Esztergom és Vidéke, 1901

1901-07-21 / 58.szám

1901. jttliu* 21. . ESZTERGOM és VIDÉKE. (58. száma) * 3 Muzsla vásárkérdése. Esztergom, július 19. Muzsla község a mostani két vásárja mellé még két uj orsz. vásár engedélyezé­sét kérte, egyúttal a júniust vásár csütörtöki napról hétfőre való elhelyezése iránt folya­modott. A keresk. ügyi miniszter az ösz­szes iratokat véleményadás végett lékül* dötte a győri Kereskedelmi és Ipar kamarának. A kamara július 7-iki közgyűlésén fog­lalkozott a kérelemmel s elfogadta a ka­mara titkár javaslatát, melynek értelmé­ében a közgyűlés a következő határozat­ban adta meg véleményét: A kamara nem tesz kifogást az ellen, hogy a Muzsía községben junius hó 7 napját magába foglaló hét csütörtöki napján eddig megtartott orsz. vásár ugyané hét hétfő napjára helyeztessék át, de határozottan ellenzi, hogy ipari és kereskedelmi cikkek kirakodására jogositÓ ujabb orsz. vásárok engedélyez­tessenek a kérelmező község részére. A kamara ezen álláspontját amaz álta­lános elvi okon kivül, melyek a vásá rok szaporítását ipari és kereskedelmi szempontból általában indokolatlannak tartják, még a következő körül­mények támogatják : 1. Muzsla községnek sem számba­vehető ipara, sem je'entékeny keres­kedelme nincs, s az e tekintetben fel­merülhető igényeket a mostani két orsz. vásár bőven kielégíti. 2. Maga a község s a kérelmet pár­toló törvényhatóság sem képes a ké­re'em támogatása mellett egyéb okot felhozni, mint azt, hogy a község ked­vezőtlen anyagi viszonyai ujjabb jöve­delem forrás megnyíltát tartják kívá­natosnak. Ezt azonban a kamara an­nál kevesebbé fogadhatja el nyomós indoknak, mert ezzel szemben áll az iparosok es kereskedők sokkal figye lemreméltóbb érdeke, mely a je'enték­telen vásárok megszüntetésében látná jövő boldogulsának egyik eszközét. 3. A 30 kilométer körzetben levő vásártartó községek közül az ipari és és kereskedelmi forgalom tekintetében legjelentékenyebbek, mint Esztergom, Párkány és Bátorkeszi, a vásárok enge­délyezést károsnak s érdekeikbe ütkö­zőknek tartják. 4. A beleegyező községek közül csu­pán Köbölkút, Kéménd és Szölgyén esik bele a 30 kilométer körzetbe, míg Szálka, Szt. Péter, Kürth, Perbete és Madár e körzeten kivül esvén, bele egyező nyilatkozatuk értékét az érdek­telenség lerontja. SZÍNÉSZET. % Jupiter és Társai. Olyan vígszin házi dolog, milyen akár a Napóleon öcsém, avagy a Tartalékos férj. Egész bátran víg­játéknak, vagy bohózatnak is nevezhet­ték volna, mert operett csupán ugy lett belőle, hogy egy primadonna is szere­pel benne, akinek okvetlenül énekszámo­kat kelletett juttatni. Zenéje egyveleg, a mely a New York szépe, Gárdisták és Carmenból van összeállítva. A darab maga sem fordulatokban nem gazdag, sem va'ami Ötletességen nem épült fel, hemzsegnek benne a ma már bosszantó közhelyek és úgynevezett rossz viccek, a melyekért a mi kedves Béla bácsink szerint, már Jafetot is megbubolák társai, mondván, hiszen ez egy ősrégi történet !c Kár volt benne Pálfy Ninát is szerepel­tetni, bár viszont épen az ő szereplése volt képes e semmi eredetiséggel nem biró darabaak némi külső f nyt kölcsö­nözni és csak csupán az ő aranyos, bá­jos csicsergése kötötte le a mindinkább hűvösödő figyelmet. A szereplők közül mindenesetre ő veze­tett, aki már olyannyira képessé lett a közönséget meghódítani, hogy nála nél­kül ma már kellemes színházi est el sem képzelhető. A közönségnek ezen megnyilatkozása azonban sem nem tün­tetés, sem nem favorizálás, hanem az Igazi művészet, az ihletett, rutinirozott, igazi müvészlélek ritkán élvezhető játé­kának megjutalmazása. A többiek közül jó volt Irsay Leó, a » Jupiter et Con­sortesc főnökének alakítása, talmi mág­nása, képviselője és huszárfőhadnagyá­val egyetemben. Szalóky Dezsőnek, a kitűnő komikusnak e derabban nem ju­tott olyan szerep, amelyben elemében lehetett vo'na. Az előadás összevágó, preciz volt s abban egy helyi je'legü és a kritikusoknak szóló kupié is előfordult *„ A baba. Nagy operettnek nevezték el és mint ilyenek előtt szokásos, a kö­zönség figyelmét külön is feihivő falra gaszok szintén megjelentek az utcákon. Szerintünk azonban ezen külön felhívás nem a darab nagyszerűségének, hanem inkább az érdeklődés felköltése és a lá togatottság minél nagyobb arányúvá té­telének szólott, amely azután az ezek "után remélt telt házat meg is szerezte. Meg kell azonban említenünk, hogy nem olyan kényszerből telt házakat értünk, a milyekct az előbbení években a szána­lom és folytonos panasz folytán kiadott cirkulárék teretettek meg, hanem azt a nap­ról-napra élvezett jó előadások után fel­ébredt érzéknek és az egymás figyelmét e kitűnően szervezett társulat előadásaira önkéntelenül felhívó nemes áramlatnak kell betudni. Kezdjük már elfeledni, hogy évek során át mintegy letargikus álomba merült közönségünket mily nehéz volt ez uj helyzetbe belevinni — és hogy ez megtörténhetett: dicsősége a társulatnak. Avagy ki hallotta azt — be sok idő óta — hogy a legelőkelőbb családok oda­adták volna kertjeik ékességét, a szép virágokat, hogy azokat virágeső gyanánt a társulat ünnepelt művésznőjének, ra­gaszkodásuk és elismerésük jeléül oda juttassák. Megtörtént csütörtökön, te­hát jutalomjátékon kivül, hogy a csalá­dok által ajándékozott virágok az ifjú­ság részéről sajátkezüleg összefűzve, — a belépő művésznő felé záporként hul­lottak a színpadra. Az esőt maguk a hölgyek, helyeikről felállva, éljen és taps közepette zúdítottak kedvencük : Pálfy Nina lábaihoz. A művésznő a tüntetést azzal köszönte meg, hogy páratlanul játszott. Nem maradhat el azonban mö­götte Diák Péterné ez esti alakítása: Alésiát mintaszerűen alakította. A taps állandóéi kisérte. Nem is rövid szok­nyás szerepek kreálására és táncz­betétek előadására kellene tehetsé­get felhasználni, hanem mint a társulat nagy tehetségű komoly erejét, a legjobb szerepek alakítására, felhasználni A ked ves direktor pedig mint babagyáros be­tetőzte a jó ensembler. Az előfordult egyes hibákra az est fényének csökken­tésével lehetne csak rátérnünk, miértis inkább más alkalommal kell azok figye­lembe vételét kikérnünk. Cigánybáró. Hogy Jókai-Strausz e világhírű és örökszép operettje pénteki napra tűzetett ki és egyúttal jutalomjá­téka gyanánt adatott Bekefi Lajos tenó­ristának, világosan mutatja, hogy maga az igazgató sem tartja már e darabot olyan fényes jövedelmet hozónak, me­lyért egy kasszanapot áldozhatott volna, bár Békén ily napra reászolgált s különösen a darab, amely becséből soha veszteni nem fog; még hosszú évtizedek múlva is épen oly élvezettel fogják meghallgatni remek­szép, megkapó és magával ragadó, fön­séges zenéjét, mint kedves, minden bom baszt- és helyzetkiaKnázástól ment és csupán már a régiekben feltalálható poé­tikus cselekményét. A darabban szerep­cserék is történtek, amennyiben a gyengél­kedő igazgatótól Zsupán sertéskereskedő szerepét az utolsó pillanatban Szalóky Dezső vette át, míg helyébe mint Gróf Carneró királyi biztos, a véletlenül itt látogatóban lévő és az esztergomi kö­zönség által Mezei társulata révén oly előnyösen ismert Cathry Ferenc, a Mária­Valéria híd épiröjének kitűnő szinész-fia ugrott bele. Közönség csak csekély szám­ban volt, amely körülményt azonban a jutalmazandó csupán annak tudhatja be, hogy a pénteki napot úgy a színészet, mint a közönség is szünnapul szokta használni. Az előadás maga egyike volt az eddigi előadások legjobbjának és bi­zony jobban szerettük volna vagy a San­Toy, vagy New york szépe közönségét benne gyönyörködni látni. Sajnálhatják is, akik elmaradtak, mert igazán preciz, jól egybevágó, kitűnően rendezett elő­adás megszemlélését mulasztották el. A jutalmazandó mint Barinkay Sándor fé­nyes, szép tenorját ragyogtatta, amelyet az első előadás óta csupán torokhangok­ban hallottunk. Ünnepelték is eléggé, a mely erkölcsi siker buzdításul szolgálhat. Az igazi ünneplés tárgya azonban az édesszavú Pálfy Nina volt, aki valóságo ünnepeltetés között dominált. Olyai Saffit nem hiszem, hogy valahol a vidé ken produkálni tudnának, A teljesen ín tellígens közönség gyönyörű játéka é énekszámai által lebilincselve, elfeledke zett a jutalmazandóról és csak 1 eki jut tattá a szűnni nem akaró tapsokat. Tisz telői újból szép bokrétával lepték meg Kitűnő volt mint mindig Szalóky Dezső a ki bár a szerepet az utolsó pillanatbai vette át, mégis különbet produkált min azok, a kik részére a szerep napokká előbb kiszerepeltetett. Barna Ilona ; Opra cigányasszony szerepében az isme retlenség homályából fényesen emelke dett ki és kitűnő maszkja és játék]: őszinte elismerést juttattak részére. Igei jó hatást tett a nagyszámú cigányhad a mely a sok rajkó és purdé sereg álta kibővítve, eredetien festett. Két színész gyerek pedig még tapsokat is provokál merész fellépésével. Péchi László min Gábor deák, jó volt, a vendég pedig csal kiegészítette a kitűnő, élvezetes est sí keret. A zenekar a napról napra szoká sos bravúrral játszott. Nemo. * ** Egy különös szereposztás. Holnap vasárnap lesz Deák Péterné jutalomjáték; a »Gésakt-ban, melyben amint értesülünk az igazgató Mimóza szerepét Békefinéneh osztotta ki. Nem értjük az igazgatót hogy mért mellőzi ezúttal Pálfy Nini primadonát, ki egyedül lenne méltó part nere a jutalmazandónak s ki eddig a; összes előadások starja volt. Mért koc káztatja épen Deákné jutalomjátéka al kalmával az est sikerét ? Színházi mÜSOr. A színi idény hát ralevő műsorából kitűnik, hogy Deák Pé ter igazgató méltán érdemes a pártfogásra, mert elsőrendű társulatához mérten, elsí rangú előadásokat tart. Hiszük, hogy kö zönségünk méltányolni is fogja derék igaz­gatónk áldozatkészségét és a hátralevő idényben is tömegesen látogatni fogja a színházat már csak azért is, hogy jövőre nézve ismét megnyerhessük e derék igazgatót. A színtársulat Ut működése már csak rövíg ideig : augnsztus hó I ig tart s ezen idő alatt még a következők kerülnek színre : Vasárnap, július 21. Délután New-York szépe, ope­retté, este: Deákné jutalomjátékául a Gésák. Hé fő, július 22. Ocskay brigadéros, Szavaty Ilona felléptével. Kedd, július 23. Sulamit, héber opera. Szerda július 24. A bor, falusi történet. CsütöatŐk, július 25. Bar-Kochba, héber opera. Péntek, július 26. A Bőregér, operetté Szalóki Dezső jutalomjátéka. Szombat, július 27.- Görög rabszolga, operetté. Vasárnap, július 28. Délután : Hófehérke. Este, Szép Heléna, operetté. Hétfő, július 29 Napóleon öcsém vígjáték, Marko­vics Margit jutalomjátéka Kedd, július 30. Modell, operetté. Szerda, július 31. Anyós, vígjáték. Csütörtök, augusztus I. Kis alamuszi, operetté Deák Péter Jutalomjátéka. Esztegom, július 20. A Szent Anna-temglom megáldása. Lapunk mult számában hirül adtuk, hogy a szent Anna-templom megáldása július 26-án, azaz jövő pénteken megy végbe. A szertartásokat, tekintettel Boh lizár József, püspök nagy elfoglaltságára, Rajner Lajos praelátus-kanonok fogja végezni, ugyancsak a nagy tudományú főpap tartja az ünnepélyes szent be­szédet is. A megáldás szertartása reggel hat órakor kezdődik, mely alatt a rituálé előírása szerint a hívek nem lehetnek a templomban, csakis a megáldás végez­tével nyílnak meg a templom ajtói, mire a prédikáció s az első ünnepélyes mise következik. Az ünnepen a főistentiszteleten kivül minden órában tartatik mise, litániák pe­dig az egész nyolcad alatt d. u. 6 óra­kor tartatnak. A közönséget figyelmeztetjük, hogy mivel a templom csak 26 án áldatik meg, csütörtökön a litánia elmarad. Szent Anna napján a templom egész pompájában fog ragyogni; Storno mű­vész s segédei most végzik az utolsó ecsetvonásokat. A művész jelenleg a szó­szék ékesitésén dolgozik. A napokban helyezték el a mellékol­tárok fülkéiben a szobrokat. Jobb feli az e'ső oltár fölött Jézus szent Szivéne szobra áll díszesen faragott állványc: életnagyságban és gazdag kivitelbe A szobor helyes arányai s művészi széj sége megragadja figyelmünket. Fölöti e felhívás olvasható: >Megállj, Jézi szive velünk van !< E szobor az óvóm képző intézet ez évi és volt növendéke nek adományából szereztetett be, kik felirattar Örökítették meg a srent Szi iránt táplálták szeretetüket: >Az eszte gomi óvónő-képző intézet növeodékeine ajándéka, 1901.* Az adakozék névsora szobor alapzatának belsejében van elh lyezve. A második mellékoltár fölött szei József szobra áll, az előbbihez hasonl 1 kivitelben. Az isteni gyermeket karja hordozó szent József arca a szlvtiszt; ságnak és ártatlanságnak mintaképe, szobrot özv. Klabacska Vincéné ajánlott fel. A szobor hátterét alkotó mezőbe [ az írás e mondata olvasható: >Menjete Józsefhez!c Az evangéliumi oldalon a kereszt-oltá művészi faragású feszülete ragadja me Őgyelműnket. E feszület minden szeme szivet maga felé vonz, mert arcáról, nen csak a szenvedést és halált, hanem végtelen szeretetet olvashatjuk le. Mé tán illik ide e felhívás: »Igy szerett Isten a virágot !< A feszület J. N. é Valázsek János ajándéka. A régi Mária-oltárról a lourdesí Bol dog-asszony ritka szép szobra tekint I reánk s ezt hangoztatja : >Én vagyok szeplőtelen fogadtatás.* E szobornak é felé tekintő arca csupa szelíd és finor vonások gyönyörű harmóniája ; a szűzieí ség és alázatosság sugárzik le róla. 3 szobor Berán Antalnénak és gyermekei nek a Boldogságos Szfíz iránt érzet szeretetét hirdeti. A templom ünnepélyes megáldása al kalmára Számord Ignác lelkész disze emlékkönnyvat ad ki. melynek utols ivei most vannak sajtó alatt. P. A. — Frigyes főherceg Esztergomban Frigyes főherceg, az V. hadtest parancs noka, a melyhez a mi helyőrségunl is tartozik, pénteken tartotta meg az itten helyőrség feletti évenkint szokásos szem léjét. A főherceg reggel 5 órakor érkc zett meg Pozsonyból a párkánynánai in dóházhoz, a hol megregelizett. Reggel utan Wurm Vencel alezredes, a hadtest vezérkar főnöke, személyi kapitány segéd tisztje és a 76. gyalogezred kebeléből eléb kiküldöttt Marék kapitánynyal együt egyenesen a gyakorlótérre hajtatott, ho már akkor a helyőrség arcvonalban fe volt állítva. Megérkezvén, a dobok pereg tek, a kürtök szóltak és a királyi háj himnuszának hangjai mellett vette át Bal lentovics János és Hartmann Gusztái ezredesek jelentéseit. A jelentések átvé tele után megkezdődtek a gyakorlatol melyek előbb zártak, volta, kkésőbb kifejlŐ dött harcászativá alakultak. A gyakorta tol fél 12 órakor fúvatta le, mi kor a helyőrség tisztikarát mag: köré gyűjtvén, megelégedésének adot kifejezést ugy a legénység magatartása képzettsége, mint a gyakozlatok preci; kivitele folöt. A gyakorlótérről hazahaj­tatván, útközben megnézte a puskaporo; raktárt, a kórházat, a 26. gyalogezrec laktanyáját, mely után a központi lakta­nyába hajtatott, a hol tiisztán katonai jellegű ebéden vett részt. Ebéd alatt a katonazenekar játszott. Ebéd után ujbó megdicsérte a helyőrséget és három óra kor visszautazott Pozsonyba. — A főispán körútja. Mint emiitettük főispánunk — Muzsláról kiindulva —het Főn kezdte meg első megyebeli körútját Délután látogatást tett Özv. Lucz'embac ker Istvánnénál Kis Musslán, másnap Bá­:orkeszire ment, ahol Kobek István kép­viselő kastélyában szállt meg és nála ;bédelt. Délután 3 óra körül, a képvi­ielő-háziur kíséretében gyalog sétált le 1 városházáig és ott a községi képvi­selőtestület és felekezeti elöljáróság által :iszteletteljes hódolaLtal fogadtatott. E2 innepélyes alkolommal nemzeti lobogók lirdették mindenütt a főispán jelenlétét, ikit Meiszermann Ignác bátorkeszi rk, ;speres plébános lelkes üdvözlő be­izéddel fogadott a község nagy ta­íácstermében. Az üdvözlő beszédre a Őispán hosszasan válaszolt, kiemelvén Is fejtegetvén, az esperes szónok által negpenditett hazafiság eszméjét és ma­gyarázgatván >az Isten, haza ís király.*

Next

/
Oldalképek
Tartalom