Esztergom és Vidéke, 1900

1900-07-01 / 51.szám

népiskolát és i iparos tanonciskolát. Ezen iskolákban a tényleg beiskolázott tankötelesek száma 3904, akik összesen 40 tanteremben nyertek oktatást. Tehát a mult évi állapothoz képest a tizenki­lenc népiskolánál a tantermek száma ki' lenccel szaporodott s szaporodott ugyan­annyival a tanítók száma is, ami a le­folyt tanévben előnyéül szolgált a magyar nyelv intenzivebb terjesztésére is. 3. Az iskolák mindegyikében szigorú vizsgálat alá vévén a magyar nyelvből elért eredményt, azt tapasztaltuk, hogy az egyes osztályok tanítói és tanítónői, tehetségükhöz képest elkövettek mindent az eredmény fokozására. Igen jó ered­ményt tapasztaltunk a doroghi, sárisápi, nyergesujfalui, süttői, annavölgyi, tokod­óbányai, tokod-ebszőnyi népiskoláknál. A mult évihez képest szép haladást tapasz­taltunk a csévi, a kesztölci, a leányvári, dághi, kiivai, táthi és csoinoki iskolák­ban is. Csekély volt a haladás a kurali s szent- lé le ki iskolánál s igen silány a mogyorósinál. A dorog-óbányai iskolánál az eredményt nagyban csorbította az a körülmény, hogy a tanév elején tokáig nem volt rendes oktatás. A dorogh-uj­bányai telepen a magyarosodás az idén is szépen folyt. Általán pedig elmond­hatjuk, hogy az intenzivebb haladás, ugy a tantermek szaporodása, valamint uj tanerők alkalmazása folytán, a le­folyt tanévben kielégítőnek minősíthető. Teljesen megfelelő eredmény s a ma­gyarosodás teljes diadala azonban csakis a kisdedóvó-intézetektói várható. Erre nézve pedig jelezzük, hogy a nyári kis­dedovodák az idegen ajkú községek nagy részében marig is szervezve van­nak, de ezeknek hatása csak évek mul­tán lesz észlelhető. 4. Figyelembe véve az adott körülmé­nyekhez képest az egyes tanítók által felmutatott eredményt, mindenek előtt megjegyezzük, hogy az alsó osztályok­nál, melyeket tanítónők vezettek, min­denütt igen szép eredményt tapasztal­tunk. A vármegye részéről, némi elis­merés jeléül hat tanítót, illetőleg tanító­nőt részesítettünk egy-egy darab arany­ból álló jutalomban. Ezek a követke­zők : Móricz Erzsébet csévi, Kammerer Mária doroghi tanítónő, Heinczelmann Antal nyergesujfalui, Meszléuyi Géza tokod-óbányai és Ormai Henrik és Ve­zér János süttői tanítók, 5—5 koronában részesültek még Dogosi Árpád sárisápi, Lerner Ilona ugyancsak sárisápi és Kis Béla tokod eb-szőnyi tanitó. A vármegye részéről kiállítandó elismerő díszokle­vélre érdemesülteknek találtuk ez idő szerint: Jaksics Imre kesztölci tanítót, Komorózy Mária dághi tanítónőt, Pas­tinszky János táthi tanítót és Balek Jó­zsef annavölgyi tanítót. — A legszor­galmasabb növendékek közül a várme­gyei és Frey-féle alapból 94 növendéket részesítettünk egy-egy koronából álló jutalomban s igy a vármegye részéről s annak nevében kiosztottunk 6 db. ara­nyat és 109 koronát. A Holdampf Sán­dor-féle alapból, 18 legjobb tanuló kö­zött pedig összesen 65 koronából álló jutalmat osztottunk ki. Mely ebbeli je­lentésünket kérjük tudomásul venni. Esztergom, 1990 június hó 23. Andrássy János Vargyas Endre kir. tanácsos, alispán. kir. tanácsos, tanfelügyelő. B. Szabó Mihály főjegyző. Fizetésrendezés. Egyébként a közgyűlés rövid, félóráig tartó s rendkívül kevéssé látogatott volt, ami fölött az elnöklő főispán ki is fe­jezte rosszaló sajnálkozását. Ott voltak dr. Hulényi Győző, dr. Komlóssy Fe­renc, Kobek István orgy. képviselők, dr. Csernoch János kanonok, Heya Tivadar kir. tanácsos, Wimmer Imre polgármes­mester dr. Földváry István főügyész stb. megyebizottsági tagok. Mindenek előtt örömmel vették tudo­másul, hogy a belügyminiszter a megyei tisztviselők 1901. január i-től érvényes fizetésrendezését, illetve emelését jóvá­hagyta s elhatározták, hogy mivel az emelést a 3 %" os pótadó fedezi, az ál­landó évi 10,600 korona uj állami dotá­ció terhére a következő uj állásokat kreálják: Állás. Fizetés. Lakás. III. aljegyző .... 1800 kor. 400 kor. Szolgabirő az esztergomi járásban . . . . 1800 kor. 400 kor. Szolgabiró a párkányi járásban .... 1S00 » 400 1 írnok a főorvos mellé . 1200 > 360 » Hivatalszolga a párkányi szolgabírósághoz . 720 » — Hivatalszolga a főorvos és főügyész mellé . 720 > — Összesen: 7320 » 1560 » A fennmaradó összegből pótolják e póladóból be nem folyó, törlendő össze­geket ami azután marad, azzal fele rész­ben a tiszti, fele részben a jegyzői nyug­dijalapot gyarapítják. Egyéb ügyek. Reviczky Győző felfüggesztett főszol­gabíró kijárultatott fizetésrészét egy har­madról felére emelték. A vármegyei kéményseprési szabály­rendeletet módosították. Mindenekelőtt kivették alóla a szab. kir. várost, amelynek önálló ily szabályrendelete van. Nevezetes intézkedés, hogy minden ké­ményseprő mesterneK a jövőben csak egy munkakerülete lehet. E pontba dr. Helcz Antal felszóllalása után pótlólag bevették, hogy a szerzett jogok épség­ben tartandók. Tudósító. Esztergom, június 27. Az esztergomi érseki tanítóképző in­tézet segitő egyesülete folyó hó 24 én tartotta rendes évi közgyűlését, melyet az elnök : Csáky gróf váci püspök távol­léte folytán az egyesület alelnöke: dr. Földváry István nyitott meg szép, köl­tőileg átgondolt, magas szárnyalású be­széddel, Az egyesület áldásos működését az elnök ajkairól nem rég elhangzott ha­sonlattal méltatja: hogy nem az a jó fa, mely csak árnyékot ad, hanem amely gyümölcsöt is hoz. Igy ez egyesület jó­nak, hasznosnak mondható, mert itt a gyümölcs, az eredmény már látható. Ezek után a tisztikar számolt be az egyesület egy évi működéséről. Guzsve­nitz Vilmos h. igazgató jelentéséből mint legérdekesebbet, kivesszük azt a részt, mely szerint az egyesület kebelé­ben külön könyvsegélyező alapot léte­sített az egyes könyvkiadók adományai­ból, mi által évenkint 30—40 szegény növendéknek kölcsön könyvvel való el­látása vált lehetővé. Az egyesület egész életéről hű képet nyújtott Oberth Ágoston titkár terjedel­mes és nagy gonddal Összeállított jelen­tése. Ebből kitűnik, hogy az alig két éves egyesület immár öt növendéket ré­szesített évi 60, s egyet 80 korona se­gélyezésbeu. Örvendetes az emelkedés a tagok létszámában is, mely ma már 259-et tesz. Még kedvezőbben tűnik fel ez eredmény, ha összehasonlítjuk az elmúlt évvel, mely időtől az alapító tagok száma 84.-ről, J02-re emelkedett. Dreisziger Ferenc pénztáros az egye­sület számadásait terjesztette a közgyű­lés elé, Örömmel jelentvén, hogy nem­csak az idővel, hanem a pénzzel is si­került gazdálkodni. Az egész évi bevétel csupán a tagsági dijakból s az alapítók évi illetményéból 900 kor. 86 fillér volt, melyhez még a tőkék kamatai, hátralé­kos nyugták beváltott összege is hozzá­csatoltatván, az alaptőke 1051 kor. 92 fil­lérrel gyarapodott. Mint különös kegyes adományt föl kell említenünk az egyesület fővédnöké­nek, bíboros főpásztorunknak április hó­ban tett 500 koronás adományát s a Timanóczy Anna féle 400 koronás ala­pítványt. Állandó jótevője az egyesület­nek az Esztergomi Takarékpénztár, mely évi 40 koronát biztosított az egyesület­nek. Az évi jelentések megtétele után meg­hatottan méltatta dr. Földváry István alelnök a távollevő elnök : gróf Csáky Károly püspöknek az egyesület érdeké­ben tanúsított áldozatkészségét és tevé­kenységét, ki egyedül tette lehetővé az egyesület gyors felvirágzását. A távozó püspök atyai gondoskodásának leghűbb bizonyítékát adta azon kijelentésével, hogy midőn elnöki tisztéről lemondott, az egyesületnek évi 400 korona ado­mányt biztosított. A közgyűlés méltatva a főpap érde­meit, dr. Földváry alelnök indítványára, elhatározta, hogy maradandó emlékül, volt elnökének arcképét megfesteti, hogy igy az ő jóságos alakja az ifjúság előtt, mint kegyeletének tárgya, legyen meg­örökítve. A lemondott elnök helyébe egyhan­gúlag Vezinger Károly apátkanonokot választotta meg a közgyűlés. Irgalmas­ságban, nemesszivüségben méltó utódja lesz elődjének ; elnöki működését is 100 koronás adományával kezdte meg. A tisztikar változatlan maradt. Vá­lasztmányi tagok lettek ; Bartha Tivadar, dr. Csernoch János, dr. Fehér Gyula, Frey Ferenc, Kaán János, Kruplanicz Kálmán, Major János, Mattyasovszky Lajos, Némethy Lajos, Obermayer György, Rózsa Vitái, dr. Rapcsák Imre, Reusz Jó­zsef, Reviczky Gábor, dr. Roszival István, Számord Ignác, Venczell Antal, Vimmer Imre, Wanicsek Rezső, dr. Walter Gyula. Egy jelenvolt. ZE^X JELIÉI! 3H&Z. Esztergom, június 30. Heti rend. Július i-én: A Szépitő Társulat közgyűlése. > » A Kat. Legényegylet nyári mulatsága. » » A piszkei templom felszentelése. > 2-áu : A központi választmány ülése a vár­megyeházán. » 3-án: Konkurzus a papnöveldében, > 4-én: Tiz éves találkozó. Csáky Károly püspök, aki még alig pi­henhette ki a szerdai érsekújvári iskola ­szentelés fáradságait, készséggel vállal­kozott a kiváló fizikai erőt és egészsé­get kivánó szertartásra. Pompás diszhinta­ján, bakon a piros libériás, magyar diszü kocsissal és inassal, titkára : Goszmann István kíséretében, már 7 óra előtt meg­érkezett a templom elé, ahol a papság az Ecce Sacerdos magnus hangjaival fo­gadta. A közönség, élén a városi magisztrá­tussal, mély meghajtással sietett a fő­pap elé. Ott voltak; Vimmer Imre pol­gármester, Frey Ferencz országgyűlési képviselő, Niedermann József rendőrka­pitány, dr. Földváry István főügyész, Hoffmann Ferencz pénzügyi tanácsos, az összes városi tisztviselők és számos vá­rosi képviselő. Megjelent Hartmann Gusztáv, háziezredünk alezredese is. Csakhamar megkezdődött a templom­szentelés szokásos szertartása. Mindenek­előtt ünnepi körmenetben hozták a temp­lomba a cinteremből a szent ereklyéket, majd a papság háromszor körüljárta a templomot, a kereszt elővitele mellett, mialatt a főpap ismételten meghintette szenteltvízzel a templomnak a kegyúri város által kissé túlságosan kevéssé rendbehozott külső falait. Az >Aperitur« után felnyílt a betart templomajtó s a funkcionáló papság be­vonult. A templomfelszentelés azután zárt ajtók mellett folyt le, amig a főol­tárra került a sor, amikor a népet is bebocsátották. A főpásztor botja beirfia a hamuba a görög és latin a—b—c betű­ket, a szenteléli kereszteket megérintették izsóppal és krizmával s fél tiz órakor dör­dült meg az első mozsárlövés, mely az ünnepi nagy mise kezdetét jelentette. Ek­korra a templom zsúfolásig megtelt kö­zönséggel. A főpap nagy asszisztenciáját képez­ték: Archidiaconus: dr. Csernoch János apátkanonok. Diakónusok : dr. Fehér Gyula plébános, Pathi Gyula és Schrei­ber Aladár segédlelkészek. Caexemonia­rius: dr. Csajka Ernő papnöveldéi ta­nár. Librifer: dr. Andor György herceg­cegprimási szertartó. Inmlista: Gosz­mann István püspöki titkár. Pasztora­lista: Reviczky Aladár hitoktató. Erek­lyevivők : Csikasz Villibald, Gidró Bo­nifác, Reviczky Aladár és dr. Trikal Jó­zsef áldozópapok. Fáklyavivők és assis­tensek: növendékpapok. A mise alatt a helyi tanítótestület férfikara kitűnő készültséggel adott elő egyházi énekeket. Templomszentelés. Péter Pál napja, a gazdaközönség nagy dátuma, az esztergomi kir. város búcsúja nagy csöndben folyt le. Az idei nyár, a télre való gondolás kevés okot ad gond­talan, vidám mulatozásra. Külsőleg alig jelentette egyéb, mint néhány lobogó s egy mézeskalácsossátor a templomtéren. Mé­gis maradandó emlékűvé, kiváló jelentő­ségűvé tette a mult század végén épült városi kegyúri templom felszentelése, de j főleg ezzel kapcsolatban az uj főoltár, a millenáris esztendő e maradandó becsű műemlékének felavatása. A felszentelő szertartás, amely tudva­levőleg, hosszas tartamú, reggel 7 órakor megkezdődött. A templomot már előzőleg megtöltötte az ájtatos nép, amely érdeklődve, igaz Örömmel nézte a sane­tuárium renaissan9e-át. Az egész temp­lom zöld gályákkal gazdagon volt deko­rálva, a sanctuárium rácsozatánál hár­mas diadalív emelkedett, felül temérdek gyertyával, a középső ívnyilásban P. P. betűkkel. A felszentelést végző főpap: gróf Már gróf Ccáky Károly püspök, kir. városi plébános korában, fáradozott a templom fel szenteltethet ése érdekében. Az ő idejében restaurálták a templomot s annak kifestetése alkalmával már az oszlopra odafestette a felszentelés! ak­tus jelvényeit: a tizenkét keresztet s hozzájuk a gyertyatartókat is meg­készíttette. Ám — a főoltár fából lévén s kőből valóval kicserélésére költség nem — tö­rekvése akkor eredménynyel nem járt. Mégis meg van az az elégtétele, hogy évek multával, maga szentelhette fel azt a templomot, amelyhez annyira ra­gaszkodott, amelynek atyjaként annyira szerették. Hogy ma ott áll a díszes főoltár — emlékére a kilencszázados jubileumnak — első sorban dr. Fehér Gyula jelenlegi plébános érdeme. Hogy felállithatását komolyan tervbe vehette, néhai Hau­benthaller'Jánosné, e nemes lelkű nőnek köszönhetjük, akinek nagyobb adománya képezte az első alapot, amelyet a plébá­nos az ő ismert buzgóságaval, utánjárá­sával és fáradhatlanságával gyűjtött oly 1 tanítóképző segitoegyesülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom