Esztergom és Vidéke, 1902

1902-05-04 / 36.szám

jedt nála, mig érdekét szolgálhatja. Az ilyen iró átka a nemzetnek, átka a társadalomnak a családnak, a minden szép nemes jó és igaz érzetnek. S nekünk tűrnünk kell ? Nem, csak megvetni s fegyverünket az okosság és az igazság sugaraiban villogóvá tenni, figyelmeztetve a hely szentségét, hol az igazi művelődés forrásai fakadnak. Ez a művelt iró legelső legszebb, legfenségesebb feladata, ki ha sujt is, azt abban a modorban teszi, mely művelt emberhez illő. És ha mégis mert ember, mert gyarló eszméiben törekvéseiben, vérében megsebezve indulataiban szenvedélyessé válik, felemelt fővel, büszke öntudattal irt soraiban mindig meg fog látszani rajta, méltóság,'a torlásban pedig a nemességnek fensége, mely elleneiben is tiszteletet gerjeszt. S leszen tettekben hős s nem szavakkal dobálódzó korcs. Verus. Piaczrendezés. E címen jelen lap hasábjain nemrégiben egy cikk jelent meg, mely a piacrendezés kérdésével foglal- j kozva, azzal vádolta gazdasági egye- ] sületünket, hogy iparosaink érdeke' ellen tesz, ha azt javasolja a mi-j niszternek, hogy a sertészpiac, az országos vásártérre vitessék ki. Hogy gazdasági egyesületünk az általános közjót tartotta véleménye j megoldásánál egyedül irányadónak , és, hogy az iparosok érdekeire figyelemmel volt, ennek igazolására ' közöljük egész terjedelmében neve- [ zett egyesület felterjesztését, mely szószerinti szövegében a következő : Folyó évi március hóban egyesületünk- j höz intézett kegyes megtisztelő leiratáért ( hálás köszönetet mondva, beható tárgyalás alá vettük Esztergom kir. város várütlensége felett, — ez ürügy alatt a halottas kocsisnak megparancsoltam, > hogy miután éjjel aj ásás által a dolgon segiteni netn lehet, forduljon vissza s j hajtson a merre parancsolni fogok S igy történt, hogy ismét a vámház | mellett el —, hol többé kérdőre sem vontak, egyenesen a sz. Ferenc-rendiek zárdája felé hajtattam, hol mintegy éjjeli ii óra felé érkeztünk meg, s már vártak bennünket. Boldogult Dank Agáp, néhány csak öregebb páter kíséretében, kik a titokba be voltak avatva, égő fáklyákkal fogadott bennünket. A halottas kocsi hazarobogott, a hült tetemek pe dig a sírboltba vitettek s egyházi szertartások mellett, melyek végeztekor a jelen volt néhány atya is segédkedék. ünnepélyesen beszenteltettek. A sírboltnak márványtáblávali elzáratását, a legszigorúbb titoktartás kölcsönös kérelme követte. E tény azonban, dacára annak hogy legalább tudtommal más senki jelen nem volt, nem tudni mily uton, mégis valahogyan tran-spirált, minek folytán később mind a már boidoeult Dank Agáp, mind pedig én mindenfele fenyegető anonym levelekkel lépettünk meg, mindazonáltal nyilványos felelősségre soha nem vonattunk. Azt tartom, nem tévedtem, midőn azt hittem, miszerént ezek közhirrétételévcl a nemzeti kegyelet egyik.a váltságos múltban szerepelt emlékének történeti kiegészítéséhez, ez egy-két adalékkal járulván, csak hazafias tartozásomat rovom le. üzleti pangásra, lépések tétetnének a tekintetben, hogy a vásárok alkalmából, engedélyezzen a kormány hidvám mentességet. A felvetett eszme nem olyan, mely felett, egyszerűen napirendre lehetne térni. sártereinek rendezése tárgyában lékül dött összes iratokat és alázatos vélemé , nyünket a következőkben terjesztjül Nagyméltós^god elé: ' Esztergom sz. kir. városnak a vásá : rendezésére elfogadott szabályrendeleté általában helyesnek találjuk, — kivév< a sertés piac elhelyezésére vsnitkozf intézkedéseit. Ugyanis, nem helyeseljük a szabály rendelet ama pontját, mely a sertés pi • acot a Csillag utcában akarja továbbn , is fentartani, nem pedig azért, mert < , terület a városban bent lévén, épen nen 1 különíthető el és, mert a Csillag U'CÍ vásár után kellőleg nem tisztitható éi ezen téren gyü'ekezik és hajtatik köz legelőre a lakosság összes marha álio • mánya. Az, hogy évtizedek óta ott tar tátott a vásár, egymagában nem lehe elég ok arra, hogy ez a jövőben ot fentartassék. Síentgyörgymező külváros lakosainál ama kérelme, — mely fellebbezésül alapjául is szolgált, — hogy a sertéi piac helyéül Szentgyörgymező jelöltessél ki, ugyan ama okoknál, melyek vélemé nyünk szerint a Csillag utcán lévő ser tés piac elhelyezését gátolják, nézetünl szerint Szentgyörgymezőn sem teljesít hető. Mert a tér, hol ezt kívánják, utcát által határoltatik és igy közegészségi és állat egészségi szompontból nagyon ii kifogás alá esik. Elismerjük, hogy S^entgyörgymezc" külváros Esztergommal történt egyesü lés által nem csak nagy terheket vállalt de semmi előnyt sem nyert s, hogy ilykép a sertés piac oda he'yezésével jö védelmüket valamely csekély összeggel emelni vélik, kérelmük e szempontjából esetleg jogosnak és méltányosnak tartható, ennek dacára azonban a sertéspiac j oda helyezésével, az általuk remélt igen j kevés előny közelítőleg sincs arányban I ama hátránnyal, mely ez által az egyeI sült Esztergom sz. kir. város összérdeI keinek rovására előállhat. 1 Esztergom város ipara és kereskedelme napról-napra alább száll. A fővá• ros közvetlen közelsége és könnyen megI közelítése nagy mértékben növeli az üzleti élet pangását. I A Duna által elválasztott párkányi járás, mely gazdaságra jóval felülmúlja az ' esztergomit, üzleti központul Párkány mezővárosát tette, oda viszi eladni termékeit és állatjait, és ott szerzi be szükségleteit, mert az ottani élelmes üzlet 1 emberek a helypénz fizetést az eladók helyett megfizetik, mely körülmények okoz j zák, hogy a párkányi járásból, — elég hátrányára Esztergomnak — alig hoznak j valamit eladásra és igy csak az esztergomi járás marad, mely különösen állattenyésztésben jóval szegényebb. A Duna túlsó oldaláról tehát Szent györgymező nem várhat sertés hozatalt. : Mellette csak 2 község van; az esztsr gomi vámtól pedig majd 3 Kilométerre , fekszik s igy az egész város hoszszán j keresztül kellene Szentgyörgymezőre haj1 tani a sertéseket, mi nemcsak az eszI tergomi járás községi lakóinak, de a í városbelieknek, —• kik legtöbb sertést állítanak a piacra, — a szentgyörgymezei piac igen terhes lenne. Minden esetre szomorú jelenség, ha oly csekély anyagi haszon reményében, mely a kérdést annyi vita tárgyává tette, oly sok ellenkezés tétetik. Nagyméltóságú Urunk ! Miután sem Esztergomban a Csillag-utcában sem pedig Szentgyörgyme^ő külvárosban a ser tés piac elhelyezését gazd. egyesületünk nem helyesli, tiszteletteljesen azt az előterjesztést vagyunk bátrak tenni, hogy a sertés piac Esztergom város rendes állatvásár terén volna célszerű kijelölendő, mely terület a városon kivül körül zárt helyen van, a hol a kőzegészségi, állategészségi és a törvény által előirt minden intézkedéseknek megfelelő sertés piac akadály nélkül létesíthető, mely úgy a helybeli, mint a vidéki közönség érdekeinek is legjobban és teljesen megfelelne. De, hogy épp iparosaink érdekére is gondolt, igazolja még az is, hogy ugyanazon ülésen, melyből a felterjesztést intézte, szóba került azon kérdés, hogy a helybeli ipar és kereskedelemre mily nagy előnynyel volna, ha a város a heti vá sarok alkalmával kövezet vámot nem ? szedne, sőt tekintettel a rendkívüli Az esztergomi könyvnyomdászok pünkösdi hangversenye. A sajtó esztergomi technikai munkásainak lelkes kis csapata nagy dologra vállalkozott: hangversenyt és színielőadást rendeznek piros pünkösd vasárnapján a »Magyar Királyi szálloda dísztermében. A helybeli könyvnyomdászok c hangversenynyel kettős celt akarnak szolgálni. Először kellemes estélyt óhajtanak szerelni városuns közönségének, másodszor saját céljaik megvalósítását is előbbre akarják vinni. Az estély jövedelmét ugyanis a létesítendő nyomdász-szanatórium alaptőkéjének gyarapítására fordítják. Az eszme szép, de kivitele csak úgy lehetséges, ha a nagy közönség is segítségükre lesz azáltal, hogy tömegesen vesz részt e célra rendezendő mulatságaikon. A kassai nyomdásíok pendítették meg néhány év előtt az eszmét, ők röpítették világgá a lelkes szózatot: építsünk üdülőhelyet tüdőbetegeink számára, a hol megadatnék nekik a mód a gyógyulásra s igy a legdrágább kincs, az egész ség visszaszerzésére. Lelkes visszhangra talált e saózat az egész ország nyomdászainál s igy mindenütt igyekeznek hasonló módon alaptőkéjüket gyarapítani. E lelkesedés szüleménye, hogy aránylag rövid idő alatt is szép összeget gyűjtöttek már össze. Hogy Esztergom nyomdászai is méltóképen felelhessenek meg a magukra vállalt feladatnak, szövetkeztek budapesti szaktársaikkal. A budapesti »Ebredes« nyomdász dalkört sikerült megnyerniök az estélyen való közreműködésre. E dalkör egyike az ország legjelesebbjeinek; ahol szerepelt, mindenütt a legnagyobb elismerést vivta ki. Legutóbb az 1901. évi kassai országos dalárdaversenyen a 22 versenyző daláregylet között is kitűnő sikerrel állta meg helyét, mit az is bizonyít, hogy a III. csoport első dijával, a kassai hölgyek által ajándékozott »Dal allegóriája c ezüst szoborral lett kitüntetve. Az ország számos helyén ismerik, többek között Szegeden, Fiúméban, Temesvárott, Debrecenben, Fehérvárott stb. hol fellépésükkel adták tanújelét képzettségüknek. Egyszóval elmondhatjuk, hogy az »Ebredes« dalkör az ország legjelesebb dalkörei között méltán foglal helyet. Már magában ez is kellő garanciát nyújt, hogy a résztvevő közönségnek oly élvezetes szórakozásban lesz része, milyenben csak ritkán nyilik alkalom gyönyörködni. Esztergom város minden jóért és hasznosért lelkesülő közönsége, hisszük, hogy tömeges megjelenése által fog kifejezést adni rokonszenvének. Megérdemli az a magasztos cél, melyre a jövedelmet adják, mindnyájunk pártfogását, különösen akkor, ha azért a pár fillérért oly élvezetes estét tölthetünk el, mint a pünkösdvasárnapi lesz. Különben, hogy mindenki meggyőződést szerezhessen ez állitásunk igaz voltáról, álljon itt az igazán szépen és vonzóan összeállított műsor: 1. Nem nézek én . , . Kar Huber Károlytól, Előadja a budapesti »Ebredes« nyomdász dalkör. 2. Alom-keringo. Foraytól. Énekli Meilinger Margit k. a. Zongorán kiséri Dötsch Károly karnagy úr. 3. A szerelmes betűszedő. Humoreszk. Irta Morőcz Jenő. Előadja: Sóhegyi I. úr. 4. Ki engem akar feleségül ... a »Görög rabszolga* cimű operettéből. Előadja : Bozsik Istvánné asszony. Zongorán kiséri Dötsch Károly karnagy úr. 5. Régi nóta . . . Kar Lányi Ernőtől. Előadja : a budapesti »Ebredes« nyomdász dalkör. 6. APRÓ FÉLREÉRTÉSEK. Angol vígjáték I felvonásban. Irta Lunn József. Személyek: Sir George Courtly . . . Laiszkyjenö. Ilona, leánya Poszpischl Emma k. a. Alderman Gayfare . . . Eisler Márton. Gayfare Károly, fia . . . Markó Gyula. Jóizü Samu Krajniker Feréenc. Udvarmester .... Mészáros János. Luca Meng Józsa k. a. Y , í Steiner Sándor. Inasok < í Janik Gyula. 7. Ébreszti. Kar Bergman-tól. Előadja a budapesti »Ebredes« nyomdász dalkör. 8. Kettős a »Szultan« cimű operettből. Előadják ' Bozsik Istvánné asszony és Meilinger Margit k. a. Zongorán kiséri Dötsch Károly karnagy úr. 9. Bölcs Salamon. Kar. Schaffertől. Előadja a budapesti »Ebredes« nyomdász dalkör. A budapesti »Ebredes« nyomdász dalkör énekszámait Dötsch Károly dalegyleti karnagy iír vezeti. Műsor után tánc következik, s hogy táncosokban sem lesz hiány, arról a rendezőség gondoskodik. Öreg dalár. A „Gazdasági Egyesületiből A földmivelési miniszter úr magas rendelete szerint a méh tenyésztés és ismereteinek terjesztése céljából Valló János méhészeti vándor tanár elméleti és gyakorlati előadást fog tartani és pedig : május hó 9. Epöl, 14. Bajna, 15. Tokod, 16. Bijóth, 17. Süttő, 20. Mocs, 21. Karva, 22. Ebed, 23 Esztergom, június 5. Bátorkeszi, 6. Kis Újfalu, 7. Szölgyém, 8. Ölved, 9. Farnád, 10. Kural, 11. Bart, 12. Gyiva, 13. Bélán. Az előadások délelőtt 9 órakor kezdődnek. Midőn ezt a gazdaközönség szives tudomására adjuk, a legmelegebben ajánljuk ezen tanulságos előadásokat ugy a községi elöljáróságok, mint egyesek figyelmébe és az azokon való részvételre felkérjük. A Pozszonyi IV. honvéd kerülti parancsnokság a csapatok termény és anyag járandósága szükségleteinek beszerzése céljából leküldött hirdetmények az érdekeltek által, a gazd. egyesületnél megszerezhetők. — Az Oltáregyesület nyilvános istentiszteltét folyó hó II én tartja a vízivárosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek a sz. gyónást végezhetik. Az imádási napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor szent mise, délután 5 órakor sz. beszéd és litánia. — Körtlt. Alispánunk, a kir. tanfelügyelő kíséretében, május 2-án kezdette meg a vegyes nyelvű községek népiskoláiban, a magyar nyelvben való haladás megvizsgálása ügyében körútját, mely alkalomból Kuralon volt. 5-én Sárisáp és Annavölgy, 7 én Táth és Ebszőny, 9-én Mogyorós és Nyerges-Újfalu, 12-én Szentlélek, 17-én Tokod-Ó Bánya és Dorogh Ó Bánya, 22 én Dorog-Újbánya és Leányvár, 23-án Kesztölc és Csév, 26-án Dorogh és Csolnok, 28-án Süttő, 30-án Dágh és Kirva községeket fogja meglátogatni. — Halálozás. F. hó i-én helyezték örök nyugalomra a német-ujvári izr. sírkertben Heuberger Bernát volt ottani lakost, kiben Lipschitz József érdemes albiránk apósát gyászolja. — Áthelyezés. Simoncsics Dezső muzslai jár. állatorvost, Bács-Bodrog megyébe helyezték át. — Család öröm- Dr. Rauscher Zsigmond doroghi bányaorvos házában teljes a boldogság, minek megteremtője a legújabb honpolgár; a kis Gyuri. — Thurán8zky — Szlávy párbajügyben végre döntött a bíróság. Csütörtökön reggel volt a komáromi kir. törvényszéknél a végtárgyalás, amelyre városunkból sokan, nagyrészben hivatalosan mentek fel. Az eset rövid története, hogy mintegy három évvel ezelőtt Tnránszky Lajos megyei aljegyző, párbajra hivta ki Szlávi Elemér mostani ügyészi megbízottat és Pisuth Kálmán II od aljegyzőt. Pisuttal szerencsésen folyt le a párbaj, mig Szlávy jobb kezére oly csapást kapott, mely összes inait átvágta, minek folytán jobb keze, örök időkre béna maradt. Bártfay Géza lapjában a párbajt ismertetve, Thuránszky eljárását, lovagias vérengzésnek nevezte, mire Thuránszky Bártfayt egy nyiltéri közleményben támadta meg, Thuránszky Bártfay ellen