Esztergom és Vidéke, 1901

1901-04-14 / 30.szám

sí tette, mint Illésházy mondja : »Hogy Isten után az eUenségtől semmit sem fél vala benne c A Duna mellett épített erős körönd, e kastélyok egyike, most Mattyasovszky Lajos kertje. Ez indokolja, hogy a tövében levő Dunapartot Pálffy Miklós nevével ajáedékozzuk meg. Balassa Bálint-utca. A Víziváros egykori városházától a patikáig terjedő »Malom utca* nyerné e nevet, az ennek vidékén hősiesen küzdött és halálosan megsebesült ifjú költő : Balassa Bálint után. Az 1594-ben május havában Esztergomot ostromló kereszténysereg arra törekedett, hogy a Vizi- vagy kis várost bevegye; azért ennek falait ágyukkal erősen törette. Végre a nyugati résseu tizenöt lépésnyi rés támadt. Az ezen történendő behatolásra a kirendelt Kurucz-féle ezredhez Önként csatlakoztak a bátor magyarok közül :Pá!ffy Miklós, vele a költő Balassa Bálint, Nádasdy, Praun, a komáromi kapitány és mások. Május 19-én éjjel történt a roham, azonban nagy meglepetésükre volt a támadóknak, midőn a leomlott fal mellett agyagos árkot találtak, melyen átkelni nem lehetett ; ezentúl pedig kétezerötszáz ember sorfala őket sűrű golyózáporral fogadta. Pálffy ugy mene kült, hogy valamely emlékszobor mellett vonta meg magát. Balassa Bálintnak mindkét eombját ólomgolyó járta át. anélkül, hogy csontot sértett volna. Összesen kétszázan estek el. A többiek viszszavonulni voltak kénytelenek. Balassát a csatatérről a városba vitték, ahol ápolták. Ő keresztény türelemmel viselte szenvedéseit. Dobokay Sándkr jezsuita atyának példásan meggyónt és május 26 án befejezte hősi életét. A mellett, hogy az ostrom ép ezen utca környékéről történt, az is bizonyít, mert Pálffy, mint Esztergom kapitánya, e vidék biztosítására erőditvényeket állított, Habár e félreeső utca nem egészen méltó a hős költő nevének megörökítésére, mégis a történelmi hűség megőr zése kedveért szükséges emez elnevezése ezen utcának. Katona István-utca. Hazánk történetírói között Katona István az első helyet foglalja el. Élt 1132-től 1811-ig. Ki midőn az egyetemen tanszékét a magyar történelmet 1782-ben II. József megszüntette 50O forint nyugdíjjal Esztergomba vonult és a vízivárosi sz. János utcában nyert lakást a kút mellett levő épületben, ahol 1790-ig tartózkodott és 42 kötetes művéhez ott gyűjtötte az anyagot. Esztergomra dicsőség volna, ha nem is emléktábla jelelné a házat, melyben Katona lakott, hanem az útca, melyben lakóháza még most is áll, kapná*nevét; azért a Szent János utcának azon része, mely a Haudingerháztól a Dunáig terjed, volna Katona István utcának nevezendő, mig a többi része régi nevét megtartaná. Rudnay Sándor-tér. Rudnay és divékujfalusi Rudnay Sándor bibornok (1819—1831) Esztergom javát igen szivén viselte, mint ezt az érsekségnek és káptalannak Esztergomba történt visszahelyezése, a bazilika építése, a várhegy szabályozása, a Sötétkapu készítése stbi. tanúsítják. Ezeken kivül oly emléket is hagyott maga után, mely kiválóan kedvelt műve volt. A szerit Annának szentelt kerektemplom, melynek alapkövét maga Rudnay tette le 1828. július 2-án. Felépítése 80,000 váltóforintjába került. E templomot hálából emelte, mert kórosi plébánoskodása idejében a gyilkosok kezéből szerencsésen megmenekült. Ez indokolja nagy szeretetét és vonzalmát a templom iránt; méltó tehát, hogy a templomot környező tér nevét viselje. Kopácsi Jóssef-tér. Kopácsi József 1838-tól 1847-ig esztergomi érsek, hercegprímás, nagy elődjétől, Rudnay bibornoktól megkezdett emelését Esztergomnak tevékenyen folytatta. A főtemplom építése és egész a kupola kereiztfeltételéig befejezése az Ő költségén történt. A tanítóképzőt ő állította Esztergomban és nyitotta meg a szenttamási iskolában. A város utcáinak és tereinek szabályozásához nagy költ seggel hozzájárult, a Dunán állandó hidat készíttetett. A kis piacon idejéig mély árok volt rozoga fahiddal, ezt mellőztette. Az átjáró a kis piacról a királyi városba szük kapunak romjai között volt, melyek eltávolíttattak és az átjáró szélesbittetett, ekkor a nagy hévvizi tó betöltetett és helyébe a Fürdő vengéglő épült. Mindezekért méltó, hogy a Kispiac nyerje Kopácsi József nevét. Knausz Nándor-út. Vílághirü történetbúvárunk, ki jóformán egész életét (1831—1898.) Esztergomban töltötte, kinek becses művei: Magyar Sión, Monumenta, Szent Benedek apátság története stbbi., Esztergomban láttak napvilágot, aki Esztergom múltját oly sikerrel tárta fel, mint előtte senki más, aki ásatásaival rég eltűnt és elfeledett palotát és zárdákat mutatott be a most élő nemzedéknek, aki Esztergom kulturális fejlődését is előmozdította, sokat áldozott a szőlészet és kerteszet fejlesztésére, megérdemli, hogy neve emlékezetessé tétessék egy oly utcának e'nevezésével, melyen gyakorta járt. Ezen utca a régi kanonokházaktól, Knausz lakásától, mely a téglavető mellett a szélső ház, a Vörös Kereszt kát ház felé vezető eddig névtelen üt. Boltizár József-utca. Boltízár József felszentelt püspök, esztergomi kanonok (1874. okt. 3. óta) egyike azon je'es főpapoknak, akik nem csupán az egyház és vallás érdéi iránt buzdulnak, hanem lelkesen felkarolják Esztergom szab, kir. város érdekeit is. Magas kora melleit ő mindig örömmel vesz részt a város ügyeit vezérlő tanácskozásokban és a város javára célzó intézmények létrehozatalát áldozatkészséggel, nemeslelküleg támogatja. Ki-ki tudja és ismeri, mily áldott lélekkel viseltetik Boltizár József püspök úr közügyeink iránt; azért általános az óhaj, hogy örökítessék meg neve azon utcának megjelölésével, mely lakhága és a Hamar-féle háztél Szentgyörgymezőre vezet. Dr Lipthay János, f 1830-1901. A vármegye ünnepnapjaira való készülődés közben, hogy a csütörtöki nemzeti ünnep alkalmából kitűzött lobogókat bevonták, fekete zászló bontakozott ki Esztergomvármegye kúriáján. A vármegyének halottja, gyásza van. Mély gyásza, ha nem is aktiv tagját vesztette el, de oly férfiút, aki csak azután vonult nyugalomba, hogy egész munkabíró életét a vármegye közegészségügyének szentelte. Csütörtökön reggel tudatta Lipthay mérnök az alispánnál, hogy édes atyja: dr. Lipthay János, a vármegye nyugalmazott tiszti főorvosa f. hó n-én Budapesten elhunyt. Bár az öreg ur már évek óta nagyon gyengült, betegeskedett, a távirat s a fekete zászló szomorú meglepetést keltett az egész városban. Mert a boldogultnak, aki negyven évnél tovább élt közöttünk, haragosa soha sem volt, csak tisztelői és barátai. Az elhunyt élete nem bővelkedik változatos nagy eseményekben, mint a kitartó, becsületes munka embereié rendesen. 1830. szeptember 6 án született Bécsben, Apja kisfaludi Lipthay Mihály gróf Berchtold Lajos jószágigazgatója volt. Az osztrák fővárosban töltötte gyer mekéveit, majd tanulókorát s az ottani orvosi egyetem fakultásán nyerte el 1856. februán 5-én diplomáját. Egyelőre még azután is Bécsben maradt s kórházi gyakorlatot folytatott 1858-ig. Ekkor került a megyénkbe, még pedig Muzslára. ahol egy esztendei megszakítással (1870 ben Doroghon működött, mint bányafőorvos) huszonegy esztendeig, tehát 1879-ig működött, mint járási orvos. Ekkor választották vármegyénk főorvosává s ezt a diszes állást 1898-ig viselte. 1861-ben kelt össze a nejével s 1896-ban ünnepelte házasságának huszonötödik évfordulóját, j A helybeli >Orvos és Gyógyszerész* egyesület 1896. február 5-én nagy melegséggel ünnepelte meg az elhunyt doktorrá való avatásának negyvenedik évfordulóját. A királyi kegy sok érdemeit a Ferenc József rend lovagkeresztjénak adományozásával honorálta, Az elhunynak általánosan ismert tudományosságai! kivül főjellemvonása volt, hogy mindenkor a legelegánsabb, legjobb kollégaként viselkedett, szeretetreméltó egyéniségeiért mindenki szerette. Erre nézve jellemző, hogy amikor Muzsláról télnek idején városunkba költözött, ötven egyszerű földműves felajánlotta szánkóját hurcolkodásához. A vármegye tisztikara táviratban kon doleált s koszorút küldött ravatalára, valamint a megyebeli orvosok és gyógyszerészek is. A gyászoló család a következő gyászjelentést adta ki: Dr. Lipthay Jánosné szül. Mandl Fanny ugy a maga valamint ha Károly m. kir. államvasút! mérnök és az összes rokonok nevében is, mélyen szomorodott szívvel tudatja, hogy felejthetetlen jó férje, a legjobb atya, rokon és a legnemesebb emberbarát lubellei és kisfaludi dr. Lipthay János Esztergom vármegye nyug. tiszti főorvosa, a Ferenc József rend lovagja folyó hó 11-én reggeli 5 órakor, életének 7i-ik, nemes hivatásának 44-ik évében, hoszszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után az Úrban csen desen elhunyt. A drága halott földi maradványai folyő hó 13-án délután 3 órakor fognak a gyászházban : VII. ker., Almássytér 9. szám alatt, a róm, kat. vallás szertartása szerint beszenteltetni és a központi uj sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelkiüdveért folyó hó 15-én délelőtt n órakor az erzsébetvárosi plébániatemplomban fog az egek Urának bemutattatni. Áldás emlékére ! R. § Választási mozgalmak. Párkányban f. hó 21-én, valószínűleg magának Kossuth Ferencnek jelenlétében, megalakul a 48-as és függetlenségi pártkör, természetesen nem azért és most, hogy akcióba ne lépjen. Amint tudjuk, már ezen az ülésen kimondják, hogy mindenesetre állítanak jelöltet a doroghi kerületben, sőt itt-ott jelöltet is emlegetik Dobokay Ágost ügyvéd személyében, de emiegetői is egyelőre csak annyit tudnak róla, hogy az apja Neumann Rafael, a német birodalom budapesti konzulátusajogtanácsosa. Ugy látszik tehát, hogy az ismeretlen, leendő politikusoknak a doroghi kerület kiválóan tetszik. Ifjabb Eggenhoffer József mérnök szabadelvűpárti programmal lép fel a nemesócsaí kerületben Komárom megye ben. Esztegom, ápril 13. — Április II. Voltak lobogók, misék, s a tanintézetekben házi ünnepélyek és szüneteltek az előadások. A vármegye tisztikara a kir. városi plébánia templomban hallgatott misét. Feltűnt, hogy sem a városi hatóságok, sem a többi közhivatal együttes, vagy külön istentiszteleten részt nem vett. A főgimnáziumi ifjúságnak az ünnepi misét Bausz Teodorik tanár mondotta, a tartalmas, szép emlékbeszédet, amelyet énék és szavalás előzött meg s követett, Panghy Özséb tanár. Az érseki kisdedovónő-képző intézetben a következő kitűnően sikerült programmal tartottak hazafias ünnepséget: 1. »Fohász* Oláh Károlytól. Három hangra énekelték a II. osztály növendékei. 2. »Havasi rózsát Tompa Mihály tói, szavalta Stepán Katalin. 3. >Katona temetése Honfitól, előadta a zenekar. 4. »Rákóczy temetése* Varga Gyulától, szavalta: Halasy Mariska. 5. >Háromszínű lobogó* Káldy Gyulától,- > A szabadságharc dalai és indulóiból.* Énekelték a II, o. növendéket. 6. »Nagy Lajos* Rosty Kálmántól. Szavalta: Hofbauer Cziczelle. 7. »Népdalok« három hegedűre. Előadták a II. o. növendékei. 8. ^Pusztaszer* Vécsey Sándortól. Szavalta Héjj Erzsi. 9. > Szózat* Egressy Bénitől. Zenekisérettel előadta : az énekkar. Végül Szántord Ignác, intézeti igazgató intézett emelkedett hangú hazafias beszédet a növendékekhez, az 1848. évi törvények korszakalkotó fontosságáról és jelentőségérőt. Az általában még a legnagyobb igényeket is kielégítően sikerült programmpontok közül külön is meg kell dicsérnünk a pompásan betanított zeneszámokat, a melyek különösen tetszettek. — A főispán installációja. Mint előre jeleztük, Kakass László főszolgabíró szerdán Budapestre utazott, hogy a fogadást rendező bizottság programmját a főispánnak bemutassa. A főispán teljes egészében jóváhagyta azt s kijelentette, hsgy f. hó 26 án délután a bécsi gyorsvonattal érkezik Párkány-Nánára, néhány bizalmas embere kíséretében. A honti és Selmecbányái urak már előbb megérkeznek s ugyancsak az állomáson várják be volt főispánjukat. A vármegyei tisztikar részéről a perronon a főjegyző üdvözli a kormányképviselőt s azután megkezdődik a bevonulás. — Itt emiitjük meg, hogy a f. hó 20 án tisztelgő küldöttség tagjai — a főispán egyenes óhajtására — díszmagyart nem öltenek. — Ünnep a főgimnáziumban. A helybeli kat. főgimnázium április 20-án, szombaton d. u. fél 5 órakor a főgimnázium dísztermében igazgatója: Hollósy Rupert tiszteletére iskolaünnepélyt rendez. Az érdeklődő t. közönséget ez uton hivja meg: a rendezőség, — Keresztfeltétel. A szép uj Kálváriakápolna tornyára holnap teszik fel a keresztet, Az ünnepi aktust d. u. $ órakor dr. Fehér Gyula plébános végezi. — A villamos vasút mellett Őszinte részvéttel hilljuk, hogy kedves ismerősünket: Csutak Béla honvéd főhadnagyot, Glatz Ödön nyug. őrnagy vejét komoly baleset érte. Mint a soproni lapok irják, ezredese megkérte, hogy trenírozza hátas lovát a villamos vasút megszokásához. A ló tegnapelőtt az egyik kocsi mellett megvadult, felágaskodott s lovasával együtt hátra vágódott. A főhadnagy fején súlyos zuzódási sebeket s agyrázkódást szenvedett. A mai örvendetes hirek szerint, állapota kedvezőre fordult. — Elhalasztott szí ni szezon. Balogh Árpád színigazgató, tekintettel arra a körülményre, hogy a főispáni beiktatás ünnepnapjain a »Fürdő* nagy termét nem használhatta volna, a szini szezon megnyitását f, hó. 28-ára halasztotta. — Hivatalvizsgálat. Dombay Lajos pénzügyigazgatósági titkár városunkba érkezett, hogy a városi adópénztár működését megvizsgálja. — A Párkányi Takarékpénztár ülése. A Párkányi Takarékpénztár mult üzleti évének teljesen kielégítő mérlegét már ismerteltük. Igy csak természetes, hogy a szerdai közgyűlés az igazgatói jelentést tudomásul vette s a buzgó és lelkiismeretes vezetőségnek hálás köszönetet mondott. Meghatva hallgatták, amint Haudinger Ignác vezérigazgató keresetlen szép szavakkal elparentálta néhai Kruplanicz Kálmán intézeti elnököt és Putz Ármin elhunyt cégjegyiőt. Az elnökválasztás céljából annak idején rendkívüli közgyűlést hivnak össze, a cégjegyzői állást Haar Adolf kereskedővei töltötték be. Elhatározták, hogy a régóta betegeskedő Riedl Tivadar könyvelőt nyugdíjazzák s helyébe Istvánffy Elemért, az intézet lelkes, szakértő tisztviselőjét, aranyifjúságunk vezető tagját választották meg. Az igazgatóválasztmány megüresedett helyét Farkas Tivadar nyerte el. Az ülés fél óráig tartott. — Felfüggesztett jegyző. Országh Elek nagyölvedi jegyzőt a párkányi járási főszolgabíró, a törvényszéki ügyészség felhívására, állásától felfüggesztette s helyettesül Szurovi János farnadi másodjegyzőt nevezte ki. — A Lőrinc utca szabályozása. Tegnap volt az utolsó nap, amelyen a Lőrinc-utcai szabályozási vonal tárgyában hozott képviselőtestületi határozat ellen a fellebbezés beadható volt. Kettő is