Esztergom és Vidéke, 1900

1900-01-11 / 2.szám

mozgalom, mint manőver az új városfő ellen, akit némelyek nem akartak s félni kezdenek. Oly manőver, amelynek hátterőről azoknak van legkevesebb fogalmuk, akik vezető sze repet játszanak benne. Ok a marionettek, amelyek a tPaprika Jancsi színház c előterében láthatók, mig a mozgató, dirigáló, bábszinházast elrejtik a színfalak. Vagy legalább : ő hiszi, hogy elrejtikés hosszú lábai nem bújnak elő a vászonfüggöny alul. Én azonban már látom a lábakat azt hiszem, a közönség nagy része is. De mert lehetnek rövidlátók, azért nem tartottam feleslegesnek e kis nagyító lupét Bővebben, többet azonban nem érdemes foglalkozni a görögtüzes szentgyörgymezei szeczesszióval. A szentgyörgymezei polgárság higgadt, belátó, önálló többsége amint érezte évekkel ezelőtt, erezi ma is: szégyenletes állapot volt, a broditzereskedés. Ha áldozat került szóba, elrebegni: »Mi szegény kucséberek vagyunk!*, ha előnyről volt szó : fennen hangoztatni. >Mi is esztergomiak vagyunk !« És csináljon ezután is a kilencezer lakos nekünk hidat, gimnáziumot, reált stb. stb. Akik mozgolódnak, gondolják meg ezt is! Nemo.*) Közigazgatási bizottság. — Január 9. — A közigazgatási bizottság f. havi ülését kedden tartotta. Elnöke a betegeskedő főispán helyett — Andrássy János alispán volt. Az ülés mngkezdése előtt a szép számban megjelent tagok meleg ovációban részesítették Kenedi Imre új kalocsai kir. ügyészt, aki eddig, mint alügyész, a komáromi ügyészség képviseletében az üléseken gyakran megfordult. Albizottságok. Mindenekelőtt, az év első ülése lévén, — elnöki inditványra — megválasztották az albizottsági tagokat. A fegyelmi választmány tagjai lettek az állami kinevezettek küzül: Bárczy László és Vargyas Endre, póttag: Vajda Géza; a választottakból: Heya Tivadar, Mattyasovszky Kálmán, póttag: Niedermann Pál. As évi és évközi jelentést előkészítő bizottság tagjai: dr. Hulényi Győző és idősb Eggenhcffer József. A földművelési minisztériumot érdeklő ügyek tudósítója : Csupor István. A börtönvizsgáló bizottság tagjai: elnök Heya Tivadar, tagok: dr. Mátray Ferenc, Vajda Géza, Kossár Dezső. A pótadó kivetés elleni fólszölamlások elbírálására hivatott bizottság tagjai: Heya Tivadar, Niedermann Pál, Komlóssy Ferenc és Bárczy László. A mezőgazdasági munkásügyekben ítélkező II, fokú bíróság tagjai: Heya Tivadar, Mattyasovszky Kálmán, Reviczky Károly, Niedermann Pál, póttagok: id. Eggenhoffer József, Csupor István, dr. Hulényi Győző. Az orsz. tanítói nyugdijalapot illető kérdésekben eljáró vegyes bizottság tagjai: Boltizár József, Mattyasovszky Vilmos, *) Közéletünk egyik előkelő tagja írja ezeket. Általánosságban egy véleményen vagyunk vele, azért közöljük, Sserk. orvos : dr. Mátray Ferenc. Az erdészeti bizottság elnöke (Vimmer Imre helyett) B. Szabó Mihály. A bányaiskolák jellege. A kir. tanfelügyelő által előadott ügyek közül a bányatelepi iskolák jellegének ügye szolgált alkalmul hosszasabb felszólalásokra. Az ügy előzménye az, hogy a doroghóbányai iskolánál a tanitó ellen bizonyos ellenszegülés miatt fegyelmi vizsgálatot kellett volna inditani, de iskolajogilag nem lévén rendezve a bányatelepi iskolák jellege, a kir. tanfelügyelő a jelleg kérdésére nézve, az állapotok feltárásával, miniszteri döntvényt kért. A kultuszminiszter a tanfelügyelőséghez intézett rendeletében, melyet tudomásvétel végett megküldött a közigazgatási bizottságnak is, kimondotta, hogy az esztergomvármegyei bányatelepi iskolák, a népoktatási törvény 16—22. § ai értelmében szervezett magán elemi iskoláknak tekintendők s a tanitók és az iskola fenntartók között szerződéses viszony áll fenn. Egyszersmind kimondotta a kultuszminiszter, hogy azon körülmény, hogy a szóban forgó bányatelepi iskolákból, melyeknek szama öt, egyesek hitfelekezeti jelleget viselnek, miután az iskolafenntartó és az érdekelt felekezet illetékes egyházi főhatósága között a lelekezeli jelleg és az iskolának ezen jelleg szerint történő igazgatása iránt szabályszerű megállapodás létre nem jött, — figyelembe nem vehető. Mind

; addig tehát, mig ily szabályszerű megállapodás nem létesül, a szóban forgó iskolák nyilvános jellegű magániskoláknak tekintendők, amelyeknek felügyelete és ellenőrzése tekintetéből e tanfelügyelőség és a vármegyei közigazgatási bizottság a magán elemi iskolák számára érvényben álló szabályokhoz alkalmazkodjék. Ezen miniszteri döntvény, mely a bányatelepi iskolákat beilleszti az iskolajog keretébe, felszólalásra indította Boítizár József érseki helynök s bizottsági tag urat, aki sajnosán vette tudomásul, hogy a felekezeti jelleg a bányatelepi isko Iáknál mellőztetett. Azután élesen aposztrofálta a tanügyi előadó intencióit az iskolák felekezeti jellege irányában. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő tiltakozott a neki tulajdonított intenció ellen s adatszerű tényekkel bizonyította, hogy ő igenis a vármegye összes i népiskoláit felekezeti alapon fejlesztette s nem csak animozitás nem vezérelte a fennálló hitfelekezeti iskolák iránt, sőt inkább oda hatott, hogy még az uj iskoláknál is az azonos jelleg megtartassák s mivel a hitfelekezetek nem válalkoztak az új iskolaépületek felállítására, oda hatott, hogy saját jószántukból a politikai községek építsék fel a hitfelekezeti iskolák céljaira a szükséges uj tantermeket is. Elvégre is ő rendet akar. Sajnos, hogy harminc év eltelte után is vannak tűrhetetlen állapotok s vannak oly elemi ügyek is, mint például némely iskolák jellegének megállapítása, — amelyek három évtized alatt sem lettek rendezve. Végül a kir. tanfelügyelő kijelentette, hogy a bányatelepi iskolák jellege * ügyében kibocsátott miniszteri rendelet másolat közli az egyházmegyei főhatósággal is. És ha a telepi iskolák kitfelekezetí jellegére nézve, az egyházmegyei főhatóság és a bányatársuiatok között szabályszerű megállapodás jön létre, — azt Örömmel veszi tudomásul s ahhoz alkalmazkodik, de míg az meg nem töjténik, a bányatelepi iskolákat a jellen állapot szerint mint magán iskolákat tekinti s a miniszteri döntvény után most már ismeri teendőit s tudják magukat tájékozni a társulatok is. Ez tiszta sor ! Az érseki helynök s a kir. tanfelügyelő ismételt felszólalása után, Andrássy János alispán, helyettes elnök, konstatálván, hogy úgy a közigazgatási bizottság, mint a bizottság tanügyi előadója, a hitfelekezeti iskolákat mindenütt az adott alapon igyekeztek s igyekeznek fejleszteni, -p a vitát bezárta s a kölcsönös felvilágosítások után a bizottság a miniszteri rendeletet tudomásul vette. Népoktatásunk. Vargyas Endre kir. tanfelügyelő a vármegye népoktatásügyének a lefolyt december havi állapotáról a következőkben terjesztette elő havi jelentését: 1 1. A lefolyt december hóban folytató| lag teljesített hivatalos körútja alkatmával meglátogatta : a bélaí rk. a libádi rk. a sárkányi rk. a gyivai ksgi. az ebedi rk. a muzslai rk. leány, a karvai rk. a duna-mocsi rk. és duna-mocsi ref. elemi : népiskolát s az esztergom szenttamási izr. elemi iskolát. Tehát a mult decem ber hó folyamában meglátogatott ösz szesen 10 népiskolát, 17 lanteremmel. A telsorolt 10 népiskolába utalt mindennapi tankötelesek száma, a községi Öszszeirások szerint 961. Ezzel a létszámmal szemben a felvételi naplókba beírva talált 999 növendéket. Tehát eszerint 38 növendékkel több beiskolázott tanulót talált, mint amennyi az összeirt min dennapi tankötelesek összes létszáma. Az összes tankötelesek közül látogatása alkalmával jelenvolt pjj. tanuló, vagyis as összes tanköteleseknek p?*ip 0

U"

a

f amely állapot az előző novemberhavi állapothoz képest 9'i3*/o emelkedést mutat. A felsorolt népiskolák közül teljesen uj iskolák : a gyivai elemi községi ve gyes iskola s a muzslai három tantermű rk. leányiskola. A gyivai iskolánál Szűcs látván tanképesített tanító, a muzslai leányiskolánál Kanszky Matild, Zsigmond Anna és Rayda Matild tanképesített tanítónők vezetése alatt a tanítást rendes menetében találta. A muzslai iskolaügy eszerint, hat tanítói állással, teljesen rendezve van, amennyiben a fiuk oktatására szintén külön három tanítói állás van szervezve. Ebeden és Karván az ujolag rendszeresttett tanítói állásokat szintén betöltve találta. Ebeden Nemesszeghy Gizella, Karván Zwack Kornélia tanképesített tanítónők nyertek alkalmaztatást. Mindkét községben az uj tantermek bérházban vannak egyelőre elhelyezve. Ezen uj tantermekben is az oktatást rendes folyamában találta. A dunamocsi rk. uj iskola, melyet a hercegprímás emeltetett, Mihalovics István tanképesített tanitó személyében kitűnő tanítót nyert s ezen iskola most minden tekintetben mintaiskola. A duna-mocsi ref. és a libádi rk. iskolánál az iskolafenntartók a tanfelügyelő személyes közbenjárása folytán elhatározták, hogy a tanítói állásokat egy-egy uj állás szervezésével szaporítani fogják. A tanítás eredményét legkitűnőbbnek találta: az esztergomi izr, a duna-mocsi rk. vegyes és a muzslai rk. leányiskolánál. Az eredményt legsilányabbnak a libádi iskolánál tapasztalta. 2. A tankötelezettség végrehajtására I nézve az iskolamulasztási kimutatásokat Esztergom város összes népiskoláira vonatkozólag Vimmer Imre polgármester a lefolyt decemberhóról is pontosau átszármaztatta hozzá. A vármegye 35 jegyzője közül pedig a decemberhavi kimutatásokat a záros határidőn belül Összesen 31 jegyző, illetőleg körjegyző terjesztette be, négy jegyző ellenben máig sem terjesztette be a szabályszerű kimutatásokat s igy azoknak megsürgetése vált szükségessé. Igazolatlan iskolamulasztások után a lefolyt decemberhó utoljáig összesen 3530 korona pénzbírság rovatott ki. Ebből az elöljáróságok készpénzben behajtottak 199 koronát, közmunkával pedig íeszolgáltattak 679 korona pénzbírságot. Végrehajtás alatt áll 2652 korona. Ebből a bírságpénzből legtöbb, illetőleg 1756 korona esik a párkányi iskolamulasztók szüleire. A tankötelezettség végrehajtása, úgymond a tanfelügyelő, a lefolyt hóban is legrosszabb lábon Párkány községben állott, Bátorkesz községben, ahol a kirótt pénzbírság a lefolyt hóban 349 koronára emelkedett, szintén sok kívánni valót hágy a tankötelezettség végrehajtása. Tekintve azonban, hogy Párkányban uj birót helyezett a közbizodalom az ügyek élére s tekintve, hogy három nj tanítói állás szerveztetett s mind a három állás még e hó folytán be is lesz töltve. — az uj évvel az uj korszak alatt jobbra fordul Párkány iskolaügye is, nem különben Bátorkesz községéé is, ahol szintén három uj tanítói állás szerveztetett. 3. A tanítói fizetéseknek az állampénztárból való kiegészítésére vonatkozólag jelentette, hogy a lefolyt december hóban 13 rendszeresített tanítói állomás után összesen 7476 korona évi államsegély tétetett folyóvá. Az illető államilag segélyezett iskolák tanítói és tanítónői a következő államsegélyben részesültek: Akucs István farnadi ref. tanitó évi 696 korona, Horváth Pál epöli rk. Il-od tanitó évi 700 kor., Ferenczyné Kratochvill Olga kesztöíczi rom. katolikus IV-edik tanítónő évi 700 korona, Zsuffka Emilia kesztölci rk. Il-od tanítónő évi 200 k, Starkbauer Margit bajóthi. H-od tanítónő évi 80 k, Neubeller Ernő volt Il-od tanitó Bényen évi 200 k, Mucsi Vince párkányi rk. IH-ad tanitó évi 700 k, Kara mer Mária doroghi rk. II od tanítónő évi 700 k, Hlavács Antal csolnoki rk. III ad tanító évi 700 k, Komoróczy Mária dághi rk. II-od tanítónő évi 700 k. és a párkányi iskolánál szervezett három uj tanítói állás javadalmazására évi 2800 korona. Végül jelentette, hogy hat károsult tanitó és hat elhalt tanitó özvegye, — a rendes évi segéiyen felül, összesen 570 korona rendkívüli államsegélyben részesült s az egész év folyamában nem volt oly segélykérő tanitó, akit kérelmével elutasítottak volna. A közegészségügy. A tiszti főorvos jelentéséből örömmel hallottuk, hogy az elmúlt évzáró hóban a közegészségügy kielégítő volt, bár az enyhébb influenza erősebben fellépett. De megszűnt egészen a hasi hagymáz, kevesbedett a kanyaró, tüdőgümőben 18 an hunytak el, az összes elhaltak 9*7 %-a. Elhaltak Esztergomban 33 an, az esztergomi járásban 67-en, a párkányiban 85-en összesen 185 en. Tizenegygyei kevesebben mint a mult hóban és 48-al kevesebben, mint a mult év december havában. Gyermekhalálozás 61 eset volu A közkózház ápolási napjainak száma 1621-re emelkedett. Riporter. A főegyházmegyei papság. (Schematismus venerabilis Cleri archidioecesis Strigoniensis pro anno reparatae Salutis communi 1900. Strigonii, typis Gustavi Buzarovics.) A főegyházmegyei papság 1900 évi névtára a napokban került ki a sajtó alul. Talán tekintettel a szent évre, amely különösen a magyar kotolikus egyház ünnepe, a rendesnél jóval díszesebb kiállításban. Összeállítása is rendkívül gondos ; meglátszik rajta báró Gudenus Arthur szentszéki jegyző avatott, lelkiismeretes keze. A nyomdai kiállítás Ízléses, előkelő, kifogástalan, mint minden munka, amely a Buzárovits Gusztáv féle nyomdából kerül ki. A tizenkilenc évre terjedő kötet a hercegprímás, manupropiával ellátott, nagyon sikerült és kivitel tekintetében is elegáns arcképével kezdődik. Az első lap a pápának van szentelve, majd a bíborosok névsora következik. Ebből látjuk, hogy hercegprímásunk, aki 1893 január 16-án lett kardinálissá, az ötvenkét áldozópap — bíboros között immár a tizenkilencedik helyet foglalja el. Az összes (püspök- áldozár- diakon) bibornokok száma ma hatvanhárom. Vaszary Kolos hercegprímás az esztergomi érsekek sorában a hatvanhatodik. 1891 október 27-én emeltetett az ország eiso főpapi trónjára, áldására a nemzetnek, békéjére az országnak, gyógyítására búnak, bajnak, szegénységnek. Helybeli helyettese: Boltizár József püspök, az igazi, Krisztus szelleméből való pap, a magyar pap mintaképe, Nagyszombaton Szilányi Ferenc apát, pápai praelatus. A budapesti vikariatus — a sematizmus szerint — betöltetlen, A főkáptalan Nesztora a nagyprépost : Sujánszky Antal. Kineveztetésük sorrendjében következnek utána : Boltizár József, Blümelhuber Ferenc, Szilányi Ferenc, dr. Rajner Lajos, Mally János, gróf Csáky Károly, dr. Csernoch János, Graeffel János, Maszlaghy Ferenc, dr. Rosszival István, Pór Antal, dr. Komlóssy Ferenc, Venczell Antal, Walte*