Esztergom és Vidéke, 1900
1900-03-11 / 19.szám
ESZTERGOM és VIDÉKE AZ „ESZTERGOMVIDÉKI GAZDASÁGI EGYESÜLET" HIVATALOS LAPJA. ftjegjelepik Vasárnap és csütörtökön. Felelős a szerkesztésért: Szerkesztőség és kiadóhivatal: ELÖKZI^É^ ÁRAK • MÜNKÁGSY KÁIíMÁN- (hova a kéziratok, előfizetések, nyiltterek és hirdetések küldendők) KréMérre- - - - 12 kar. - Jl. Leptniejdonoe kiadókért: S zécl ÍCqyÍ-tér, 330. Szám. Fel erre — — — — — 6 kor. — fii. N W .**m Bw-„, íir , : 7 4 , h st »-tl- DR. PROKOPP GYULA- -******„„. a „ k .,..„. Városunk ármentesitése. Városunk ár-mentesítésének kérdése minduntalan szóbeszéd tárgyát képezi, annyival is inkább, mert a közönség nincs tisztában, milyen stádimban van az, mi okozza elnyulását. Kiváló örömünkre szolgál, hogy egy megjegyzésünk kapcsán, amely semmiesetre sem vonatkozott a jelenlegi legbuzgóbb városfőre, módunkban van a polgárságot a legilletékesebb helyről vett alábbi értesítéssel felvilágosíthatni, amelynek annál nagyobb súlya van, mert ismére tes, hogy a polgármester úr, ahogy mint az Ebedfoki Ármentesitő Társulat elnöke megmutatta, ármentesitési kérdésekben szaktekintély. JSsxttrgom, március 8. Tekintetes Szerkesztő úr! Mai napon megjelent 18. számú becses lapjának azon észrevételére,;] hogy Tarosunk ármentesitési ügyei: is stagnál, tisztelettel értesítem, bogy!, ha stagnál, nem itthon stagnál, mert i én azt 1899. évi december 21-én 7140/899. sz. alatt kelt tanácselnöki felterjesztéssel a nagyméltóságú föld- , mttvelésügyi miniszter urnái megszorgalmaztam, akinek a t vármegye alispánja utján beérkezett 100,492/899. számú leirata szerint: az ármentesitésre vonatkozó tervek a komáromi m. kir. folyammérnöki hivatalnál munkálat alatt vannak. póban leendő fejlesztése, legalább egyelőre, érdekeinknek megfelelhetne-e. Mert míg egyrészt kétségtelen az, hogy az érdekeltséget tetemesen terhelő árvédelmet kell létesíteni, ha azt akarjuk, hogy az tökéletes, azaz olyan legyen, mely a külső határ megvédése mellett, a legértékesebb belső területeket, sőt még a szigetet is az áradásoktól megóvja; másrészt figyelmet érdemlő szakértők véleménye szerint, az ilyen árvédelemnek a Danaszabályozástól elválaszthatatlan oly követelményei is vannak, amelyek az utóbb érintett nagy állami feladat pénzügyi terhére lesznek átháríthatok akkor, ha a Dunaszabályozás szakaszunkon már napirendre kerül, vagy legalább oly közeli időre leend tervezve, amikor a magas kormány előtt annak szükséges költségei, mint sokáig úgysem halaszthatók, fognak figyelmet követelni; mely utóbbi esetben, azaz ha az árvédelmi müvelet a nem sokára következő Dunaszabályozás előtt járna, oly mértékben kellene az árvédelmi társulatnak államsegélyben részesülnie, amilyenben saját műszaki teendői közt olyanokat is végrehajtana, amelyei különben a Dunaszabályozás külön feladataiul maradtak volna. Alig képzelhető, hogy a jelzettem műszaki összefüggésre az árvédelmi tervek készítésével megbízott folyammérnökség gondjait ki ne terjessze; ha nem tenné, akkor is alapos műszaki megbirálásnak kellene ezen összefüggés kérdését általadni, mely megbirálás megint csak az elkészített tervre, esetleg ennek hiányaira való tekintettel lévén képzelhető, a nagyméltóságú miniszter urnái már felterjesztésileg megszorgalmazott árvédelmi tervezet elkészültéig ezen ügyben annál kevésbé tehetünk valamit, mert az ármentesitési terv fogja csak a teendő védmüveletek terjedelmét és mikéntjét előadni; de ezt előzőleg, valamint a társulatba bevonandó területek kiterjedéséről, úgy arról sem lehet szó, kik legyenek már az ideiglenes érdekeltség közgyűlésére, mint határozatra hivatott és jogosult ártéri birtokosok, meghívandók. Sok és hosszú előzménye van annak, mig a tervek a kivitel stádiumába juthatnak; nagyon is szükséges volna tehát a gyorsított tempóban való haladás, de ez a tervek elkészültéig csak úgy nem lehetséges, mint egy háznak építése alap nélkül. Még a párkányi társulat is messze van a töltésépítés megkezdésétől, és sok nehézség áll még előtte, melyekhez képest a mi árvédelmünk nagyobb feladatai közt a bevonandó érdekeltség akaraterős közszellemére leend szükségünk, hogy célhoz juthassunk. Teljes tisztelettel Vimmer Imre. Helyi iparunk és kereskedelmünk bajai. (111. Az adómegállapitás). Esztergom, március 10. A Kereskedelmi Társulatunk és az Ipartestületnek, mely két testület hivatásánál fogva is teljesen illetékes, sőt köteles arra, hogy a kereskedők és iparosok panaszait ne csak meghallja, hanem azok orvoslásról is gondoskodjék, elsősorban meg kell találnia a módot arra nézve, hogy a kereskedőket és iparosokat a nagymérvű és nem min' dég igazságos megadóztatástól megmentse. Mi ugyanis abban a meggyőződésben vagyunk, hogy városunk ipara és kereskedelme fellendülésének egyik legfőbb kerékkötője a Ill-ad osztályos keresetadónak nem mindig igazságos megállapítása. Hogy nem egyedül vagyunk ebben a nézetünkben, igazolja az a körülmény, hogy maga a pénzügyminiszter is úgy nyilatkozott, hogy az adózási rendszer megváltoztatásával úgy a III-ad, mint a IV-ed osztályú kereseti adót megszüntetni s helyére más, igazságosabb alapon megállapítandó adózást kíván létesíteni. Hogy mikor fog ez az uj rendszer életbelépni, ma még bajos Az .Esztergom és Vidéke" tárcája. Napsugár, szerelem. Mi csak virág van itt az ég alatt, Mindannyinak éltét a nap adá. Teremne-e csak egy fűszálat is A föld, ha napsugár nem hullna ráf., A szív is így. Amennyi érzelem És röpke vágy hevíti rejtekét: Szerelemnek varázssugáritól Nyeré az mind magasztos életéti Dallos Sándor. Őrületes fané. (Vége.) Az utcában, az orvosokkal szemben kis mészárszék volt, melynek az utcáról való bejárata és ablaka fölött, két erős tölgyfa-oszlopra támaszkodva, ereszkedett egy fél-tető, ajtót, illetve a bejáratot árnyékban és szárazon tartva az időviszontagságok ellen. Innen circa 150 méter hosszan erős kőfal kerítette az urasági parkot a kastély kapujáig. £ kőfal mellett az orvosék két kis leánykája : Ilka és Janka egymás mellett kézenfogva a kastély felé ballagott. A két leánykát megpillantva és már érezve, hogy lovamat őrületes hánykolodásában már már lehetetlen lesz tartani, megijesztett, megdöbbentett a gondolat, hogy a ló féket vesztve neki iramodik a kastély kapujának és letiporja a két ártatlan leánykát . . . Nagyot gondoltam és merészet. — Lovamat neki eresztem még a féltető előtt a mészárszék falának — inkább zúzza össze fejét, mintsem szerencsétlenné tegyen két leánykát és szüleit. Mikor a pillanat szülte e szándékom megvalósítására lovamnak az irányt akartam adni, lovam abban a pillanatban — a zablát mintha görcs húzta volna össze — állkapcsát fogai közé szorítva nem a falnak, hanem egyenesen a tölgyfa — oszlopnak rohant, mint a fergeteg. Egy pillanat műve volt. Balkengyelbe ereszkedve, előre hajtva felső testemet, jobb lábamat hirtelen a ló derekára vetettem egész hosszában. £ momentumban lovam őrületes sebességgel oly közel haladt el az erős oszlop mellett, hogy az üresen hagyott kengyel hozzá vágódva, ott maradt az erős szíjjal együtt, a ló pedig eszeveszetten a fal mellett, egyenesen a két leánykának iramodott. Meggyőződve arról, hogy a ló kitűnően ugrik, a nyeregben hirtelen felegyenesedve combot adtam, hogy a két leánykát átugrassam. O kegyes ég! Lovam a helyett hogy ugrott volna, első lábait előre feszítve megállott, mereven megállott mintha odaszegeszték volna. A két leányka mit sem sejtve, közvetlen a ló előtt felém fordulva kérdezték : Bácsi, mit csinál ? Meglehet a szédületes lovaglás, az utolsó pillanatok izgalma, ijedelme okozta feiindultságomban, talán tulkeményen mondtam nekik: Az Isten áldja meg magukat, siessenek el innen, elég az hozzá, a leánykák hirtelen minden tétova nélkül elszaladtak előlünk. Lovam minden hozzájárulásom nélkül önnönmagától csendesen megindult és merev lépésben a szó szoros értelmében —> mert a kantárhoz nem nyúltam — elvitt az istálló ajtajáig. Pepi meglátva minket azt kérdezte, mi történt? — Semmi. Leszálltam a lóról, leültem az istálló ajta mellé; — ki voltam merülve. Bátorkesz, 1900. Gyalogos. Egy leány gondolataiból. A kék szem csak simogatni, a barna szem csókolni is tud. Én mógis a szelíd simogatást kedvelem. A leányka, ka meglátja, megtalálja azt, akit Bzivável keresett, felsóhajt boldogan : Szerethetek ! A férfi pedig büszkén azt mondja ilyenkor: „Itt van, ki szerethet engem.* Ilonka. Egyébbkint ujabb értesüléseim szerint, igen kérdésessé vált, vájjon árvédelmi ügyünknek gyorsított tem-
