Esztergom és Vidéke, 1901

1901-10-27 / 86.szám

minden diszharmonikus gondolattól és cselekménytől. Legyen a mi lelkesedésünk osztatlan és teljes és fokozódjék bennünk a hálaérzet méginkább, mint amennyire eddig élt bennünk*. Le gyünk változatlan szeretettel és rajongással eltelve kegyelmes főpásztorunk iránt és kérjük az ég áldását felszentelt fejére, hogy ezt az ünnepnapot még sok éven át megünnepelhesse a haza és az egyház dicsőségére és Esztergom az ősi primásváros polgárainak benső örömére ! T. J. Kereskedők zaklatása. Hogy a magyar kereskedelem helyzete nem rózsás, azt senki sem tagadja, kivéve a közgazdasági helyzettel nem igen foglalkozó policiális hatóságokat, a kik utóbbi időben mintha csak Összebeszéltek volna, valóságos dühhel vetik magukat rá a kereskedőkre. Mindenütt hibát, mindenütt a törvény kijátszását keresik és lépten-nyomon, okkal, ok nélkül, érzékenyen büntetik a kereskedőket. Konzekvente olyan értelmezést adnak a kapitányságok, mint iparhatóságok, az 1884: XVII. t.-cikk és az ipartörvény 51. §-ának, mely megbénítja a kereskedelem szabadságát és megadja a kegyelemdöfést az amúgy is küzködő kereskedőknek. A hol visszaélést sejtenek, fogdmegekként csapnak le a kereskedők közé, betekintenek a könyvekbe, hogy azokból a jogtalannak vélt eljárás hasznát és igy a büntetés nagyságát megállapítsák és valóságos rémuralmat honosítanak meg a kereskedők közt. Ha a kereskedő azt hirdeti, hogy nála az árú olcsóbb, mint bárhol, megbüntetik ; ha azt hirdeti, hogy maradékárút ad el olcsón, megbüntetik ; sőt volt olyan is, kit azért büntettek meg, mert azt tette közzé, hogy 5O°/

0-kal olcsóbban szerezte be árúját mint rendesen és azok elárusitását megkezdi. — Ilyenért megbüntetni a kereskedőt még jó időkben sem szabad, mivel ez nem oly tömges és gyors eladásra ingerlő mód, mely csak a hatóság engedélyével van megengedve. — Különösen kitűnnek a kereskedők zaklatásában a vidéki kapitányságok, melyek valóságos irtóháborút folytatnak a kereskedők ellen. Igy pl. Aradon valóságos harc dúl már az iparhatóság és a megzaklatott kereskedők, illetve ezek jogvédői között. Az aradi iparhatóság valami Sshwemmer nevű kereskedőt a partiárú szó használatáért 400 korona pénzbirságra, a reklamirozás ideje alatt befolyt jövedelme 10%-ára itélt. Az ügyvéd, a ki Schwemmer nevében a végzés ellen fellebbezett, olyan szavakkal jellemezte az aradi iparhatóság eljárását, hogy Arad városa tanácsa az ügyvédi kamarától kért megtorlást az ügyvéd sértései ellen. Az aradi lapok természetesen egytől-egyig a zaklatott kereskedők pártjára állanak és több esetet sorolnak fel, hol az iparhatóság szíjgora valósággal > nevetésre ingerlő eljárás*. — Igy egy aradi kereskedő azzal »ingerelt*, hogy a hirdetésben az előrehaladott idény miatt az eddigi áraknál ötven százalékkal olcsóbbat kinált. Pedig ebben ugy-e, nincs valami nagy valószínűtlenség. Egy másik cég azt az óriási törvénytelenséget követte el, hogy határnapot emiitett a hirdetésben, hogy eddig meg eddig maradék-áruk a rendesnél olcsóbban kaphatók. Hát ha nem tűz ki terminust : akkor nincs a gyors és tömeges elárusitásnak veszedelme ? A harmadik eset meg éppen duzzad a humortól. A hirdető cég Szemere szállóigéjét veszi alapul: Nem boldog a magyar! Azután rácáfol, hogy igenis boldog, mert itt és itt olcsón vásárolhat. Az iparhatóság ezt a szállóigét is bűnnek minősítette és megindította az eljárást. Egy negyediket az »olcsóbban mint bárhol*, kitételért fogtak perbe. Egy kereskedőt pedig meg is bírságoltak, a miért a hirdetésében árakat említett föl. Hát nem nevetségek ezek a dolgok ? A legszomorúbb azonban, hogy a szegedi kapitányra meg rádupláz az állam, a ki néhány hónap óta a kis- és középkereskedőkön kétszer veszi be a szesz fogyasztási adót. Megadóztatják a nagykereskedőt, a kik az égetett szeszt nagy mértékben szerzi be és külön veszik be az adót a kiskereskedőn, a ki a már megadóztatott szeszt 25 liternél kisebb mennyiségében szerzi be a nagykereskedőtől. Igy akarnak egy sovány rókáról több bőrt nyúzni! Liberális. Tanitágyulés. Esztergom, 1901. okt. 19. A Párkány-vidéki róm. kat. Tanitóegylet e hó 16-án Párkányban tartotta meg őszi gyűlését. A gyűlést megelőző szent misén az egyl. tagok sorából jól szervezett énekkar Sziklay Vilmos nagyölvedi főtanitó vezetése mellett Seyler F.-dur miséjét meglepő praecizitással adta elő. Maga a gyűlés igen tartalmas volt. Az új elnök dr. Koperniczky Ferenc nagyölvedi esperes-plébános beköszöntő megnyitó beszédében a tanítók szivéhez szólt. A szó elhangzik ugyan, de az általa hangoztatott szavak tartalmuk ereje és varázsánál, tárgyilagosságaés lelkesítő hatásánál fogva mélyen a tanítók szivébe vésődtek, jól megjegyezvén egyúttal ki-ki, hogy programmja: csak az Úr Jézus evangéliumának, a keresztnek szellemében fejlesztett s fejlesztendő tanítás lehet. Napirend előtt Bitvai Tódor bátorkeszi főtanitó, mint világi elnök őszinte érzelmekkel teljes beszéddel üdvözölte az új elnököt, ki erre meghatottan válaszolt. Ugyancsak napirenden kivül tartott emlékbeszédet Stampay János köbölkúti főtanitó Meiszermann Ignác elhunyt elnök felett. Sírjára teendő koszorúra 30 korona gyűlt egybe a tagok között. A tavaszi közgyűlés jegyzőkönyve felolvastatott és hitelesíttetett. És most a gyűlés első és legfontosabb tárgyánál, mintha csatasorba állott volna az ötven íőnyi lelkes kis csapat. Nem kevesebbről, mint a maguk jobb jövője, s családjuk jó voltának kivívásáról esik szó. Elérkezettnek látják az időt a végső küzdelemre s nem kiméivé költséget és fáradtságot, határoznak s határozatukat tett fogja követni. Nemes küzdelmük oka és tárgya a kat. kántortanítók nyugdíj sérelmében rejlik. Már a tavaszi közgyűlésen magukévá tették Stampay János köbölkúti főtanitó részletesen indokolt ama felhívását, hogy miután e minden kántortanítót s a többi tanítókat is mélyen sújtó sérelmen csak országos mozgalom segíthet, akciójuk föltétlenül országos mozgalommá fejlesztessék. Az evégből kijelölt szűkebb körű bizottság által készített memorandum felolvastatott, annak minden egyes pontja újólag megvitatás alá került s kevés változtatással azt a gyűlés magáévá tette. 5 most elhatároztatott, hogy e memorandum tárgyában egyezőleg nyomattassék ki külön-külön megfelelő kérelemmel ellátva a hercegprímás-, az összes püspökök-, az összes országgyűlési képviselők", s a vallás közoktatásügyi miniszterhez intézendoleg, s aláírás és további felterjesztés végett küldessék meg Magyarország Összes tanitó egyletének. Igy tehát mintogy 2000 memorandummal lép akcióba Magyarország tanítósága s egyszerre támadja meg a tanítók nyugdijsérelmének korhadt fáját azon biztos reménynyel, hogy helyében az igazságosság és méltányosság pálmája fog kizöldülni. Ezután Olvedszky Pál kéméndi tanitó a számtan köréből tartott igen sikerült gyakorlati előadást, melyért az egyesü let jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. Dús Anna párkányi tanítónő a tavaszi közgyűlésen tartott s utólagosan megbírált felolvasásaért az egy arany pályadíj elnyerésére érdemesnek találtatott. »A néptanító feladata a társadalomba?i* c. pálya tételre két dolgozat érkezett be. Az egyik pályázaton kivül Íratott. S ámbár a bíráló bizottság feltétlenül ezt kívánta honorálni, a 10 koronás arany a különben másik is érdemes pálya munka írójának Pach Jolán kőhidgyarmati tanítónőnek ítéltetett oda. Stampay pályázaton kívüli munkája pedig felolvastatott. Soha feszültebb figyelemmel nem hallgattak felolvasást, mint ezt. Már rég elharangozták a delet, de mindvégig élvezettel hallgatták. A gyűlés ujolag elhatározta, hogy tagsági díjul, úgy mint eddig, ezentúl is egy koronát, a segélyalapba is fejenként egy koronát fizetnek. Zlattnyánszky János muzslai plébános szt. széki ülnök ujolag 10 korona pályadijat tűzött ki a következő tételre : >Lehet*e s miképen lehet a reális tantárgyakat vallásos alapon tanítani?* A pénztárnok és könyvtárnok jelentése után még a Hymnuszt énekelték lelkesen. Esztergom, október 26. Felkérjük olvasóinkat^ hogy a szerkesztőt illető minden ügyben és kérdésben, — szerkesztőnk betegségének tartama alatt — dr. PROKOPP GYULA (Sissay-köz. 48$. sz.) úrhoz fordulni szíveskedjenek. — A hercegprímás jubileuma. Vaszary Kolos hercegprímás tízéves jubileuma alkalmából a város képviselőtestülete holnap délelőtt közgyűlést tart, melyen dr. Földváry István v. főügyész ünnepi beszédet fog tartani. Utána a plébániatemplomban Te Deum lesz, melyen a város és megye celebritásai testületileg részt vesznek. — Személyi hir. Francsics Norbert, a budapest-vidéki tankerület főigazgatója szerdán délután városunkba érkezett. A gimnázium megszemlélése után, a minlaszerü oktatás és a valóban szép eredmény fölött legnagyobb elösmerésének adott kifejezést. Értesülésünk szerint kedden szándékszik Budapestre visszautazni. — Mattyasóvszky Vilmos lemondása. Napok óta, erősen tartja magát az a hir, hogy Mattyasóvszky Vilmos megyei tiszti ügyész állásáról való lemondását beadta. A legilletékesebb helyen nyert értesülésünk alapján jelentjük ki, hogy a hir légből kapott és teljesen valótlan, mivel nevezett ügyész, állásáról eddig le nem mondott^ de sőt ha szándéka lenne állásától megválni, úgy az, egyelőre, főképen pedig azelőtt, mielőtt vizsgálati ügye jogerősen befejezve nem lesz, semmi körülmények között, bekövetkezni nem fog, mivel nyugodtan néz elébe a hozandó határozatnak, mely egyedül lesz hivatva, ügyében törvényes bírálatot mondani. Hogy ily körülmények között mikép kapott lábra a lemondásáról szóló hir, arra magyarázatot nevezett ügyésznek talán azon nyilatkozata adhatott, hogy vizsgálati ügyének befejezése után, tekintettel egészségi állapotára, tovább mint egy-két évig aligha fogja a vármegyét, ezen terhes állásban tovább szolgálni. A lemondás híre a közönség körében az utódróli gondoskodásnak lett, habár természetes, de időelőtti következménye. A közbeszéd három jelölt köré csoportosul, u. m. dr. Földváry István jelenlegi városi főügyész, dr. Hulényi Győző volt országgyűlési képviselő és dr. Burián János tiszteletbeli megyei tiszti ügyész. A kombinációk a fentiek után mindevesetre még igen koraiak s azt hisszük, hogy a hullámverések viszszafognak húzódni a rendes mederbe. — Szent-Benedekrend ünnepe Miként lapunkban már megemlítettük, a pannonhalmi szent-Benedekrend 900 éves fen« állásának emlékére a főgymnázium nagyszerű ünnepélyt rendez. Programm szerint 3. 4. 5. napján hálaadó isteni tisztelet lesz a ferenciek templomában s november 5-én Sz. Imre napján pedig fényes emlékünnep a főgymn. dísztermében. Az isteni tisztelet sorrendje a következő: Nov. 3 án, vasárnap d. e. 9 órakor sz. mise, tartja Maszlagy Ferenc praelátus; utána sz. beszéd, mondja dr. Walter Gy. prtelátus. D. u, 3 órakor litánia, tartja Pór Antal. Hétfőn d. e. 9 órakor sz. mise tartja Graeffel János praelátus ; utána sz. beszéd, mondja Pór Antal. D. u. 3 órakor litánia, tartja Fehér Gy. udvari káplán, plébános. Kedden d. e. 9 órakor sz. mise Te Deummal, tartja Boltizár József, püspök ; utána sz. beszéd, mondja dr. Csernoch János praelátus. Az ünnepi előadás, 5-én este fél hatkor tartatik meg a díszteremben, melyre belépő-jegyek már most előre válthatók Brutsy Gyula üzletében és este a pénztárnál. Belépő dij személyenkint az I—IV sorban 3 kor. az V—VIII. sorban 2 kor., a többi sorokban s állóhelyen I kor. Az ünnepi előadás műsora ez : 1. Ünnepi dal, láncos V. VIII, szövegére Schedl A.-tól. Előadja az énekkar. 2. Prológ, Táncos V. VlII-tól szavalja Magurányi J. VI. 3. Pannonhalmi Benedekrend alapításának 900 éves fordulójára dramatizál költ. Hav£.di B.-tőI. Az I. kép színhelye a panonhalmi quadratura, a II iké a káptalanterem, a III-iké a monostor irószobája. 4. Az I. kép köz: ben: Ments meg engem Uram. Énekkar. 5. Az I. kép végén : Te Deum. Énekkar. 6. A II. kép előtt: Leó-himnus, Hilligmantól. Énekkar. 7. A II. kép végén: Sz. Gellért imája, Takács Gedeontól Szav. Zacskó V. 8. A III. kép közben : Angyaloknak nagyságos asszonya. Gyermekkar. 9. A III. kép végén : Boldogasszony anyánk. Énekkar. — Adakozás. Néhai Varga Benedek a háziezred zenekarának alapja javára 400 koronát hagyományozott végrendeletileg. Ezt az adományt a 26. gyalogezred tisztikara határozata alapján Hartmann Gusztáv ezredes a v. szegényalapnak ajándékozta és a szegények pénztárába be is fizette.