Esztergom és Vidéke, 1901

1901-11-10 / 90.szám

megőrölte, ioo kg. búzából kapott 90 kg. őrleményt, kenyérlisztet, korpát. Pénzben nem számított, nem is volt szüksége reá. Használati, tehát abszolút értékben tekintette a föld termékét; a gabonaárak alacsony vagy magas volta, nem befolyásolta élelmezését. A földbirtokos gazda nem pénzt, nem pénzértéket adott cselédjének, munkásának, hanem gabonát, lisztet, kenyeret s az igy állandósított munkabér, állandósította a termelést is. Hogyan kapja a nép ma kenyerét? Gabonáját eladja a kiskereskedőnek, a kapott pénzen veszi a lisztet, szintén a kiskereskedőtől. S azt a kenyeret, a melyet eddig közvetlenül maga állított elő, terheli a kettős kísközvetités nyeresége, a mi már magában véve a milliókat von el évenként a nép élelmezésétől. Ezek a milliók szaporodnak az által, hogy a lisztárak csökkenése, annál kevésbé a kenyér ára nem tartott lépést a gabonaárak esésével. A Magyarországon nagy számot kitevő gazdasági cselédség javadalmazása legnagyobb részét gabonában kapta. Jó volt ez a cselédekre, jó a gazdára. Az előbbinek biztos kenyere, az utóbbinak áliandó az árhullámzástól független munkadija volt. Minden negyedévben vitték a malomba az egész konvenciót, tudta előre minden cseléd, kapok annyi kg. lisztet, annyi kg. korpát, az előbbit kenyérre, az utóbbit sertéshizlalásra. Ma ? Mindinkább szaporodnak azok a gazdaságok, a melyek már nem képesek saját cselédjeiket közvetlenül látni el kenyérrel. A konvenciót rendesen megveszi a falusi bankár, ugyan ő adja helyette pénzre virágok között kanyarog és ha el is vész, még pusztulásában is hűségesen kiséri az igaz, a rajongó szerelem édes, enyhet adó tudata. A te emlékezetednek sokáig el nem múló oltárához járulnak hálájukat leróni mindazok akik a te szenvedéseid árán megtanulják becsülni a hűséges önzetlen szerelem értékét, becsét. Mesterem voltál! Megsirattalak, mert a te irántad való tiszteletem a szivemhez volt nőve. Szerettelek szenvedésben, szenvedtem veled. Most itt hagytál bennünket, akik még sokat vártunk, sokat akartunk tanulni Tőled. Ám hogyha csendes holdvilágos este a fülemüle zokogva sirja a fakadó rügyekkel borított ágon a szenvedő szerelem bánatos dalát, kiolvassuk abból a te szerető szived szenvedéseit. — Reád gondolunk. Ha a tikkasztó nyári nap után alásuhanó virágillatos alkonyatkor fénylő csillagot láttunk gyorsan alásuhanni a kéklő ékboltozatrói amely még hullásában ís beragyogja a mind sűrűbbé váló est homályát. — Téged látunk és veled leszünk akkor is, amikor a gyümölcsöt érlelő nyár után észrevétlenül, lopva köszönt reánk a minden reménységet eltemető, sárga levelet hullató ősz. Legyen síri álmod oly édes, amily vigasztalan volt földi életed. Légy boldog a másik boldogabb világban. Viki. számítva a gőzmalmi lisztet. S a gazdasági cselédség eddig biztos kenyere ezzel ki van téve az árhullámzások és az áru-uzsora esélyeinek. A rizikónak egy uj, méreteiben kiszámithatlan fajtája vitetett bele ezzel a mezőgazdasági termelésbe, szaporítva ez áttal is a jövedelmező gazdálkodás esélyeit. A pénzre beváltott gabona éa kenyér pedig veszedelemmé vált a nép kezében. Eddig a kenyér, a liszt biztosítva volt. Télire, évnegyedre a kis ember kamarája megőrizte az ennivalót, asszonynak, gyereknek. A pénz F Az feamar elfolyik s a kenyér átváltozik pálinkává,, kxus cikké, a minek nyomában jár a nyomor és az elégedetlenség. S hogy mit jelent a proletariátus terjedése a mezőgazda népesség között, arra felelnek a csongrádi és békésmegyei munkás-kavargások. Hogy a földmivelő,. a gazdasági munkásnép elégedetlen; hogy a falun kezd a proletariátus terjedni; hogy a mindennapi kenyér megszerzése ma folyton öregbedő gondokkal van összekötve : nagy része van abban annak a helytelen gazdasági politikának, a mely a kisipart veszni engedi s a nagyipar molochjának áldoz, a kismalmok azonban elpusztulnak. S mi, dacára, hogy a kormány egyik hivatalos kiadványa »a mult elavult maradványánakt nevezi őket, sajnáljuk nemcsak a magyar malomipar, de a magyar nép, a magyar mezőgazdaság érdekében pusztulásukat. Ez a kismalomipar pusztulásának, az egész nemzet életére befolyással biró veszedelme, eltekintve annak az iparososztálynak a tönkremenetelétől, a mely ma egyik első helyet foglalja el művelőinek számát tekintve is, a magyar iparok között. B. K. Gazdaságunk köréből. A világ gabonatermése. Földmivelésügyi ministerünk az előző évek szokásaihoz képest a folyó gazdasági évben is összeállította az Öt világrész gabonatermő államainak termésére vonatkozó adatokat. Ha kezünkbe veszszük e statisztikai adathalmazt, az amerikai mezőgazdák által sokszor és sokat hangoztatott eme jelszó jut eszünkbe •Tápláld földedet és az táplálni fog téged t. Lapunk szük tere nem engedi meg, hogy az érdekes és értékes jelentéssel egész részletesen foglalkozzunk s épen ezért csak azon adatok felemlitésére szo ritkozunk, melyekből kitűnik, hogy a magyar mezőgazdák még nem ismerik, vagy nem akarják elismerni az amerikai gazdák fent említett mottóját. Nézzük egyes államok gabonájának átlag termését. A búzatermelést illetőleg Németország vezet hektáronkint 24.80 hliter terméssel, követi ezt Nagy-Britannia 24,70 hit., Románia 15 hit. Franciaország 14.70 hit., Szerbia 14.51 hit. Ausztria 14 50 hit., Bulgária 13.50 hliterrel s csak azután jő Magyarország 13.36 hliter átlagterméssel. A rozsterméssel első helyen áll: NagyBiritannia 28.20 hit. terméssel, utána jő jNémetorsiág 18.30 hlt-rel, majd Bulgária 7.40 hit. Frrancíaország 17 hltrrel, Ausztria 15.50 hltrrel, Románia 14.19' hUrrel, Szerbia 14.05 hltrrel » azután Magyarország 13.05 hliterrel. Valamivel jobb az eredmény Magyarországra nézve az árpánál. E tekintetben első helyen áll ismét Németorzág 26 hltrrel, követi azotán Nagy-Britannia 22.10 hltryel

% Bulgária 20 hit. Franciaország 18 hit, Ausztria 16,25 hit, Magyaroszág 16.03 Wfcrrei. Legjobban állunk mi & zabtermeléssel, a ho-1 az átlagtermést iHetőleg sSkerwít a nev ! gyedik helyet foglalnunk 2&73Í hit. ter- i méssel. Első ismét Németország 34.6 hit, I Nagy Britannia 313 hit. Bságárfa 26.50 ! hllrrd. í

( Figyelemmel kísérve ez adatokat, mégíj a laikus előtt is feltűnhet az az óriási 1 külömbség, mely a> terméseredménynek |, tekintetében Magyarország éa. Nagy Bri- jj tárnia,. M'letve Németország között fennál. , Kétségtelen, hogy időjárásunk mostoha , viszonyai nagyban* elősegítették e nem kedvez6 eredmény^, de azért azt Mszszük, , nem* csalódunk, ha azt állítjuk,, hogy a kedvezőtlen időjárás dacára is jobb termést lehetett volna elérni,, ha gazda- , lak a termelés technikáját nagyobb intenaivitássál űznék. Jó vetőmag, gondos., talajel&készités, a műtrágyáknak alkalmazása, gondosabb ápolás, ezek azon; j tényezők, melyek az intenztvitáshoz tartoznak, s melyek az angol német és francia gazdák előtt már rég ismeretesek, Hogy nemhiába, azt az elért eredmények mutatják. A tápanyagok hatása a szőlőre. Mióta a filloxera pusztításának következményeként a szőlőtelepítés hazánkban oly nagy arányokat öltött, mind többen és többen foglalkoznak ama kérdéssel, hogy melyek azon eszközök és módok, amelyek segélyével szőlőtermésünket úgy mennyiségileg, mint minőségileg ismét a régi lábra állíthatnánk. Az ide vonatkozó gyakorlati és tudományos alapon nyugvó kísérletek közül legértékesebbek s érdekesebbek azok, melyek a szőlő trágyázásával állanak összefüggésben, s a ma már száz és száz belyen folyamatban lévő kísérletek kétségtelenül bebizonyították, hogy a szőlő trágyázás keresztülvitele sokkal nehezebb, semhogy azt az idevonatkozó kísérleti eredmények figyelembe vétele nélkül lehetne végrehajtani. Tudjuk, hogy a szőlő tápanyagai közül legfontosabbak : a nitrogén, a foszforsav és kálium. Azt is tudjuk, hogy ha ezen tápanyagok a szőlő által megkívánt mennyiségben és arányban állanak rendelkezésre, akkor nagy termés lesz az eredmény. Ha azonban egyik-másik tápan/ag a többihez viszonyítva túlsúlyban van, akkor az a szőlőre káros befolyást gyakorolhat, éppen ezért azt is tudnunk kell, hogy az egyes tápanyagoknak minő befolyása van a szőlőre. Nézzük tehát az egyes tápanyagokat egyenként ; A nitrogén, ha csekély mennyiségben van jelen, késlelteti a fürt érését és ezért kevés lesz benne a cukor, ha pedig túlságos nagy mennyiségben van jelen, akkor nagyon sok lesz a levél és venyige, s kevés a fürt. A foszforsav elősegíti a venyigék beérését, a szőlő minőségének javulását, s nitrogénnel kapcsolatban a szőlő érését. A kálium fokozza a termés mennyiségét, ellenben a minőségre befolyást legtöbb esetben nem gyakorol; — ha gyakorol, úgy ez csak kedvező irányban nyilvánul. Az elmondottak figyelembevételével arra kell törekedni, hogy a szőlő trágyázásánál a nitrogén ne legyen túlsúlyban s a foszforsav és káliból fölösleg legyen, mert ez esetben a nitrogén hátrányos hatása nem érvényesülhet. Megjegyezzük még, hogy a hegyi szőlőkben főként a nitrogén pótlása szükséges, ellenben a homoki szőlőkben mind a három tápanyagé, annál is inkább, mejt a tapasztalat arra vezetett, hogy minden homoki szőlőkben bekövetkezett a visszaesés ott, hol elegendő istállótrágya nem állott rendelkezésre. Az idei takarmány-termés és rétjeink. Az idén országszerte általános; a panasz a gyenge takarmánytermés miatt, A főok kétségkívül e tekintetbe© is mindenütt a kedvezőtlen időjárási viszonyokban keresendő s sajnosán igaz, hogy a regszs>rgalmasab&, legszakavatottabb gazda munkája és törekvése is eredménytelen marad az időjárási abnormitások következtébende másrész az sem téveszthető szem elől,, laogy Magyarország ma még nem tartozik azon gazdaságilag előhaladottabb államok közé, a melyeknek például az ilyen kedvezőtlen időjárási viszonyokból előállaní szokott válságos esetekben, elhanyagolt rétjei és Itegelői tekintetében, legalább némileg Bem volna okuk önmagukra is tütalniok. időszerűnek találjuk tehát gazdáink figyelmét a rét é& legelő gondozására ismételten felhívni, mert hiszen tudva levőy hogy oly vidékeken, melyek fekvésük klimatikus és piaci viszonyaiknál fogva főleg állattenyésztést űznek, azoknál elsőrangú tényező mindig : a jó és elengendŐ takarmány; de másrészt ki Í3 fizeti magát az intenzivebb rétmivelés. A befektetéseknek nem mindannyia költséges & azt sem mondhatnók, hogy valami sok gonddal járók. Az időnkinti keveréktrágya és a kálitrágya alkalmazásán kivül a fogasolás és jófajta fűmagkeverék hintésekkel a réteknek egész terjedelmükben való lassankénti felújítását eszközölhetjük. A fogasolást kora őszszel és kora tavaszszal végezzük. Késői fogasolást ugy a fejlődő fűre, mint herefélékre alkalmas. A «-étfogas persze mindig a talaj természete szerint választandó meg; kötöttebb talajokhoz nehezebb, lazább talajokon pedig könnyebb fogas használandó. A mi a rétek legeltetését illeti, az tavaszszal határozottan káros és habár korán történjék is, ez a szokás mindenkép mellőzendő volna. Hiszen nyilvánvaló, hogy a legelésző jószág a nedves talajt kora tavaszszal a sarjadző füvei együtt Összetapossa, minek következtében a fű csak gyengén és lassan bokrosodik, hamar felnyúl, ritkásan nő, kevés lesz a szénahozam, elburjánzik a gyom. Az őszi legeltetésnél gondot fordítsunk arra, hogy a rét marhával túlterhelve ne legyen, egy helyen soká ne Időzzön, nedves időben ne legeltessünk s a tél közeledtével idejekorán behajtsunk. Ha az elmondottakat figyelembe veszik gazdáink, meg vagyunk győződve, hogy rossz abnormis időjárás esetén se lesz oly rossz termésünk, mint az idén volt. Esztergom, november 9. — Szeméyl hírek. A katholikus országos nagy gyűlésen, mely f. hó 4—7. napjain tartatott meg, Esztergomból Mattyasóvszky Lajos alelnök, Csernoch János praelátus és Bogisich Mihály püspök vettek részt. — Takács József tb. főszolgabiró állandóan betegeskedik, úgy hogy havatala teendőit is felfüggeszteni* kellett. Hivatalát most Paikovics László közig, gyakornok látja el. r