Esztergom és Vidéke, 1901

1901-02-17 / 14.szám

izben Pospesch osztálymérnök, mint szakértő (?) vele volt, ennek az úrnak a napidíja semmi esetre sem több 5 frtnál: feltéve hogy ezen úr a díjazást vádlottól elfogadta, napidíj czimén járt neki tehát 5 frt; ez összesen 20 frt. 92 kor, de nem 25 frt. és még kevésbbé 30 frt. mint, a mennyinek elfogadása vádlottra rábizonyittatott. (83 cs.) 11. A Trifailli köszénbányatársulat doroghi felügyelősége 1896. deczember 29-én bormintát küldött be vádlottnak' hogy ozt Schlésinger Miksa ebszőnyi bányakorcsmáros méri ki s mivel a bor színét változtatja, kéri ezen bornak hivatalos vegyelmeztesését. Mellékes az, hogy vádlottat pótlólag az országos chemiai intézetnek kellett kitanítania az 1893. évi 83432. számú kereskedelemügyi ministeri intézvény 10 §-ának azon intézkedésére, hogy ilyen bormintákból 2—2 liter küldendő be s az ez ügyben váltott levelezés alatt a följelentő bányatársulat január hó 24-én vett értesítése szerint Schlezinger az ő panaszló tt borkészletét eltüntette, — a dolog lényegére csupán az tartozik, hogy az országos hcémiai iutézet budapesti vegykisérleti állomása a vádlotthoz 1897. február 17-én 29 sz. alatt, oly értelmű véleményt küld be, hogy a kérdéses bor hamisított. S bár az 1893. évi XXIII. t. cz. 5. §-ának b. pontja szerint 25-300 frtig büntetendő az, aki mesterséges bort forgalomba hoz, vádlott mit sem tett a bűnös korcsmáros megfenyitése czéljából, sőt még a többi borkészletének eltüntetése miatt sem vonta felelősségre. Ezzel szemben vád!ott azzal védekezik, hogy a bányatársulat csak a bor megvizsgálását kérte és miután a chemiai intézet a bort az egészségre nem ártalmasnak jelentette ki, a nevezett társaság a további eljárást nam kérelmezte, ö azt hivatalból elrendelendőnek nem találta. Holott az 1886. évi 38547. sz. belügyministeri rendelet 1-ső §-a világosan mondja: a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágások miatt az eljárás hivatalból indítandó meg, bármily módon jött is a kihágás az eljárásra hivatott közigazgatási hatóságok tudomására. S mivel még maga a mesterséges borok készítésének s forgalombahozatalaiénak tilalmazásáról szólló 1893. évi XXIII. t. cz 7-ik § a is refiektál az 1880. évi XXXVII. cz. 42. vagyis azon [§ ára, amelyben a közigazgatási hatóságok hatáskörébe utalt kihágssok szakaszonkint idéztetnek, vádlottnak szoros érteimben vett hivatalos kötelessége lett volna a vétkes korcsmáros megbüntetése a mivel ezt elmulasztotta, súlyosan megsértette hivatalbeli kötelességeit. (84 cs.) 12. Megállapittatofct továbbá, hogy az esztergomi járás foszolgabirájának irattárából az 1894. évi 2004. 6816. 6890. 6917. 7078. az 1895. évi 7883. az ezzel összefüggő 4896. évi 216. és 811. az 1895. évi 9418. 10403. és a vele kapcsolatos 1896. évi 1017. 1765. és 5655 ; az 1896. évi 1773. 2134 és 3549. az 5487 és 5993. a 6422; az 1897. évi 4951. 7786. 8014 és 10551 ; az 1899. évi 8431. 8471. 8565 és 11086 számú beiktatott ügyiratok hiányzanak. Megállapitatott, hogy az 1900. évi 300 kbjkvi sz. határozatban az Emele ügyénél 1—15 s a bányákat illetőleg 1—46 t. számok alatt felsorolt ügyekből és pedig az Emele ügyre vonatkozó 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 9, 10, 11, 12, 13, 14; a bányák ügyére vonktkozólag a 2, 4, 5, 6, 8, 10, 12, 14, 15, 17, 18, 19, 20, 23, 25, 26, 28, 38 és 39 t. számok alatt felsorolt ügyek beiktatva sem voltak. Az ezekre vonatkozó viszgálati eljárást ugyan vádlott azzal kifogásolja, hogy az iratok hiányát a vizsgálóbiztos csak a mult év november 6-án állapította meg ; ez igaz és november 6-ika óta is már több találtatott ezen iratokból, amelyek a fönti számok között már nem szerepelnek de, mivel a jelzett iratok, az iparvállalatok és bányák pénztárkönyveiben megállapított tartalmuknál fogva másra, mint vádlottra terhelő adatokat nem tartalmazhattak, igy azoknak hiánya másnak, mint vádlottnak hasznára nem lévén, az idő, amely vádlott felfüggesztéséről a hiányok megállapításáig elmúlt, a jelen határozatra nézve annyival is inkább közönbös, mert ez által csupán a vádlott vezetése alatt álló hivatal ügykezelésének megvilágositása czéloztatik. De ezenkívül még május 27-én jegyzőkönyvileg konstaláltatott vádlott terhére, hogy a munkás törvény végrehajtására vonatkozó iratokat nem kezeltette együtt; mi miatt a munkásigazolványok leszámolása nem volt eszközölhető, hogy a vármegye szabályrendeleteinek gyűjteménye s pótfüzetei, a Chyzer-féle egészségügyi rendeletek két példánya vádlott hivatalából hiányzik, hogy a statisztikai űrlapok kiállítása és | elküldése tekintetében a legnagyobb rendetlenség észleltetett s hogy vádlott hivatalszobájában több száz régi és folyó ügyre vonatkozó irat találtatott s közöttük olyan, melyet vád lottnak már régebben kellett volna elintéznie, (84 cs.) Hogy mily csekély ügyszeretettel vezette vádlott hivatalát, annak élénk tanúbizonysága az 1900. mártius 26-án a vádlott hivatalában megejtette pénzkezelési vizsgálatról felvetbizottsági jegyzőkönyv. E jegyző, könyv szerint vádlott a hivatalos pénzeket csak szolgabirájának betegsége folyamán, vagyis 1900. évi febr. hö 1-től felfüggesztéséig, tehát nem egészen más-fél hónapon át kezelte. Es már e rövid időre vonatkozólag konstatáltatok, hogy a pénzkezelési szabályrendelet VIII. fejezet 101 §-ának ellenére, vádlott nem minden a hivatalához beérkezett pénzt vezetett be az általános pénztári naplóba, a pénzek elküldésekor nyugtát nem kivánt és. nem tartott nyilván, nem ügyelt föl arra, hogy az egy és ugyanazon ügyre vonatkozó íratok az előiratokkal fölszereltessenek ; amelyre vonatkozó adatokat az elől emiitett jegyzőkönyv 6—9 pontjai szolgáltatták. (85 cs.) 13. De ezeken kivül a vizsgálati anyagban lévő számos ügyben bebizonyult vádlottra, hogy hivatal béli kötelességeit a közbiztonság és a közérdek sérelmére a legnagyobb felületességgel látta el. Példát szolgáltat erre az irattárából kiemelt az 10727/895 számú ügycsomóban. Ed«rle Ferencz ó-tokodi bányamunkás halálos balesete, melyet— anélkül, hogy a kir. bíróságot értesítette volna, végzésileg befejezett. (90 cs.) Guzvinetz Sándor ó-tokodi bányamnnkás súlyos sérülése alkalmával az 1357/897 sz. iratok szerint (93 cs.) mindössze egy jegyzőkönyvet vett föl sérült kihallgatása tárgyában; ez ügyben egyébb 1897. január 27-étől nem történt. Az 1897. évi 5052. sz. alatt (94 cs.) építési engedélyt kér a Trifailli bányatársulat; vádlott — illetéktelenül — az engedélyt megadja, éneikül, hogy az ügyben tárgyalást tartott és szakértőt meghallgatott volna; mig az 5055/898. számú hasonló kérvényre ugyan 1897. májas 31-ére kitűzi a tárgyalást, de hogy azután mi történt, arra vonatkozólag további ira rok nincsenek. Az öngyilkossá lett Hovár Mátyás ügyében saját végzésével a további eljárást beszünteti (5050/897) s hasonlóképen a Knébl Ferencz öngyilkosságára vonatkozó ügyet is 1897. évi 7108. sz. alatt. (95 csomó). Ez ügyben a hullavizsgálatot két bányatiszttel és a köz ségi utibiztossal vádlott egymaga telj esitetette, holott kötelessége lett volna hatósági orvos szakértelmét igénybe venni. Panczél Apol 1898. június 28-iki balesete alkalmával orvos szakértő közbejöttét nem igényébe, tehát látlelet az iratok között nincsen. Helyszíni jegyzőkönyvet sem vett föl s a bányatisztsé get kihallgatni nem tartotta szükségesnek ; ügyiratokat a bírósághoz nem tette át, de az 5519. sz. 898. sz. alatt az ügyet beszüntette s az iratokat levéltárba helyeztette. (99 cs.) Az 5778/898 számú iratokban a Trifailli bányatársulat ebszőnyi tisztsége bár bejelenti, hogy Kerekes József bányamunkás sérülése csekély s orvosi vélemény szerint 8 nap alatt gyógyuló, mégis kiszálit vádlott a he]yszínére ; ott két jegyzőkönyvet és 25 frtot vesz föl s ahoz hoz egy olyan terjedelmű beszüntető végzést, mint a súlyos sérülések alkalmával szokott. (101 cs.) Minden fennálló törvény és szabály ellenére (9369/898 sz. 202 cs.) vicinális útvonalon is keresztül vonuló villanyvezeték felállítására adott engedélyt vádlott az Esztergom — szászvári bánya részv. társaság annavölgyi gondnokságának — anélkül, hogy a helyszínén lett volna. A vicinális uton keresztül a vasúti rakodóig, tehát közterületen át vezetni szándékolt villanyos berendezéshez az 1888. évi XXXI. t. cz. 14. §-a, illetve a 41215/892 számú kereskedelemügyi ministeri rendelet 115 §-a szerint való engedélyezési eljárás szükségeltetik. De ha már vádlott ezen ügybe beleavatkozott, mindenesetre meg kellett volna hívni a szakértőt, az esetleg érdekelteket s a folyamodó képviseletét és az egész eljárásról szabályszerű jegyzőkönyv lett volna felveendő. Hogy mind ezt elmulasztotta, az legalább is azt bizonyítja, hogy vádlott az ő hivatalos hatáskörével tisztában nincsen, Amint ezt az esztergomi járás főszolgabirájának irattárából (87 cs.) kiemelt 10629/894 2070és 8965/895, 35 és 36/896, 4274/897, 2615/898 és 2297/899 számú iratok tanúsítják, a Recsni Mihály tardosi lakos halál okának kiderítésénél vádlott beérte azzal, hogy a hullát megtalált egyéneket hallgatta ki; ellenben a szerencsétlenül járttal volt 5 fuvarost nem nyomozta s a bíróság értesítése nélkül, temetési engedélyt sem adva, az ügyiratokat irattárba helyeztette. Lik István fia Zsigmond, pilismaróthi lakos a basaharczi téglagyárban lóvezető, a fagyos talajon megcsúszott s a csille a lábán keresz tül ment. A vizsgálat kiderítette, hogy orvost azonnal nem hivattak, hogy a sinek közeit nem hintették föl, hogy a sebet szabályszerint be nem kötötték, hogy a a sebesültet a betegszobába nem vitték, hogy a sebesült a betegsegélyző pénztárba beíratva nem volt. Vádlott az ügyet egy rövid végzéssel mégis beszüntette. Vádlott szakértő s felek meghalgatása nélkül csupán egymaga bírálta felül a „Kőszénbánya és téglagyártársulat Pesten" 1895. október 18-án baedott kérvényére az annavölgyi bányában 3 munkás lakház építésének tervét s adta meg az engedélyt, holott úgy a főmérnök, mint egészségügyi szempontból hatósági orvos szakértő véleménye ily esetben nélkülözhetetlen, De mint már fönnebb említve volt, építési engedélyt a vármegyei építkezési szabályrendelet 8 §-a szerint az elöljáróság adhat s ennek határozata a törvényhatósághoz felebbezhető. Vádlott ezen ügyben eljárni tehát egyáltalán nem volt illetékes. Minden műszaki közeg közbejö,te s szomszédok meghallgatása nélkül 7262/895 sz. alatt adott engedé'yt vádlott aknakályhák építésére a lábatlani egyesült tégla és czementgyáraknak; az építkezést ismét núíszaki közeg nélkül maga vizsgálta felül s maga engedélyezte az üzem megkezdését. Ugyan igy járt tl ugyanott az úgynevezett Dits-féle kemencze és szárító csatorna építésének engedélyezése s felülvizsgálatánál. A tokodi üveggyárban Kurzweil által kért építkezési engedélyezési eljárást szintén szakértő közbenjötte nélkül tartotta meg. Marosa Jánosnak a piszkei „Nyakda" nevű czementbánya közelében 1898. mártius 7-én történt, állítólagos öngyilkosságát körorvosi véleményre egyszerűen tudomásul vette, a nélkül hogy a helyszínén járt volna. Az 1888 évi YYI. t. cz. 1-ső §-a szerint, magán területen villanyos veveték berendezéséhoz ^ hatósági engedély nem szükséges. Es vádlott mégis engedélyt adott az Esztergom-száHzvárni kőszénbánya részvénytársaságnak ily vezetéknek létesitéséhöz, mely eljárásával csak azt bizonyította be, hogyha legjobb tudomása és meggyőződése szerint járt is el és ezen eljárása nem föllebbeztetett is, hatáskörével sem ezen, sem egyébb a fönti pontokban felsorolt ügyekben tisztában soha sem volt. 14. Mindezen most a jelen indokolás 1—13 pontjában felhozottakból tehát kitűnvén az, hogy vádlott a hivatalos hatalmát helytelenül alkalmazta, b. őt jogosan és törvényesen meg nem illető díjazást kapott és elfogadott : c. őt jogosan és törvényesen meg nem illető díjazást kért és követelt; d. hivatalánál fogva teljesítendő cselekményért ajádékot fogadott el, e. hivatali hatalmára támaszkodva járásában lakó magánegyének kárára, díjazásért üzleteket közvetített; f. hivatalát felületesen, szabálytalanul és rendetlenül vezette és végül, hogy: g. a reá bizott hivatalos ügyek vitelében járatlan volt: vádlottnak a vizsgálat vezetésére és mimódon történt teljesítésére vonatkozó azon panaszát, hogy a vizsgálatot nem személyesen az alispán, havem azt az általa megbízott főjegyző, mint vizsgáló biztos vezette, figyelembe venni azért nem lehetett, mivel az 1883 évi XXIII. t. cz. 3. §-a szerint a vizsgálatot rendszerint az alispán, vagy akadályoztatása esetében helyettese teljesiti. S mivel az alispán akadályozva volt és mivel az alispán helyettese a főjegyző, a