Esztergom és Vidéke, 1901

1901-09-01 / 70.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (70. szám.) 1 1. szeptember 1. meggyőződés szülte állításunkat, hogy addig, míg a tűzjelzés kérdése városunkban dűlőre nem jut, tűzoltó intézményünk, minden szervezete stb. dacára hiányos, és eredménnyel nem működhetik. Legközelebbi példa erre a hétfői párkányi tűz. Midőn a harangokat félreverték, az egész város talpon volt s mindenki kereste, hol ég ? Lehet, hogy a tűzoltóság értesítve lett a távbeszélőn, de azok az önfeláldozó polgárok, kik a tűzoltást, az emberbaráti kötelességérzetből végzik, nem futhatnak előbb a tűzőrségre, megtudandó hol ég, mert megeshetik, hogy közelebb van a tűz, mint a tűzőrség. Azon állítás, hogy éjnek idején az égbolt jelzi a tüzet, a feladat sikerét nagy mérvben kockáztatja, Mert ha a tűz már oly mérveket öltött, hogy az égbolt pírja mutatja a tűzirányát, akkor már rendesen későn van. Az égboltjelzését várni, mulasztás. Lehetőleg az első láng fellobbanása kell, hogy jelezve legyen. Hogy mindez mikép volna elérhető, a felett lehetnek a vélemények eltérők, de, hogy a tűzjelzés elkerülhetlenül szükséges, e felett nem. Történhetnék a tűzjelzés pl. a plébánia templom tornyáról, mitkevésbbé nagy költséggel lehetne akép megvalósítani, hogy közvetlenül a torony redős ablakai alatt, a négy sarokból kinyúló vastartányokon nyugodnék a tornyot övező erkély, melyen az őrnek kellene járatait megtenni. Az őr ellenőrzése, ellenőrző órával történnék, kinek kötelessége volna meghatározott, lehető rövid időközökben, a tornyot körüljárni. Tűzesetén, szóval, avagy egyébbént jelezhetné az alant levő tűzőrségnek a tűzet, az égés helyét, míg a nagyközönség a tűz irányáról, a tűz irányában nappal kitűzendő lobogóval, míg éjjel vörös lámpással, esetleg még bizonyos kürt jelzésekkel nyerne megközelítő tájékozást. Szentgyörgy mező kivételével, a város többi részében az utca megnevezésével volna a tűz jelezhető, míg Szentgyörgymezőt illetőleg elégséges volna a városrész megnevezése, mint amelyhez, többé kevésbbé amúgy is csak egy útirány vezet. Átlátva a tűzjelzés felette nagy horderejét, mi, sorainkkal csupán az impulsust óhajtottuk megadni, remélvén, hogy az eszme, visszhangra fog, az illetékes tényezőknél találni. Ugy legyen ! Városi közgyűlés. Esztergom, augusstus 29. Esztergom város képviselőtestülete, f. hó 29-én rendkívüli közgyűlést tartott. A 36 pontból álló tárgysorozat legnagyobb részét letárgyalta, míg egy-két pontját, a legközelebbi közgyűléshez vezérelte. A közgyűlés lefolyásának lehető hű képét, a következőkben adjuk : Vimmer Imre polgármesternek, az elmúlt 1900 évi jelentése, mely egy nyomtatott kis füzetben jelent meg és a képviselők között már régebben úgyis szétosztatott, dr. Földváry István főügyész indítványára a napirendről levétetett. Indítványozó, a zárszámadások kapcsán javasolta a közgyűlés elé terjeszteni és oly időben, hogy az a költségvetéssel parallel tárgyaltassék. A most jelzett évi jelentésre vonatkozó főispáni leiratot, helyesléssel és éljenzéssel vette a közgyűlés tudomásul, mint amely leirat, a jelentés feletti legnagyobb megelégedését és abbeli reményét fejezi ki, hogy a jelentésben vallott elvek, zálogát képezik a jövő boldogulásának, melyen közreműködni, a főispán is igéretett tesz. Olvastatott és tudomásul vétetett a belügyminiszter leirata a Lőrinc utca szabályozására vonatkozólag, melyben az, az egyenes vonalat fogadja el. A földmivelési miniszternek, a szénkéneg raktár kezelése tárgyában intézett leirata folytán kimondotta a közgyűlés, hogy a szénkéneg tartályokért t. i. mások helyett, szavatosságot nem vállal. Hosszas vitára adott alkalmat és többek hozziszóllását provokálta a tárgysorozat 8 pontja, melynek napirendre tűzése, általános érdeklődést idézett elő úgy a képviselők, mint a hallgatóság körében. A főispán ismeretes nyéki levele és az annak kapcsán tett polgármesteri intézkedés, de főleg a tágysorozat eme pont jának azon kitétele »és egy helyi lap támadásairól* volt az, mi az általános érdeklődést előidézte, annál is inkább, mivel az utóbbi napokban, az a hir kapott szárnyra, hogy a polgármester lemondott, majd, hogy lemondani készül, Á felolvasott polgármesteri jelentés felemiitette, hogy a főispáni jelentésben foglalt vádak »egészben éppen nem érhetik* a tisztviselőket, eltekintve »egyes bujkáló esetek kivételétől.* Markáns vonásokkal ecsetelte a »Szabadság* cimű helyi lapnak személye ellen irányuló tendentiózus és következetes támadásait, mellyek habár úgymond, személyét nem érintik, de mint a város fejét azon altervatina elé állítják, hogy vagy vizsgálatot kérjen maga ellen, vagy annak enunciálását kérje, hogy a >Szabadság* támadásai, őt nem érinthetik. Dóczy Ferenc a vizsgálatot ellenzi, mivel ő, a polgármestert, bizalmával támogatni, mindenkor kész. Azt hiszi, a képviselőtestület érett annak megítélésére, hogy vájjon polgármesterünk hozzáférhetetlensége, tudása, jelleme, munkássága biztosit bennünket a tekintetben, hogy városunk, egy jobb jövőnek néz eléje. Indítványozza, hogy a képviselőtestület a főispánhoz feliratot intézzen, felhiván őt arra, hogy keresse az alkalmat annak meggyőződése végett, hogy ennek a városnak az administratiója (egy hang a legrosszabb) a javulás útján van. Kiss István a polgármesternek feltétlenül bizalmat szavaz. Úgy tudja, hogy »hogy vannak emberek, akiknek parancsolni nem lehet.* (Célozván ezen kijelentéssel, egyik másik tisztviselőre.) A polgármester »kiadja a rendeletet, de ha nem teszik.* (Mond valamit. A szedő!) Pach Antal kijelenti, hogy a polgármester egyéni működésével megvan elégedve, neki bizalmat szavaz. Dr, Fehér Gyula úgymond, addig mig a felettes hatóság előtt, nevezett lap közleményei nyomatékkal birni nem látszottak, hallgattunk, de most, midőn a főispáni leiratnak, a polgármester személyére vonatkozó, habár csak elismerést tartalmazó része, a polgármester ellen látszik lenni, kell, hogy a polgármester annak a választó közönségnek, polgármesteri ténykedése feletti ítéletét provocálja, melynek bizalmából ott üli. A polgármester személye ellen intézett támadások és becsmérlések, annak sem egyéni, sem hivatali tekintélyét nem érinthetik, mert azok alaptalanok, igazságtalanok és célzatosak. Részéről jelenleg is azon bizalommal viseltetik a polgármester iránt, melylyel őt megválasztotta. Kijelenti végül, hogy a város boldogulására irányuló törekvésében, továbbra is kész a polgármestert támogatni. Dr. Földváry István azon nézetben van, hogy a képviselőtestület, hírlapi polémiákba, nem bocsájtkozhatik. A sajtót, képviselőtestületi határozattal megfékezni, nem lehet, s ezért, bármenynyire sajnálatosnak találjuk és elitéljük is egyenként és egyénileg, hogy a pol-j gármester közhasznú derék tevékenysége igen tulan becsmérlésnek, személye sértéseknek van kitéve ő ezen a helyen egye|dül a polgármesteri jelentés hivatalos részével kivan foglalkozni. A sajtó jótékony hatása elől nem zárkózik el, mert hasonlattal élve, »a sajtó az a léghuzam, mely a hivatalos szobák dohos levegőjét megtisztítja, de viszont romból, ha az, szélroham.* A vizsgálatot elejtendőnek tartja, mert ő a polgármestert nemcsak képesnek, de hivatottnak is tartja, állása betöltésére* Ezen okból indítványozza, hogy a főispáni leiratra vonatkozólag tett polgármesteri rendelkezéseket a közgyűlés vegye helyeslőleg tudomásul s mondja ki, hogy a kért vizsgálatot el nem ren deli és felkéri a polgármestert, hogy nagy és nehéz feladataiban ellenszenvből, gyűlölködésekből eredő becsmérlések által magát megtántoritani ne engedje, mert ez a legilletékesebb fórum, a képviselőtestület, őt működésében oszlatlan bizalommal támogatja és arról ünnepélyesen is biztosítja. Általános meglepetés között emelkedett szólásra ezután a iSzabadság* cimű helyi lap szerkesztője, Bártfay Géza. Reflectálva Dóczy Ferenc szavaira, aki hozzáférhetlen jellemről beszélt, kijelenti, hogy ő ilyesmit lapjában nem írt, de sőt ha munkatársai írtak volna, annak helyet nem adott volna. Ha a toll néha túl ment a célon, ezt ne vegye zokon a polgármester, (hangok: abcug!) Ha az írottakkal személyét sértette volna, úgy azokért ^ezennel ünnepélyesen bocsánatot kér.* Vimmer Imre, a tanácskozás további fonalául felhívja a közgyűlés szives figyelmát arra, hogy jelentésében, a sajtó egy orgánumáról tesz említést, mely hosszú időn át, képességeivel, becsmérlő módon foglalkozott. Dr. Helcz Antal-t, a helyzet és múltja készteti a felszólalásra. Mint volt polgármestere e városnak tudja, hogy nehéz helyzete van a polgármesternek. Szerencsés eseménynek tartotta Vimmer Imrének polgármesterré történt megválasztását, akinek működésével, teljesen meg van elégedve. Megengedi, hogy lehetnek egyes esetekben vélemény eltérések, ez azonban a férfiasság és önállóság és nem az elégedetlenség megnyilatkozása. A sajtó sokszor érdemén felül emel némelyeket fel, míg másokkal, érdemszerinti bánásmódon alul bánik, mindamellett' hivatalos testületnek, a sajtóval vitába bocsájtkozni nem lehet. A bizalom nyilvánításhoz hozzájárul, a vizsgálat elejtésével. A hosszabban tartott eszmecsere után a közgyűlés egyhangúlag jegyzőkönyvileg bizalmat szavazott a polgármesternek és egyszersmind manifesztálta ason állláspontját, hogy a > Szabadság* cimű helyi* 4. lapban, a polgármester személyét érintő támadásokat, teljesen figyelmen kivül hagyja, mint amelyek a polgármester iránti bizalmat, meg nem ingathatják. Az elhangzott éljenzések után az újonnan épült kórház vizkérdésével foglalkozott a képviselőtestület. Vimmer Imre polgármester behatóan ismertette a vizkérdést. Előadta, hogy a hercegprímás azonfelül, hogy 25.000 frttal járult a kórházhoz, ígéretet tett aziránt, hogy a főkáptalani főpénztári helyiségbe bevezetve lévő vízvezetéket, mi már nincs messze az uj kórháztól, kész a kórházig meghosszabbitatni, mely munkálatra vonatkozó költségvetés is el lőn készítve. Midőn a kérdés megoldására került volna a sor, kitűnt, hogy a vízvezetéknek tervbe vett bevezetése, a tervezet szerint nem eszközölhető, amennyiben a vízszükséglet elegendő nem volna. SzakértŐüeg lett megállapítva, misze- ^ rint a primási vízvezetékből csak úgy volna a kórház vízzel ellátható, ha a várfokán fenn még egy másik, új medence állíttatnék fel, s a viz abból vezettetnék, egészen újból lerakandó csőveken át a kórházba, mely munkálatok költsége 50*000 koronába jönne, amihez hozzá kellene még számítani a tőke kamatát, amortizationális százalékot, és a vízhasználatért fizetendő, évi 5000 koronát. Az előadottakon szenvedett tehát hajótörést, a herceg jóindulata. Ezek folytán a bizottság figyelmét az ^ úgynevezett >cigány kút* vonta magára, melynek forrása az eddigi mérések alapján, percenkint 9—1372 uter v

i

zet ac

*i s amely forrás ezen mérések igazolása szerint, a kórházat elegendő vizzel látná el. A cigánykúti levezetés, és a belvezetés a felszereléssel együtt, 25.750 koronába jön. A fentebb ismertetett, de időközben kivihetetlennek bizonyult terv és a cigánykúti viz bevezetése közötti differentia, 10.200 korona. A közgyűlés névszerinti szavazással 82 szóval 4 ellen i elfogadta a ctgánykútra vonatkozó tervezetet, és mint a beadott 3 ajánlat Iegolcsóbbikát, Knuth Károlyét fogadta el, mely határozatára vonatkozóiag kimondotta, hogy az csak birtokon kivül fellebbezhető. Egyben egy geológus kiküldését kérte a kormánynál, a vízforrások kiapadhatlanságának tanulmányozása céljából. A vízgyűjtő medence, a Kakas féle présház táján lenne elhelyezve avégből, hogy ha netalán idővel a czigány kút alatt fekvő forrásokat is fel akarná a város használni, ez módjában álljon. T Maga a cigány kút be lesz födve, illetve elzárva, és a kőzszükséglet részére, egy szivatyus kút állitatik fel. A pénz, a homok szőlők alapból fog kölcsön vétetni, mely után a kórház 4

l

/s % kamatot fizet A reáliskolánál üresedésben lévő földrajz-történeti tanszékre, Váraljai Sándor, mig a magyar-németnyelv tanszékére, Grusz Ede Rajmund lett egyhangúlag megválasztva. * A képviselőtestület elismerését nyilvánítva Öbermayer György nyugalomba vonuló reáliskolai igazgatónak, a tanügy terén eltöltött 40 évi munkássága felett, és az igazgatói teendők vitelével, dr. Nemcsák János tanárt bizta meg. Felolvastatott a járásbíróság végzése