Esztergom és Vidéke, 1901

1901-05-30 / 43.szám

2

ESZTERGOM és VIDÉKÉ. (43. szám.)

1 május 30.

legyen. Ezt megvalósítandó tervbe veszi :

a. j állandó téli tanfolyam, lehetőleg téli gazd. iskola létesítését,

b. ) gazd. szemléltető kirándulások létesítését,

c. ) hűséges cselédek jutalmazását,

d. ) népies szakelőadások tartását, melyekre nem csak az állami szakközege két, de az egyesület tagjait is felkéri.

e. ) fölirni a földm. minsisterhez, hogy a tanitóképezdékben a szövetkezeti rendszert és egyszerű számvitelt tanítását előírja, e téren az összes gazd. egyesületeket körlevélben hasonló felirat kibocsáj- tására buzditja, hogy ez által annál jobban biiztositva legyen azon eszme, melyet első sorban kellett volna emliteni és ez a

f. ) hitelszövetkezetek, fogyasztási egyesületek és gabonaraktárak szervezése, aminek elérhetésére felkérendő volna Esztergom vármegye törvényhatósága, hogy ezen vállalatok eszméjét a főszolgabírói hivatalok, a lelkészek, körjegyzők és a tanfelügyelők utján a tanítók magukévá tegyék. Ezzel kapcsolatban a gazdasági egyesület

g) végül hozzájárul ugyan a kzpti mezőgazdaság ama javaslatához, melyben a pince- és szüretelési szövetkezeteket ajánlja, azonban első sorban műkő dését oda irányozni kívánja, hogy a régvárt hegyközségek alakuljanak meg.

Mezőgazdasági téren.

»Vármegyénk területén a földm. m. kir. miniszter ur támogatásával két kis mintapurasztgazdaság volna létesítendő és pedig egy az esztergomi, egy a párkányi járásban.* Ezen, a kzpti mezőgazd. bizottság által tett javaslathoz minden tekintetben hozzá járulnak és program- mukba felveszik, de tekintve a jelenlegi viszonyokat, azt csak a kormány- támogatásával tudnák érvényesíteni. De kiterjesztik figyelmüket

a) a kisgazdák által használt eszközökre, gépekre,

b) a vetőforgók megállapítására,

c) az állattenyésztéssel járó több takai mány-termesztés szükségességének megokolására,

b) a vetőmag változtatására és mindazon ferde irány megváltoztatására, amely kis gazdáink működését sajnosán, de saját kárukra jellemzi.

— Gyerünk ! . . nyújtsa a karját, majd elkísér haza ! . .

És megindultak, de menésközben a leánynak eszébe jutott valami. Megállt.

— Nem . . . nem szabad tudnia, hogy hol lakom ; — forduljon vissza . . .

— Hát később hol találkozunk ? —

kérdi Erdődi rosszkedvűen.

— Majd itt, vagy másutt akárhol, — mondta a leány, — de most menjen vissza, kérem ! . .

Kezet fogtak és Erdődi elment, a leány pedig nézte, amíg délceg alakja egybeolvadt a távollal . . .

A csúnya.

Erdődi lakására érve, gondolkozni kezdett. A gondolatai igen vegyesek voltak, hanem az alaphang mégis mindenben örvendő, nem ; — ujjongó ! . .

— Élőlény a szigeten 1 . . egy leány a szigeten ! . . Egy társ, aki el tudja oszlatni a — néha — kétségbeejtő magányosság rettenetes csendjét, aki igaz, hogy — csúnya, de hát a szépség nem minden ; — és nem is kell beleszeretnie, — gondolta. — A fő az, hogy egy kellemes társat adott mellé az Úr Isten, akiért nem lehet eléggé hálás . . .

Azután ábrándos lelke lett úrrá a gondolkozó ész fölött, és az előbbi gondolatokat ingerlő képekkel tette semmivé.

A szeme élvezettel merengett a semmibe és ott újból látta a kis csúnyát, a mint a verőfényben fürdik.

— Milyen pompás termete van ennek a leánynak, minő gyönyörű, puha, kerek idomok ! . .

Azután észrevette, hogy lelke a tilosban jár, haragosan és erélyesen útját akarta vágni a kisértő képeknek.

(Folyt, köv.)

Az állattenyésztés terén.

Teljesen osztja a gazd. egyesület a kzpti mezőgazd. bizottságnak azt a propo- zicióját, hogy különös figyelem fordítandó a tenyészállatok szemléjére, és szerinte c tekintetben szabályrendelet volna alkotandó, valamint egyáltalán szigorúan el lenőrizendő volna az apaállatok beszerzése, mert bár az apaállatok időközi szemléje alkalmával a törvény által előirt határozatok meg is tartatnak, de az apaállatok beszerzésénél az egyes községek és azok közegei semmiféle ellenőrzésben nem részesülnek, hanem kiki ott és attól szerzi be szükségletét, ahol és akitől akarja, minek az a következménye, hogy az apaállatok hiv. szemléjénél azok nagyobb része kiselejteztetik. Ennélfogva javasolja a gazd. egyesület, hogy a törvényhatóság közbenjárása folytán felhatalmazást nyerjen :

a) az apaállatok beszerzésénél kiküldött tagok döntő szakvéleménye által, befolyni és

b) az apaállatok gondozóit jutalomban részesíteni,

c) kívánatosnak tartja továbbá a gazd. egyesület az általános állatbiztosítás intézményének törvény általi szabályozását. (Elénk éljenzés.)

d) Úgy mint a szarvasmarhánál, s sertés tenyésztés ismételt felvirágoztatása képezi teendőinek egyik főtényezőjét.

e) Nem hagyhatja szó nélkül a gazd. egyesület, hogy Esztergom város legelőit nem képes kellőleg kihasználni és igy a közjónak áldoz, mikor kimondja, hogy célba veszi ezen jövedelmezőtlen területét hasznosítására irányuló terveit a választmány utján a nemes várossal közölni és megvalósításukat ajánlja keresztül vinni.

A lótenyésztés terén.

A lótenyésztés terén elfogadásra ajánlják a kzpti mezőgazdaság propozicióját, amennyiben a törvény és a rendeletek előírása szerint államsegéllyel és a gazd. egyesülettel évenkint lódijjazások rende- zendők és a vármegye részére szükséges ménlovak kiválasztására — s községek előzetes értesítésével —két gazd. egyesületi tag küldendő ki.

A kertészet és szőlészet terén.

E tekintetben a gazd. egyesület telepe oly eredményeket mutat, amint távolból érkező megrendelések is bizonyítják, hogy a gazd. egyesület e téren való munkálkodása minden kritikát kiáll. De mindazonáltal nem volt képes e téren a kisgazdák érdekét és a közjót oly mérvben szolgálni, mint azt vármegyénk gazdaközönsége elvárhatná, mert eltekintve attól, hogy amyagi körülményei nem engedték a támogatást oly mértékben, mint az a gazd. egyesülettől talán elvárható lett volna, bénitólag hatott az az a tény is az egyesületre, hogy annak vezetősége teljesen nélkülözte az egyesületi tagok támogatását és igy magara hagyva, képtelen volt azon várakozásnak megfelelni, a melyet a tájékozatlan közönség követelt. Abban a reményben azonban, hogy vármegyénk, ezen minden tekintetben fontos egyesületét, amely a jelenlegi viszonyok között mintegy hivatalos orgánuma föld. minisztériumunknak, az újonnan szervezett választmányt erkölcsi támogatásában részesíteni fogjaj célul tűzi ki magának, hogy

a) első sorban Esztergom város és vidéke elpusztult szőlleinek regenerálására segédkezet nyújt és az eddigi alapon indulva, erkölcsi és ha lehet, anyagi támogatással a siker előmozdítását elősegíti. ,

b) És igy parlagszőlők betelepítésénél a szerint határoz és tanácsol, a mint a betelepítendő terület a hazai, vagy az amerikai vesszőkkel való ültetésre alkalmas, esetleg pedig a gyümölcsösök létesítését tartja indokoltnak.

c) De nemcsak tanácscsal és jó példával jár el e tekintetben, de később meghatározandó módok szerint új szőlők, gyümölcsösök telepítését saját hatáskörében is elvállalja és végzi.

d) Később meghatározandó feltételek alapján az egyes kisgazdák által létesített, vagy létesítendő szőlők telepítését díjazásával tünteti ki és e tekintetben annyira mennek, hogy már most intéznek felhívást a kisgazdákhoz, hogy e téren való működésüket jelentsék be és azt ki Önerejéből, tehát kölcsön-tőke igénybevétele nélkül létesítette új szőlőjét, jutalmazásra bocsájtják.

e) Végül igen óhajtandó volna, hogy a peronoszpora elleni védekezés általánosra tétessék és e tekintetben az esztergomi gazd. egyesület a földművelésügyi miniszterhez feliratot, amig a többi gazd. egyesülethez e kérdés támogatásáért átiratot intéz.

Egyéb tervek.

A mezőgazdasági ágak egyéb terén is sikeresen működhetne az egyesület, felkarolhatná pld. saját hatáskörében

a) egy jajfüzes létesítését, melyre Esztergom város területén elég alkalmas talaj kínálkozik és ezzel talán megvetné egy oly iparágnak az alapját, mely kévés befektetéssel szép eredményekre jogosít.

b) Létesíthetne saját telepén egy méhészetet és

c) felállíthatna a m. k. földmivelési minisztérium segítségével egy aszalót, de feladatául tűzhetné

d) a finomabb téli gyümölcs terjesztését akár szövetkezeti úton, akár saját rezsijében. — Végre

e) az országutjainknak gyümölcsfával különösen a szederlákkal való befásitá- sát az illető közegeknél megsürgetni és egyéb közutainknn hasonló jövedelmező ág létesítését életbeléptetni nem volna utolsó érdeme az egyesületnek.

Pótlások.

E programmot az egyesület egyhangúlag magáévá tette s némileg még bővített is rajta.

így Gciger Ferenc indítványára elhatározta, hogy nemcsak a szőlőrekons- truálókat. hanem az arra érdemes kisgazdákat is jutalmazni fogja.

Wtminer Ferenc felszólalására elhatározták, hogy a szőlőfelujitók közül azok is jutalmazhatók, akik kölcsönnel dolgoztak. Felszólaló a vaj- és tejszövetkezet eszméjét is figyelmébe ajánlja a tagoknak.

Az elnök erre megjegyzi, hogy egy vállalkozó éppen most tesz lépéseket egy tejszövetkezet alakítása iránt, mivel tényleg a megye egyes részein a lakosság hat fillérért kénytelen a tej literjét vesztegetni.

Dr. Wargha Dezső indítványára kimondották, hogy a szövetkezeti tannak s az egyszerű számvitelnek nemcsak a tanitóképezdében, hanem a papneveldében való taníttatását is fogják kérni.

B. Szabó Mihály előadta, hogy a kötelező permetezésre van vármegyei szabályrendelet. így tehát az egyesületnek csak azt kell kérni, hogy a polgármester és a két főszolgabíró annak végrehajtását szigorúan ellenőrizze.

A munkaprogramra végleges megszövegezésével s sürgős felterjesztésével — — mert mig ez meg nem történik, kormánysegélyre nem lehet számítani — az elnökséget és a titkári hivatalt bízták meg.

Riporter.

H Boross-iigy befejezése a tanitóké- pezdáben.

— A fegyelmi vizsgálat. —

Esztergom, május 28.

A hercegprímás által a megvádolt tanitóképezdei tanárok ellen elrendelt fegyelmi vizsgálat befejeztetvén, egyszerűen közöljük annak lefolyását :

Boltizár József érseki helynök elnökletével a herzegprimás az ügy megvizs- gálálasára dr. Koszival István és dr. Walter Gyula kanonokot küldte ki. E hármas bizottság szombaton délelőtti 10 órakor kezdte meg a vizsgálatot, s a két órás ebéd-szünet megszakításával, este fél nyolezkor végezte be.

A bizottság előtt már a tanári értekezletnek ezen ügyben felvett jegyzékönyve is tisztázta a tanártestületeit, de hogy minden kételyt eloszlassanak, rendszeres vizsgálatot tartottak, s kihallgattak a tantestületet. A vizsgálat révén a bizottság több irat s oly dolgok tudomására jutott, melyek kétségtelenné tették a vádló szavahihetőségében való teljes mcgbizhatlan- ságot, s látható volt, Jhogy egy sokat próbált exisztenciával van dolguk, a ki

merő bosszúból, — hogy a vizsga sikertelensége állását veszélyeztette, — rontott a tantestületre.

Délután azután megtörtént az a meglepetés, hogy a füzitői vonattal megérkezett Boross Géza és anyja, és megjelent a bizotság előtt. Boross kijelentette hogy minden vádat visz- szavon, azokat rágalmaknak (tehát magamagát rágalmazónak jelenti ki) nyilvánítja s a mit irt, azt beborozott, öntudatlan állapotban irta, és hogy Esztergomból való elutazásakor már a hajón megbánta tettét, Győrön fel is adta csütörtökön az illető lapnak visszavonó levelét mely talán későn érkezett, mert a nyilatkozat szombaton mégis megjelent.

A tanári kar Boross e kijelentésével nem akarta beérni s föntartotta a birói eljárás megindítását. Erre a bizottság, tekintettel a könnyelmű ifjú siránkozó anyjára s arra hogy az kész nyilatkozatát saját költségén azon lapokban kiadni, melyek az ügygyei vagy foglalkoztak a tanári karra terhelőén, vagy pedig hozták az igazgató nyilatkozatát, — arra kérte a tanári kart, hogy álljon el a birói eljárástól s vegye elégtételnek a felajánlott s elfogadott nyilatkozatot.

A bizottság eme közbelépésére, a tanári kar nagylelkűen eladott a birói eljárás megindításától s a bizottság az ügyben a tanári kart rehabilitáltnak nyilvánította s a vizsgálatot befejezte.

A nyilatkozatot, mint előttük történt igazoló nyilatkozatot, a bizottság tagjai is aláírták s igy az teljes hivatalos formában fog az >Egyctérlés«-ben, »Friss Uj- ságc-ban, > Alkotmány «-ban, >Szabadság«- ban s az » Esztergom «-ban megjelenni.

Esztegom, május 29.

Az iskolaszék ülése.

— Két új tanító. — A gazd. ism. iskola. — A

zsidó iskola segélyezése. — Vizsganapok. —

A városi iskolaszék szombati ülésén fontos tanügyi kérdésekkel foglalkozott.

Tudvalevő, hogy a képviselőtestület

— állami fizetéskiegészités reményében — két új tanítói állást szervezett. A kultuszminiszter a két új állást csak az esetben engedélyezi, ha a lakbér 160 koronáról 200 koronára emeltetik s a város a fizetéshez 50—50 koronánál többel járul. Az iskolaszék javasolja, hogy a XXI-ik tanító lakbére igy emeltessék, a XXII-iknél felesleges, mert az természetben fog kapni lakást. A törzsfixetés- hez azonban a város nagyobb összeggel nem járulhat, mert a minisztertől beki- vánt közigazg. bizottsági bizonyítvány s a város költségvetése eléggé fogják igazolni, hogy a város kulturcélokra úgyis erején jóval felül áldoz.

A foldmüv. miniszter a gazd. ismétlőiskola államsegélyeképen mindössze évi 200 koronát utalványozott a tanítók tiszteletdijaképen. Mivel pedig ez iskola a költségvetésben 2150 kor. kiadással szerepel, a miniszterhez újabb kérelem intézését javasolják.

A zsidó hitközség kérelmet intézett a városhoz, hogy mivel az új felekezeti iskola építése s egy új tanítói állás szervezése a zsidó hitközségi tagokra uj és nagy évi adót ró s mivel a hitközség tagjai a városi kulturintézetek fentartásához, a pótadó arányában, körülbelül évi 3500 koronával járulnak, de meg ingyen teljesítik a zsidó hitoktatást, emeltessék fel az eddigi évi 1000 korona iskolasegély 35°° koronára.

Az iskolaszék nem véleményezi a felemelést. A városi iskolák a város tulajdonai, a város, mint kegyúr tartja fenn és adminisztrálja azokat, de vallásos jel-