Esztergom és Vidéke, 1900

1900-03-29 / 24.szám

1900. marczius 29. igazgatási uton a közadók módjára leendő behajtásánál a késedelmi kama­tok felszámításának elrendelése. Megemlékszik a jelentés az orvosok odaadó működéséről, mely orvosi szer­vezet vezetése dr. Áldori Mór fő- és ellenőrző orvos kezében van. Köszöne­tet szavaz a hatóságoknak támogatásu­kért és örömmel jeienti be, hogy Vim­mer Imre polgármester a hatóság kép­viseletében a pénztárt meglátogatta, behatóan megvizsgálta és tapasztalatai fölött a legőszintébb megelégedését és elismerését nyilvánította. A felügyelő-bizottság örvendetes je­lentésének tudomásul vétele után, mely­ből kifolyólag a felmentvény úgy az igazgatóságnak, vezetőségnek, valamint Fekete Ferenc pénztárnoknak megada­tott, a megürült igazgatósági, valamint egyéb bizottsági helyek betöltése követ­kezett. Igazgatósági rendes tagok lettek újó­lag a munkaadók közül: dr. Walter Gyula, Seheiber Rezső, ültósy Lajos. Az alkalmazottak közül: Scholcz Ta­más, Turányi György, Zeke József. Al­kalmazott igazgatósági póttagok lettek. Salzer Miksa (Párkányi, Spitzer Béla (Nyergesujfalu) és G-ayda István. Alkal­mazott választott-birósági rendes tag lett: Garay János, póttag Bohón Já­nos, mig a felügyelő bizottságba bevá­lasztátott: Vörös József, Földmár Sán­dor és Kemény Emil. Ezek után a hatóság képviseletében megjelent dr. Földváry István iparható­sági biztos tartott nagyhatású szép beszédet, amely a közgyűlést mélyen megindította. Vázolta a pénztár elért sikereit és nagy. jövőt jósolva annak, kitartásra hivta fel az igazgatóságot és vezetőséget, végül pedig dr. Walter Gyula elnöknek és Kecskeméthy János igazgatónak mondott köszönetet, elnök­nek főleg, amiért oly magas állásában is foglalkozik az intézmény ügyeivel és a munkások sorsát oly mélyen a szivén viseli Dr'.Walter Gyula elnök erre dr. Föld­váry Istvánnak mondott szivből eredő köszönetet, aki is mint világító fáklya jelölte meg neki az utat, amelyen ha­ladnia kell, hogy a pénztár felvirágoz­hassék. Indítvány nem lévén, a közgyűlés dr. Walter Gyula viharos éltetésével osz­lott szét. II. ' Kat. Legényegyesület. A helybeli Katolikus Legényegyesület vasárnap tartotta évi közgyűlését. Dr. Csernoch János elnök 3 óra után az ülést megnyitván, üdvözölte az igen nagy számban megjelent tagokat és ven­dégeket, majd igen tartalmas beszédben kifejtette azon módozatokat, melyekkel az ipar fellendülése elérhető volna. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Hollósy Károly titkár, majd Finke József pénztárnok olvasták fel jelenté­seiket, melyek után a tisztikar válasz­tása következett. Egyhangúlag közfel­kiáltással megválasztatott a régi tiszti­kar, elnök: dr. Csernoch János, m. el­nök : dr. Andor György, alelnök: Wa­nitsek Rezső, titkár: Hollósy Károly, dékánok: Csemniczky Pál és Spiök Fe­rencz, könyvtárosok: Markó Gyula és ESZTERGOM és VIDÉKE. (24. szám.) Pávelcze István. Finke József, ki hét évig az egyesület pénztárnoka volt, állásá­ról lemondván, a közgyűlés működésé­ért köszönetet mond és helyébe Pelez­mann Lászlót választja meg. Rothnagel László az egyesület tevékeny háznagya szintén lemondott, helyét a közgyűlés megbízásából a választmány tölti be. A harminc tagú választmány megvá­lasztása és dr. Andor György másod­elnök buzdító szavával a közgyűlés vé­get ért. A szép titkári jelentés lehető bő kivo­natban következőképpen hangzott: Az egyesület főczélját képezte a le­folyt évben is a vallásos, keresztény Öntudatnak ébresztése és a keresztény műveltségnek fejlesztése. E végből szt, József oltalmának ünnepén és a belvá­rosi plébánia templomban deezember havában tartott missió alkalmából kö­zösen járultak a tagok a szentségekhez. A sátoros ünnepeken, újév napján és Szilveszter estéjén tartott istentisztele­teken, valamint az úrnapi körmeneten testületileg vett részt ez egyesület. A vasárnapi előadásokat és oktatáso­kat dr. Andor György m. elnök tartotta. Az előadások tárgyát képezte: Az északisark kikutatására indult expedíci­ók története 5 Nansen útja. Az önképzés fontossága. A gyónás kellékeiről. A szt. mise áldozatról, A meteorokról. Az an­gol-bur háború keletkezésének története. A burok története és szokásaik. A jubi­leumi szent évről. Az ifjúságnak önképzésre való törek­vését hűen ellemzi a könyvtáruk hasz­nálata, melynek forgalma a következő volt. Használták összesen 91-en, kivettek 406 kötetet. A könytár áll 502 kötetből és pedig regény 152 kötet, elbeszélés 78, ismeretterjesztő mü 109, útirajz 32, költe­mény 45 ájtatossági 66, színmű 20. A könyvtár jövedelme 27 kor. 38 fillér volt. Gróf Csáky Károly cz. püspök 43, Pásztor József nagy-léghi plébános 75, Major János igazgató-tanító 4, dr. An­dor György, Markó Gyula 2 és Spick Ferencz urak 7 kötettel gyarapították könyvtárunkat. Az Önképzésnek szolgáltak még a nyilvános elbadások, melyek szavalatok­kal és monológokkal kapcsolatosan kel­lemes estéket szereztek a mindig nagy számban megjelent közönségnek. Az egyesület műkedvelő tagjai jan. 15-én adták elő a „Fürdő" szálloda nagyter­mében az „Angolosan" czimü két fel­vonásos vígjátékot. Ápr. 3-án Pokorny fordításában megjelent „Mórus Tamás" 4 felvonásos történelmi szomorujátékot mutatták be. igen sikerült előadásban. Nyári mulatságát június 25-én tartotta az egyesület a primásszigeti városliget­ben, miután a felmerült akadályok miatt a kovács-pataki kies nyaralóhely van bizonyult alkalmasnak. November 12-én ünnepeltük egyesüle­tünk zászlószentelésének tiz éves a le­gényegyesületek fenállásának ötvenéves jubileumát. Dr. Andor György m. elnök tartalmas és mindvégig érdekfeszítő fel­olvasásában a legényegyesületek törté­netét és feladatát ismertette. Leitner Szidi k. a, a „Szultán" operettből elő­adott szép énekével, Valdwógel Etel k. a. a „Megbékülés" cz. monológ hü elő­adásával szereztek méltó elismerést. A harminc tagból álló dalárda Kersch Ferencz, Abt és Szentirmay műveiből énekelt több számot igen hatásosan. Szép eredményei működő dalárdánk a belvárosban tartott úrnapi körmeneten a négy oltárnál és a szt. misén alkalmi énekeket adott elő. Karácsony második ünnepén a dalárda ismét működött a misén, este pedig az egyesületi helyiségben tartott karácsonyi­ünnepélyen Ney Károly : „A padlás szo­bábán" cimü. színmüvei gerjesztette áhí­tatra a nagyszámban jelenvolt közön­séget. Július 17-én, a pártoló és rendes ta­gok számára a tekepályán díjdobás ren deztetett, melynek végeztével kedélyes társasvacsora volt. A különféle alkalmakkor tartott elő­adások, ünnepélyek és mulatságok elő­készítését a rendezését a választmány megbízásából a vig. bízottság intézte. Január és febr. havában az elnökség engedelmével és szigorúan meghatáro­zott szabályok szerint a tagok körében táncziskola alakult, mely hetenkint 3szor. este 7—10 óráig tartott. Az egyesület módot nyújtott arra is, hogy tagjai szabad ídejöket a helyiség­ben kellemes és olcsó szórakozással tölt­sék el; e célra szolgáltak : a tekepálya, 2 billiárd és számtalan mulattató játék­tárgy. Szellemi táplálékot nyújtottak a lapok n. m. Budapesti Hírlap, Alkot­mány, Esztergom, Jíisztergom és Vidéke, Esztergomi Lapok, Vasárnapi újság, Herkó Páter, Társulati Értesítő, Or­szágos Néplap. Megalakult egyesületünkben az > Ön­képző szakosztály 11 is, melynek célja az általános műveltség fejlesztésén kivül, szavalatok, monológok, felköszöntők előadásával és meg bírálásával kellő gya­korlatot és bátorságot szerezni a nyil­vános fellépésekhez. A tagoknak eddigi buzgalma és munkássága reményt nyújt, hogy ezen üdvös intézmény állandó és sikeres lesz. Egyesületünk egyik főcélját képez­vén a hazafias szellem ápolása is, e vég­ből március 15-én szabadságunk ujjáéb­redésének évfordulóján a város által rendezett ünnepségben vett részt. Testü­letileg, zászló alatt vonultak ki a ta­gok a honvédtemetőbe s koszorút he­lyeztek az ott nyugvó névtelen hősök síremlékére. A magyarországi kat. Legényegyesü­letek augusztus 18-—20-áig tartott me­gyegyűlésen egyesületünk is részt vett és magát a másodelnök által képvisel­tette. Úgyszintén nagyobb számú kép­viseletben megjelent a párkányi test­véregyesületnek szeptember havában tartott zászlószentelési ünnepélyén, a mikor is az ünnepi beszédet a m. elnök tartotta. Örömmel jelentem, hogy a bibornok hercegprímás úr, méltányolva m. elnö­künk buzgó munkásságát, őt november havában az esztergomi főegyházmegye területén levő legényegyesületek egy­házmegyei elnökévé nevezte ki. Egyesületünk jótékony hatását kiter­jesztette a testvér egyesületek tagjaira is, amennyiben a mult év folyamán 59 átutazót részesített segélyben. Jogosítva volt a vándorkönyv láttamozása, után mindegyik 2 napra a szállót igénybe venni, mely időtartamra teljes élelme­zést is kapott, a minek költségeit az egyesület viseli. Két év előtt az egyesület kebelében megalakult takarékpénztárt bár kedvező eredményt tüntet fel, mégis kívánatos, hogy a tagok jobban karolják fel ezen reájuk nézve rendkívül előnyös intéz­ményt. Nem az a cél, hogy nagyobb vagyont gyűjtenek a tagok, hanem hogy egy kis Önmegtagadással rakjanak félre oly összeget, melylyel ha a városból esetleg eltávoznak — a mai előnyös utazási árak mellett — megszabadulnak a vándorbottól és az ezer veszélylyel járó gyalogos utazástól. Egyesületünknek hasznos irányban való működését tanúsítja azon körül­mény, hogy 1899. évben volt 42 alapító, 179 pártoló és 118 rendes tagja. A pénztári állapot hü képet nyújt az egyesületi élet felvirágzásáról. Bevétel volt . . 4980 kor. 70 fill. Kiadás . . . . 4284 „ 96 „ Maradvány . . . 695 „ 74 „ Az egyesület jótevői között őszinte hálával említem Vaszary Kolos bibor­nok kercegprimás urat, ki a kilátásba helyezett 400 korona összeget ez évben is hozzánk juttatta. A karácsonyfára 100 koronát volt kegyes adományozni gróf Széchenyi Miklós 150 mm. szenet, a Kereskedem! és Iparbank 20 koronát juttattak egye­sületünknek, a helybeli Takarékpénztár pedig 40 koronával az alapító tagok sorába lépett. Szimhart Károly úr a nagyterem diszitéséhez nagyban hozzá­járult azzal, hogy sz. József és sz. An­tal szobraihoz szép és értékes mennye­zetet készített. Fogadják e helyütt is mély köszönetünket. Legényegyesületünk hasznát és szük­séges voltát elismeri ma már az egész müveit társadalom, mit bizonyít, hogy úgy hazánkban, mint a külföldön roha­mosan szaporodik a Legényegyesületek száma és mindenütt kellő pártolásra talál. Hogy városunkban egyesületünk iránt a rokonszenv mily nagyfokú, elég talán ha arra hivatkozom, hogy rövid idő alatt jótevőink támogatása és áldozat­készsége folytán a város legszebb ré­szén ily díszes otthont nyertünk. Soha meg nem szűnő hála és köszönet illeti azokat, kik ezt anyagilag előmozdítani szíveskedtek, de lehetetlen meg nem emlékeznem dr. Csernoch János elnök, dr. Andor György m. elnök és Wanit­sek Rezső alelnök urakról, kik fárad­hatlan munkássággal és ügybuzgalom­mal igyekeznek egyesületünket arra a magaslatra emelni, hogy ily kitüntető jóindulatra méltó és érdemes legyen. Maradjon egyesületünk továbbra is istápolója azon nemes eszméknek, me­lyek a vallás és hazaszeretetben össz­pontosulnak, akkor eleget tesz kitűzött céljának t. i. hogy becsületes, munkás iparosifjakat nevel szeretett magyar hazánknak. Isten áldja a tisztes ipart! III. Esztergomvidéki Hitelbank. Azok a részvényesek, akik az egy éves multu Esztergomvidéki Hitel­bank vasárnapi közgyűlésén jelen vol­tak, teljes megelégedéssel távoztak. A mérleg ugyanis kimutatta, hogy már az idén az üzleti év eredménye 2992 írt 06 krt tett ki, úgy hogy minden rész­vényre 4 1 [ 2 °j 0-os osztalék esnék. Mivel azonban a teljes alaptőke csak az idén fizetődött be, a törvény értelmében a mult esztendőre osztalékot adni nem lehet, miért is az összeget a tartalék­tőkéhez csatolták, az idei év azonban már meghozza minden részvénynek a maga kamatját, jeléül az intézet gon. dos, ügyes vezetésének. Az intézet for (lEflOLCSÓBB POLITIKAI HflPlLflP.TERJEDELWE 24'32 OLDAL HAPONKÉHT MEGELŐZ MINDEN flftS NAPIIflFOT 12 ÓRÁVAL^ " " mm .iiiii. 1 I'IIIMI iT * CAVüT ATVÁMY SZÁfl 6 NAPIG 1H6YEW 0/V,flA&YAR flEfflZET BUDAPEST, KEREPESI-ÓT 5frATHEMEWP

Next

/
Oldalképek
Tartalom