Esztergom és Vidéke, 1900

1900-04-08 / 27.szám

István főügyész, Frey Ferencz orsz. képviselő, dr. Gönczy Béla íőorvos, Hartmann Gusztáv alezredes, dr. Helcz Antal ügyvéd, dr. Hulényi Győző orsz. képviselő, Kaán János igazgató, Kakass László h. főszolgabíró, Kobek István orsz. képviselő, Magoss Sándor kir. táblai bíró, Major János elemi isk. igazgató, dr. Mátray Ferencz m. főorvos, Nedeczky Miklós kápt. főtiszt, Niedermann József főkapitány, Niedermann Pál kir. tanácsos, Obermayer György igazgató, Oltóssy Lajos gyáros, Osváth Andor, dr. Perényi Kálmán főszolgabíró, dr. Rapcsák Imre orvos, Reusz József tkpt. igazgató, Rudolf Mihály kereskedő, Szabó Mihály m. főjegyző, h. elnök, Szabó József csendőrszázados. Thuránszky Lajos, Vimmer Imre polgármester h. elnök, Vimmer Ferencz gyáros, Walter Károly posta felügyelő. III. Elszállásoló- és fogadó-bizottság. Egyházi elnöke : (dr. Rosszival az elnökséget el nem fogadtatván, a bízottság első ülésén választja.) Világi elnöke: Vaszary László. Tagjai: Berán Károly tkpt. tisztviselő, Bleszl Ferenc tkpt. titkár, Brenner József kereskedő, ifj. Brenner József, Brenner Ferenc tkpt. tisztviselő, Brutsy Gyula kereskedő. Brutsy János gyáros, Brühl József papnöv. alkormányzó, Büttner Róbert főszámvevő, Csupor István erdőmester, Fekete Géza, Guzsvenitz Vilmos h. igazgató, Hanny Béla jószágigazgató, Heischmann Ferenc gyáros, Istvánffy Elemér, Kabina Sándor, Kelemen Béla, Kollár Károly gazd. tanácsos, Krechnyák Ferenc szíjgyártó, Major Ödön, Marosy Ferenc kereskedő, Mattyasovszky Lajos lovag, Mattyasovszky Kálmán ügyvéd, Munkácsy Kálmán szerkesztő, Nádhera Pál erdőmester, Niedermann József főkapitány, 01tóssy Ferenc gyáros, Palkovics László, Paulovits Géza kereskedő, Pfalcz József építész, Philipp Konrád könyvkereskedő, dr. Prokopp Gyula ügyvéd, ifjabb Reviczky Gábor, Reusz Ferenc, Rothnagel Ferenc városi főjegyző, Rózsa Vitái főgymnáziumi tanár, Schleiffer Lajos szállodatulajdonos, Számord Ignác jav. lelkész, Szilárd Béla, Venczell Antal apátkanonok, Vézinger Károly apátkanonok, Vörös József kereskedő, Zsiga Zsigmond gyógyszerész. Központi iroda. A főegyházmegyei iroda. Az egyes bizottságok természetesen kiegészíthetik még magukat. Az elnök újból megkérdezvén, óhajt-e még valaki a tárgyhoz szóllani, dr. Földváry István szólalt fel, aki kifejezte azt a nézetét, hogy az az első értekezlot ne nyugodjék meg mindjárt abban, hogy az első magyar király emlékünnepén a magyar királyt városunkban nem üdvözölhetjük, valamint hogy csak a püspöki kar egy része jön el közénk. Sőt fejezze ki ez értekezlet azt a forró óhajtását, ragaszkodását ahhoz, hogy ő felsége megtiszteli ünnepünket legmagasabb megjelenésével, ami ha megtörténik, bizonyára az egész püspöki kar is itt lesz. A megnyugvással az ünnep országos jellege eltűntnek látszhatnék s az érdeklődést csökkenthetné. (Zajos tetszés.) Maszlaghy Ferenc ismétli, hogy a püspöki kar — tavalyi konferenciája határozata szerint —• aug. 15-én a két ünneplő város között megoszlik. B. Szabó Mihály támaszkodva az elnök felhívására, hogy mindenki véleményét habozás nélkül nyilvánítsa, már csak azért is, hogy az esztergomi ünnep ne essék össze egy másikkal de mert ez alkalomnak sokkal megfelelőbbnek tartja, •úgy véli, hogy a kilenc század jubileuma legmegfelelőbben csak Szent István napján tartható. Több felszólalás után végre dr. Csernoch János kanonok megmagyarázza, hogy ez az óhajtás nem a miatt nem teljesülhet, mivel Szent István napja mindég a főváros ünnepe, hanem mert a püspöki konferencia a három országos ünnep (Esztergom, Székesfehérvár, Budapest) dátumát már határozottan megállapította. Ezt az értekezlet, valamint B. Szabó Mihály eddig nem tud ták, abban a véleményben lévén, hogy az ünnep dátuma is az értekezlet megbeszélése alá tartozik, amint óhajtottuk volna. Miután az elnök határozatképen kimondotta, hogy az értekezlet Földváry indítványát acceptálja s Frey Ferenc a hercegprímásnak, aki Esztergomban a szép ünnepet rendezteti s helyettesének : az értekezlet elnökének a megjelentek nevében hálás közsönetet szavazott, az értekezlet — két órai tanácskozás után — az elnök éltetésével oszlott szét. Praesens. Városi közgyűlés. — Április 5. — Reáliskola. Országos orvoskongresszus. Függő tartozások. Temető-szabályrendelet. Mikor csütörtökön délután alig hat órakor a városház lépcsőin lefelé haladtak már a városatyák, egyre-másra konstatálták, hogy történnek mégis csodák . . Mert még a legvérmesebb reménységgel birok sem gondoltak közülök arra, hogy a havi rendes közgyűlés harmincnyolc pontból álló s fontos, viharszelet sejtető tárgyakkal telitett sorozata két délutánnál előbb letárgyaltassék, sőt maga az elnök is igy vélekedhetett, mert a fekete táblán s a meghívókon két napos közgyűlést jelzett. A közgyűlést összehívó elnök azonban csalatkozott a közgyűlést vezető elnökben. Mert ennek tapintatos, korrekt, kellően szigorú vezetése, minden bonyolultabb ügynél előadott szakszerű felvilágosításai, nemkülömben az ügyek gondos előkészítése folytán a közgyűlés három óra alatt végezett, dacára, hogy elég sok, de többnyire csak tárgyhozszóló s érett felszólalás történt. Természetesen hiányzott a derüre-borura, vitatkozásokkal hosszura nyújtott interpelláció-sorozat, amely azelőtt több igényt vett igénybe magánál a tárgysorozatnál. A napirend előtt csak két elnöki bejelentés volt. Elnöki bejelentések. Az elsőben az elnök bejelentette, hogy jmivel a második (házi) pénztáros is szembajban megbetegedett, sürgős intézkedés vált szükségessé. A házi pénztárossággal Viola Kálmánt, az ellenőrségsel Hajnali Gyulát, az adópénztárossággal Hoffman Ferencet, ellenőrséggel Fray Vincét bizta meg s a pénztár — átadások már meg is történtek. Dóczy Ferenc — nem ok nélkül — kíváncsiskodván, vájjon a házi pénztáros szembaja a hivatalbeli munkától, vagy esetleg egyebütt való éjjelezésből ered, a polgármester megnyugtatta a felszólalót, hogy a szembaj látható, de a hivatalos speciális orvosi vizsgálatot is elrendelte. A második bejelentés az augusztusi jubileum ünnepségére vonatkozott, amelyről egyelőre csak annyit mondhat, hogy a hercegprimás rendezteti s a rendezőség bizottságai már megalakultak. Az ünnepség a városnak nagyobb költséget nem fog okozni, de egyetmás kiadás mégis elmaradhatlan lesz, amivel azt is dokumentáljuk, hogy szívvel lélekkel osztozunk az ünnep örömében. A reáliskola sorsa. A hercegprímást, aki a Szent-Háromságszoborra négyezer koronát adott zajosan megéljenezték, tudomásul vették, hogy a belügyminiszter ápr. i-től 1901 dec. 31-ig a bor-, hús és szeszfogyasztási pótlékok szedését engedélyezte. Az utibizottság tagjaivá — a múltkori választást az alispán nem acceptálván a választottak nagyobb száma miatt — Tiefenthal Gyulát, Nozdroviczky Miklóst és dr. Prokopp Gyulát választották. Következett a polgármester terjedelmes előterjesztése a reáliskola államosítása, illetve a polgári iskola létesítése tárgyában. Az előterjesztés előadja, hogy a megkérdezett tanügyi bizottság a polgári iskola mellőzésével a reáliskola fentartása, illetve államosítása mellett foglalt állást, annál is inkább, mert a tanfelügyelő ismert átirata nem tesz Ígéretet, hogy a polgárit «az állam rendezné be, de meg a reál a vidéket jobban vonzza, magasabb előképzést nyújt, sőt állami polgári leányiskolára alig lehet számítani, amikor a városban külön leányiskola s polgári leányiskola is van stb. Mért is kéri az elnök, fogadják el a kultuszkormányhoz tervezett feliratát a reáliskola államosítása érdekében s a polgári iskola felállításától egyelőre tekintsenek el. A közgyűlés igy is határozott azzal, hogy a memorandumot egy küldöttség nyújtja át a miniszternek. E küldöttséget a polgármester választja össze, de úgy, hogy a vármegye országgyűlési képviselői s Komlóssy Ferenc és Rosszival István orsz. képviselők is tagjai legyenek. A polgármester felirata nagyszabású, rendkivüli gonddal, körültekintéssel és elokvenciával megszerkesztett munka, amely el nem tévesztheti hatását. Hiszen a légmeggyőzőbben demonstrálja, hogy ez a 101*45% pótadót fizető város nem teljesítheti a miniszternek az államosításra vonatkozó ama feltételét, hogy a reáliskolához telket adjon s fel is építse azt. Felhozza az egyesülés, a két Dunahid, az ahhoz hozzájáró utak, általuk szükségessé vált kisajátítások, utcaszabályozások költségét, a két gimnázium épületére hozott áldozatokat, a fogyasztási adó összezsugorodott jövedelmét, a város fő jövedelmének : az erdőből eredőnek erős megcsappanását, a filokszéra-pusztitást stb. Elmondja, hogy a város kultusz-? budgetje 50,000 korona, 16,000 koronába kerül fizetése azoknak a tisztviselőknek, akik az állam helyett végeznek funkciót, 6800 korona a vármegyének fizetendő pótadó. Elvesztettük a törvényhatóságot, a törvényszéket, mindég csak áldoztunk és vesztettünk. A lejtőn meg kell állani. Miért is kérjük a reáliskolai állami kezelésbe való átvételét úgy, hogy a város megadja az eddigi 6000 korona hozzájárulást, átengedi a jelenlegi helyiségeket, tanszereket s ha az állam uj épületet emelne, hozzájárul annak értékéhez mérten. A nagy hatású eleborátum szerzőjét méltán éljenezték meg. Orvosok kongresszusa. Örvendetes tudomásul vették a polgármester abbeli jelentését, hogy a magyar orvosok országos szövetsége az idén városunkban szándékozik ülésezni. Megbízták a polgármestert, hogy tudassa a kongresszus vezetőségével, hogy a város nagy örömmel várja a vendégeket. A részletekre nézve a polgármester érintkezésbe lép a helyi fiókszövetség elnökével. Fáért ékesités. A betétszerkesztési munkálatok május 2-án való megkezdését tudomásul vették s a szükséges intézkedések megtételével a tanácsot bízták meg. A gazd. tanácsos bejelentette, hogy a városi erdő idei fatermése, amelyet ugyan hivatalosan ái nem vetettek: 2164 öl első rendű kemény, 1155 öl II-od rendű kemény, 1652 öl puha és 4882 harmadrendű fa. Az árakat igy állapították meg : a látóhegyi erdőrészben I. rendű kemény 24 II. rendű kemény 20, puha 12 korona, a feketehegyi erdőrészben I. rendű kemény 20, II. rendű 16, puha 10 korona. A szállla ára az eddigi marad, A fuvardíj a feketehegyi részből 10, ennek aljából (Fehérkő) 8, a látóhegyből 6 korona lesz. Dr. Rosszival István felszólalására az elnök kimutatta, hogy a késedelmes átvételt az időjárás s a lakbérpuhatolás munkálatai okozták, amelyek az érdekelt — sok oldalról igénybe vett — tisztviselőket elfoglalták. A függő tartozások. "J* Oly sok, komoly vihar szülőoka: a 160,000 frtos kölcsön elszámolása s a függő tartozások kapcsolatos kérdése nagyobb emóciót nem okozott. A pénzügyi bizottság kis és nagy bizottságának hosszú, lelkiismeretes vizlgálata, beható előterjesztései és felvilágosítása után másképen nem is lehetett, csupán az az óhaj maradván fel mindenkorra, hogy a hasonló pénzmanipulációknak ezzel vége szakadt legyen. A p. ü. bizottság, amennyiben az első részletről az idei költségvetésben gondoskodva van a tartozások visszatérítésére a (elveendő nagy kölcsön tárgyalása alkalmával ad javaslatot, miért is most csak azt mondották ki, hogy sajnálattal veszik tudomásul, hogy a tanács nem talált módot a laza, szabálytalan pénzkezelés ellenőrzésére, miért is utasítják, hogy dolgozzon ki oly eljárási szabályzatot, amely az egyéni felelősség integritása mellett, hasonló abúzusokat ehetetlenné tesz. Megállapították, hogy a hibákért és szabálytalanságokért első sorban a volt polgármester felelős, amenynyiben hatáskörét túllépte s a köteles ellenőrzést elmulasztotta. Mivel azonban állásáról lemondott s kimutatható anyagi kárt nem okozott a városnak: egyelőre eljárást nem inditanak ellene. Ellenben elrendelik a fegyelmi vizsgálatot Dóczy Antal számvevő, Szabó József pénztárnok és Hajnali Gyula ellenőr ellen. Az eljáró kis bizottságnak nagy munkájáért köszönetet szavaztak. Üres a kassza. April hó i-én a városházán csak a szolgák, a kezelő- és segédszemélyzet kapott fizetést; üres volt a kassza. Mivel pedig fizetni kell s a helyzet május i-én is ugyanez lesz : javasolja a p. ü. bizottság, hogy kérjenek a belügyminisztertől engedélyt, hogy november i-én való visszafizetés kötelezettségével a homokszőlők alapjából 32,000 koronát kölcsön vehessenek. Ezt az engedélyt 60 szavazattal 8 ellenében, kénytelen-kelletlen meg is adták, hangsúlyozván azonban, hogy a künn levő tartozásokat — most is szó van egy ezer forintosról a számvevőnél — annak idején és erélyesen hajtsák be. Egyéb ügyek. Az esküdtképes egyéneket összeíró bizottság elnökévé a polgármestert, tagjaivá Bedő Józsefet és Rothnagel Ferencet választották. Hosszabb vita volt a Lőrinc-utca kiépítéséből származó Chatry Szaicz-féle követelés ügyénél. A város ugyanis elkésve vette át a munkát — ezt dokumentálták az ügyiratok ís, — mire a vállalkozó nem volt hajlandó a követelt pótmunkálatokat teljesíteni. A p. ü. bizottság az 1896. év óta húzódó ügyben — a bizonytalan eredményű per elkerülése végett — azt ajánlotta, hogy Chatry óhajtása szerint 335 frt levonásával fizessék ki a hátralékos 5835 frtot, amely esetben Chatry nem követeli az időközi kamatokat. Ugyancsak kénytelen kelletlen e javaslatott is elfogadták. Brutsy János a mulasztást elkövető tisztviselők ellen fegyelmi vizsgálatott proponált, de miután felvilágosították, hogy ez esetben annak semmi pozitív eredménye se lenne (»Lesz még jobb alkalom* mondogatta maga a főügyész is) s mivel az elnök biztosította, hogy hasonló mulasztást el nem fog tűrni : visszavonta indítványát. Az Esztergomvidéki Hitelbank kérvényt intézett a közgyűléshez, hogy a városi közpénzek egy része az intézetben helyeztessék el. A többség elvben