Esztergom és Vidéke, 1900

1900-11-08 / 87.szám

sokkal. Méltóbb, hatásosabb, festőibb felavatása nem lehetett a hatalmas kultúrpalotának a hétfő esti ünnepélynél. Apoteózisa volt a hazaíiasságában leg régibb s vezető, vallásosságában ép oly tiszteletreméltóan konzervatív, mint az életnek való nevelésben mindenha mester tanitószerzetnek, amely, ahogy azt a szemünk előtt lefolyt nagyszabású színjáték demonstrálta, az idei jubiláris évből nagy részt követelhet magának. A színek és zene harmóniája, a pár órára csodálatosan férfiassá erősödő gyermekhangok, a dalosok lágy sopránjával, ének, szavalás, élő kép, Rákóczy mélabús imája, libegő angyalszárnyak, a nagy királyok és főpapok, az egyszerű apostolok és szerzetesek, kegyeletünk fenkölt alakjai a csoportok festői változatossága, a gyors egymásutánban: mindez oly szivárványos képpé alakult, hogy aki számot akar róla adni, egyszerű tollal nem, csak palettával, muzsikával és poétalélekkel dolgozhatik. Nincs meg az a prizmánk, amely széttörni tudná a szinsugarakat. Mint gyermekkorunkban egy-egy szines, tarka szép tündérmesse után, valami kellemes kábultságot érzünk ma is, ha visszagondolunk reá. Újabb dokumentuma volt ez este, hogy a mi büszkeségünk, ez a főgimnázium a mily neves a tudományos kiképzésben, ép úgy számol ez élettel, nem volt a szereplők között, aki nyilványosság előtt bátortalan lesz, aki egyáltalán kirítt volna a hatalmas ensembleből. A szerző (s pedig a szerző mindig telhetetlen) értékes, költői becsű munkája sikerültebb megelevenitéséről nem álmodhatott, Balog István szerzőnek látnia kellett volna a kereszt diadala hétfői diadalát s vele a magáét is. Krónikásunk, az ő szürke tónusaival, ezekben igyekszik megfelelni tisztének: Zászlószentelés. Hétfőn, f. hó 5-én, Sz. Imre herceg napján ünnepelte meg főgimnáziumunk a kereszténység XIX. százados, a magyar kereszténység és királyság IX. százados emlékünnepét. Méltó volt ez ünnep ama nagyszerű eseményekhez, a melyeknek emlékét a tanuló ifjúság és közönség lelkében föl akarta eleveníteni és újfent eltörülhetetlen betűkkel bevésni. Meghatották lelkünket az ünnepség egyes mozzanatai, a melyek föltárták a mai nemzedék elött a mult lelkesítő képeit. Föllebbent a fátyol, vísszaszálltunk abba a korba, a midőn első királyunk, Sz. István, egyetlen gyermekét fájó szívvel, de meg nem törve az égnek visszaadta. Láttuk, hogy a századok folyamán e sokat szenvedett nemzet nagyjai miként hódolnak a keresztnek. Fenséges volt e látvány, méltó arra, hogy minden magyar szivében kitörülhetetlen betűkkel bevésődjék. Az ünnep, a mely a főgimnáziumi ifjúság gyönyörű szép, uj zászlójának megszentelésével volt egybekötve, reggel 9 órakor kezdődött, s

/

4 9 kor az ifjúság a régi zászló alatt, melyet a nyolcadik osztály magyar díszbe öltözött tanulói vettek körül, megjelent a sz, Ferenc-rendiek templomában, a hova pontban 9 órakor megérkezett Boltizár József fölszentelt püspök is s a növendékpapok sorfala között, az >Ecce sacerdos* hangjai mellett az oltárhoz vonult. Te Deummal kezdődött az isteni tisztelet, a melyen Meszlényi Lambert, Varsányi Román és a növendékpapok asszisztáltak, s az énekkar Schedl Arnulf tanár vezetése alatt régi magyar egyházi énekeket zengett nagy lelkesedéssel. A misén városunk színe-java jelen volt. A szentélyben a zászlóanya, Matyiyasovszky Lajosné, a bájos koszorusleányok: Mattyasovszky Marianna, Olga és Margit, Hamar Ilonka, Magos Mariska, Magurányi Olga és szüleik, továbbá a 14 magyarba öltözött ifjú foglaltak helyet. Jelen voltak még: Rupprecht Henrik, Hartmann Gusztáv, Pauer Ferenc ezredesek, Buchs főhadnagy a katonaság részéről, Vimmer Imre polgármester, Frey Ferenc országgy. képviselő, Brühl szemináriumi alkormányzó, Hoffmann Ferenc p. ü. tanácsos, Vaszary László, Reviczky Gábor, Reviczky Géza, Környei Imre, Horváth Lajos, Szecskay Kornél, Grósz Ferenc, Salkovszky Ferenc Hont vm. tiszti ügyész és mások. Mise után Bausz Teodorik tanár lépett a szószékre és Szt. Imrét állította lelki szemeink kiváló szónoki erővel, költői szépséggel, a jeles rétor eleganciájával. A szent mise végeztével Boltizár püspök megszentelte az uj zászlót, amely nehéz fehér selyemből készült. Az egyik oldalán Szűz Mária képe e felírással: Szeplőtelenül fogantatott szűz Mária, esedezzél érettünk; a másikon szt. Imre herceg térdelő alakja : felírása »Szt. Imre herceg könyörögj érettünk. K szalagon : >Az esztergomi kat. főgimnáziumnak Mattyasovszky Lajosné, Szóda Mária 1900. nov. 5.C Felszentelés után a püspök az ő ismert ékes szólásával gyönyörű beszédet intézett az ifjúsághoz, lelkükre kötvén a zászlón lengő két képnek, a Boldogságos Szűznek és Szt. Imrének követését. A szertartás végeztével az ifjúság az uj zászló alatt visszavonult a gimnázium épületébe. Díszebéd. Délben a bencések székházában ebéd volt, melyen a szertartást végző püspök, a koszorús leányok és szüleik: Mattyasovszky Lajos és neje, Magos Sándor és neje, Magurányi József és neje, Hamar Árpád és neje, Mattyasovszky Kálmán, Schubert Nándor a 76. gy. ezred karnagya, Kersch Ferenc főszékesegyházi karnagy és a rendtagok vettek részt. Az étlap a következő volt: Gomba leves. Fogas. Ragout. Vesepecsenye. Császárpudding. Stájer kappan. Parfait Sütemény, gyümölcs, sajt. Asztali bor, tényői vörös. Somlai fehér, Monopolé. Kávé. Az első felköszöntőt. Hollósi Rupert igazgató tartotta, a ki az ő kedves, szívbe lopódzó hangján a celebráló püspökre, a zászlóanyára, a koszorús lányokra, Schubert Nándor és Kersch Ferenc karnagyokra, akik legbuzgóbb sngitő-társai voltak Schedl Arnulfnak nagy, nehéz munkájában és az ünnepélyen szereplőkre ürítette poharát. Utána a jóságos arcú püspök emelkedett föl és lelkes beszédet mondott az igazgatóra és tanári karra, a kik minden jutalom és kitüntetés megvetésével éltüket áldozzák az ifjúság vallásos és hazafias nevelésére. Az este. Este 6 órakor volt a magasztos és lélekemelő ünnepély betetőzése, megkoronázása. Még fél hatra sem járt az óra mutatója s már Özönlöttek a meghívottak impozáns gimnáziumunk pompás bejárata felé. ahol tanuló ifjak fogadták az érkezőket. Nagy volt az érdeklődés. Mindenki vágyva várta már látni az uj épület párját ritkító dísztermét, de még inkább Balog István soproni segédtanfelügyelőnek alkalmi darabját, a Kereszt diadalát, melyre ifjúságunk az iskolaév elejétől fogva dicséretre méltó buzgalommal készült. Meghálálni alig lehet azt a fáradtságot, a melyet Bárdos Rémig dr. főgimnáziumunk ez a lelkes és buzgó tanára, a darab rendezésére és betanítására fordított, azt az odaadó buzgalmat, a melylyel Schedl Arnulf, e fáradhatatlan énektanár, a szép, de nehéz énekdarabokat az ifjúsággal begyakoroltatta. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt közéletünk legelőkelőbb alakjaival. Ott láttuk a méltóságos káptalan számos tagját Gráfl, Maszlagy, Walter, Roszival, Csernoch, Schlick kanonokokat, Fehér és Némethy plébánosokat, a Főispánné 0 méltóságát, Andrássy aiispánt, a katonaság képviselőit, Frey országgy. képviselőt, Vimmer polgármestert, Földváry főügyészt stb. Szorult szívvel várta mindenki az előadás kezdetét. A megnyitó éneket kisérte a 76. gy. ezred zenekara, ugy a többi darabot is. Végre föllebbent a hatalmas uj színpadnak függönye, (felette a kis Kartali ízléses festésével) s ott láttuk szellős oszlopteremben, stílszerű millieuben sz. Péter apostolt tanítványaitól és a néptől környezve. Maga a prológ egy intézeti tanuló : Milbich T. VIII. o. t. sikerült munkája és al'ogy a géniusz-kellő ünnepélyességgel elszavalta, megteremtődött az est fenkölt hangulata, mely képrŐl-képre fokozódott s természetszerűen az utolsó képben ; A magyarokhódolatában csúcsosodott ki, amikor elvonultak szemeink előtt ezeréves történelmünk kimagasló alakjai. Megemlítettük már, hogy a tarka koleidoskop egyes szines darabkáit lehetetlen reprodukálni, felkellene sorolni úgyszólván az összes neveket, aktorokat, szavalókat, akik közül mégis kiemeljük Groh V. o. tanulót, aki dr. Földváry István szép Szent Istvánát kitűnően szavalta. Különösen feltűnt egyes szereplők drámai tehetsége igazán nehéz jelenetekben. Nagyon jól hatott a színpadra nyiló iskolaterambe elhelyezett katonai zenekar meglágyulva átszűrődő kisérő zenéje. Az énekszámok közül igazi áhítattal hallgatták Rákóczy-imát, az egész közönség együtt énekelte a Hymnusrt, imádkozott az örökszép »BoIdogasszony anyánk c alatt is. Ez az énekkar büszkesége lehet az intézetnek. Az ünnep majdnem kilenc óráig tartott, de a közönség azzal búcsúzott: — Viszontlátásra vasárnap|! (Amikor megismételik az előadást.) A szép est bemutatása alatt Graeffel Jánor kanonok nyomban átadott száz koronát a nagy költségek fedezésére Hollósy Rupert igazgatónak, aki nem győzte az őszinte gratulációkat fogadni. A kiállitás gazdag s mintaszerű volt. Tudósítóink sok érdekes epizódot gyűjtöttek össze az estről, de ma a nyomda parancsol, Legközelebb, egy érdekes relikviával együtt. Vintmer-bankett. Esztergom, november 6. Néhány nap múlva lesz egy esztendeje annak, hogy a város közönsége egyhangúlag, lelkesedéssel, reménykedéssel az elhagyatott polgármesteri székbe ültette Wimmer Imrét. Az a programm, amelyet megválasztása napján az uj városfő kifejtett, egy boldogabb, eredmény dúsabb időszak elkövetkezésének széles perspektíváját nyújtotta s ma — alig egy évvel az immár nevezetesnek mondható nap után — igaz Örömmel és büszkeséggel konstatálhatjuk, hogy a programm nem maradt puszta szó, bevált és beváltatott az időhez mérten^ minden ponton s immár teljesen bizonyosak vagyunk abban, hogy Esztergom közönsége mult évi november 15-én a legjobb választást eszközölte. A >Polgári Egyesület*, ez az uj elnök és név alatt oly agilisán és nemesen szereplő egyesület, sietett felhasználni a közeledő évfordulót s a polgármester névünnepét, hogy az eredményes munkásság fölött való örömének nyílt kifejezést adjon, nyilványosan, testületileg is meghajoljon az érdem elött. A vasárnap esti lakomán inpozánsan látszott meg, mennyire méltányolni tudja polgárságunk minden osztálya az elvitathatlan, kiváló érdemeket. Képviselve volt a >Magyar Király* kis termében minden rang és osztály; láttunk olyanokat, akik nyilványos lakomákon talán sohasem jelennek meg. És minden szóból, minden szembői áradt a szeretet melege. Ott voltak : Andrássy János kir. tanácsos alispán, B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző, Kakass László h. főszolgabíró, Thuránszky Lajos aljegyző, Frey Ferenc, dr. Hulényi Győző orszgy. képviselők, Csernoch János apátkanonok, Niedermann Pál kir. tanácsos, dr. lehér Gyula udvari káplán, a városi tisztikar 22 taggal, Hollóssy Rupert főgimnáziumi igazgató, Schedl Arnulf bencés házgondnok, dr, Göncy Béla kórházigazgató, erősen képviselve az ügyvédi kar stb. A megjelenteket már megérkezésükkel kellemesen lepte meg az ünnepelendő kitűnően sikerült olajfestménye, amelyet az egyesület részére, az ő hivatott ecsetjével Schönbeck Mihály festett. Az ünnepelt megérkezve, Magyary László egyesületi háznagy rövid szavakkal üdvözölte őt, mire Vimmer kijelentette, hogy amennyi erkölcsi súlyt helyeznek a meghívók a mai estére, anynyira tudja felbecsülni. Vele jöttek: Vimmer Ferenc és ifjabb Vimmer Imre. A toasztok sorát Frey Ferenc kezdette meg, a királyra ürítvén poharát, Dóczy Ferenc Vimmer Imrére köszöntött, előadva, hogy az egyesület, melynek főcélja a társadalmi élet fellendítése, kötelességének tartotta az ünnepelt érdemei előtt meghajolni s a közönség meleg elismerésének kifejezést adni. Vimmer Imre szerényen elhárította magáról a nagy elismerést, amennyiben az érdem első sorban a közönségé, amely őt működésében oly igen hathatósan támogatja, amit a jövőre is kér. Dr. Földváry István igen szép szavakkal a vármegyei közigazgatás kiváló oszlopát, az alispánt köszöntötte fel, aki annyira ragaszkodik szülővárosához. Andrássy Vimmer Imrét élteti, sok sikert kívánva neki a közigazgatás nehéz pályáján. Ugyanőt köszöntötte fel elmés beszédben Niedermann József, amig Kollár Károly Frey Ferencre ürítette peharát. Végül az ünnepelt megköszönte szives ovációját a tisztikarának, amelynek szorgalmáról és igyekezetéről csak teijes elismeréssel szólhat s a tisztikart az alispán jóindulatába ajánlotta, Az ízletes menü a következő volt: Balatoni fogas tartás-mártással. Vesepecse francia burgonyával. Almás-tészta szeletek. Pulyka és malacsült. Befőttek és salátával. Vanilia és puncs crémes, Giardinetto. Sajt. Jó cigányzene mellett késő éjjelig együtt maradt a lelkes társaság, s Dóczy, a fáradhatlan s tapintatos elnök-rendező szép dátumot jegyezhet fel az egyesület annaleseibe. Riporter. Esztergom, november 7. — A nagy anyaghalmaz miatt hírrovatunk rendes terjedelmében meg nem jelenhetik. — Személyi hír. Gróf Vilcsek József, Hontvármegye tb. főjegyzője hétfőn városunkban tartózkodott. — Jótékony adomány. Gróf Csáky Károly váci püspök a helybeli Erzsébet Jótékony Nőegyletnek száz koronát adományozott. —- Házszentelés. Dr. Fehér Gyula plébános vasárnap délelőtt ünnepiesen megáldotta Schönbeck Imre városi képviselőnek a Sissai-utcában épült uj házát. Este pedig vidám társaság tartotta a Hausnadlit. 1 — Március 15. A március 15-iki koszorualapra az adakozások örvendetes módon folynak. Legutolsó kimutatásunk óta adakoztak: Draxler Alajos 2, Porgesz Béla 2, Kiffer József, Spick Frigyes, Tóth Szálkai Ferenc, Neményi Károly 1—1, Fray János, Schönbeck Mihály, Salamon Andor, Gabanitz Ferenc 2—2, Bruckner Albert, Oltóssy Lajos 5—5, Bártfay Géza 1, Niedermann Pál 5, Reviczky Győző, dr. Prokopp Gyula 2—2

f Andrássy János 8, Szlávy Elemér 2, Helcz Kálmán 5, Vimmer Ferenc 5, B. Szabó Mihály 4, id. Brenner József Rudolf Mihály 1—1, Niedermann József 2, Rothnagel László 1, Mattyasovszky Kálmán 6, Kaán János, Schvarcz Dezső, Király Mór 2—2, Fritz György 1, Re viczky Gábor, dr. Wipplinger Ödön 4—4, Blau Mór 1, Popper Lipót, Schuller Pál 2—2, Mohacsek Vencel 1, Nelhübel Gusztáv 2, Szenttamási Béla 3, Bausz Teodorik 3, dr. Burián János, Pospesch Antal, Parcaldi Győző 5—5 koronát. — Komoly veszedelemben forgott halottak estéjén Geiger Ferenc nánai tiszttartó neje. Kocsin ment a szentgyörgymezei temető felé. Az útfélen őrizetlenül állott egy másik kocsi s amikor amaz elrobogott mellette, ennek lovai is utána iramodtak s a rud hátulról oly erővel vágódott az úriasszony kocsijába, hogy az ülést átfúrta s a rúd a párnázaton is