Esztergom és Vidéke, 1901

1901-01-13 / 4.szám

Gazdasági egyesületünk hivatása. — Két cikk. — II. Létesítsen az egyesület a város­ban, vagy a vármegyében egy vagy több kosár-füz termelő telepet. Ezzel a háziipart is meglehetne ho­nosítani, volna keresete télen is a szegény népnek. De a veszsző eladva is szép jövedelmet hajt. Végre ha felét ellopnák is a vesz­szőnek, az sem lenne baj, utoljára mégis csak kosárrá változnék s a szegény népnek kenyeret adna. A mai fűzveszsző annyira rossz, hogy csak a végső szükségben használ­jak. A megye egyes részében áldásos volna a jófajta vetőmagvak általá­nos elterjedését elősegíteni olyfor­mán, hogy a gazd. egyesület ré­szint saját pénztára terhére, részint a földmiv. minisztérium segélyével évenként megbízható helyről be­szerzett magot olcsó áron — vagy aratás után természetben visszaadás mellett — kiosztná. Magam győíőd­tem meg a mult évben, hogy a túlsó járás két községében a zabok 2 / 3­ada nagyon silányan, 1 / s-2lÚ3l gyö­nyörűen állott s az előbbiek 2—3, utóbbiak 6—7, 9 termést adtak. Fürkészvén ennek okát, rájöttem, hogy a jó zabok mind idegen za­bok voltak, mig a többi a már pár száz éve a megyében termelt de­generált zabféíeség. A hitel terén is fejthetne ki moz­galmat a gazdasági egyesület. Szer­vezze az országos központi hitel­szövetkezettel karöltve a a községi hitelszövetkezeteket. A »Hangyával* karöltve a fogyasztási szövetkezete­ket. — Az osztr. magyar bank kas­sai fiókja ad például az Abauj-Torna megyei gazdaközönségnek 3—4 hó­napra terjedő ^ 1 / B %-os váltóhitelt, melynek az odaítélésére alakul bí­ráló bizottságban a gazd. egyesület képviselve van. — Ugyancsak célja Iz .Esztergom és lile" tárcája. Hazaftlé. s&z ideál, Fáradtau állok itt a vándorúton, Lelkem szomjú, szivem meg úgy zajong ; Nyomot hagyott a küzkódés sarumon, Arcom redőzte dalsors és a gond. Mások gyönyörben úszva átrohannak E vándorúton eszmény, — céltalan . . . Vájjon felér-e annyi küzködéssel, Hogy életemnek ideálja van ? Oh, lesz-e egykor, hosszú vándorévek Letűnvén, nékem is egy szép napom; Nyomán az életrontó küzködésnek Szivemben üdv, lelkemben nyugalom? A tiszta élvek kristály serlegéből ízlelni egykor fog-e ajakam ? . . . Vájjon felér-e annyi küzködéssel, Hogy életemnek ideálja van ? Aztán, ha majd a dér fejem bevonta, A lélek ernyedt, szivem nem zajong, Saruim tépve s büszke homlokomra Erdőket szántott balsors és a gond; Ha annyi szép ábrándból em valósul Csak egy sem és a meddő lét lefolyt : Őrülten ajkam nem fog-e kacagni, Hogy életemnek ideálja volt f Viki. Irta: Csákány Sándor. — Mondtam a tekéntetes asszonynak, hogy fogjunk a kóboros szekérbe, met eső lesz, de aszondta: >Nehéz lesz az Gyuri s későn érnek haza !* Pedég ugyan­bizony jó lett volna. Itt van ne! Már csepeg. Ma bizon ma megázunk. j — Nem baj öreg. Áztam én a kato­I naságnál eleget s mégis itt vagyok, j — A katonaságnál ?! No arról is tu­dok valamit! Hát tetszik tudni úrfi, a i tekéntetes ur borzasztóan mérges volt a i minap. Hogy az ő fia egy — tisztesség ne essék szólván —• egy sehonnai hím­pellér. Az iskolában es mindég rosz ta­nuló volt. Svindlivel lett önkéntes. Kl­kötött egy csomó pénzt s két eszten­| deig vót katona! Borzasztóan szidta az | úrfit. Hogy az ő házába többet be ne í tegye a lábát! Kiadja a jussát, éljen ; belőle, a mig el nem köti s azután neki ] mehet a velágnak. Met azt nem engedi, | hogy a többi testvérét mindenből ki­|fossza! I — Hej Öreg, igaza van az apámnak, könnyelmű voltam. De hát ha igy be­szélt, minek jött ked elejbém ! Minek visz haza ?! — Minek ?! Hát iszen nem megyünk az ő házába . . . De már csakugyan jó lesz sietni, met itt az eső. Gyi, kese! — Soh'se űzze ked! Elég korán érünk igy is haza! eressze csak lépés-! ben ! — No, no! Nem mondhatnám! Hopp! Itt leszállok, met nagy a hágó s kimélni kell az uj gazda lovát. volna a gazd. egyesületnek a kis­birtokosok hiteligényeit kielégíteni, lehetne egy pénzintézettel, pl. mint Bars-megye a kisbirtokosok orszá­gos földhitelintézetével, mint köl­csön nyújtóval megegyezni s előleg ­egyleteket szervezni, melyek nem­csak mint hitelegyletek szerepelje­nek, hanem mint takarék-egyletek is az üzletrészek mérvéhez képest a takarékosságot előmozdítanák. | A komoly célok mellé fel kell venni a szórakoztatót is, mert az egyesület működése csak igy talál szélesebb körben érdeklődésre, pél­dául a lótenyésztési jutalomdíj ki­osztásánál paraszt lóverseny ren­dezése ; kirándulás, ahol a leg­intelligensebb gazda is folyton ta­nulhat — Kisbérre, Bábolnára. — Szőlő tanulmányút Tatára, Ászárra, ki nem kerülve a pincéket sem. Egyesületi oklevelek ünnepélyes ki­osztása a trágyatelep példás keze­léseért, okszerű gyümölcs és sze­derfa tenyésztésért, stb. végre mu­! — Miféle uj gazdáét ?! — Hm ! Hát még nem tetszik tudni ? 1 Hát a felszegi jószágot kitataroztuk szé­pen. Újra meszelték, még az istállót es. Oda vittünk aratás után háiom szekér uj bútort. Két ökröt, egy fejős tehenet, két malacos disznót s ezt a két csikót ne! Ugy be van az rendezve, hogy csak gazda kell belé. Azt pedég most vi­szem ! — Mit beszél ?! — Ugy bion! A tekéntetes ur kiadta az úrfi jussát. A mint mondta, ugy cse­lekedett. Aszondja, látni se akarja, met fáj a szive, ha arra gondol, hogy ime a Feketéék Jancsija már rektor a faluban s az ő fia még semmise. Szép szál legény lett a Jánoskából. S ugyan­csak járnak kedvébe az eladó lányos fejérnépek, — Hadd járjanak. A Jancsi derék, jó fiu, Hát aztán ki vezette a házat a fel­szegen máig ? ! — Hát a tekéntetes asszony, me; aszondja, nem akarja, hogy egyszerre mindent elöl kezdjen az a gyermek. Hadd legyen már meginditva mind'en, mire belelép. De szép is ám a ház. Előtte rácsos keritás van s virágos kert lesz oda csinálva. Mondta is a Fekete János tanító ur, hogy ha neki olyan háza vóna, a Tóth Juliska mindjárt az 6 felesége lenne . . . No most felülők! Gyi, te! — Mit mond kedl Az a himpellér Jancsi beszélt igy ?! — No, no azért ne szorítsa ugy meg a karomat úrfi, mert eltöri. Ejnye, a ka-1 tonaságnál még az úrfiak cs megerősöd láttató felolvasások a gazdasági sza­kokba vágó kérdésekről, ugyanek­kor esetleges felvilágosítást s útba­igazítást kaphatna arról az, akinek erre szüksége van. Az okszerű sző­lőmetszés bemutatása mintaszerűen, stb. Sokan erre azt mondják, hogy szép dolog mindez, de ehhez sok sok pénz kell, a mi nincs ! No hát 1 ehhez igen kevés pénz, esak egy kis jóakarat s a közügy iránti lel­kesedés szükséges. Aztán ma hála Isten, a földmivelési tárca vezetőjé­ben oly egyéniséget tisztelhetünk, a ki támogat minden jót és neme­set, a ki anyagilag is segiti azokat, akiknél látja, hogy van akarat s mozgékonyság. I A ki nem ad magáról életjelt, azt ' egyszerűen elfelejtik. Igy van ma az Esztergomi Gazdasági Egyesü­lettel. Adja Isten, hogy a jövőben ne igy legyen. Agricola. nek. Netene ! Hogy tud fogni! Hát iszcn azt csak a Fekete János mondta! — Hát a Juliska ? ! — A Juliska kisasszony?! Hm 1 A Ju­liska kisasszonyból fáin fejérnép lesz, ha bekötik a fejit. — öreg, az Isten szerelmére, beszéljen róla. Mikor látta ?! Hol látta ?! — Mikor láttam?! A reggel, mikor eljöttem. Hej úrfi, vótam én is legény ember. Huszár is vótam valami negyven esztendeje. Sok szép fehér cselédet lát­tam ; vót dolgom velük, a feleségem sem vót utolsó fejérnép, hanem annyit mond­hatok, hogy szebbet nem láttam még. Pedig nagy idő a hatodik ikset tapodni! Olyan mint a liliomvirág. Karcsú, hajlé­kony, fehér az arca mint a hó, de mintha a reggeli piros nap sütne rá! — Elhiszem, elhiszem, de hol látta ? Mit csinált ? ! — Elhiszi ?! Nem elhiszi az úrfi, ha­nem tudja es. Hogy hol láttam ? ! Hát nálunk, — Nálunk ?! Ezt nem értem. — Hát persze, hogy nálunk ! Iszen — no lám ne, majdnem elfelejtem mondani, — hogy én es a felszegi házban lakom. Az úrfinak szolgálok ezután. — Hát mit csinált ott ?! — Itt van ne! Még azt sem mondja, hogy örvend annak, hógy én es ott la­kom ! Pedig még járni es én tanítottam, No, jól van, no ! Hát ott volt mikor jöt­tem el. Osztán aszondja a tekéntetes asszony: >Gyuri fiam, maga hatvanhoz közel jár s ennyi idő alatt megőrizte a szeme világát ugy e ? No hát ugy meg­őrizze a fiamat a mig jönnek hazafelé !» AZ „ESZTERGOM VIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. t \degjelei}ik Vasárpap és CSÜtÖrtÖkÖn, Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: „ J t , MUNKÁCSY KÁL: M Á N- (üova a kéziratok, előfizetését, nyíltak és hirdetések köldendó'k) •ELŐFIZETÉSI ÁRAK: : ' fffévf*- — _ — _~~ _ „_*6 kor* — fii Laptulajdonos kiadókért: S^écljeOy Í-tér, 330. SZálI}. NegyedVe ^- ^-^- ^ 3 &. - IL D R- PROKOPP GYU Lí A- HH —t nem a*** vlBflasa .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom