Esztergom és Vidéke, 1901

1901-05-12 / 38.szám

Városi közgyűlés. < — Május 9. — t A csütörtöki városi közgyűlés már esti ( hat órakor végződött, ami meglepetés * számba ment, amennyiben a külömben * is nagy tárgysorozatban a zárszámadás is szerepelt; olyan tárgy, mely elég ion- , tos és bőséges arra, hogy az egymaga- 1 ban lefoglaljon egy egész közgyűlést. ' Igaz különben, hogy a zárszámadás * tulajdonképen nem is lett tárgyalva, csak végighallgattuk a p. ü. bizottság észre- j vételeit, amelyek között van az a helyes í intézkedés, hogy a jövőben a f6 ] jövedelmi ágakról külön részletes mellék- 1 számadás is készítendő. Nem volt pedig tárgyalható a zár- , számadás, amennyiben abból csak néhány kiváltságosnak volt egy-egy példánya, j felolvasva nem lett, de ha lett is volna, i egyszerű hullásra, amikor a tömeg szám J hallása legfeljebb összezavar, érdemlege­sen foglalkozni vele lehetetlen. Azt lega- , Iább is a közgyűlési meghívóval együtt meg kellett volna küldeni minden kép- < viselőnek s ez a városnak módjában is < állott, amenuyibtn a számvevő — ter- ] mészetesen városi költségen — k'nyo mattá azt, csakhogy magánál felejtette. A képviselőtestület pedig f. hó 9-én kénytelen-kelletlen acceptálta a számadást, a nyomtatvány-massza jó lesz télen begy uj tónak. , Elkerülhetetlenül szükségesnek tartjuk hogy a jövőben a zárszámadás is oly részletességgel és minuciózus pontosság­gal tárgyaltassék le, mint a költségvetés, mert csak igy áll módjában a képviselő­testületnek ellenőrizni a városi gazdálko­dást s egy-egy számadást év adatait, tapasztalatait a legközelebbi költségvetés tárgyalásánál értékesíteni. Hogy a zárszámadás nem került a nyilvánosság elé, annak annyiban örülünk, mert eltekintve némely szorozási-össze­adási hibától, az indokolások szövege­zése nagyon fésületlen. A közgyűlés lefolyása a következő volt: Az esküdtképes egyéneket Összeíró bi­zottság tagjaivá, a polgármester elnöklete alatt, Rothnagel Ferenc és Bedő József választattak meg, még pedig ezúttal nem egy évre, hanem állandóan. Nagyobb eszmecsere folyt a Singer és Leimdörfer-féle fatelepen átvezető út szabaddá tételének kérdésénél. A bérlők ugyanis egy napon bezárták a kapukat s lehetetlenné tették ugy a kocsi-járást s a gyalogközlekedést, ami emberemlé­zet óta gyakorlatban volt s az utat min­denki városi köztulajdonnak tekintette és tekinti mais. A rendőrkapitány, a tanács felhívására, elrendelte az út szabaddá té­telét s a szabad átjárás jogát táblákkal jelezte. A főkáptalan fellebbezett az alispánhoz s ez a határozatot főleg illetéktelenség okából feloldotta, avval érvelve, hogy a telek a főkáptalan ma- j gántulajdona, a telekkönyv semmi szolgalmi jogot nem tüntet ki, ott tehát csak a tulajdonos rendelkezik. Igy került az ügy a képviselőtestület elé. A közgyűlés jóváhagyólag vette tudo­másul, hogy a főügyész az alispáni ha­tározatot megfellebbezte. Az indokolás előadja, hogy a város e jog birtoklásában tényleg benne van, még pedig nem a tulajdon főkáptalan elnézése, tűrése, vagy engedélye alap­ján, de azon a jogon, hogy a Sas gyógy­szertár mellett lefutó, eddigelé névtelen utca folytatásául szolgáló és a kat. tér­képeken 364. kat. sz. a. felvett utca, illetve köztér, mely a Malya-fürdő és a kérdéses fatelep közé esnek, nyilván a fakereskedés könnyebb kezelhetése vé­gett és a két oldalon való raktározás céljából a főkáptalan, illetve bérlője el­foglalva tartja. Mivel pedig a főkáptalan fellebbezési beadványában ezen átjáró közúti jellegét és jogi termésietét el nem ismeri, sőt a tkvi. felvételre való tekintetből határo­zottan megtagadta, a város közönségé­nek pedig nemcsak erkölcsi, de törvény­szerű kötelessége a közterhesek csonki­tatlan fentartása és megőrzése, az pe- l dig, hogy a 364. kat. sz. a. felvett köz V terület, illetve a 363. kat. sz. a. névtelen r (kazán) utca folytatásául szolgáló utte­rület, bármely okból is vitássá tétes- s sék, sőt elveszszék, a méltóságos főkáp- e talán iránt táplált mindenkori tisztelet a dacára sem engedhető meg, mert továbbá a közterületekkel szemben elévülésnek b helye nincsen, szükséges, hogy már most i< maga a kérdéses közút, illetve köz- t< ben szabaddá tétessék, az élvezett hasz- n nálat, amennyiben vitára adott okot. v megszüntettessék. Ezért kimondották, hogy a 346. kat. sz. a. felvett utterület- p hez a város teljes jogát fentartja, annak \t\ helyreállítása idejéig a szabad átjárás * jogálíoz ragaszkodik s utasítja a főügyészt t hogy az . eljárást elsősorban békés ! uton, szükség esetén pedig a törvény a utján haladék nélkül indítsa meg. a Néhai Lucenbacker Pálnak a közkor- n házra tett 5000 koronás hagyatéka befi- 11 zettetett. A város közönsége mély há- fe( Iáját köszönő levélben tudatja ifjabb s Lucenbacher Pállal s a nemes adakozó nevét az uj kórházban alkalmas módon b megörökíti. n Dr. Feichtinger Sándor pert indított a ^ város ellen, amennyiben német-utcai z épületéből nem engednek utat herés fold- n jére. Ily ut nem szerepel kataszteri bir- ^ tokíven, nem is volt, csak a szomszédos n tulajdonos szívességéből engedélyezett s átjárás; nekivágna a kórháztelepnek, te- r hát a város a pert elfogadja. r Következett a Sastelek tehermentesité- * sének kérdése. Az igazságügyi kormány! ugyanis csak az esetben fizeti ki a te- í lekrész 40,000 koronányi vételárát, haj^ a Takarékpénztár bekebelezett zálogjoga | törültetik. A Takarékpénztár kijelen-j r tette, hogy a törlési engedélyt csak az­esetben állítja ki, ha a befolyandó 40,000 j 1 korona vételár azonnal a 1400,000 ko- \' ronás kölcsön törlesztésére fordittatik. 1 < Ezzel szemben a p. ü. bizottság azt ja- j ! vasolta, hogy az összeg a 108,000 ko- j < ronás és drágább Grünwald féle függő- ] kölcsön törlesztéséül fizettessék a pénz-! 1 intézetnek, amennyiben ez után 6, mig ] a másik után csak 5-8% kamatot fizet a| város. A pénzintézet erre nem mutatko-|j zik hajlandónak. Ez eljárása a képviselő- í testületben bizonyos meglepődést keltett,; < amennyiben jól emlékeznek, hogy annak ( 1 idején a nagy kölcsön e'nyerhetéseért e , \ pénzintézet igen erős harcot folytatott aj Pesti Magyar Kereskedelmi bankkal,) 1 amelynek ajánlatai akkor kedvezőbbek^ voltak az övénél s végre is nem volt képes avval hasonló előnyös feltételeket, adni, de a képviselőtestület tekintve, • hogy régi, helyi pénzintézettel va* dolga,' mégis a takarékpénztár ajánlatát fogadta ' ' el, jóllehet ezzel a kölcsön — az ötven év 1 alatt — közel 60,000 koronával drá-: gább. A közhangulatot dr. Helcz Antal, úgy fejezte ki, hogy ez eljárás egy nagy! adóssal szemben legalább is a kellő elő-! zékenység hiánya. Brutsy János bizonyos' i benne, hogy az intézet van annyira ga- j valléros, hogv a város kérelmét tekin-! . tétbe veszi. Úgy határoztak, hogy előbb, | a tanács megkísérti a város óhajtásának j ; teljesítését, ami ha keresztülvihető nem • lesz, teljesiti a pénzintézet kívánságát j [ mégis azzal a kikötéssel, hogy a tor- j . lesztéssel ne az amortizáció ideje, hanem \ [ az évi anniátás összege szállittassék le. t A közkórházhoz vezető utcák közül a \ : Szemlő hegy utcának egyelőre egyik fe- I lén építenek egy méter széles járdát, ugyanilyet a Német utcának a közkór­házzal átellenes felén, mig a másikon csak a kórház előtt. Mindkét utca uttes­„ tét kővel burkolják. A tűzoltó szertár és víztorony épitésé­[ vei, mint legolcsóbb ajánlattevőt, Pfalcz József éoitőmestert bízták meg. Dr. Áldori Viktor annak idején, egy - magánügyéből kifolyólag, fegyelmi felje­lentést tett a rendőrkapitány ellen. Mi­vel időközben panaszát visszavonta s ^ fegyelmi vétség fenfogni nem látszott, a képviselőtestület napirendre tért az ügy fölött. s A vármegye felhívására a régóta vajúdó . bérkocsi szabályrendelet-en néhány módo­sítás tettek. A varosban 20 kétfogatú f, bérkocsi kaphat engedélyt A kocsivizsgá­t lat évi dija egy koronában állapíttatott a meg. A bérkocsi egy nap alatt nem lesz i- köte'es — oda — és vissza — hatvan kilométernél nagyobb utat megtenni. A i viteldíj a párkány-nánai állomásra 2 kor. 40 fii.-re (hidvámmal) emeltetett, odavíssza kétfogatú nappal 3 kor. 60 fii., éjjel 4 t kor. 60 fii. Temetésnél egy kocsi 2 ko- a rona, akármeddig tart a temetés. A temető szabályrendeletet úgy módo- e sitották, hogy a szenttamás-vízivárosiban i ] egy sírhely után felét fizetik, mint b amennyi a dij a kir. városiban. b A tűzrendészeit szabályrendeletben a ^ boltokban tartható petróleum maximumát IO, a puskaporét I kilogrammban állapi- a tották meg. Dr. Palkovics Jenő indítva- a nyara eltörülték a tűzesetek mozsárlö- j< véssél való jelzését. s A homokszőlőkből még értékesítettem parcellák eladását megkísérlik. ErA a . törvény értelmében — csak a június ' 13 ára kitűzött közgyűlésen, az abszolút n többség határozhatja el. k A szegények szerzeménye alap szám­adásánál Örvendve hallottuk, hogy feltűnő = | a gyarapodása. Tehát a segélyezéseknek nagyobb mérvben és körben kell történ­nie, annál is inkább, mert ez nem olyam \ természetű alap, hogy tőkegyűjtésre volna szabad törekedni. Végül Brutsy János beszélt hosszasab­ban, megütközve azon. hogy a zárszá­madás pótadóban 73,000 összesen 172833 korona hátralékot mutat ki. Szól a kö­zönséghez, amelyet az adófizetés emi­nens kötelességére figyelmeztet, de szél főleg a pénzügyi osztály vezetőségéhez, mert lehetetlennek tartja, hogy az adó stb. behajtás egyenlő, igazságos szigor­ral történnék. Egyelőre azomban meg­nyugszik a p. ü. tanácsos amaz ígére­tében, hogy a jövőben — két új szám­tisztje segélyével — jobb eredményt fog j felmutatni s az elnök külön p. ü. bizott­[ sági ülést fog összehívni, hogy az adó­| főkönyvekben átvizsgálják a hátralékosok t névsorát. I Az elnök Brutsy szavaira fel világosi ­! totta a képviselőtestületet, hogy a nagy ! hátralék közel harminc év alatt nőtt j ennyire s az évi novedék évről-évre ki­I sebb. Igy például a tavalyi rossz eszten­; dőben 15,000 koronával több folyt be,; j 1 mint a 1899 íki jó esztendőben, amikor j ( j viszont 24,000 koronával több folyt be, ! 5 1 mint 1898-ban. Állandó a javulás. y Tudósításaink kiegészítéséül megemlít­jük, hogy Dóczy Ferenc interpellált, mi az oka annak, hogy az idén a város: • ; egy dunaparti város, kavicsszükségletét j K ' nem házi uton szerzi be. A gazd. taná- J. ' csos azzal válaszolt, hogy ennek a vizi l jármű hiánya az oka. (Eddig volt? Meg- ^ j szűnt a propeller ?) Megvárjuk a ver­; j senytárgyalás eredményét s ha az drá- ; ; gább lesz, mint volt a házi beszerzés,'' : elmondjuk mondani valónkat. , j Riporter. :•; = í .' § Sikkasztó köztégi pénztáros. Szo-r [ morú eseménye van a hétnek, hivatalos '; vizsgálat derítette ki, hogy Lakatos Jó- • ' j zsef németszölgyémi pénztáros, akit min­'. denki vagyonos, józan, takarékos, értel­I mes embernek ismert s akinek pénztá­( rát csak a novemberi pénzíárvizsgálat ; | is te'jesen rendben találta, közel hétezer 1 j koronát sikkasztott, amely összegnek ' j hovafordításáról vagyonos családjának { > sincs semmi fogalma. A sikkasztás tény, t j amint a napnak talán minden percében 1 elkövetnek ilyen bűnt a földglóbuson —, • | minden ellenőrzés dacára. Fel kellene ' háborodnunk jobban, ha az is kiderült volna, hogy a vármegye vezetőségét a . vizsgálat elrendelésében, ve/etésében mu­lasztás, késedelem terheli, amint hogy " nem terheli. Az első nyomra megindult p a vizsgálat, legrövidebben megejtetett s r az elsikkasztott öszzeg a sikkasztó ingat­. tanaira való bekebelezletéssel biztositta • tott. Hetekkel ezelőtt a sikkasztásról s senkinek se lehetett tudomása, legfel­a jebb ha valakinek a sikkasztó tett val­lomást. Ilyennek pedig hallgatni — bár­> mely hangulat kedveért is — nem volt volna szabad, aminthogy egy ünnep fé­li nyességét sem zavarta volna a nyilvá­i " nyosságra hozatal, mert az új főispán fc is, a vendégek is nagyon jól tudják, 2 hogy sikkasztás ellen abszolút biztosság ^ nem létezik, még a fejedelmi kincstárban, az állampénztárban sem. Ezért ítéljük el a a helyi sajtó egyik orgánumának mai számá­ban való támadását. A főispán beígtatása alkalmával hangsúlyozta, hogy lehetünk e'nézők gyengeségek, emberi mulasztások Iránt, egy tekintetben azonban nem sza­bad kegyelmet ismerni: pénzkérdések­ben. A mi vármegyénk eddig is mindég követte ez elvet; mutatja a nagyölvedi, a szölgyémi s a dömösi vizsgálat is, amelyet éppen ma ejtettek meg az ottani jegyző e'len. Ha a várraegye vezető­sége teljesiti köteVsségét, elvégre ís nem állván módjában minden ál­lásra szeráf lelket állit ani,|nem érdemel meg — bármely egy napos szenzáció kedvéért — ily fajta meghurcoltatást. m±mmJL*mJm**Aim V I MI I—IMIS—• Esztergom, május II. Spitz úr! No hallja. Spitz ur, nem szép ám az, A mit naponta elkövet, Hogy pénzzel tartja azt a dámát, Kiről én annyit verselek. A hányszor én egy dalt megírok, Öa százasokkal áll elő — Ez uj mértéket, Isten úgyse, Nem állja ki a verselő. De hát ön abban nem hibás, hogy Véletlenül olyant szeret, Kiről, minden remény hián bár, De kitartóan verselek. Én azt a nőt hibáztatom csak, Ki mindkettőnket becsapott • Se én, se ön nem lett a gyíztes, Hanem azok a — százasok. — A főispán szókhelyén. Horváth Béla főispán hétfőn délután városunkba érkezik s kedden elnökölni fog a köz­igazgatási bizottság ülésén. Szerdán meg­tartja rendes fogadó napját. — Szent áldozás. A vízivárosi zárda­templomában folyó hó 16-án reggel 8 órakor nagy mise lesz, midőn a gyer­mekek az első szt. áldozáshoz fognak járulni. A buzgó hivek figyelmébe ajánl­juk a templomi ünnepséget. — Eltávozás. Megírtuk, örömmel is, sajnálkozással is, hogy Wéber Jácint fő­gimnáziumi tanár, a fenséges család ál­tal József Ágost főherceg kis fiának ne­velőjévé választatván, eltávozik körünk­ből. Az ifjú pip ma utazott el család­jához, amelynek körében pár napot tölt s új, nagy feladata megkezdésére f. hó 18 án megy Kistapolcsányba. Elkíséri oda Malatin Gotthard is, aki annak idején József Ágost főherceg nevelője volt. — Előadás a főgimnáziumban. Öröm­mel konstatáljuk, hogy a főgimnázium vezetősége engedett a közönség sürgető óhajtásának s a tápintézet javára meg­ismételi legutóbbi minta-előadását, amely­nek műsorát érdekes és értékes számok­kal meg is szaporította. Az uj műsor a következő: I. Kersch, Üdvözlő dal. Ének- és zenekar. 2. Deák F, levele. Előadja Giber J. VII. 3. Mayerbeer Próféta c. op. Indulója. Hegedűn j, Zsakovetz N. III. 4. Bán, Nagypénteken. Szav. Magurányi J. V. 5. Bán, A magyér nemzetért. Szav. Sinka L. IV. 6. Magyar dalok. Énekli Visnyovszky E. VII. 7. Várady IskariÓtjából Iskariót s János jelenete (V. felv.) Szav. Kartaly I. VI. 8. Talexy. Etude Mazurka. Zongorán j. Paulovics G. IV. 9. Arany, Pázmán lovag. Szav. Berényi Zs. VIII, 10. Tarkányi, Hon­áldozat. Szavalja Orbán G. II. Mendelsohn. Tavasz­dal. Ének- és zenekar, 12. Várady, Vörösmarty Apo­theosisa. Sz. Boronkai L. V. 13. Hendel, Largo, Hegedűszóló vonór és zongorakísérettel. 14. Tompa, Három a daru. Sz. Kovács Gy. VI. 15. BShm Jancsi és Juliska c operájából. Ének és zenekar. Az előadás f. hó 16-án, csütörtökön délután fél 5 órakor kezdődik a főgim­názium dísztermében. Ülőhelyek ára az öt első sorban 2 kor. a többi jegy sze­mélyenkint 1 kor. Jegyek előreválthatok Brutsy Gyula diszműüzletében. Csak elég legyen belőlük ! — EskÜVÖ. Hegedűs Sándor szőlészeti és borászati felügyelő, kedves jó bará­tunk a kir. városi templomban ma ve­zette oltárhoz özvegy Acsay Istvánné Fekete Gizella úrhölgyet, canitónői ka­runk egyik jeles tagját. Az esketést dr. Fehér Gyula plébános végezte, mint ta­Fekete Árpád és dr. Horacsek Gyula szerepeltek. Hosszú, felhőtlen boldogsá­got kívánunk. ESZTERGOM és VIDÉKE. (38. szám. 1 május 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom