Esztergom és Vidéke, 1901

1901-11-10 / 90.szám

megőrölte, ioo kg. búzából kapott 90 kg. őrleményt, kenyérlisztet, kor­pát. Pénzben nem számított, nem is volt szüksége reá. Használati, tehát abszolút értékben tekintette a föld termékét; a gabonaárak ala­csony vagy magas volta, nem be­folyásolta élelmezését. A földbir­tokos gazda nem pénzt, nem pénz­értéket adott cselédjének, munká­sának, hanem gabonát, lisztet, ke­nyeret s az igy állandósított mun­kabér, állandósította a termelést is. Hogyan kapja a nép ma kenyerét? Gabonáját eladja a kiskereskedő­nek, a kapott pénzen veszi a lisz­tet, szintén a kiskereskedőtől. S azt a kenyeret, a melyet eddig köz­vetlenül maga állított elő, terheli a kettős kísközvetités nyeresége, a mi már magában véve a milliókat von el évenként a nép élelmezé­sétől. Ezek a milliók szaporodnak az által, hogy a lisztárak csökke­nése, annál kevésbé a kenyér ára nem tartott lépést a gabonaárak esésével. A Magyarországon nagy számot kitevő gazdasági cselédség javadalmazása legnagyobb részét gabonában kapta. Jó volt ez a cse­lédekre, jó a gazdára. Az előbbi­nek biztos kenyere, az utóbbinak áliandó az árhullámzástól független munkadija volt. Minden negyedév­ben vitték a malomba az egész konvenciót, tudta előre minden cse­léd, kapok annyi kg. lisztet, annyi kg. korpát, az előbbit kenyérre, az utóbbit sertéshizlalásra. Ma ? Mindinkább szaporodnak azok a gazdaságok, a melyek már nem képesek saját cselédjeiket köz­vetlenül látni el kenyérrel. A kon­venciót rendesen megveszi a falusi bankár, ugyan ő adja helyette pénzre virágok között kanyarog és ha el is vész, még pusztulásában is hűségesen kiséri az igaz, a rajongó szerelem édes, enyhet adó tudata. A te emlékezetednek sokáig el nem múló oltárához járulnak hálájukat leróni mindazok akik a te szenvedéseid árán megtanulják becsülni a hűséges önzetlen szerelem értékét, becsét. Mesterem voltál! Megsirattalak, mert a te irántad való tiszteletem a szivemhez volt nőve. Szerettelek szenvedésben, szen­vedtem veled. Most itt hagytál bennün­ket, akik még sokat vártunk, sokat akar­tunk tanulni Tőled. Ám hogyha csendes holdvilágos este a fülemüle zokogva sirja a fakadó rü­gyekkel borított ágon a szenvedő szere­lem bánatos dalát, kiolvassuk abból a te szerető szived szenvedéseit. — Reád gon­dolunk. Ha a tikkasztó nyári nap után alásuhanó virágillatos alkonyatkor fénylő csillagot láttunk gyorsan alásuhanni a kéklő ékboltozatrói amely még hul­lásában ís beragyogja a mind sűrűbbé váló est homályát. — Téged látunk és veled leszünk akkor is, amikor a gyü­mölcsöt érlelő nyár után észrevétlenül, lopva köszönt reánk a minden remény­séget eltemető, sárga levelet hullató ősz. Legyen síri álmod oly édes, amily vi­gasztalan volt földi életed. Légy boldog a másik boldogabb világban. Viki. számítva a gőzmalmi lisztet. S a gazdasági cselédség eddig biztos kenyere ezzel ki van téve az ár­hullámzások és az áru-uzsora esé­lyeinek. A rizikónak egy uj, mére­teiben kiszámithatlan fajtája vitetett bele ezzel a mezőgazdasági terme­lésbe, szaporítva ez áttal is a jöve­delmező gazdálkodás esélyeit. A pénzre beváltott gabona éa kenyér pedig veszedelemmé vált a nép kezében. Eddig a kenyér, a liszt biztosítva volt. Télire, évne­gyedre a kis ember kamarája meg­őrizte az ennivalót, asszonynak, gye­reknek. A pénz F Az feamar elfolyik s a kenyér átváltozik pálinkává,, kxus cikké, a minek nyomában jár a nyomor és az elégedetlenség. S hogy mit jelent a proletariátus ter­jedése a mezőgazda népesség kö­zött, arra felelnek a csongrádi és békésmegyei munkás-kavargások. Hogy a földmivelő,. a gazdasági munkásnép elégedetlen; hogy a falun kezd a proletariátus terjedni; hogy a mindennapi kenyér meg­szerzése ma folyton öregbedő gon­dokkal van összekötve : nagy része van abban annak a helytelen gaz­dasági politikának, a mely a kisi­part veszni engedi s a nagyipar molochjának áldoz, a kismalmok azonban elpusztulnak. S mi, dacára, hogy a kormány egyik hivatalos ki­adványa »a mult elavult maradvá­nyánakt nevezi őket, sajnáljuk nem­csak a magyar malomipar, de a magyar nép, a magyar mezőgazda­ság érdekében pusztulásukat. Ez a kismalomipar pusztulásának, az egész nemzet életére befolyással biró veszedelme, eltekintve annak az iparososztálynak a tönkremene­telétől, a mely ma egyik első he­lyet foglalja el művelőinek számát tekintve is, a magyar iparok között. B. K. Gazdaságunk köréből. A világ gabonatermése. Földmivelésügyi ministerünk az előző évek szokásaihoz képest a folyó gazda­sági évben is összeállította az Öt világ­rész gabonatermő államainak termésére vonatkozó adatokat. Ha kezünkbe vesz­szük e statisztikai adathalmazt, az ame­rikai mezőgazdák által sokszor és sokat hangoztatott eme jelszó jut eszünkbe •Tápláld földedet és az táplálni fog té­ged t. Lapunk szük tere nem engedi meg, hogy az érdekes és értékes jelentéssel egész részletesen foglalkozzunk s épen ezért csak azon adatok felemlitésére szo ritkozunk, melyekből kitűnik, hogy a ma­gyar mezőgazdák még nem ismerik, vagy nem akarják elismerni az amerikai gazdák fent említett mottóját. Nézzük egyes államok gabonájának átlag termését. A búzatermelést illetőleg Né­metország vezet hektáronkint 24.80 hliter terméssel, követi ezt Nagy-Britannia 24,70 hit., Románia 15 hit. Franciaország 14.70 hit., Szerbia 14.51 hit. Ausztria 14 50 hit., Bulgária 13.50 hliterrel s csak azután jő Magyarország 13.36 hliter átlagterméssel. A rozsterméssel első helyen áll: Nagy­Biritannia 28.20 hit. terméssel, utána jő jNémetorsiág 18.30 hlt-rel, majd Bulgária 7.40 hit. Frrancíaország 17 hltrrel, Auszt­ria 15.50 hltrrel, Románia 14.19' hUrrel, Szerbia 14.05 hltrrel » azután Magyaror­szág 13.05 hliterrel. Valamivel jobb az eredmény Magyarországra nézve az ár­pánál. E tekintetben első helyen áll is­mét Németorzág 26 hltrrel, követi azotán Nagy-Britannia 22.10 hltryel % Bulgária 20 hit. Franciaország 18 hit, Ausztria 16,25 hit, Magyaroszág 16.03 Wfcrrei. Legjob­ban állunk mi & zabtermeléssel, a ho-1 az átlagtermést iHetőleg sSkerwít a nev ! gyedik helyet foglalnunk 2&73Í hit. ter- i méssel. Első ismét Németország 34.6 hit, I Nagy Britannia 313 hit. Bságárfa 26.50 ! hllrrd. í ( Figyelemmel kísérve ez adatokat, mégíj a laikus előtt is feltűnhet az az óriási 1 külömbség, mely a> terméseredménynek |, tekintetében Magyarország éa. Nagy Bri- jj tárnia,. M'letve Németország között fennál. , Kétségtelen, hogy időjárásunk mostoha , viszonyai nagyban* elősegítették e nem kedvez6 eredmény^, de azért azt Mszszük, , nem* csalódunk, ha azt állítjuk,, hogy a kedvezőtlen időjárás dacára is jobb termést lehetett volna elérni,, ha gazda- , lak a termelés technikáját nagyobb in­tenaivitássál űznék. Jó vetőmag, gondos., talajel&készités, a műtrágyáknak alkal­mazása, gondosabb ápolás, ezek azon; j tényezők, melyek az intenztvitáshoz tar­toznak, s melyek az angol német és francia gazdák előtt már rég ismeretesek, Hogy nemhiába, azt az elért eredmények mutatják. A tápanyagok hatása a szőlőre. Mióta a filloxera pusztításának kö­vetkezményeként a szőlőtelepítés hazánk­ban oly nagy arányokat öltött, mind többen és többen foglalkoznak ama kér­déssel, hogy melyek azon eszközök és módok, amelyek segélyével szőlőtermé­sünket úgy mennyiségileg, mint minő­ségileg ismét a régi lábra állíthatnánk. Az ide vonatkozó gyakorlati és tudo­mányos alapon nyugvó kísérletek közül legértékesebbek s érdekesebbek azok, melyek a szőlő trágyázásával állanak összefüggésben, s a ma már száz és száz belyen folyamatban lévő kísérletek kétségtelenül bebizonyították, hogy a szőlő trágyázás keresztülvitele sokkal nehezebb, semhogy azt az idevonatkozó kísérleti eredmények figyelembe vétele nélkül lehetne végrehajtani. Tudjuk, hogy a szőlő tápanyagai közül legfontosab­bak : a nitrogén, a foszforsav és kálium. Azt is tudjuk, hogy ha ezen tápanyagok a szőlő által megkívánt mennyiségben és arányban állanak rendelkezésre, akkor nagy termés lesz az eredmény. Ha azonban egyik-másik tápan/ag a töb­bihez viszonyítva túlsúlyban van, akkor az a szőlőre káros befolyást gyakorol­hat, éppen ezért azt is tudnunk kell, hogy az egyes tápanyagoknak minő be­folyása van a szőlőre. Nézzük tehát az egyes tápanyagokat egyenként ; A nitrogén, ha csekély mennyiségben van jelen, késlelteti a fürt érését és ezért kevés lesz benne a cukor, ha pedig túl­ságos nagy mennyiségben van jelen, akkor nagyon sok lesz a levél és ve­nyige, s kevés a fürt. A foszforsav elősegíti a venyigék be­érését, a szőlő minőségének javulását, s nitrogénnel kapcsolatban a szőlő érését. A kálium fokozza a termés mennyi­ségét, ellenben a minőségre befolyást legtöbb esetben nem gyakorol; — ha gyakorol, úgy ez csak kedvező irányban nyilvánul. Az elmondottak figyelembevételével arra kell törekedni, hogy a szőlő trá­gyázásánál a nitrogén ne legyen túl­súlyban s a foszforsav és káliból fölös­leg legyen, mert ez esetben a nitrogén hátrányos hatása nem érvényesülhet. Megjegyezzük még, hogy a hegyi sző­lőkben főként a nitrogén pótlása szük­séges, ellenben a homoki szőlőkben mind a három tápanyagé, annál is inkább, mejt a tapasztalat arra vezetett, hogy minden homoki szőlőkben bekövetkezett a visszaesés ott, hol elegendő istálló­trágya nem állott rendelkezésre. Az idei takarmány-termés és rétjeink. Az idén országszerte általános; a pa­nasz a gyenge takarmánytermés miatt, A főok kétségkívül e tekintetbe© is min­denütt a kedvezőtlen időjárási viszonyok­ban keresendő s sajnosán igaz, hogy a regszs>rgalmasab&, legszakavatottabb gaz­da munkája és törekvése is eredmény­telen marad az időjárási abnormitások következtébende másrész az sem té­veszthető szem elől,, laogy Magyarország ma még nem tartozik azon gazdaságilag előhaladottabb államok közé, a melyek­nek például az ilyen kedvezőtlen időjá­rási viszonyokból előállaní szokott vál­ságos esetekben, elhanyagolt rétjei és Itegelői tekintetében, legalább némileg Bem volna okuk önmagukra is tütalniok. időszerűnek találjuk tehát gazdáink figyel­mét a rét é& legelő gondozására ismé­telten felhívni, mert hiszen tudva levőy hogy oly vidékeken, melyek fekvésük klimatikus és piaci viszonyaiknál fogva főleg állattenyésztést űznek, azoknál első­rangú tényező mindig : a jó és elengendŐ takarmány; de másrészt ki Í3 fizeti ma­gát az intenzivebb rétmivelés. A befek­tetéseknek nem mindannyia költséges & azt sem mondhatnók, hogy valami sok gonddal járók. Az időnkinti keveréktrágya és a kálitrágya alkalmazásán kivül a fogasolás és jófajta fűmagkeverék hin­tésekkel a réteknek egész terjedelmük­ben való lassankénti felújítását eszközöl­hetjük. A fogasolást kora őszszel és kora ta­vaszszal végezzük. Késői fogasolást ugy a fejlődő fűre, mint herefélékre alkalmas. A «-étfogas persze mindig a talaj ter­mészete szerint választandó meg; kötöt­tebb talajokhoz nehezebb, lazább tala­jokon pedig könnyebb fogas használandó. A mi a rétek legeltetését illeti, az ta­vaszszal határozottan káros és habár korán történjék is, ez a szokás minden­kép mellőzendő volna. Hiszen nyilván­való, hogy a legelésző jószág a nedves talajt kora tavaszszal a sarjadző füvei együtt Összetapossa, minek következté­ben a fű csak gyengén és lassan bok­rosodik, hamar felnyúl, ritkásan nő, ke­vés lesz a szénahozam, elburjánzik a gyom. Az őszi legeltetésnél gondot fordítsunk arra, hogy a rét marhával túlterhelve ne legyen, egy helyen soká ne Időzzön, nedves időben ne legeltessünk s a tél közeledtével idejekorán behajtsunk. Ha az elmondottakat figyelembe veszik gaz­dáink, meg vagyunk győződve, hogy rossz abnormis időjárás esetén se lesz oly rossz termésünk, mint az idén volt. Esztergom, november 9. — Szeméyl hírek. A katholikus orszá­gos nagy gyűlésen, mely f. hó 4—7. napjain tartatott meg, Esztergomból Mattyasóvszky Lajos alelnök, Csernoch János praelátus és Bogisich Mihály püs­pök vettek részt. — Takács József tb. főszolgabiró állandóan betegeskedik, úgy hogy havatala teendőit is felfüggeszteni* kellett. Hivatalát most Paikovics László közig, gyakornok látja el. r

Next

/
Oldalképek
Tartalom