Esztergom és Vidéke, 1902

1902-05-11 / 38.szám

napi rendre vétessék és annak a le­; hető legrövidebb idő alatti felépítése , elrendeltessék. Ezen kérésünkre és ; i követelésünkre azon jogok támogat­! nak bennünket, mert részint szakipa­\' rank elődei, részint mi már 40 év J óta fizetünk uzsora kamatot a város­. nak vágóhid dij cime alatt és szedi még- ma is és fokozza ujabban az apró marha vágatás után jogtalanul a város. Ezen alig 2000 koronába került, ma már az utolsó íalunak is szégyenére való közvágóhidnak csúfolt rozoga faalkotmány már 40 év óta közel évenként 4000 korona vágó dijat fizettek elődeink és fizettünk és fizetünk még ma is mi, melynek fentartási költsége az évi 4000 ko­rona jövedelemnek még csak a kama­tait sem emészti fel, ha pedig ezen 40 év óta tőlünk és elődeink­jtől beszedett vágóhid dijaknak jósak a felét a tiszta jövedelem­inek a hivatott célra gyűjtötték volna össze, hogJJ maholnap a mi pénzünkből egy a közegészség ki­jvánal mainak megfelelő vágóhidat épitseaek, ami ma már minden félig­meddig rendezett mezővárosnak meg kell, hogy legyea, igaz nálunk is meg van már 16 féle tervben és eszi a moly a levéltárban. Nap nap után kapjuk a közegészségi rendeleteket, hogy káptalan fejünk­nek kellene lenni azt még csak eszébe is tartani és a legfontosabb szakdolgaink elvégzésére közvágó­hidnak nevezett dongók házába kényszerítenek bennünket, ahol mu­zsika szóval fogad bennünket a nyári meleg napokban az ezrekre menő dongó, férget szóró légy és mi szak­iparosok Ciupán ezen muzsikaszóért nem, de minden egyéb kigondolható­ért fizetnünk kell, mélyen tisztelt Szerkesztő ur. Az itt előadott ügyünk jogos és igazságos alapokon nyugszik, vár­juk, sőt kérjük az illetékes hatóság beavatkozását és szigorú megvizsgá­lását, igazságszolgáltatást kérünk a nagy közönséggel szemben, kik előtt olyan színezetben vagyunk feltün­tetve, hogy mi hus áraink eme­lésével kiakarjuk a nagy közönséget aknázni, mi vagyunk és továbbra is aka­runk lenni olyan tisztességes polgárai és iparosai a városunknak, mint az, aki ilyen gyanúval vádolja tisztességes szakiparunkat és azok tulajdono­sait. E-^n vádat a leghatározottab­ban vissza utasitjuk, ügyünk igaz­ságos megvizsgálását kérjük és kö­veteljük. Az igen tisztelt szerkesztő urnák, nagyrabecsülésem kifejezése mellett, az összes esztergomi hentes és mé­szárosok nevében gyünk téve annak, hogy az előtte való napon vágott állat hus sejtjei­ben teljesen kifejlődött férget talál a hust vásárló közönség a vágatás után más nap, s ha ilyent bemutat a közönség ellenőrzésére hivatott hatóságnak, hiába való minden vé­dekezésünk, a hibásak mi vagyunk és a legszigorúbb büntetés vár reánk. S hogy ezen apró marhák a közvá­góhídon való levágatása tényleg nem a közegészség érdekében tör­tént, hanem azért, hogy csak legyen ujabb cim az amúgy is nagy terhek viselésére, hogy vágó hid dijat szedhessen tőlünk a város, mert a fogyasztó közönségre ezen köze­gészségi óvintézkedés nem hat ki, azoknak meg van engedve otthon bárányt, borjut vágatniok, nincse­nek ezen otthon levágott állatok állatorvosi felülvizsgálatnak kitéve, nem fizetnek fogyasztási adót, orvosi vizsgálati dijat, vágó dijat és meg van engedve, — nekünk — hogy a fogyasztó közönség által a piacon vett bárányt és borjut a saját vágó­hidainkon. de ki ki magának saját otthonában is levágattathatja és igy igen sokszor megesik rajtunk, hogy amig a magunk üzleteinek 1—2 bárány szükségletét a gyönyörűséges közvágóhidra kocsivei és személy­zettel 2—3 órai időveszteséggel ott I tartozunk azokat levágatni, mely unikum vágóhídon egy borjú után az összes sallangokkal 218 fillér, egy bárányra 72 fillér kiadásunk van, addig a fogyasztó közönség által vásárolt bárányokat — melyről a közönségnek látlevélre nincs szük­sége — de nekünk igen — melyek száma néha egyes szakiparosnál 8 — 10 drbra rúg, levágatás végett az meg van engedve, hogy saját vágó helyiségeinkben levágjuk, lefejtsük, szétdaraboljuk — mert ezen szívességet vevőinknek csak meg kell tennünk — mely munkán­kért dijat nem szedhetünk, és el­kerüli a bárányt és borjút a pia­ezon vásárló közönség, a sallangos kiadást, mint fogy. adó, orvosi dij, vágó dij, amit nekünk nem csak fizetni, de még az olyan nagyon látni szeretett vágó hidra is kell azokat szállítanunk levágás végett. Hol van itt igen tisztelt szerkesz­tő úr és mélyen tisztelt fogyasztó közönség a fölkapott közegészségügy fontoskodó ellenőrzése — hol van itt az igazság és ami szakiparunk megvédése nem e szemfényvesztés és egyenest lét kérdésünk megnehe­zítésére és csak a mi garasaink elszedésére mutatnak ezen egyoldalú intézkedések — a nagy közönség­nek a divatos igen jól hangzó köz­egészség érdekének köpönyege alatt. A bárány szezon alkalmakor, a heti pia­ezon igen gyakran 100—200 drb. bá­rány is jön a piacra, melyből ritkán ma­rad ki eladatlanul 10—20%-ék, eb­ből a mészárosok alig vesznek meg 15—20 drbot, a többi 70—150 drb. a fogyasztó közönség által lesz meg vásárolva és bent a városban lesz álta­lunk az ő megbízásukból leölve a közegészség előnyére és a mi nagy terhet viselő szakiparunk hátrányára és nem kis kárára a fogyasztási adó, állatorvos és vágóhid díj jö­vedelmeinek, — borjú hús szezon alkalmával ugyancsak ezen állapo­tok állanak fönn, természetesen ki­sebb arányban a számot illetőleg, de egy cseppet sem kisebb arányban a fogyasztási adó stb. jövedék érdekeinek, és a közegészség­nek. Elég fontos tényező a felemlitésre az idei abnormális időjárás folytán, Öt, hatszoros áron, fél értékkel biró jéggel és hóval bírtuk csak részben fedezni jégszükaégleteinker, ezen kényszerkiadásainkat is nagyban meg­terheltük amúgy is általán a legna­gyobb közterhet viselő és csupán a helyi fogyasztásra szorítkozó kis üz­leteinket. Tudnánk még több sérelmes álla­potokat felhozni szakiparunkat illető­leg, de máskorra is hagyunk abból valamit, egyelőre a legérzékenyebbe­ket hoztuk fel. Ezen itt részletesen és kimerí­tően megindokolt és a tényeknek megfelelŐleg nem csekély anyagi áldozatokkal járó szakiparunk meg­nehezítésére és terheire kiható álla­potok magában is eléggé megindokol­ják az aránylag, a lehető legmini­málisabbra szorított hús árak feleme­lését, melyet azonban a szilárdan álló magas beszerzési árakkal kapcsola­tosan indokolunk itt meg, mely álla­potokat a mélyen tisztelt fogyasztó közönségnek szíves rendelkezésére és annak igazságos ítélkezésére bízzuk ügyünket, méltóztasson a nagy kö­zönség dönteni igazságosan jártunk-e &1, jogosak-e az itt előadott sérelmes panaszaink, mely eléggé nincs ríndjén, bogy a kényszer helyzet folytán a ayilvánosság elé kell azzal állanunk, ie azokkal a vádakkal szemben nem maradt más hátra, mind azt minden izében megcáfolnunk és egyúttal izon panaszainkat a nagyközönség igazságos ítélete elé tennünk azt, nelyek szakiparunkat, a közegész­ségügy kívánalmainak cime alatt, 3sak zaklatásnak és terheink szaporí­tására lesznek rendeletek kibocsájtva. A közegészség, szakiparunk és a fogyasztási adó illeték érdekeinek ér­lekében ezennel befejezésül nyilvá­losan fejkérjük az illetékes hatóság igy elmét azon intézkedések mielőbbi iürgős megtételére, hogy egy 16000 akossal biró várost a mai kor kivá­íalmainak és szakiparunk követel­ményeinek egy közvágóhíd építése 5 Schalkház Ferenc. HUNNIA* könyvnyomda nyomása KsEtergom, a hús árak felemelését, ilyenek töb bek között a fogyasztási adó 25%-n történt felemelése, a régen fennálló de ujabban teljes szigorral lesz végr< hajtva, hogy egy 21 kilogramos südí sertés után, a sertésre kirótt fagyasz tásiadót keli fizetnünk, mely kiadá Bunk az orvosi vizsgálati díjjal együt 258 fillér, tehát 1 kilogram süde hus ára több, mint 12 fillér esik egye nes kiadásunkkép, ezenkívül az utóbbi időben a szopós borjuk és szopós bárányok levágatását az ille­tékes közegészségügyi hatóságunk megtiltotta, hogy azokat a saját, a közegészség kívánalmainak nem cse­kély áldozat árán berendezett saját vágó helyiségeinkben levághassuk, hanem oda lettünk utasítva, hogy a bor­jukat és bárányokat, ugy az igen tisztelt szerkesztő ur által valamim a mé­lyen tisztelt fogyasztó közönség által is igen jól ismert a Szentgyörgymezö tiatárán felállított közvágóhidnak csú­folt összetákolt fabódéba lettünk kény­jzeritve, nogy ezen állatok is ott rágassanak le, mely intézkedés a íagyközönségnek igen jól hangzó livatos közegészség érdekében történt. Szakszerűen megítélve ezen intézke­lés a közegészség rovására és nem tülönben a mi zsebeink rovására tör­;ént, mert nemcsak, hogy ezen köz­vágóhidnak csúfolt rozoga fabódé, )rimitiv berendezésénél fogva, nagy narhák vágatásához is szűknek bizo­lyult, apró marha levágatására be­•endezve nincs, ahhoz hely sincs, de ÍZ mind mellékes kérdés, fődolog az íogy legyen CÍM amiért fizetnünk kell ís igy ezen cim alatt isborju utáo,vágó­íid dijat darabonként 40 fillért, bá­•ány után darabonként 20 fillért kell izetnünk, mely vágódijak szedését ogtalanul szedi tőlünk a város, mert 5zen jog gyakorolhatására a felsőbb óváhagyást mégsem szerezte, — és, íogy bebizonyítsuk azon állit ásain­fat is, hogy ezen primitiv közvágó­íidnak csúfolt helyen a közegészség óvására és nem előnyére történik a •orjuk és bárányok vágatás a, a kö­etkezőkben indokoljuk meg. Amig Sdig a saját házi vágóhidainkon vág­tattuk a borjukat és bárányokat, a le­tágas helyén, egy helyen függve a vér [iszivárgott az állat busából, kihűlt a ^rmészetes melegségétől, azok gyenge uisa nem lett törve és zúzva, meg­édelmezhetttik a légyféregtől és izonnal httto helyiségeinkbe helyez­tettük el azokat, amig most a vá­;óhidról a levágott bárány és bor­út azon meleg állapotban kocsira pell raknunk, melyeknek gyenge .jsa a még szivárgó vértől egészen Össze kenődik, kétes izléste­en véres szint kap a vesés rész, a yári forró hónapokban, a tömérdek ok férget szóró dongó legyektől neg nem védelmezhetjük és a leg­agyobb körültekintéssel is ki va-

Next

/
Oldalképek
Tartalom