Esztergom és Vidéke, 1902
1902-05-08 / 37.szám
munkától elcsigázottan bár kevés pénzzel, de túl csigázott társadalmi kötelezettségekkel szemben is olykor-olykor csak eszik hust, hanem azt a tömeget, melynek majd, hogy minden egyes tagja talán csak normanapokon jut egy kis húshoz ; azt a tömeget, a mely a • nemzeti erő ősforrását képezi, de gyermekei csak a sóvárgással élvezhetik a hust a m. t. mészárosok és hentesek üzletében. Mindenütt azon jajdulnak fel a gazdák, hogy minő olcsó a lábas jószág és mindenütt azon jajdulnak fel mégis, hogy minő drága a hus ! Csak rajta uraim felcsigázni az árakat mentől magassabra. Mit a tömeg, mit az eladási quantum ? A fődolog a magas ár és az egyék hust, a kinek arra elegendő pénze van, a mészárosnak vagy a hentesnek semmi köze a magas ár által is fokozott socialismus érdekében áldásososan működni. Boldog Isten mennyivel többet törődtünk a rég múltban a néppel, mikor a hatóságok által szabattuk meg a húsnak az árát s ma kartellnek szolgáltatjuk ki őket, hogy idővel ne csak a húsról hanem a jól tápláló kenyérről is álmodozóvá, de ne élvezőjévé tegyük. íme a hus, mint a félelmetes socialismus törekvéseinek egyik alapvető tényezője. És ez ugy van! Verus. A bus kartel. Nem titok ma már, hogy a május elsején életbe lépett uj árszabás, a mészárosok és hentesek között létrejött kartell eredménye. Röviden megemlékeztünk már arról, mivel azonban a kérdés sokkal nagyobb horderejű, semhogy azzal a hirek rovatán belül végezhetnénk, e helyütt foglalkozunk vele. Nem akarunk a mészárosok és hentesek tisztes gárdája felett, meghallgatásuk nélkül pálcát törni, anynyit azonban anélkül és előre is jelezhetünk, hogy nagy általánosságban, eljárásuk sérelmes a nagy közönségre ; mivel nem méltányos. A főváros illetékes tényezőinél beszerzett informátióink eredményeképen közölhetjük, miszerént tény az; hogy a beszerzési árak felszöktek, de nem minden, e nembeli cikkeknél és nem oly mértékben és arányban, mely mészárosaink és henteseink árszabását indokolná. Állításunk igazolására, utalunk a kartell létrejöttének tenyéré és azon körülményre, miszerént a párkányi mészárosok és hentesek, a kartellbe be nem léptek. Maga a kartell létrejötte, de főkép azon érzékeny pénzbírság, mely az annak áthágóira kilátásba van helyezve, elárulja azt, hogy nem is annyira a beszerzési árak általános kényszerhatásának természetes és mindenekfölött szükségszerű folyománya az áremelés, hanem és főleg a zsirsertések beszerzési árának emelkedése alkalmából támadt ötletszerűség. Mert jegyezzük meg, hogy a fővárosban a marhahús árak nem emelkedtek, egyedül a sertés húsfélék és, hogy mészárosaink és henteseinknek kisebbik része az csak, mely ama forrásból szerzi be szükségletét, hol az áremelkedés mutatkozik. Ha a beszerzési árak általánosságban és tényleg emelkedtek, úgy mi szükség a szigorú kartellre ? A második körülmény az, hogy a párkányiak, a kartellbe be nem léptek, mi az esztergomi mészárosok és hentesek állásfoglalásának jogosságát, kétségtelenül megingatja. Az általános és szerintünk sem nak súlyát — adta tudtomra, hogy : >N inci szob a*. Ez ünnepélyes kijelentés meglepett. Sok mindenféle szót hallottam már a Zöldfa lombjai alatt, de azt még soha, hogy: »nincs«, »nem lehet.c Csaknem kísérletbe estem, puhatolni és fürkészni, a Clio vésőjére méltó szavak amelyebben lappangó okait. Mielőtt azonban kutató kérdéseimet megfelelő kifejezések mezébe burkolhattam volna, feltárult a jobbról nyiló szárnyas ajtó és előttem állott a ritka előzékenységü háziúr gömbölyded alakja. Megtudtam mindent. A két nap óta folyó versenyekre oly nagy számban özönlöttek Pozsonyba az idegenek, hogy a Zöldfa terebélyes lombjai sem voltak képesek mindnyájuknak óhajtott menedéket nyújtani. Mosolyogva hozzátette azonban, hogy > talán fogunk még valamit találni.* Semmi kétségem sem volt többé, hogy biztos tető alatt leszek. Egészen nyugodtam indultam — a felfedező útra. Hosszú, keskeny folyosón haladtunk végig. Észrevettem, hogy a hivatalos helyiségeken tul vagyunk. Néhány perc múlva célhoz értünk. A barátságos háziúr ajtót nyitott. Előkelően és kényelemmel bútorozott tágas, világos teremben állottam. Minden magyarázat nélkül átláttam, hogy különös előzékenységgel magán lakosztályának egy részét bocsátja P alug yay Károly ur rendelkezésemre. engedély kieszközlése által is. Mert, ha Budapest az 6 consum vásárjaival olcsó hust tud vinni a piacra, ha Szeged megnyerte az engedélyt a fertőzésre gyanús sertések beszerezhetésére és ha Debrecen most jónak látta engedélyért folyamodni, úgy miért ne tehetné meg a lépéseket városunk, hogy adózó polgárainak könnyebbséget szerezzen. — Figyelmeztetjük úgy helybeli, mint vidéki azon munkatársainkat és levelezőinket, kik ez évben magukról életjelt még nem adtak, hogy amennyiben tiszteletpéldányra tovább igényt tartanak, azt mielőbbi munkálkodásuk révén tudomásunkra hozni szíveskedjenek. A szerkesztőség. — Hármas családi ünnep. Brutsy János szesznagygyáros háza, f. hó 15-én ritka családi ünnepélynek lesz színhelye. Ezen napon vezeti oltárhoz d. u. 5 órakor a plébánia templomban Kottler László megyei ellenőr Brucsy János kedves és művelt leányát: Gizellát. Ugyanekkor ülik meg Brutsy János és neje szül. Hartmann Terézia, mint szülők ezüstmennyegzőjüket, mig id. Brutsy János és neje szül. Szabó Rácz Anna, mint nagyszülők arawymenvégzőjüket. — Hymen. Dr. Donath József fővárosi ügyvéd és közgazdasági iró, Donath Salamon pilis maróthi birtokos fia, a kit városunkban is igen sokan ismernek, tegnap tartotta esküvőjét Felső Szelin Szóld Ernával, Szóld Zsigmond ottani nagybirtokos leányával. Dr. Horn Lajos endrédi nagybirtokos, dr. Horn Károly jelestigyvéd öccse, a kit városunkban szintén sokan ismernek, tegnap tartotta esküvőjét Fuchs Fridával, Fuchs József pozsonymegyei nagybirtokos ' leányával. Mindketten a helybeli főgymnasiumban végezték középiskolai tanulmányaikat és mint iskola társak és jó barátok egy napra és egy azon órára tűzték ki esküvőjüket. Dr. Gyarmati Viktor budapesti ügyvéd, f. hó 11 én esküszik örök hűséget, Mauthner Ödön budapesti nagykereskedő kedves és szellemes leányának: Lenkének. — A polgári egyesület előadása. Vasárnap este tánczczal egybekötött műkedvelői előadást tartott a polgári egyesület a »Magyar Király* nagytermében. Az ügyesen össeállitott műsor minden száma sikerült. A reáliskola énekkara Talpra sorba csendesen és Szép országunk éneklésével először szerepelt a nagyközönség elölt a tanítói kar zenekarának kísérete mellett. A kart Neményi Károly tanította be és dirigálta, kit ugy ezért valamint az elért sikeréért osztatlan elismerés jutalmazott. Döhler Tara?itelléjét s utána sűrű tapsok közt néhány jó magyar nótát játszott zongorán egy kedves, ügyes, tehetséges, fiatal művésznő Dankó Sarolta a kinek a deszkákon megjelenésekor remek virágkosarat nyújtottak át tisztelői. Edward balladát s Két szemedben románezot Taky Gyula pompás hangján nagy hatással énekelte. A programm közé ügyesen szövődött be H. Pajor Ferencz fiatal művészünknek Kaszárnya udvarán bohózata. H. Pajor Ferencz káplár ur, Rothnagel László, Sztahovits Jenő, Krech nyák, Iványi közlegények és Nóvák Emil önkéntes ügyetlen egzecirozása hangos derültséget keltettek és az jól esett. A műsor egyik legsikerültebb pontjí Borovitska Adolf hegedűjátéka volt, a mit Dankó Sarolta zongorán kisért Tizenegy óra után táncz következett ! tartott a késő éjjeli órákig. Az cstér résztvett hölgyek névsorát a következők ben adhatjuk : Burián Jánosné és Böske Clementis Káimánné, Dankó Istvánné Sarolta és Kata, Draxler Alajosné Krechnyák Ferenezné és Dóczy Gizike Dudás Anna, Bargel Mihályné és Teicherl Irma, Taky Gyuláné, Magyary Lászlóné Neményi Károlyné, Welle Oli verné Rothnagel Lászlóné és Nina, Novát Pálné, Szölgyémi Gyuláné, Balek Gyuláné Tamás Sándorné, Szentgyörgyi Józsefné és Wolf Gizike, Eckstein Lajosné és Irénke, Welser Irma, Wanitsek Rezsőné Iványi Gézáné, Szimhart Károlyné, Mied ler Gusztávné, Nelhübel Gusztávné, Süve nem jogos, sem nem méltányos arányú áremelés, kell, hogy hatósági beavatkozást provokáljon. Az 1884. évi XVII. t. c. 53. §a — habár a sertés húsról említést nem tesz — feljogosítja az iparhatóságot arra, miszerént a marhahús árának meghatározásába befolyjon, de ott van a többek között a földm. ipar- és kereskedelmi miniszternek 14047/1887. IV. 6. és 29920/1887. [V. 19. számú rendelete, mely mindkét rendelet a marhahús árának meghatározása és szabályozása tárgyában kelt. Kétségtelen ezekből, miszerént a hatóságnak törvényes joga van a beavatkozásra, mely nem kételkedünk, nem is fog késni, jogának gyakorlatával. A fogyasztó közönségnek is módjában áll ugyan a retorzió, példa erre a főváros, hol a közel napokban az áremelkedése alkalmából, a vásárcsarnokok húsmérői tüntetésszerű pangásnak voltak szinhelyei, minek eredménye, a várva várt árhanyatlás lett. Inkább helyén valónak látjuk azonban a hatósági beavatkozást egyrészt a nagy közönség, de másrészt a mészárosok és hentesek érdekében is. Derítse az fel az okokat, állapítsa meg fenti rendeletek értelmében a húsnak árát hatósági uton, hogy igy aztán, ha van jogos alapja az áremelésnek, állapitassék meg a méltányosság és jogosság alapján, mi nemcsak a fogyasztó közönségnek, de a mészárosok és henteseknek is közös érdeke, ami ha a várt eredményre nem vezetne, állítson fel a hatóság ideiglenesen mészárszéket, aminthogy erre, hasonló esetben, számtalan példát találunk, de aminek fetállitásával jelenleg a a főváros közönsége is foglalkozik. A hatósági beavatkozásnak, nemcsak a marhahús árainak szabályozása tekintetében volna eredménye, hanem segítségére lehetne henteseinknek a fertőzésre gyanús sertések beszerzésére vonatkozó A kegyeletes emlék e feliratot viseli '• »Atyánk életének harm inchat kelmes mozzanata. < Legeiül áll a nemesi diploma. (1872.) Utána következnek a rendjelek: a koronás arany érdemkereszt (1866) és a Ferenc József rend (1873.) A sok elismerő irat mellett, amelyekkel az öreg urat fejedelmi udvarok, magasszemélyiségek, a többi között Bismarck (1879) tisztelték meg, ott láthatók a bécai (1866. és 1873), párisi (1878), sidnei, (1880), trieszti (1876), mődlingi (1865) és pozsonyi (1865) kiállításokon nyert kitüntetései, továbbá azon okmányok, amelyek szerinl kilenc uralkodó »udvari szállító»-ja volt. Érteimességén, törhetlen szorgalmán férfias jellemén és köztiszteletben áll< nevén kivül tekintélyes vagyont hagyot Ferenc, József és Károly fiaira akik mindhárman ejőkelő tagjai a pozso nyi társadalomnak. Gyöngéd kegyelettel őrizik a »ház< megalapítójának emlékét és hűségesei ragaszkodnak hagyományaihoz. Minden idejöket és erejüket a munka nak szentelik. Egyetlen vágyuk és törekvésük, hogj a >Zöldfa" állandó virulását és más nag) szabású vállalataik gazdag virágzása biztosítsák. Lekötelező szívességéért azonnal köszönetet akartam mondani, de ő hirtelen eltűnt. Magamra maradva, figyelmesebben hordoztam körül szemeimet az elegáns teremben. A falak mellett válogatott régi bútorok állottak. A művészi festmények, családi arcképek, ritka metszvények, értékes műtárgyak és becsesebbnél-bccsesebb emlékek, amelyek a teremben felhalmozvák, egy; kis múzeum benyomását keltették. Feltárult előttem a tiszteletreméltó család egész története. Láttam az izmos termetű, értelmes arcú, nyugodt tekintetű férfiút, akit a család kegyelettel tisztel nem mindennapi jólétének és országos nevének szerencsés megalapítója gyanánt. Láttam a«t a hatalmat, amelyet a kitartó munkásság, a becsületes törekvés, a gondos takarékosság és feddhetlea jellem képvisel. Igen szerényen kezdette az öreg ur — PalugyayJakab — pályáját és alig sejtette, hogy a mag, amelyet gondos kezekkel ültetett, oly terebélyes fává izmosodjék, aminőnek a >Zöldfát< ma ország világ ismeri. A terem legelőkelőbb helyén függ arcképe. Körülötte láthatók tevékeny életének, érdemlett sikereinek nyomatékos bizonyítékai, amelyek egy művészies ékítményekkel díszített képbe foglalvák.