Esztergom és Vidéke, 1901

1901-10-27 / 86.szám

minden diszharmonikus gondolattól és cselekménytől. Legyen a mi lelkesedésünk osz­tatlan és teljes és fokozódjék ben­nünk a hálaérzet méginkább, mint amennyire eddig élt bennünk*. Le gyünk változatlan szeretettel és ra­jongással eltelve kegyelmes főpász­torunk iránt és kérjük az ég áldá­sát felszentelt fejére, hogy ezt az ünnepnapot még sok éven át meg­ünnepelhesse a haza és az egyház dicsőségére és Esztergom az ősi primásváros polgárainak benső örö­mére ! T. J. Kereskedők zaklatása. Hogy a magyar kereskedelem helyzete nem rózsás, azt senki sem tagadja, kivéve a közgazdasági hely­zettel nem igen foglalkozó policiális hatóságokat, a kik utóbbi időben mintha csak Összebeszéltek volna, valóságos dühhel vetik magukat rá a kereskedőkre. Mindenütt hibát, mindenütt a törvény kijátszását ke­resik és lépten-nyomon, okkal, ok nélkül, érzékenyen büntetik a ke­reskedőket. Konzekvente olyan ér­telmezést adnak a kapitányságok, mint iparhatóságok, az 1884: XVII. t.-cikk és az ipartörvény 51. §-ának, mely megbénítja a kereskedelem szabadságát és megadja a kegye­lemdöfést az amúgy is küzködő ke­reskedőknek. A hol visszaélést sejtenek, fogd­megekként csapnak le a kereske­dők közé, betekintenek a könyvekbe, hogy azokból a jogtalannak vélt eljárás hasznát és igy a büntetés nagyságát megállapítsák és valósá­gos rémuralmat honosítanak meg a kereskedők közt. Ha a kereskedő azt hirdeti, hogy nála az árú olcsóbb, mint bárhol, megbüntetik ; ha azt hirdeti, hogy maradékárút ad el olcsón, megbün­tetik ; sőt volt olyan is, kit azért büntettek meg, mert azt tette közzé, hogy 5O°/ 0-kal olcsóbban szerezte be árúját mint rendesen és azok elárusitását megkezdi. — Ilyenért megbüntetni a kereskedőt még jó időkben sem szabad, mivel ez nem oly tömges és gyors eladásra in­gerlő mód, mely csak a hatóság engedélyével van megengedve. — Különösen kitűnnek a kereskedők zaklatásában a vidéki kapitányságok, melyek valóságos irtóháborút foly­tatnak a kereskedők ellen. Igy pl. Aradon valóságos harc dúl már az iparhatóság és a meg­zaklatott kereskedők, illetve ezek jogvédői között. Az aradi iparható­ság valami Sshwemmer nevű keres­kedőt a partiárú szó használatáért 400 korona pénzbirságra, a rekla­mirozás ideje alatt befolyt jöve­delme 10%-ára itélt. Az ügyvéd, a ki Schwemmer nevében a végzés ellen fellebbezett, olyan szavakkal jellemezte az aradi iparhatóság el­járását, hogy Arad városa tanácsa az ügyvédi kamarától kért megtor­lást az ügyvéd sértései ellen. Az aradi lapok természetesen egytől-egyig a zaklatott kereskedők pártjára állanak és több esetet so­rolnak fel, hol az iparhatóság szí­jgora valósággal > nevetésre ingerlő eljárás*. — Igy egy aradi keres­kedő azzal »ingerelt*, hogy a hir­detésben az előrehaladott idény miatt az eddigi áraknál ötven szá­zalékkal olcsóbbat kinált. Pedig eb­ben ugy-e, nincs valami nagy való­színűtlenség. Egy másik cég azt az óriási törvénytelenséget követte el, hogy határnapot emiitett a hirde­tésben, hogy eddig meg eddig ma­radék-áruk a rendesnél olcsóbban kaphatók. Hát ha nem tűz ki ter­minust : akkor nincs a gyors és tömeges elárusitásnak veszedelme ? A harmadik eset meg éppen duzzad a humortól. A hirdető cég Szemere szállóigéjét veszi alapul: Nem boldog a magyar! Azután rá­cáfol, hogy igenis boldog, mert itt és itt olcsón vásárolhat. Az iparható­ság ezt a szállóigét is bűnnek mi­nősítette és megindította az eljárást. Egy negyediket az »olcsóbban mint bárhol*, kitételért fogtak perbe. Egy kereskedőt pedig meg is bírságol­tak, a miért a hirdetésében árakat említett föl. Hát nem nevetségek ezek a dolgok ? A legszomorúbb azonban, hogy a szegedi kapitányra meg rádupláz az állam, a ki néhány hónap óta a kis- és középkereskedőkön kétszer ve­szi be a szesz fogyasztási adót. Megadóztatják a nagykereskedőt, a kik az égetett szeszt nagy mér­tékben szerzi be és külön veszik be az adót a kiskereskedőn, a ki a már megadóztatott szeszt 25 liter­nél kisebb mennyiségében szerzi be a nagykereskedőtől. Igy akarnak egy sovány rókáról több bőrt nyúzni! Liberális. Tanitágyulés. Esztergom, 1901. okt. 19. A Párkány-vidéki róm. kat. Tanitó­egylet e hó 16-án Párkányban tartotta meg őszi gyűlését. A gyűlést megelőző szent misén az egyl. tagok sorából jól szervezett énekkar Sziklay Vilmos nagy­ölvedi főtanitó vezetése mellett Seyler F.-dur miséjét meglepő praecizitással adta elő. Maga a gyűlés igen tartalmas volt. Az új elnök dr. Koperniczky Fe­renc nagyölvedi esperes-plébános bekö­szöntő megnyitó beszédében a tanítók szivéhez szólt. A szó elhangzik ugyan, de az általa hangoztatott szavak tartal­muk ereje és varázsánál, tárgyilagossága­és lelkesítő hatásánál fogva mélyen a tanítók szivébe vésődtek, jól megjegyez­vén egyúttal ki-ki, hogy programmja: csak az Úr Jézus evangéliumának, a ke­resztnek szellemében fejlesztett s fejlesz­tendő tanítás lehet. Napirend előtt Bitvai Tódor bátor­keszi főtanitó, mint világi elnök őszinte érzelmekkel teljes beszéddel üdvözölte az új elnököt, ki erre meghatottan vála­szolt. Ugyancsak napirenden kivül tartott emlékbeszédet Stampay János köbölkúti főtanitó Meiszermann Ignác elhunyt el­nök felett. Sírjára teendő koszorúra 30 korona gyűlt egybe a tagok között. A tavaszi közgyűlés jegyzőkönyve fel­olvastatott és hitelesíttetett. És most a gyűlés első és legfontosabb tárgyánál, mintha csatasorba állott volna az ötven íőnyi lelkes kis csapat. Nem kevesebbről, mint a maguk jobb jövője, s családjuk jó voltának kivívásáról esik szó. Elérkezettnek látják az időt a végső küzdelemre s nem kiméivé költséget és fáradtságot, határoznak s határozatukat tett fogja követni. Nemes küzdelmük oka és tárgya a kat. kántortanítók nyugdíj sérelmében rej­lik. Már a tavaszi közgyűlésen magukévá tették Stampay János köbölkúti főtanitó részletesen indokolt ama felhívását, hogy miután e minden kántortanítót s a többi tanítókat is mélyen sújtó sérelmen csak országos mozgalom segíthet, akciójuk föltétlenül országos mozgalommá fejlesz­tessék. Az evégből kijelölt szűkebb körű bizottság által készített memorandum fel­olvastatott, annak minden egyes pontja újólag megvitatás alá került s kevés vál­toztatással azt a gyűlés magáévá tette. 5 most elhatároztatott, hogy e memoran­dum tárgyában egyezőleg nyomattassék ki külön-külön megfelelő kérelemmel el­látva a hercegprímás-, az összes püspö­kök-, az összes országgyűlési kép­viselők", s a vallás közoktatás­ügyi miniszterhez intézendoleg, s aláírás és további felterjesztés végett kül­dessék meg Magyarország Összes tanitó ­egyletének. Igy tehát mintogy 2000 me­morandummal lép akcióba Magyarország tanítósága s egyszerre támadja meg a tanítók nyugdijsérelmének korhadt fáját azon biztos reménynyel, hogy helyében az igazságosság és méltányosság pál­mája fog kizöldülni. Ezután Olvedszky Pál kéméndi tanitó a számtan köréből tartott igen sikerült gyakorlati előadást, melyért az egyesü let jegyzőkönyvi dicséretben részesítette. Dús Anna párkányi tanítónő a tavaszi közgyűlésen tartott s utó­lagosan megbírált felolvasásaért az egy arany pályadíj elnyerésére érdemes­nek találtatott. »A néptanító feladata a társadalomba?i* c. pálya tételre két dolgozat érkezett be. Az egyik pályázaton kivül Íratott. S ámbár a bíráló bizottság feltétlenül ezt kívánta honorálni, a 10 koronás arany a különben másik is érdemes pálya munka írójának Pach Jolán kőhidgyarmati taní­tónőnek ítéltetett oda. Stampay pályáza­ton kívüli munkája pedig felolvastatott. Soha feszültebb figyelemmel nem hall­gattak felolvasást, mint ezt. Már rég el­harangozták a delet, de mindvégig élve­zettel hallgatták. A gyűlés ujolag elhatározta, hogy tag­sági díjul, úgy mint eddig, ezentúl is egy koronát, a segélyalapba is fejenként egy koronát fizetnek. Zlattnyánszky János muzslai plébános szt. széki ülnök ujolag 10 korona pálya­dijat tűzött ki a következő tételre : >Le­het*e s miképen lehet a reális tantárgya­kat vallásos alapon tanítani?* A pénztárnok és könyvtárnok jelentése után még a Hymnuszt énekelték lelkesen. Esztergom, október 26. Felkérjük olvasóinkat^ hogy a szerkesz­tőt illető minden ügyben és kérdésben, — szerkesztőnk betegségének tartama alatt — dr. PROKOPP GYULA (Sis­say-köz. 48$. sz.) úrhoz fordulni szíves­kedjenek. — A hercegprímás jubileuma. Vaszary Kolos hercegprímás tízéves jubileuma alkalmából a város képviselőtestülete holnap délelőtt közgyűlést tart, melyen dr. Földváry István v. főügyész ünnepi beszédet fog tartani. Utána a plébánia­templomban Te Deum lesz, melyen a város és megye celebritásai testületileg részt vesznek. — Személyi hir. Francsics Norbert, a budapest-vidéki tankerület főigazgatója szerdán délután városunkba érkezett. A gimnázium megszemlélése után, a min­laszerü oktatás és a valóban szép ered­mény fölött legnagyobb elösmerésének adott kifejezést. Értesülésünk szerint ked­den szándékszik Budapestre visszautazni. — Mattyasóvszky Vilmos lemondása. Napok óta, erősen tartja magát az a hir, hogy Mattyasóvszky Vilmos megyei tiszti ügyész állásáról való lemondását beadta. A legilletékesebb helyen nyert értesülésünk alapján jelentjük ki, hogy a hir légből kapott és teljesen valótlan, mivel nevezett ügyész, állásáról eddig le nem mondott^ de sőt ha szándéka lenne állásától megválni, úgy az, egyelőre, fő­képen pedig azelőtt, mielőtt vizsgálati ügye jogerősen befejezve nem lesz, semmi körülmények között, bekövetkezni nem fog, mivel nyugodtan néz elébe a ho­zandó határozatnak, mely egyedül lesz hivatva, ügyében törvényes bírálatot mondani. Hogy ily körülmények között mikép kapott lábra a lemondásáról szóló hir, arra magyarázatot nevezett ügyész­nek talán azon nyilatkozata adhatott, hogy vizsgálati ügyének befejezése után, tekintettel egészségi állapotára, tovább mint egy-két évig aligha fogja a várme­gyét, ezen terhes állásban tovább szol­gálni. A lemondás híre a közönség kö­rében az utódróli gondoskodásnak lett, habár természetes, de időelőtti következ­ménye. A közbeszéd három jelölt köré csoportosul, u. m. dr. Földváry István jelenlegi városi főügyész, dr. Hulényi Győző volt országgyűlési képviselő és dr. Burián János tiszteletbeli megyei tiszti ügyész. A kombinációk a fentiek után mindevesetre még igen koraiak s azt hisszük, hogy a hullámverések visz­szafognak húzódni a rendes mederbe. — Szent-Benedekrend ünnepe Miként lapunkban már megemlítettük, a pannon­halmi szent-Benedekrend 900 éves fen« állásának emlékére a főgymnázium nagy­szerű ünnepélyt rendez. Programm szerint 3. 4. 5. napján hálaadó isteni tisztelet lesz a ferenciek templomában s novem­ber 5-én Sz. Imre napján pedig fényes emlékünnep a főgymn. dísztermében. Az isteni tisztelet sorrendje a következő: Nov. 3 án, vasárnap d. e. 9 órakor sz. mise, tartja Maszlagy Ferenc praelátus; utána sz. beszéd, mondja dr. Walter Gy. prtelátus. D. u, 3 órakor litánia, tartja Pór Antal. Hétfőn d. e. 9 órakor sz. mise tartja Graeffel János praelátus ; utána sz. beszéd, mondja Pór Antal. D. u. 3 órakor litánia, tartja Fehér Gy. ud­vari káplán, plébános. Kedden d. e. 9 órakor sz. mise Te Deummal, tartja Bol­tizár József, püspök ; utána sz. beszéd, mondja dr. Csernoch János praelátus. Az ün­nepi előadás, 5-én este fél hatkor tartatik meg a díszteremben, melyre belépő-jegyek már most előre válthatók Brutsy Gyula üzletében és este a pénztárnál. Belépő dij személyenkint az I—IV sorban 3 kor. az V—VIII. sorban 2 kor., a többi sorok­ban s állóhelyen I kor. Az ünnepi elő­adás műsora ez : 1. Ünnepi dal, láncos V. VIII, szövegére Schedl A.-tól. Előadja az énekkar. 2. Prológ, Táncos V. VlII-tól szavalja Magurányi J. VI. 3. Pannonhalmi Benedekrend alapításának 900 éves fordu­lójára dramatizál költ. Hav£.di B.-tőI. Az I. kép színhelye a panonhalmi quadratura, a II iké a káptalanterem, a III-iké a monostor irószobája. 4. Az I. kép köz: ben: Ments meg engem Uram. Énekkar. 5. Az I. kép végén : Te Deum. Énekkar. 6. A II. kép előtt: Leó-himnus, Hillig­mantól. Énekkar. 7. A II. kép végén: Sz. Gellért imája, Takács Gedeontól Szav. Zacskó V. 8. A III. kép közben : Angya­loknak nagyságos asszonya. Gyermek­kar. 9. A III. kép végén : Boldogasszony anyánk. Énekkar. — Adakozás. Néhai Varga Benedek a háziezred zenekarának alapja javára 400 koronát hagyományozott végrende­letileg. Ezt az adományt a 26. gyalog­ezred tisztikara határozata alapján Hart­mann Gusztáv ezredes a v. szegény­alapnak ajándékozta és a szegények pénz­tárába be is fizette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom