Esztergom és Vidéke, 1901

1901-07-18 / 57.szám

A „ Gazdasági Egyesület-bö'U áoi ülésekEsztegom, július íjr. A ki figyelemmel kiséri a Gazdasági Egyesületnek működését, melyet ujjá alakulása és szervezése óta végez, annak el kell ismernie, hogy az rohamos léptekkel halad előre. Az érdeklődés mind inkább nagyobb lesz, a mezőgazdasági érdekek előtérbe lépnek, sok fontos aktuális kérdés nyer megoldást. F. hó 14-én délelőtt a megyei lótenyésztési bizottság tartotta ülését Usztanek Antal elnöklése alatt. A bizottság elnökének Geiger Ferencet, jegyzőknek : Pisuth Aladárt és Mijazóvszky Ákost választották meg. A magán mének vizsgálata szeptember hó 27-én reggel 9 órakor a megyeház udvarán lesz megtartva. Elhatározták azt is, hogy jövő tavaszszal lódijazást fognak rendezni, melyhez államsegélyt kérnek. Nézetünk szerint Esztergom vármegye párkányi járása az a talaj, ahol szakszerű vezetés és beosztás mellett a lótenyésztés felvirágoztatása rövid idő alatt bekövetkezhetik. Ugyancsak vasárnap volt a Gazdasági Egyesület egy másik bizottságának ülése is. A tenyész-szarvasmarha díjazása ügyében, Geiger Ferenc elnöklése alatt az állam ál* tal utalványozott 300 korona és a megye által adományozott 200 kor. dij miként való szétosztása felett, tanácskoztak. Dijazás alá jönnek piros tarka tehenek és üszők, a díjazás napja szeptember hó 14-én reggeli 8 órája. A hely áz esztergomi orszszágos marhavásártér. Az összes községek hirlapilag lesznek erről értesítve. Az előmunkálatok befejezte után a teljes programm nyilvánosságra lesz hozva. Az állattenyésztés különféle kérdései körül szakszerű eszmecserék folytak s a jelen volt állami állattenyésztési felügyelő : Kluge Ferenc, nagy érdeklődéssel volt megyénk állattenytési viszonyai iránt. Megígérte hogy a Gazdasági Egyesület közbenjárásával lehetővé teszi, hogy mindazok a községek, ahol a szükséges apaállatok hiányoznak, — könnyű fizetési módozatok mellett a legrövidebb idő alatt és a tenyésziránynak megfelelő apaállatokat szerezhessenek be. A Gazdasági Egyesület feladatot teljesít, midőn megyénkben az elhanyagolt állattenyésztést uj életre kelti, mert a mai terhes mezőgazdasági viszonyok között ezen ág fejlesztése fizeti ki magát a legjobban. Városunk nagy kiterjedésű legelőinek minél jobban való kihasználására vonatkozólag, a terv készítésével foglalkozunk. Sz. G. * Az olasz borvám és városunk. A Gazdasági Egyesület az olasz borvám felemelése tárgyában legközelebb állást foglal és úgy az öszkormányhoz, mint az országgyűléshez feliratot intéz, melyet egy ! helyi népgyűlés összehívása fog megeelőzni * Tejtermékeink értékesítése. A Gazd. Egylet a következő figyelmeztetést intézi vármegyénk és városunk közönségéhez : A m. k. foldmivelésügyi miniszter őnagyméltósága által kiadott 53327/IV 2.1901. sz. közrendelete értelmében figyelmeztetik a t. gazda közönség, hogy.mindazok, kik tejtermékek értékesítésével foglalkoznak, mielőtt e tekintetben bármely vállalkozóval, vállalattal vagy szövetkezettel szsrződést kötnek, bizalommal forduljanak tanácsadás végett a földmiv. ügyi misterium vezetése alatt álló orsz. tejgazdasági felügyelőséghez, mely a szükséges felvilágosítást és tájékozást szives készséggel díjtalanul meg adni fogja. Szükségesnek tartjuk ezt a gazdaközönségnek már azért is tudomására juttatni, mert különösen a vaj értékesítése közül a yálalkozók a termelőket hátrányos kikötésekkel károsították. Esztergom 1901. jul. 17. Esztergom vidéki gazd. Egyesület elnöksége. lcgföllebb csak kellemetlenül hatott. A karácsonyi s ezzel egybekötötten a farsangi szünidőt otthon töltöttem, ez alatt természetesen nem mulasztottam el az ismerősöket meglátogatni. Igy jutottam el Nináékhoz is. Nina igen szívesen fogadott, mint régen, oly szépen mosolygott rám mint régen, mire az én gyerek szivem ismét hevesebben kezdett dobogni, mint régen. Megharagudtam magamra, hogy hogyan is feledhettem el oly hamar ez angyalt ? De már vége volt mindennek, az esküvő farsang első napjára ki volt tűzve, nem tehettem semmit. — Oh Nina! nem sejted ugy-e, hogy mennyit sajgott szive az utolsó Czupáknak — érted ! Az esküvő előtti éjjelen borzasztó sokat szenvedtem. Ereztem, hogy tennem kellene valamit, hogy a szivem meg ne hasadjon, — de mit tegyek ? Mit, mit ? Számtalan terv és gondolat viharzott agyamban, majd ismét eltűntek s én még mindig nem tudtam, hogy mitévő legyek ? Csak bambán bámultam a sötétségbe s épen semmi, de semmi gondolatom nem jött. Ez irtózatos állapot, mikor az embernek nincsenek gondolatai ! . . . Véletlenül dicső ősöm Czupák Mikola, jutott eszembe. Mit tett volna ő hasonló helyzetben ? Valami azt súgta, hogy Czupák Mikola egyszerűen elrabolta volna szive hölgyét ? De hát én mit tegyek ? Mit ? Hát én is Czupákvér volnék, vagy mi a szösz ?! És én talán gyávább volnék, mint dicső ősöm? Mikola ?! Nem ! Bátor leszek ! Határoztam. Ha a templom elé érnek, kiragadom Ninát a násznép közül s elrohanok vele valahová . , . Hogy hová, azt még nem tudtam . . . S ezzel a tervvel a késő hajnali órákban elszunnyadtam. A novellákból már jól ismerik önök a hősnek azt a sokasát, hogy hasonló izgatott állapot után álmodni szokott. Én is álmodtam. Jött a násznép; Nina ragyogó szép volt a menyasszonyi ruhában, mely látvány következtében hatványozott erővel lobogott fel szivemben a régi szerelem lángja. Az elragadó jelenség úgy hatott rám, hogy én csak szájtátva bámultam utána s egészen megfeledkeztem arról, hogy tulajdonképen én el akarom rabolni őnagyságát. De mikor meghallottam az eskető lelkész szavát, hirtelen magamhoz tértem s elhatároztam, hogy majd ha kifelé jönnek, oda rohanok, a vőlegényt kupán ütöm s Ninust elragadom. Nem, azt nem tűröm, hogy ennek a közönséges kalmárnak a karja ölelje azt a lenge, angyali alakot! Erre a gondolatra fellázadt szivem, agyvelőm, vérem ... Na ! hisz' csak jertek ! A szertartás véget ért s a násznép sorakozott, hogy kifelé induljon. Szivem kezdett hevesebben dobogni s csak mostj gondoltam tervem vakmerőségére ! Inaim megremegtek s szemeim révedezve siklottak végig a vőlegény hatalmas terA «1 Esztergom, július 17. Az uj képviselőtestület mai rendes közgyűlésén a szakbizottságokat, a testület e nagyfontosságú tényezőit, kővetkezőképpen választották meg:*) I. Ellenőrző bizottság: elnök Niedermann P. (uj), jegyző dr. HornKároly. Tag jai: Brutsy János, dr. Fehér Gyula (uj), dr. Prokopp Gyula (uj), Reviczky Gábor (új), Reusz József. II A jogügyi bizottság az eddigi maradt. Tagjai: dr. Burián János, dr. Helc Antal, dr. Horn Károly, Magurányi József, Mattyasovszky Kálmán, Niedermann Pál, Pongrácz Zsigmond, Szecskay Kornél, dr. Weisz Sándor és dr. Wipptinger Ödön. III. A közművelődési és tanügyi bizottság tagjai: dr. Csernoch János, dr. Feich tinger Sándor, dr. Fehér Gyula, Frey Ferenc, Graeffel János (új), dr. Helc Antal, dr. Horn Károly (új), Hollósy Rupert (új), Kaan János, Major János, Obermayer György, Pór Antal (új). IV. A pénzügyi bizottság tagjai: B'eszl Ferenc (új), id. Brenner József, Brutsy János, Grósz Ferenc (új), Graeffel Já nos (új), Dóczy Ferenc, dr. Fehér Gyula, Frey Ferenc, dr. Helc Antal, dr. Horn Károly, Horváth Mihály (új), Kaan János, Kiss István, Lindtner János, Marosi József, Oltóssy Ferenc, Reusz József, Rudolf Mihály, Tátus János, Wimmer Ferenc. V. A gazdasági bizottság tagjai: Bádi András (új), Brutsy János (új), Dóczy Antal, Grósz Ferenc, Haller Ferenc, Horváth Miháíy, Kis István, Lindtner János, Mattyasovszky Lajos, Niedermann József, Osváth Andor (új), Pach Antal, Perényi Árpád, Perger Lajos, dr. Prokopp Gyula, Reviczky Gábor, Székely Henrik (új), Szálkai Tót Ferenc (új), Tátus János, Wimmer Ferenc. VT. Áz építészeti bizottság tagjai: Brutsy Gyula (új), id. Eggenhoffer József, ifjú Eggenhoffer József, Farkas Tivadar (új), Gabanitz Ferenc, Kaan János, Kif fer József fúj), Magyary László, Oltóssy Ferenc (új), Pfalc József, dr. Prokopp Gyula, Schönbeck Imre (új), Schiller Mihály, id. Sinka Ferenc, Zsiga Zsigmond. VII. A közegészségügyi bizottság tagjai : Dóczy Ferenc, Dudás János (új), dr. Gönczy Béla (új), dr. Horn Károly, Iványi Géza (új), Kersch*) Nem közöljük azok nevét, akik hivatalból tagjai a bizottságoknak. A szerk. métén! Tyhű, ez nagyon erős ember lehet! Eközben mellém értek ; Nina meglátott s megszólított: — Maga is itt van Czupák ? — Igén . . . Ninuska . . . gratulálok! — Pá! s barátságosan intett s tovább mentek. Nagyon haragudtam magamra, hogy bátorságom az elhatározó pillanatban cserben hagyott és igen szégyenkeztem Mikola ősöm előtt . . . Az álomkép lassan elmosódott s én nyugodtabb alvásba szenderültem . . . . . . Egyszerre édes apám lerohant. — Kelj fel hamar lusta fráter, nézd, most jönnek Ninusék a templomból . . . — Micsoda ? Ninusék ?! És én meg alszom ?! — ordítottam kétségbeesve, hány óra van kérem ? — Fél tizenkettő. Mint a tigris, iv alakban ugrottam fel az ágyból, egyenesen az ablakhoz. S valóban, a hosszú sor hintó ott vonult el házunk előtt. Szomorúan „néztem a nászmenet után, mint egy gyermek, a kinek a szép piros »luftba) om«-ja épen most repült fel a levegőbe és nem tehet semmit, hogy megfoghassa, visszaszerezze. Igy nem tehettem én sem semmit. . . Mert háló kosztümben, hajói emlékszem még, a régi romantikus lovagkorban sem szoktak hölgyeket rabolni. — bárdos. baummayer Károly, Leitgeb János, Marosi József, Niedermann József, dr. Prokopp Gyula, Schedl Arnulf (új), Schönbeck Mihály, dr. Simonyi Adolf (új), Tiefenthal Gyula, dr. Walter Gyula, Zsiga Zsigmond. VIII. A kórházi bizottság tagjai: Bleszl Ferenc (uj), dr. Csernoch János, Dóczy Antal, dr. Fehér Gyula, Grósz Ferenc, Kerschbaummayer Károly, Mattyasovszky Lajos, Niedermann József, Oltóssy Ferenc, Tiefenthal Gyula (uj), dr. Walter Gyula, Zsiga Zsigmond. IX. A közjótékonysági és szegényügyi bizottság tagjai: dr. Aldori Mór, dr. Csernoch János, Dóczy Ferenc, dr. Fehér Gyula, dr. Helc Antal (új), Hollósy RuperL (új), Frey Ferenc, Graeffel János (új), Marosi Ferenc, Mattyasovszky Lajos, Reusz József, dr. Walter Gyula. X. A könyvtár bizottság tagjai: dr. Burián János, dr. Fehér Gyula, Hollósy Rupert (uj,) dr. Hulényi Győző, dr. Földváry István, Magos Sándor, Némethy Lajos, dr. Wipplinger Ödön. XI. Az iskolaszék tagjai: Bedő József, Bleszl Ferenc, id. Brenner József, Brutsy János, Büttner Róbert, Dóczy Ferenc, dr. Feichtinger Sándor, Frey Ferenc, dr. Földváry István, Haller Ferenc, dr. Helcz Antal, Hollósy Rupert (uj), Kaán János, Magos Sándor, Marosi Józsel, Mattyasovszky Lajos, Obermayer György, Oltóssy Ferenc, Pach Antal (uj), Reusz József, Rothnagel Ferenc, Tátus János, Wimmer Ferenc, dr. Wipplinger Ödön. XII. A kereskedelmi és ipariskolákra felügyelő bizottság tagjai a kereskedők közül: Brutsy Gyula, Brutsy János, Frey Ferenc, Grósz Ferenc, Leitgeb János és Rudolf Mihály, az iparosok közül : Bayer Ágoston, Dóczy Ferenc, Drax'er Alajos, Iványi Géza, Magyary László és Wanítsek Rezső. A félhivatalos lisztát a város vezetősége a Városi Körrel érintkezve állapította meg. § A Vízvezeték kérdése. Mint a legilletékesebb forrásból értesülünk, a kórház vízvezetéki ügye jelenleg a következő stádiumban van : Amikor a hercegprímás gazdasági tanácsosa utjántudatta a várossal, hogy a vízvezeték e kiterjesztésének tetemes költségeit nincs módjában egyedül viselni, a polgármester azonnal Balatonfüredre utazott a főpaphoz, aki azt az igéretett tette, hogy műépítészét: Cziegler Győzőt azonnal kiküldi helyszíni szemlére s az ő költségvetése nagyságától függ a végleges döntése. Ennek a döntésnek a várossal való közlését határozottan megígérte. Azóta, mint tudjuk, itt járt Czieg^er s azzal távozott, hogy nyolc nap alatt megkészíti a költségvetést s személyesen Balatonfüredre viszi, hogy nemcsak mint szakember, de mint az ügy igaz barátja, beszéljen az egyházfejedelemmel. Ennek körülbelül két hete, de hogy dr. Kohl Medárd azóta városunkból Budapestre utazott, onnan még csak azt táviratozhatta a polgármesternek, hogy a műépítész >a terven erősen dolgozik.c Azóta megint nem jött ujabb hir. Mivel pedig a város az előadott körülmények folytán az utolsó reményt nem adhatja fel, nyugtalanul várja a főpapi döntést. A műépítész szerint a főköltséget itt nem a víztartály okozná, hanem hogy a jelenlegi vizvezetéki cső vek, legalább is a »Fürdő* szállodától, esetleg a várhegytől kis kaliberük miatt nem használhatók s a kórháznak, mondjuk : a Fürdőig külön főcsővet kell kapni. A tartály kérdését megoldaná a bizottság úgy, hogy a kórház területén házi rezervoárt építtetne, amely a szükséges napi vízmennyiséggel a vízvezeték kezeiŐsége által megállapítandó oly időben, amikor a gép eddig nem működött, ellátná az intézetet. Mindez adatok azt mutatják, hogy as ügy dűlőre jutása Balatonfüred döntésének időpontjától függ.