Esztergom és Vidéke, 1900

1900-03-08 / 18.szám

legkompetensebb fórum, a magyar ki­rályi Természettudományi Társulat nö­vénytani szakosztálya üdvözölte tudo­mányos kis I0rüa.fc nagyérdemű Neszto­rát jeles müve megjelentse alk^lrnából. Kiváló szerencsémn<^ tartojrn, hogy ezen levelet eg-éjsz^ tcr^d^^^bGU. fcáolvas.­hatom : suiat növénytani szakosztályának 1900 januáriu% iq.-én tartott ülésén Nagy­ságodnak Esztergom megye Flórája cimü könyve dr. Mégócsy?Diéta Sán-j dor egyetemi tanár által bemutatás alá került. Staub Móric kir. tanácsos, szakosztályi ajtelopk. indítványára a növénytani szakosztály Nagyságodat, mint a magyar botanikusok e^ idő szerinti neszröráf nyilvános szakmű­ködéseért lelkesén üdvözli éji erőt, állandó egészséget kivan további sikeres munkáik o dásáh o z. A midőn ezen egyhangú, határpza* tot Nagyságodnak Örömmel ?djuk. tud tára, maradunk Budapesten, 1900 januirius 12. hazafiúi és szaktársi tisztelettel Klein Gyula a szakosztály elnöke. Staub Móric a szakosztály alelnöke,., dr. Sckilbfvcsky. Károly a szakosztály jegyzője, dr. 'Mágncsy)D:etz Sándor ^ Tátsz Lajos, dr. Grósz. Lipót, dr. Fi larezby Nándor, 'Pehefe József, Bátky Zsigmond, dr. 'Si-mpnkay. L., Gabnay Ferenc, dr. Benyátsky Jenő, Kubacska András. Midőn a m. kir. Terménzetíudományi Társulat növénytani szakosztálya ezen üdvözletében, tn-élylyei mélyen tisztelt és. nagyérdemű tagtársukat megtisz­telte, hálásan os/Jtozunlf, csak még azt tesszük hoyvá, engedje az isteni gond­viselés, hogy a férfiút, ki polgártársai; közül nem egynek mentette meg életét és, országos jelentőséget kölcsönzött tár­sulati szerény munkásságunknak, még sokáig, igen sokáig üdvözölhessük; kö­rünkben, kik őt mélyen tiszteljük, bén­sőleg szeretjük. Van szier,erM3séiB továbbá értesíteni, a Régészeti és Történelmi-Társulatot, hogy. főszékes-egyházt káptalanunk, -az eszter­gomi kanonokok sorozatát, lehetőleg életrajzát IIOO tót 1900 ig a- magyar kat. egyház, kilencszázados évfordulója alkalmából kiadta. A müvet nt. ta-gtár*-. sunk Kollányi Ferenc ur ! el ki is méretes, szorgalommal: gondosan megírta. Irt hozzá igen érdekes előszót is, melyet a, laikus is kedvteléssel fog elolvasni. A munka kitesz. 33 ivetj helyben, nyoma­tott és gazdag forrását képezendi monog, rafián nak. Mihelyt közkeletűvé válik, a rn. főkápfalan szívesen szolgál egy példány­nyal társulati könyvtárunknak. Addig is fogadják kegyesen e három füzetkét (Zách jFehjpiápj, pöjce.^ Nagy Lajos litván h^fc |járajfe% ésj l^jgy Lajos a halicsí érseJ^ séa meaali^pji'tója), mint i&mét felvett történeti nguj^ásságom eredményét. (Éijen] % ^zzelf, mjpthogy tabulati elnökünk ő íg^Itósáá% orvosi resdeJjeJ$e a szobái •ké^jrteien tfe&ui, az őy$e$ébeifcis megnyi­ftoi&%a$ jeJ^fem ki % RégAv/t f-s Törté­•nehnr Társulat ötödik évi rendes köz gyűlését. Az éljenzés lecsülapultával, az elnök felkérte Rózsa Vitály egyesületi fótit* kárt évi jelentése bemutatására. Titkári jelentés. Öt t'v afutt megszoktuk, hogy a fő­titkári jelentés egy, mindig nagy gond­dal, tudással, előkelő, színes stillussal megirt kis történeti es^ay legyen. Az idei azonban,, minden, irányból} felülmúlta, az eddigieket. Minden során, minden szaván meglátszott, hogy ritka, magasz­tos témája, valósággal magával ragadta aí irót. A kílenszázados jubileumról beszélt. Arról az évről, amelyben a kat. egyház szent szövetségben egyesült a magyar nemzoltei. Ha méltán- ünnepel' a magyar állam, — inpndott% — mely a. ker. yal : lás ajtai erős támaszt nyert Európa­népei között, akkor nekünk esztergo­miaknak méltó kötelességünk e nagy dátumot minél lelkesebben, és. fényesebb ben inegüini. Mertj % ker.. Magyarország története, itt Esztergomban kezdődik. Itt született-a. magyar kereszténység meg­honosítója, a ker. magyar állam megte­remtője, itt vetette meg szilárd a : lapját az- ország- alkotmányának, midőn magát a. s.v( ML koronája 1 k.ir.Uylyá,koronáztatta. S mivel a, jelen év, hazánkra, nézve a, visszgetnle'-ezés esztendeje, időszerűnek, véli ha néhány percre visszaszáll lélekbe városunknak dicsőségben és gyászban egyaránt bővelkedő 1 nagy múltjára. E visszaemlékezés városunknak; tör*, ténet^^eiy oly tömör s színes, kitűnő össz­foglaiása volt, amilyet még nem ismer­tünk. Nagy gyönyörűsége fog. telni min­dene olvasónkjiajkf.- benne, amint,, mai,- tár* cáfikh^m,- eiolyassaj A jeleni és a mult év történetéből elő­adta, hogy a társulatnak 212 tagja van. A mult évi közgyűlés kimagasló pontja dr. Walter Gyula, eszmékben és kpltői szépségekben gazdag emlékbeszéde dr. Kuauz Nándor- fölött. A tagok érdeklő­dését.' nagyban, lekötötte a m. évi nov* 13-Í.í-i választmányi ülésén Török István "felöl vasasa: »Dofaozy Mihály emlékezete-* címem­A mult- évi közgyűlés örömmel és lel­kesedéssel fogadta a titkár indítványát egy régészeti és történeti kiállítás ren­ide^ásére. A kivr^al^ — mint ^a^; ide gjén, elmondottak. és sajnálí^t. — az, idei alkalmas., évről későbbre haja^sziatofct. Megéljenezte a Közgyűlés, a, szakosz­tályok elnökének : Kjguj)lanjc^ Kál mán#aj* és- Poór* AntalnaK amaz* elha^árp5íásá.t amelylyeJyhpgy az ifjusá-gbap. a, rég : 4sz^ jéaöj %tört éiioíeni iránt ér;(^;kiő;,dóíit : ke 1* sene- k, 'Esztergomra vonatkozó lé' régészeti és történeti'pájy^akéfdést tűztek ki. a. fő­giron. ifjúsága részére. , A, jejentés^. eiőa4t.^. hogy, a, niult. év­ben jelent meg a társulat kiadásában dr. Feichtinger Sándor nagybecsű mun­kája; sajnos, hogy. a közönség nagyobb érdeklődést nem tanúsít iránta. Török István egyesületi tag Pilis-Maróth mo­nográfiával elkészülvén, a társulat ren­delkezésére bocsátotta azt. Vajha a* mo­nográfia többi munkatársa is hasonló lelkesedéssel dolgoznék ! Percekig tartott az éljenzés, amely után a gyűlés kimondotta, hogy a jelen­tést egész terjedelmében felveszi'a jegy­zőkönyvbe s- a társulati évkönyvbe. Ezután elfogadták; a. tájsulat mult: évi< számadás t s s ez idei kőitségvetését, a;ine­lyet. Reusz, József, a számvizsgáló bizott­ság elnöke terjesztett elő s dr. Prokopp Gyula egyesületi pénztárnoknak köszö­netet szavaztak. A múzeumi őr jelentése. Némethy Lajos esperes plébános, a ki­váló régész, a társulati múzeum őre azzal kezdette jelentését, hogy az elmúlt esztendőben- a. társulat gyűjtemény©-, a megelőző évekhez képest nagy- mér­tékben gyarapodott. Ez első sorban ama. nagylelkű férfiaknak kö^önhető, a kik, felfogva a társulat valóban hazafias törekvését, ebben őt támogatták. Ilye­nek nem, csupán itt E5;,tergornb;jn, ha­nem városunk vidékén is többen voltak. Névlég megemlítette a. lednjrvafi plé­bánost; Mayer Imrét, a kinek kö­szönhetjük, hogy az egylet egy oly szekrényt szerezhetett meg, arnelyet a megtelepített, németek, hazájukból naa­guk-.ka.l hoztak.. A fiókos szekrény, bíbor­vörös,, a fiókqUra., csinos tájképek épü­letekkel, vannak festve. A d'óm'ósi plébá­nos : Petrás József, a dömösi prépostság romjaiból egy nagy iker-osziopfőt és két kőpárkányzatot levéldisszel, egy sir kő töredéket stb. adományozott. A Szölgyejt. községbe történt kirándulásnak igen szép eredménye volt, az ottani lel­kész : Török, Istvájp, a JAgy^q.,: Cson­g?44yt f Gyn,l% % tajn|^o> é% m^^pk kész­séggel aján4pttá4< f^í réf,Í5^gQÍ-.Í(et. Ezek köz,t Jeg.bec^e*ebbe%: egy broi?^ fejsze, két római ezüst. péi>z és ttjbjb római eclény­Kftfius Nándor püspök hagyatékából VenczeW Antal kanonok számos, igen becses tárgyat szerzett meg az egylet gyűjteményének. E gyűjtemény külön­legességeihez- tartoznak a burtwt-szelen­czék, mesterséges faragvány ok kai, mo­zaik képekkel, vert domborművekkel stb. Ezekből kilenc darabot a múzeumi őr bársony alapon elhelyezve mutatott, be. A többi tárgyak között kiválón, becse­sek : egy, kis feszület drágakövekkel ki­rakva, két régi zsebóra, több ezüst és bronz emlékérem, régi pénzek, fegyverek, zárója ésjajkatplí s|b. A helybeli adományozók közül a jfelen­tésttevő hálásan emlékezett dr. Mátray Ferenc tiszti főorvosról, a ki több érmet adott, Fekete György tanítóról, a ki 10 frtos Kosuth-bankót, Kamdlár földmi­vestől, a. ki a Diósvölgy ben kiásott több tárgyai adományozott, a múzeumnak. A, burnót szelencés tábián kivül be­mutatott még az őr két táblát, melyek egyikére bronz tárgyak voltak erősítve, a másikára sarkantyúk. Előbbiek nagy­részt néhai Knauz- Nándor gyűjteményé­ből való K, de vannak, ott más ; . forrásból nyert; tárgyak^ is, melyek, Aquincumban találtattak. E táblán van a szölgyéni bronz fejsze is. A másik táblán levő sarkantyúk közül szintén vannak szöl­gyénben találtak, nagyobb részük helybeli lelet. Végül az Őr bejelentette azt is^ hogy a, szakszerű,, egyetemes leltár, az év­könyvben meg fog jelenni és összesen 630 számot tartalmaz. (Hosszú éljenzés) Tisztújítás. A közgyűlés utolsó pontja a tisztújí­tás volt. Az eddigi tisztikart közfelkiál­tással újból megválasztották. A választ-, míhiy üykép alakult, meg,: Andrássy Ja? nos^, dr, Bárdos Rémig, Bottizár József* dr. Csernoch János f dr. Földváry István, Guzsvenitz Vilmos, dr. Helcz Antal, Hoilóssy Rupert, Hübsch'l Alajos, dr. Kereszty Viktor, Litsauer Sándor, Ma­A törökök a sz. Adalb; rt hires bazili­kájából bástyákat építettől?, :\ BakÁcs­kápolnát mecsetté változtatták ; & vár egyéb épületeit egészen elhanyagolták, az ostromok okozta károkat nem tata­rozták, nem pótolták. Esztergom régi magyar polgársága*, kiköltözött • s, a mai kir. városbaji a hódoltság idején na­gyobbrészt szerbek laktak, miért & vá* rost is Ráczvárosnak, nevelték; mig a Vár és a Víziváros lakosságának zöme törökökből állott; Néptelenné váltak a város utoái, a fold' pai'iagon maradt, pusztulás és hanyatlás"mutatkozott, min­denfelé, At szomszédos, községek ig rész ben elpusztultaji, részben,, a,, török ndó­fizetői lettek. A város és ^ megye egyaránt lömondbatfctlaii.ul sivár és szomorú képet nyújtott. 1595-ben visszavették ugy art a keresz­tények a várost, amikor Pálffy. Miklós parancsnoksága alatt halt hősi halált Balassa Bálint, a, kiváló magyar költi is; de 1605 ben újra, el vesztettek. S igy ezen rövid időköz kivételével í543-tól egész 168B ig török járom alatt- nyögött városunk. Félhold után kereszt. Isten elhozta végre aa éj után a haj­nalt, a sokáig tomboló förgeteg után ismét felderült a nap a sókat szenve­dett Esztergom fölött. A törököknek écsnél történt megyeretését nyomban 'vette a párkányi diadal, mint Eszter­felszabadulásának szerencsés kez­te. Rövid ostrom után a keresztények ébe kerüli az esztergomi vár, a 'kök megszégyenítve hagyták el a st, amelyet már egészen otthonuk­tekintettek. Október 28-áa tartotta ünneplés bevonulását a városba a hős \Szobieszky 'fngy i király KárolyÁ'^ \ herceg kíséretében. A Bakáeskápolná­| ban felhangzott a „Te Deum", áhítatra i keltő dallania s. a hő-3 vezér a keresz^ I tény harcosokkal együtt örömtől repeső szívvel: mondott* bál áj; Istennek a. kivi* votfc fyyőzeiemért. A félhold; büszke ra­gyogása homályba borult; újra kereset ragyogott a, inngyar Sión ormán! Tűz, felkelés, pestis. Városunk a nyomasztó törökr uraj,njia aiol felszabadult, de> az, örftin nem lehe­'tettv teljes-, és. tartós. Magara kir, város 16^3-ban^ljegett, leesett. És ai.ig fo­gpí^fe- hp r zzá a^ t apyagi és, szellemi té^en* beáilptt, százados,mulasztások pótlásár hoz, az ? ejemi; csalások okozta, károk,­helyreáUitá^ájaoz,: a, ia^sií emelkedés, és, fejiődé.i'» csiráit- majdnem elfojtotta IL Rákóczy, Ferencz felkelése, akinek, fegy­vgr/íi'e- hÍ¥Ó>szózata.viszhajigra talált me­gyénk lakosságának; szivében is. A há­borúval járó, emberéletben,és anyagiak­ban való súlyos veszteségekhez járult a pestis, arueíy a város : és megye lakosai közül mintegy 2000 embert ragadott el. Ezen piisztitó veszedelem megszűntének emlékére állították fel 1723-bau a je­lenleg városhásn,! szolgáló Bottyán­palota előtt levő téren a most csonkán álló Szentháromság-szobrot. Szab. kir. város. A város 1708-ik évben folyamodott régi szabadalmai ós kiváltságai mege­rősítése végett; I. József Esztergomot a szab. kir. városok közé felvévén, régi szabadságait megerősítette, utóbb pedig III Károly 1725-ben latin nyelven kia­dott okiratában- erősítette- meg a város j régi : kiválUágaít. 1761*bea a. vár- visszaszállt; ősi birto- í kosaik kezébe, amenyiben Mária. TeréA zia*. kiráiy-nő Barkóczy.. Tajnás, kineve-! zése, alkalmával azt, a, hercegprim-ásnak-i adta*. Ennek legfőbb óhajtása.vóítj hogy,| az érsekséget és főkáptalant Eszterül gomba visazahoz^a^ aminek kivitelében | azonban közbejött halála megakadás! lyózta. Csak, Ruflnay Sándor valósit-1 hattá, meg 1820 baa ezt a. tervet-; sí így. a. török hódoltság H?jatt 277; 4vJ óta távollevő primási-székv és... főkápta- j lan, visszahozataláyal m elhagyatottj ós, kimerS.it városnak minden irányb<m új lendületet, adott. Az 1838-ik árviz mintegy hatszáz- tuízati telj ese,'j romba*, döntött ngyan^ de ez a.csapás a várog­nak- megindult fejlődéséi és emelkedés sét meg nem akasztotta. Rudnay kez? dette meg a fősz ékes egyház- építését, melyet Kopácsy József óuiási árldoza?, tokkal folytatott s utána Scitovszky János b. fejezvén, 1856-ban országos jelentőségű-, ünnepséggel, az uralkodó, egyházi; és evilági előkelőségek s nagy­számú közönség részvétele mellett az ür dicsőségére felszentelt. Epilógus. Nem uj adatok, eddig tán ismeretlen események megismertetése volt váz­latos előadásom célja, hanem csak az, hogy a városunkban megszületett ma­gyar, királyság és kereszténység kilenc­százados, évfordulója alkalmával az em­lékezetbe visszaidézzem Esztergom múlt­jának fő vonásait; hogy rámutassunk az idők változásaira, amelyekben a dicső­ségre homály következett, de a szó­ra oruságra. ismét az öröm napjai de­rültek. Sokszor tornyosultak városunk egére vésziéi!egk. Csapások csapásokat értek : idegen hadak dúltak tereinken-; pestis, tűzvész, aryiZí l^vetkeztében sz&wtajatn szenvedésnek volt kitéve; és volt 8 idő, midőn- égnek meredező romok tárták még- cí'ak fenn egykori fénye és hire ; emlékét. De nem borult reá, tel­jesen* a megsemmisülés fátyola y mely sok vároy omladékait ma, is takarja; mert őrködött városunk felett Eszter­gom hallhatatlan emlékű szülöttének^ első nagy királyunknak : szent István-, nafe- szelleme*-; Őrködött felette, és min­denható erejével védte- az- Eg ; hatalmas Ura! 1116 dolog tehát, hogy hivő kebellel adjunk hálát az isteni gondviselésnek, amely neii> engedte, hogy az átélt nekée idők súlya eltemesse, a vész és viharok bősiz ereje elsöpörje városunkat. Illő do­log, hogy magyar szivünk egész őszinte­ségével üdvözöljük és dicsőítsük hazánk első, valóban apostoli királyátj ki a magyar királyság és kereszténység megalakításával városunkban nemzeti nagyíétüuk alapjait raegveté. De mond­junk áldást azon nagyszelleroü férfiak emlékére.is, akik vagyonukat és vérü­ket áldozták Esztergom jóléteért as ő példaképükön felbuzdulva, munkálkod­junk közös erővel, begy sokat szenve­dett városunk a szellemi, erkö'csi és anyagi jólét utján haladjon egy szebb és boldogabb jövő felé.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom