Esztergom és Vidéke, 1900
1900-09-02 / 68.szám
Ez, mint szakember, konstatálta, hogy a telek talajvize ihatatlan, a kevés vizű cigánykuti források bevezetése nem ajánlatos, de minden tekintetben megfelelne a barát-kút forrásvize. Hosszú, áldatlan szünet következett most, amely a terv megvalósilását két évvel mindenesetre hátráltatta s igazán csodáljuk, hogy a sok huzavona, mulasztás, nemtörődés amely a közbeeső régimet jellegezte, a mozgalom vezetőinek reménykedését, munkakedvét végkép meg nem ölte. Az ügyre az első csapás dr. Helcz Antalnak polgármesteri állásáról való leköszönése volt. Mig a város élén állott, kiváló előszeretettel, buzgalommal mozdította elő az épités ügyét s bár mind a mai napig az ügy erős apostola maradt, nem lévén meg régi hatásköre, tehetségét és ügyszeretetét az időben nem félthette ki kellőképen. Majd az eszme kezdeményezője s mindaddig kivitelének leglelkesebb munkása: dr. Mátray Ferencz mondott le kórházigazgatói állásáról, ami a második erős veszteség volt az ügyre. Igazán véletlen szerencse volt s hogy mégis létesül a kórház, csakis annak a körülménynek köszönhető, hogy 1896-ban dr. Gönczy Béla neveztetett ki kórházigazgató-főorvossá. Úgyszóllván az első naptói fogva, hogy állását elfoglalta s a régi kórház mizerábilis viszonyaival megismerkedett, azonkivül hogy ezeken a lehetőség legteljesebb mértékéig segitett, minden igyekezettel és utánjárással ápolta, felszinen tartotta, a kórházépítés eszméjét. Irt, beszélt, járt hatóságoknál, kormánynál x-szer s nem csüggesztette el a városházán tapasztalt érzéketlenség, kapkodás, amelyet rosszakaratnak is vehetett. Elmondhatja ma, hogy ez irányban való működésében, > nulla fűit dies sine linea.< A városházán pihenvén az ügy, a vármegyei törvényhatóság, a közigazgatási bizottság mindent elkövetett annak felélesztésére s megszámlálhatlan sürgetés után, Maiina Lajos volt polgármester végre az ügy állásáról 1897. május 28-án adott egy kimeri tő jelentést, amelyben természetesen csak az előtte történt mozzanatokat regisztrálhatta. Ugyanez év május hó 22-én tartott a nagybizottság ülést, amelyen szóba került, hogy az új közkórház a Vörös Kereszt kórház mellett épülve, azzal hozassék kapcsolatba s ez irányban kérdést is intéztek a hercegprímáshoz, akitől csakhamar megjött a válasz, hogy a kórházalapitvány természeténél fogva, az eszme megvalósításáról szó sem lehet. 1897. június 20-án zalabai földműves műkedvelők játszották el városunkban a »Falu rosszát-t s az előadás tiszta jövedelmét : 37 koronát a közkórház alapja jav ara ajánlották fel. Ez évi július 5-ikén nyújtotta be dr. Gönczy Béla igazgató részletesen minuciózus gonddal kidolgozott tervét az uj kórháznak, melyben javasolta, hogy az Esztergomi Takarékpénztár az iránt kerestessék meg, járulna ahhoz, hogy az általa ötvenéves jubileuma emlékére még 1895 tavaszán felajánlott 30,000 koronányi összegen ne kelljen külön gyermekpavillont emelni, hanem az a tervezet a főépületbe legyen beépithátö. Az esztergomi takarékpénztár a vele folytatott tárgyalások után bár nem járulhatott hozzá ezen javaslathoz, miután kívánta, hogy adománya egy különálló intézményben nyerjen kifejezést, beleegyezését adta ahhoz, hogy a sebészeti osztálynak emeltessék külön épület a jelzett összegből, úgy azonban, hogy abban 8—10 gyermek külön szobában nyerhessen elhelyezést. Egyúttal jelezte, hogy adományát a szükséghez képest emelni is hajlandó. Ezen megváltozott körülmények folytán az első tervet teljesen meg kellett változtatni, s ujabb terv került tájgyalásra, amelyet az épitő bizottság hoszszasan, nagy lelkiismeretességgel, minden ellenvéleményt ponderálva tárgyalt s amely teljes egészében 1898 május 21-én lett elfogadva. 1897 október 30-án tudatta a főkáptalan, hogy az uj kórház építésére 4000 koronát adományoz. Ez időben terjesztette elő dr. Gönczy azon javaslatát hogy a vizkérdés akként oldassék meg, hogy ne forrásvíz vezettessék be, hanem a várhegyi vízvezeték felhasználtatása iránt tegyenek lépéseket. A főkáptaIannak s a hercegprímásnak nem volt kifogása a terv ellen, ha a város a víztartó mederét kellőképen kibövittetí s a csőlerakás stb. költségeit viseli. Ekkor a bizottság már újra intenzivebb munkásságot fejthetett ki s a közönség bizalma is visszatért a mozgalom eredményessége iránt, annál is inkább, mert a bizottság felkérésére a vármegyei törvényhatóság szeptember 29-én tartott őszi rendes közgyűlésében a vármegye által kezelt kórházalapokat — minden kikötés nélkül — a kórházépítés céljaira adományozta. A városi képviselőtestület 1899 március 3-án tartott közgyűlésében ifj. Bobula János műépítészt, aki az országban már több nagyszabású kórházat épített, bízta meg a részletes tervek s költségvetés elkészítésével, egyszersmind a nagy bizottságot teljhatalommal ruházta fel. E nagy bizottság tagjai a polgármester elnöklete alatt: dr. Berényi Gyula, Bleszl Ferenc, Brutsy János, dr. Csernoch János, Dóczy Antal, Dóczy Ferenc, hggenhoffer József, dr. Fehér Gyula, dr. Feichtinger Sándor, dr. Földváry István, Frey Ferenc, dr. Helcz Antal, dr. Horn Károly, Kaán János, Kerschbaumayer Károly, Kollár Károly, Marosi József, Mattyasovszky Lajos, dr. Mátray Ferenc, Niedermann József, Oltóssy Ferenc, dr. Rapcsák Imre, Reusz József, dr. Rosszival István, Rudolf Mihály, dr. Walter Gyula, Zsiga Zsigmond; hivatalból tagjai: dr. Gönczy Béla kórházigazgató, Tiefenthal Gyula városi mérnök, dr. Áldori Mór tanácsorvos, dr. Vándor Ödön kórházi alorvos és Bedő József, a bizottság jegyzője, A bizottság március 11-én plenáris ülést tartott, amelyen az ügyek könyebb intézhetése céljából kisebb bizottságot küldött ki, amely dr. Walter Gyula prépostkanonok elnöklete alatt Bleszl Ferenc, dr. Gönczy Béla, dr. Helcz Antal, Kollár Károly, Tiefenthal Gyula, Vimmer Imre és Zsiga Zsigmond tagokból áll. Ezek vezetik az épités alatt is az ügyeket. April hó 11-én tudatta a főkáptalan, hogy a már felajánlott 4000 koronán kivül a 3400 koronás Császka- és a Miskolczy Albert-féle 6600 koronás alapot az építkezés céljaira átengedi. Ez időben kezdették meg a Szent Erzsébet Jótékony Nőegylet áldozatkész hölgyei az ujabb gyűjtést, amely senkitől sem várt szép eredménynyel járt, amenyiben a május 12-én lezárt kimutatás 17,348 kor. pó fii. adományt tüntetett ki. A bizottság időközben a vízvezeték bevezettetése érdekében újra a hercegprímáshoz fordult s a hercegprímás april hó 17-én adott válaszában a kérelem teljesítését — minden kikötés nélkül — megígérte s ezzel a vizkérdés is véglegesen megoldatott. A bizottság május 8-iki ülésén határozta el, hogy az uj kórházat annak legnagyobb jótevőjéről, Vaszary Kolos hercegprímásról nevezi el. Május 22-én tudatta a hercegprímás a várossal, hogy nemcsak eredeti 50,000 koronás adományát tartja fenn, de mivel az építéshez még hiányzó összeg kölcsön utján lesz fedezendő, e kölcsön kamatainak fedezésére évenkint 2000 koronát ad. A városi képviselőtestület mult évi július 6-iki közgyűlésen elfogadta a Bo bula-féle tervet és költségvetést, amelyek erre — jóváhagyás végett — felterjesztettek a minisztériumhoz. Egyáltalán teljesen medrébe volt már terelve az ügy, azóta, hogy a helyettes polgármester, Kollár Károly működött, majd, hogy a polgármesteri széket nagy energiájával és buzgalmával Vimmer Imre foglalta el. A belügyminisztériumhoz felterjesztett tervek az orsz. közegészségügyi tanács és kereskedelmi minisztérium műszak osztályának véleményezése után 1899 december elején kerültek volna vissza a városhoz. E hó 8 án Vimmer Imre polgármester vezetése alatt ifj. Bobula Jánosból, Frey Ferencből, dr. Gönczy Bélából és dr. Helcz Antalból álló küldöttség tisztelgett a belügyminisztériumban, előadva azon kérelmét, hogy az elrendelt változtatások miatt a tervek ne küldessenek le a városhoz, de nyújtson módot arra, hogy azok rövid uton intéztessenek el. A belügyminisztérium dr. Reusz Gedeon min. osztálytanácsost küldte ki a helyszínére, ki egy vegyes bizottságot alkotva a hatóságok és érdekelt adományozók tagjaiból, 1894 dec. 17-ikén a belügyminisztérium által tett észrevételeket letárgyalta. Ennek alapján a minisztérium a tervezetet jóváhagyta, s építési engedélye 1900 márciusában érkezett le, A közben megállapítható volt, hogy az építéshez még körülbelül 80,000 korona kölcsönre lesz szükség melyre miután egyéb fedezet található nem volt, nem maradt egyéb hátra, mint a a napi ápolási dijak terhére hiányzó összegéét kölcsön venni, a mit a minisztérium az épités jóváhagyásával egyidejűleg megengedett. Több fővárosi és helybeli pénzintézetet szólítottak fel ajánlattételre, elfogadható ajánlatot azonban csak az Esztergomi Takarékpénztár adott s igy a kölcsön ez intézetnél lesz finanszírozva. Az építésre árlejtést hirdettek s az építéssel f. évi július 5-én — öt ajánlattevő közül — mint aránylag legolcsóbbat — Pfalcz József építőmestert bízták meg, aki az építést már június havában megkezdette. Az épités Összes költségei 266,215 koronát 56 fillért tesznek ki. Ez az uj kórház létesítésének rövid története. A kórház berendezése. A kórház telke a lankásan emelkedő Aranyhegy lejtőjén terül el, melyen 76 beteg szamára berendezett 5 nagyobb és hárnm kisebb épület foglal helyet. Legelöl egyoldalt az apácalak a kápolnával, másoldalt az orvosi-lak van elhelyezve. Ezek közt hátrább a sebészeti pavillon frontja tűnik elő. A sebészett pavilIonban a kényelmes műtőszobán kivül, több kisebb-nagyobb kórszoba 16 felnőtt és 10 gyermek számara lesz berendezve, itt lesz továbbá a íelvételi helyiség és laboratórium is. Mögötte az egy emelet magas belgyógyászati pavillon emelkedik. Ennek földszintjén a bujakórosak lesznek elhelyezve, és pedig úgy 1 , hogy az épület egyik felében a nőbetegek, a másik felében a lérfiai egymástól, — s a belbetegektől teljesen elkülönítve. Ezen épületben 48 beteg nyerhet elhelyezést. Még hátrább lesz a konyha épülete elhelyezve, kényelmes konyha, — tálaló, — mosogató helyiségekkel, a személyzet ebédlőjével, éléskamrával; háts| szében pedig a mosókonyhával, egyilc oldalán fehérnemü-ruhatárn másik oldalán a dezinfektorral. A 3 kisebb pavillon közül melye] telek hátsó részében vannak elhel} az egyik a fertőző betegségben sz| dők osztálya, hol négy egymástól sen elkülönített szoba foglal helyet, két cellás kis pavillonban dühöngő] mebetegek nyerhetnek ideiglenes lyezést ; s végre a telek hátsó balsarj kában a hullakamrából és boncoló h< lyiségbŐI álló hullaház van tervezve. 1 A konyha épület mögött egy nagy terület van szabadon hagyva, melyen esetleg még egy épület emelhető. A kórházat vizzel a várhegyen lévő primási vízvezeték fogja ellátni. A csatornák, miután* a klozetek turfára leszne berendezve, csak a szennyvíz és esővizei levezetésére szolgálnak mielőtt azon! ban ezek a csatornába kerülnének," egy szűrőtelepen fognak megtisztíttatni, 1 s csak azután bocsáttatnak a csatornába. Az ápolás a Paulai Szt. Vincéről nevezett apácákra lesz bízva; az uj kórházban 6 apáca és 4 világi ápoló lesz alkalmazva. Az igazgató főorvoson kivül ezidŐj szerint csak egy alorvos működik, ket ez állásuk teljesen igénybe vesz. A felvételi és kezelési teendőkei kórházgondnok fogja végezni. Helyszínrajz.' Az uj kórház helyszínrajza vázlatosát a kővetkező: I. Apáczalak, kápolna. II. Orvosi lak. III. Sebészeti pavillon. TV. Belgyógyászat p. V. Konyha. VI. Ragályosok p. VII. örültek pavilonja. VIII. Hullaház. O Beépíthető terület. Az adakozók. A közhasznú intézmény létesítését, nagyobb adományokkal a következők tették lehetővé: 50,000 korona: a hercegprímás s ezenkívül a kölcsön kamatjának törlesztésére évenkint 2000 korona. 40,000 korona: az Esztergomi Takarékpénztár.
