Esztergom és Vidéke, 1901
1901-03-17 / 22.szám
maguknak is választják a sáfárokat — legjobb tudásuk és belátásuk szerint fogják leadni szavazatukat. Bizunk benne, hogy ez lesz az első városi választás az egyesitett Esztergomban, melyre majdan elmondhatjuk, hogy az adott körülmények között jobbat nem tehettünk. Kivánjuk, hogy úgy legyen ! A legtöbb 2—3, egy rész — kvalifikációval, vagy a nélkül — minden üres, esetleg megüresedő állásra pályázik. A tanács pontos lajstromba foglalta a pályázókat, e lajstromot mindenki megszerezheti. A pályázók — összesen huszonkilencen — pályakérvényük beadása idejének sorrendjében a következők : Pongrácz László (Esztergom), Varga István (Szelevény), Fekete Rezső (Esztergom), Csernák Béla (Esztergom), Kapus Mihály (Esztergom,) Kádár Sándor (Székesfehérvár), Kottra Károly (Esztergom), Osváth Andor (Esztergom), Hajnaly Kálmán (Vámos-Mikola), Kis Sándor (ZiIah).Szőke Károly (Vác), Kováts István (Esztergom), Eggeohoffer Ferenc (Esztergom), Pach József (Esztergom), Koksa Tivadar (Esztergom), Pilinyi Gyula (Esztergom), Kiss Gyula (Esztergom), Bérczy Endre (Esztergom), Fray Vince (Esztergom), Csongrádi Dezső (Esztergora), Jambrik István (Esztergom), Kottra Kálmán (Esztergom), Horváth Géza (Esztergom), Tóth Ferenc (Esztergom), Jáni István (Esztergom), Huray Ferenc (Esztergom), Szabó József (Esztergom), Várnai Adolf (Esztergom) és Finta Árpád (Esztergom). Ezek közül e'ső helyen a tanács a kö vetkezőket jelölte: Adópénztáros : Szabó József. Házipénztáros: Huray Ferenc. Adóellenőr : Fray Vince. Közgyám: Osváth Andor. Kat. nyilvántartó: Kottra Kálmán. I. számtiszt: Jáni István. II. » : Bérczy Endre. III. » : Kottra Károly. IV. * : Pongrácz László. Levéltári segéd: Pach József. írnoki állás : Pilinyi Gyula. I. végrehajtó : Finta Árpád. II. » : Kováts István. a dicső nemzeti hármas színű lobogót, a melynek az őrömet, a tisztaságot és a reményt jelképező színeire e magasztos napon vésték először újjáébredésünk nemzeti boldogságot igérő jelmondatát: Szabadság ! Egyenlőség! Testvériség ! Boldog, az édes örömtől áthatott nap volt ez a magyarra ! Sajnos, nem sokáig tartott! Még életbe sem léptek e törvények, már is visszavonta ezeket a bizalmatlan bécsi kormány. A nép erre fegyvert ragadott, hogy nagyon féltett, hosszú s küzdelmes harc után megszerzett drága kincsét: szabadságát megvédelmezze. Az egész nemzet fegyverre kelt! Megmutatta az életerős és tettekre kész magyar nép — az itt nyugvó bátor, hazájuk és szabadságuk megvédelmezésérét vértanúhalált szenvedett harcosokkal együtt, — hogy igenis a magyar nemzet akar és tud is küzdeni szabadságáért s ha kell a halált is szívesen fogadja, csakhogy hazáját Loldogitsa ! Igaz ugyan, hogy e küzdelmes napok emléke elvezet bennünket lélekben Világoshoz, a gyászos eseményű helyhez is; eszünkbe juttatja, a magyar nép siralmas helyzetét is az elnyomatás korszakában ; de csakhamar enyhülést talál fájdalmában bánatos szivünk akkor, a mikor ott látjuk a béke olajágával népe között szeretett királyunkat, ki 1867-ben visszaadja a magyar népnek azt az alkotmányt, azt a szabadságol, a melyért oly sok ártatlan és hősi vér festette pirosra ezt az anyaföldet! S igy őseink I h Ipartestület közgyűlése. Esztergom, március 15. A helybeli Ipartestület szokásos évi közgyűlését vasárnap a város székházának tanácstermében — délelőtt fél 11 órakor tartotta meg nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Dóczy Ferenc elnök hatástkeltő megnyitó beszédében első sorban dr. Földváry István iparhatósági biztost üdvözölte, ki az iparhatóság képviseletében jelent meg s köszönetét fejezte ki azon jóindulattal párosult érdeklődéseért, továbbá a békéltető bizottsági ülések vezetése folyamán fölmerült tevékenységeért, melyet az iparosügyek iránt állandóan tanúsítani szíves volt. A napirend előtt Brutsy János kért szót s köszönettel emlékezett meg az iparosság kitüntető bizalmáról, melylyel őt a győri iparkamaránál való képviseltetésre hosszú tiz év folyama alatt megajándékozta. Bár ezúttal változtak a viszonyok és a legutóbbi kamarai választás eredménye szerint továbbra — illetve ujabb 5 évre — a kereskedelmi társulat képviselőjeként fog szerepelni, — mind az által ünnepélyes ígéretet tesz, hogy az iparosok érdekei iránt jövőben is minden alkalommal és teljes igyekezettel harcolni fog. A közgyűlés élénk éljenzés közepett szintén köszönetet mondott az eddig tanúsított szíves tevékenységért s azt jegyzőkönyvében ís megörökíteni határozta. Az ülés idejének legnagyobb részét s az itt nyugvó hősök kiontott vére megtalálta végre jutalmát! Mély kegyelettel, rajongással párosult tisztelettel kell tehát adóznunk e napon, m. t. ü. k., azoknak a dicső és hős vértanuknak, kik itt nyugosznak e helyen dúló csaták után; kik átélték a 48-as márcziusi nagy napokat, s kiknek ereiben tüzesen pezsgett akkor az iíjú vér s kik a szabadság eszméjeért halált szenvedtek ! Ezen bátor, ezen Önfeláldozó férfiak példája, kík saját vérük kiontásával és életük feláldozásával megszerezték és biztosították számunkra a szent szabadságot, lelkesítsen bennünket is úgy a jelenben, mint a jövőben ! Ma, 1848. márcz. 15-ének 53. évfordulóján, itt e dicső halállal halt harczosoksirdombja mellett, újítsuk meg őseinktől örökség gyanánt átvett s az ő kebleiket mindenkor tüzesen hevitő jelszót: »A haza minden előtt U Mutassuk meg, m. t. ü. k., különösen ma, hogy apáink lelkesedése, lángoló honszerelme nem halt ki belőlünk ; mutassék meg, hogy őseink szabadságért égő s mindenét föláldozó szive él mi bennünk is; mutassuk meg úgy, hogy itt: >Hol sírjaik domborulnak, unokáik leborulnak s áldó imádság mellett mondják el szent neveiket« mondom, itt ismételjük meg újra közös lelkesedéssel az őseintŐl megszentelt eme fogadást: >A magyarok Istenért esküszünk, esküszünk, hogy rabok többé nem leszünk ! < az ipartestület elöljáróságának 1900. évi mőködéséról szóló titkári jelentés foglalta le. A Neményi Károly titkár által nagy gonddal és szakavatottsággal szerkesztett jelentés több pontjaiban a következő : A je'entés előrebocsátja, hogy iparosaink helyzete a lefolyt évben általában szerény színvonalon állott, egyes iparágak pedig, melyek jelentékeny számban vannak képviselve s vásározással járnak, részben az idő viszontagságai, részben a mezőgazdasági viszonyoknak zilált helyzete folytán, csekély eredményre tettek szert. ürömmel említi fel a jelentés, hogy a városi hatóság példát statuált amaz eljárásával, hogy a közkórház munkálatait helyi iparosoknak adta vállalatba. E tekintetben teljes elismerés illeti Dóczy Ferenc elnököt is, ki e fontos kérdést felvetve, állandóan felszinen tartotta s diadalra is segítette azt. Állandóan foglalkozott a testület az év folyamán a betegsegélyezési törvény reformjának kérdésével. Az első javaslat szerint csak oly ipartestület tarthatott volna fenn betegsegélyző pénztárt, amelynek legalább ezer tagja van. Az ipartestületi elöljáróság — mivel e tervezet szerint a kebelében fenálló pénztár feloszlatandó lett volna, küldöttségileg járult a keresk. miniszter elé, azt is előadta, hogy annak fenállhatása teljesen biztosított, amennyiben az előirt — 5 évi átlagot meghaladó — 6500 korona tartalékalap rövid idő folyamán elhelyezést nyer s így az e cimen évenkint kiadásolni szokott 6—700 kor.-érték is a szükségletek fedezésére lesz fordítható a már befektetett 4623 kor. 35 fill. tőke kamataival együtt. Egy kivételével — a megkérdezett összes iparkamarák — az ipartestületi betegsegélyző pénztárak fentartása mellett nyilatkoztak, a mi iparhatóságunk is így emlékezett meg a helybeli pénztárról : >Fenállása óta minden elismerésreméltó szép eredménynyel működik, tagjainak érdekeit a teljes mérvben és pedig annyira kielégíti, hogy ellene panasz mindaddig nem tétetett, tartalékalapját évről-évre gyarapította és betegeit állandóan alkalmazott két orvosával teljesen kielégítette.« Az országos mozgalom eredménye az lett, hogy az új törvényjavaslattervezet az ipartestületi pénztárak fentartását, a taglétszámra való tekintet nélkül, megengedi, ha a személyi és dologi kiadások a járulék-bevételek 2O°/ 0 *át meg nem haladják. Mivel pedig a mi pénztárunk kiadásai a jelzett %" on jóval alul állanak, fennmaradása biztosított. Élénk részt vett az ipartestület a városi piac rendezésének kérdésében s mindent elkövetett, hogy a sertés piac a Csillag utcában maradjon. Véleményt nyilványitottak az iparhatósági megbízottak hatáskörének szabályozása tárgyában. Az elöljáróság kérelme oda irányult, hogy a hatáskör egészben az ipartestület elöljáróságára ruháztassák, amely az iparhatósági teendők legnagyobb részét úgyis végezi, továbbá hogy az elöljáróság által kiküldött megbízottak működésük idején a város belterületén 3, a községekben pedig 7 korona napidíjban részesüljenek. Rendezve lett az ónálló- és segédmunkások ügye, amennyiben a testület a segédszemélyzettel biró nőiparosokat iparigazolvány váltására, az alkalmazottakat pedig, munkakönyv váltása mellett, szabályszerű bejelentésre kötelezte. Résztvett a testület az aug. 15-iki nagy ünnepségben. Szenvedő tagjai s az özvegyek segélyeztetése céljából nagyon sikerült két táncmulatságot rendezett, amelynek jövedelme 1026 kor. 54 fillér. Ebből 800 korona segélyalap létesítésére fordíttatott, 226 kor. 54 fii. az időközben felmerülő segélyezések fedezésére szolgál. Nevezetes esemény a testület életében az ipartestületi szálló és munkaközvetítés intézményének létesítése. Mindkettő január i-én lépett életbe. Az intézvény 400 korona áldozatba került ugyan, de kárpótolja ezt bőven a cél magasztossága. A testület három kiváló tagja Kitzinger József viaszgyertyaöntő, Mayer János bádogos és Pelczmann László szabó a hercegprímás udvari szállítóivá neveztettek ki. A párisi nemzetközi kiállításon 300 korona miniszteri ösztöndíjjal Saághy József, a Buzárovics-cég könyvkötészeti osztályájának művezetője vett részt. A testület tagjainak száma 520. A nyilvántartott segédeké 553. Munkakönyv kiadatott 141, mig ideiglenes igazolvány 15. A tanonclajstom feltüntet 346 tanulót. Beszegődött az év folyamán 137, felszabadult 98. A testület elöljárósága tizenöt ülést 1 rendes s 1 rendkívüli közgyűlést tartott. Beiktatva lett 548 ügydarab, elöljáróság! ülésen elintézve 134, titkár ál1 tal feldolgozva elnök ileg elintéztetett ! 414, a beadott panaszok száma 135, a tit| kár által békés kiegyenlítéssel elintézést nyert 114, a békéltető bíróságnál tárgyaltátott 21. Majd a számvizsgáló bizottság jelentése tárgyaltatott, melynek kapcsán az , évi zárszámadás s a 9835 kor. vagyont feltüntető mérleg tudomásul vétettek. . Amennyiben pedig a fölülvizsgált számadások teljesen rendben levőknek taI lakattak. Wanitsek Rezső egyesületi pénztárnok részére a kért felmentvény egyhangúlag megadatottI Élénkebb vita tárgyát képezte az 1901. : évre való költségelőirányzat tárgya| lása. Nevezetesen az alapszabályokban előirt 3 kor. 20 fdléres tagdíj a mult közgyűlés alkalmával — tekintettel az iparosok nyomott viszonyaira — egy i évi időtartamra próbaképen 2 kor. 40 fiilérre szállíttatott le ; az ily módon befolyt jövedelmek azonban a mult év tapasztalatai nyomán nem bizonyultak elegendőknek a kiadások födözetére s a testület bevételének oly tételét is kénytelen volt igénybe venni, mely az alapszabályok értelmében a testületi vagyonhoz lett volna csatolandó. Ennek folytán a régi 3 kor. 20 filléres tagsági dijak visszaállítása vált szükségessé, hogy ily módon a fölhasznált összeg legalább részben, már az 1901. év folyamán is törlesztessék. Ez indítvány, dr. Földváry István iparhatósági biztos és Dóczy Ferenc elnök felvilágosításai alapján, egyhangúlag elfogadtatott. A tárgysorozat 5. pontja szerint megejtett tisztújításon elnökké egyhangúlag Dóczy Ferenc — ki e téren számtalan és kiváló érdemeket szerzett, számvizsgálókká pedig lványi Géza, Draxler Alajos, Farkas Tivadar és Magyary László választattak meg. A betegsegélyző-pénztár közgyűlésére az elöljáróság küldetett ki, — a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Neumayer Károly és Tarr Géza iparosok kérettek föl. Ezek után az elnök indítványára a közgyűlés egyhangúlag s általános örömmel elhatározta, hogy az iparhatóságok iránt érzett legmélyebb háláját és köszönetét jegyzőkönyvébe foglalja, egyben azt az illetékes hatóságokhoz Írásban is beterjeszti; mire az ülés elnök éltetésével 1 óra tájban befejezést nyert. Riporter.
