés alkalmából a pénzügyigazgatóság előadója odanyilatkozott előtte, hogy általánosságban nem lehet szó adóemelésről, mivel az adózók összesége nem lesz nagyobb adóval sújtva, mint eddig volt. (Köszönjük az adózók nevében a a bölcselkedést.) Bártfay Géza tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy volt már praecedens dr. Helc Antal polgármestersége alatt arra, hogy a képviselőtestület közbelépése folytán, az akkori pénzügyminiszter Szapáry, az előadói javaslatot visszavétette. Felemlíti, hogy a jelenlegi adótervet, az általános adóemelés történetét tartalmazó névtelen levelet kapott és lesz gondja reá, hogy majd annak idején azt nyilvánosságra hozza. Wimmer Ferenc, Vörös Ferenc ás Bádi András hozzászólása után elhatározta a képviselőtestület, hogy feliratilag keres orvoslást a pénzügyminiszternél, minek személyesen leendő átnyujtására a polgármestert és Frey Ferenc országgyűlési képviselőt kérte fel. Vasúti menetrend. Dr. Csernoch János sérelmesnek és a város forgalmára károsnak tartja, hogy két bécsi gyorsvonat az uj nyári menetrend szerént Párkány-Nánán meg nem áll. Kéri a polgármestert, lépjen érintkezésbe a vasutlársulat igazgatóságával és a miniszterrel. Frey Ferenc országgyűlési képviselő fölemlíti, hogy ő ezen ügy iránt érdeklődött már és, hogy a kapott felvilágosításokból vonva következtetést, nem mutatkozik nagy hajlandóság a menetrend változtatásra. Főispánunk és Frey Eerenc orszgy. képviselő támogása mellett eljárni, polgármesterünk kéretett feli Ezután következett a napirend. Az elhunyt keresk. miniszter nejének, özv. Horánszky Nándorné válaszának, — melyet a város részvétiratára adott — tudomásai vétele után, a belügyminiszternek a tüzrendészeti szabályrendeletre vonatkozó leirata olvastatott fel s vétetett az elrendelt pótlások eszközlése végett tudomásul, majd egyes pontjaira vonatkozólag azt határozta a közgyűlés, hogy újból felír a miniszterhez. Magyary László indítványára, a lövés általi régi tűzjelzés visszaállíttatott. Felolvastatott a főispán leirata, melyben tudatja, hogy a miniszter a regálé kártalanítási kötvényeknek eladását nem engedélyezte, egyben pedig felhívja a várost, függő adósságainak convertálására. Tudomásul vétetett. Mivel a vármegye által, a városi közkórházra fölajánlott 10821 kor. 68 fillér adomány, általa különféle alapoknak adatott hosszabb időre kölcsön, s igy nem folyósítható, ezen összeget a város a takarékpénztártói veszi kölcsön s fizeti vissza ugy, amint azt a megyétől megkapja. Özv. Bedó Józsefnénak 820 kor. nyugdíj, két kisk. gyermeke részére 140 —140 kor. nevelési járulék, Hajnaly Gyula részére 1152 kor. és Szabó Józsefnek 1560 kor. nyugdíj szavaztatott meg. Nem lévén határozatképes a közgyűlés, a halastó kérdésének tárgyalása, a június 26-án tartandó közgyűlésre tüzetett kiA szt. györgymesei uj földek és a pásztorház eladása, majd az özv. Rácki Imréné-féle szántó megvétele tárgyában, a fenti okból július 10-én fog határozni a képviselőtestület. Ifjú Bobula János bpesti építésznek, az évekkel ezelőtt tervbe vett redoutte tervek vázlatának készítéséért 400 kor. szavaztatott meg. Az 1901 évi közkórházi, közig, letéti, árvás letét és idegen pénzekről vezetett számadások megvizsgálásáról szólló jelentések tudomásul vétettek. Az április és május havi, pénztárvizsgálatokról szólló jegyzőkönyvek tudomásul vétele után, Koppée Károly basilikai zenésznek, a város kötelékébe való felvétel, kilátásba helyeztetett. Küldöttség a pénzügyminiszternél. Lapunk vezető cikkében, valamin a városi közgyűlésről adott tudósításunkban beszámoltunk arról, hogy a képviselőtestület feliratot intéz a pénzügyministerhez, melyet Frey Ferenc országgyűlési képviselő társaságában Vimmer Imre polgármesterünk fog személyesen a ministernek átnyújtani. Mivel Frey Ferenc orszgy. képviselőnk a leutazásról közbe jött akadályok folytán lemondott, polgármesterünk egymaga utazott le a tegnap reggeli vonattal a fővárosba, magával vivén a feliratot, melyet ő maga szövegezett s amely a következő: Nagyméltóságú m. kir. Minister Ur t Kegyelmes Urunk ! Az 1902. 1903 és 1904 évekre megállapított III. osztályú kereseti adók tárgyalása városunkban f. hó 10-én veendi kezdetét, rai végből az érdekeltek azon napi sor szerént, amint adó ügyük tárgyalás alá vétetni fog, előző évi es a fennebb irt három évre. javaslatba hozott adójuk kiírásával értesíttettek, hogy magukat- a bizottsági tárgyaláson képviseltessék vagy képviseltethessék. Megdöbbennéssel vagyunk azonban kénytelenek jelenteni, hogy az uj javaslat városi közönségünk nyugalmát egészen felzaklatta, mert nagy átlagban elviselhetetlen adóemelésre van irányítva, holott az országosan sajnosán érzett és tudott üzleti pangás és azzal járó pénztelenség mai napság az adózó polgárok legtöbbjét teherviselő képességének megfeszítésére kényszeríti, hogy csak az eddigi mértékben is járulhasson az állami terhek viseléséhez. És ha ez az általános helyzet széltében lelkiismeretes tekintetbe vételt követel az adózó közönséggel való elbánásban, úgy Esztergomban fokozottan előtérbe lép az érintettük erkölcsi követelmény, hogy a szolgáltatási képesség fenntartását és fejlesztését igénylő nemzetgazdászati elvek, a rideg fiskalitás káros szellemével háttérbe ne szoríttassanak, mert való tény s lehetetlen, hogy arról Nagyméltóságodnak is magas tudomása ne lenne, mikép Esztergom egy szomorú helyzetbe jutott város, pangó üzletekkel, melyek visszafejlődése kőzött már az üzletmegszüntetések sem tartoznak a ritkaságok közé ; gyáripara nincs és nem egyet nélkülöz azon eszközökből, melyek forgalmának emelésére alkalmasak voltak. Elvesztette törvényszékét; az itt létesült üveggyár üzemét évek előtt beszüntette ; elvesxtette adófelügyelőségét, mely helyett pénzügyigazgatóságot nem kapott; nélkülözi a primási udvar előbbi élénkségét és forgalmát; termelésének s kézi munka keresetének legnagyobb forrását tönkre tette a Phylloxera pusztítás, amely után következett szőlő felújítási műveletek hegyi talajunk nehézkes alkalmazkodó képessége, a szőlőművelés ismeretes mai költségessége és a magas borital adó és alacsony olasz borvám által nyomott értékesítési viszonyok között csak csiga léptekkel haladnak előre; a megyébe történt bekebleztetésünk pedig máskülömben hasonló terhek mellett, mintha városunk törvényhatósági jogát megtarthatta volna, még ezrekre menő megyei pótadókkal is növeli kösterheinket. Hogy városunk közforgalmának a katonai helyőrségbe birt eszközét is el ne veszítse, kénytelen volt terhes kölcsönnel kaszárnyát építeni, az állami hid megalkotásával járó utca és utrendezés is pár százezerre menő áldozatot követeltek tőle ; összeomlással fenyegető főgymnásiumát 20 évi fennállás után újból kellett felépítetnie és mindehhez járul, hogy a Duna partján városunkkal szembenfekvő Párkány község kedvező kereskedelmi helyzetét a Duna és a Budapest-Bécsi nagy vasúti vonal kőzött olykép kifejlesztette, hogy ma már a megye párkányi járásának közönsége csak szórványosan jön át Esztergomba bevásárlási szükségleteit kielégíteni, mert közelebb s a hidon való átkelés költségének mellőzésével mindent meg vehet Párkányban, azon községben, mely városunk élelmezési napi piacát drágán fentartott iskoláink és mindennemű városias intézményeink előnyeit a legolcsóbban élvezheti s a maga hasznára fordíthatja, mig mi 2.000.000 koronát érintő tartozási terheink s átvitt hatáskörben teljesítendő állami teendőink költségeinek Özöne alatt 100 °/o körül járó községi pótadó alatt roskadozunk. Jól tudjuk azt kegyelmes Urunk, hogy községi terheinkre való tekintetből az állam le nem mondhat a maga jogos jövedelméről, de azt mégis Isten és ember előtt igazságosan kérhetjük és várhatjuk, hogy nekéz helyzetünkben, midőn minden állami adófillér hasonló összegével városunknak is adóznunk kell, még pedig jó részben azért, hogy állami érdekű feladatunk és kötelezettségeinknek megfelelhessünk ; terheink igazságtalanul és méltatlanul fel ne csigáztassanak. Pedig ez történik, ha azon III. oszt. kereseti adó javaslatok, melyek a f. hó 10-vei kezdődő tárgyalásokra készüllek úgy általánosságban érvényesülhetnének, illetve tárgyalási alapul vétetnének. Rá tudunk mutatni, hogy előbb virágzó üzletek ma már mennyire összezsugorodtak, ha mégis a megadóztatás"! javaslat azok terhére adófelemelést tervez, mi egyébb ez Nagyméltóságú Kegyelmes Urunk, mint visszaélés a palgárság rovására az állami feladatokkal ? Sem a törvényhozás, sem a magas kormány, sem az utóbbinak itt az igazságtételre hivatott tagja Nagyméltóságod, nem helyeselhetnek ily eljárást s tiszteletteljes bizalmunk szerint Nagyméltóságod nem fogja megengedni, hogy egy agyonterhelt s legnehezebb helyzetbe jutott város közönsége, a javaslatokhoz képest 9000 koronát meghaladó III. osztályú kereseti adótöbblettel sujtassék akkor, midőn eddigi terheinek elviselhetését is csak megfeszített munkával nélkülözéssel és az oda adó állampolgári készséggel eszközölheti. A bizottsági tárgyalása, túlzott és igazségtalan adóemelési javaslattal szemben megnyugvást nem nyújthat, nemcsak azért, mert a bizottsági tárgyalásokon a vezetőségnek túlságos befolyása van arra, hogy az érdekelt ügyfél védelme meghallgattassék és figyelembe vétessék e ; de különösen azért sem, mert a javasló kincstári képviselő fellebezési jogával szemben a sértett íél már a feilebezés költségessége által is ki van szolgáltatva, amennyiben költségmegtéritést akkor sem kap, ha fellebbezése meghalgatásra talál, a legérzékenyebben sújtott kis adózók pedig a feilebezés költségeit sok esetben egyenesen meg sem bírják. Mély tisztellettel esedezünk mindezek alapján Nagyméltóságodnál, hogy sürgősen intézkedni méltóztassék, hogy az 1902, 1903 és 1904 évre megállapítandó III. oszt kereseti adónak Esztergom szab. kir. város közönségét érdeklő e hó 10-én kezdődő tárgyalásáig a budapestvidéki kir. pénzügyigazgatóság kiküldött közege Dombay Lajos pénzügyigazgató helyettes úr méltányos és igazságos, illetve oly eljárásra utasittasék, hogy az adóemelést, mint kitűzött célt ejtse el, sőt a javaslatokhoz való merev ragaszkodás helyett az érdekelt ügyfelek igazságos védekezénék helyU adjon és a bizottság által is helyt adni engedjen még oly esetekben is melyekben az adózó polgár adójának leszállítása mellett ad elő elfogadható igaságos okokat. Azón esetre pedig, ha tiszteletteljes kérelmünket Nagyméltóságod ily alakban elvi tekintetekből teljesíthetőnek találni nem méltóztatnék, ám azért esedezünk, hogy a f. hó 10-re s következő napokra kitűzött tárgyalásokat saját hivatalos közegei előzetes meghallgatása végett sürgősen elhalasztatni s olykép intézkedni kegyeskedjék, hogy a budapestvidéki pénzügyigazgatóság a javaslatokat vizsgálja át s más előadó kikül" désével ujabb határnapokat tűzzön ki az átdolgozott és helyesbített javaslatok tárgyalására. Mély tisztelettel, Esztergom sz. kir. város képviselőtestületének 1902. június hó 5-én tartott közgyűléséből Vimmer Imre polgármester.