Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-11 / 11.szám

seriek, az utvámszedés ezúttal elhalasz­tott pontjánál veszik tárgyalás alá. A járásbíróság elhelyezése. A gimnázium felépítése kellőképen előrehaladván, a város felmondotta a gimnázium ideiglenes elkelyezése céljá­ból a Ferenciek székházában s a Sas­kaszárnyában bérelt helyiségeket s a kormány a felmondást tudomásul vette. A járásbíróság vezetője erre azzal a kéréssel fordult a városhoz, hogy az általuk a Saskaszárnyában elfoglalt he­lyiségeket — az igazságügyi palota felépítéséig ~- továbbra is adják nekik bérbe. A közgyűlés hajlandó a kért helyisé­geket két évre évi 1600 korona bér fejében bérbeadni, de e bérletet ez időn túl csak az esetben hosszabbítja meg, ha az épülettelekre valamely jövedelmezőbb kulturcélból szüksége nem leend. Kölcsön-elszámolások. A pénteki közgyűlés az 1.400,000 koronás és az ezzel kapcsolatos kaszár­nyaépitési kölcsön elszámoló jelentésé­vel kezdődött, amely az elmúlt régime úgyszóllván minden közgyűlésén és min­dég eredménytelenül lett megsürgetve, különféle meggyanusitásokra is okot szolgáltatva. Az új polgármester nem tűrte az elhízott tengeri kígyó folytono­san növekvő puffadását és erős kézzel kettévágta azt. A beszámoló jelentés bebizonyította, hogy az eddigi késleke­désnek nem volt egyéb oka, mint ké­nyelemszeretet, hanyagság. Az okmá­nyok meg voltak mind, csak össze kel­lett állítani, ami hogy elég nagy munka volt, készséggel elismerjük. A képviselő­testület tudomásul is vette, hogy a kaszárnyaépités a városnak összesen 1.183,845 kor. 72 fillérjébe került, Ez ősz­szegbői kifizettetett 1.070628 kor. 56 fillér; fedezetlen tehát 113,217 Kor. 16 fill. fillér. A közgyűlés utasította a tanácsot és a p. ü. bizottságot, hogy a hátralék kifizetési módjáról előterjesztést tegyen. Következett volna a számvevő által összeállított mérleg annak feltüntetésére, vájjon az uj kaszárnya a befektetett összeghez és a kaszárnyaépitést meg­előző időszakhoz képest hoz-e megfelelő jövedelmet a városnak. Az, ugy látszik, hevenyében összecsapott kimutatás (több hiányát első hallásra konstatálták) azt mutatja, hogy mig a katonaság révén azelőtt a városnak évenkint vagy 2900 korona jövedelme volt, az uj kaszárnya építése óta vagy 9000 koronát reáfizet, i- számítást a többség tévesnek találva a kimutatást tételes átvizsgálás és je­lentéstétel végett, a p. ü. bizottsághoz uta­sította. A piacrendezés. A piac- és vásártér rendezésre vonat­kozó új szabályrendelet két pontjánál volt hosszabb vita. A leghosszabb mind­járt az első pontnál, amely szerint a gabonapiac (a gumós növényekével) meg­maradna a Simor János-utcában, ahol immár három éve van. A Kereskedelmi Társulat e tervvel szemben sürgős bead­ványban indítványozta, hogy az helyeztes­sék vissza a Széchenyi-térre, mert amióta elvitték onnan, a kereskedőknek úgy­szólván létalapja van megtámadva. Mindkét terv mellett több felszólalás történt. A kereskedők, közöttük ez ér­demes osztály Nesztorai: BrennerJÓ2sef, Marosi József, Rudolf Mihály — a ke­reskedelmünk terén kétségtelenül mutat­kozó stagnáció és visszaesés okát ki­aárólag a gabonapiac áthelyezésében találták, ugy érvelve, hogy a gabonaeladó, aki a Símor János utcai piacon csak ürességet talál, nem is jön többet ide piacra s ha % gaco na kereskedőknek eladta gabonáját, hazamegy a város többi része érintése nélkül. Ők általában a piac teljes centralizálása mellett har­coltak. Az ellenkező vélemény az volt, hogy a kereskedelem pang az egész ország­ban s ennek okai is országosak. (.Kü­lön vámterület kell!) Speciálisan a Szé­chenyi-tér forgalmát csökkentették az uj hidak, vasutak, velük a közlekedés egye­nesebb lebonyolithatása. De meg a ga­bonapiac csak 5—6 hétig tart s ha visszahelyeznék a gabonapiacot, el kellene vinni az egész éven tartó élelmiszer-piacot. A tanácsi tervet ajánlja a piacrendezés | főcélja: a forgalom könnyűsége és biz­tonsága, már pedig azelőtt a gabonavá­sárok idején életveszedelmes volt az idő­zés a Széchenyi-téren, napirenden a vere­kedés. És mi történik, ha ily időben a környéken tüz üt ki! Cáfolták azt az állítást; hogy a gabonapiac a Simor-ut­cában uj üzleteket fog létrehozni. Há­rom éve van immár ott s nem nyílt egyetlen üzlet sem. Előhozták a szépé­szeti szempontokat: az új fásítás vesze­delmét, az emelendő Szentháromság­szobrot stb. A többség a tanács javaslatát fogadta el, vagyis a gabonapiac a Simor-János utcában marad. Széna- szalma- takar­mány- zsupp és fapiac a Káptalan-térről a Csillag.utcába kerül. A kocsiban árult zöldség, mész, gyümölcs piaca a Simor­utcában lesz Kollár Istvánné házától felfelé, de elrendeltetett, hogy a kocsi­ból a lovak kifogandók s a rúd is ki­veendő. A sertéspiac elhelyezése kérdésénél volt a második vita. A szentgyörgyme­zeiek természetesen a tanács javaslata mellett foglaltak állást s több tekinté­lyes képviselő is, bár ezek úgy véleked­tek, hogy itt csak experimentum törté­nik, kérdéses : beválik-e az s csak a mindég síró szentgyörgymezci babát próbálják megnyugtatni. Gere Antal itt újra előhuzakodott az­zal, hogy a város meg nem tartotta az egyesítés alkalmával a szentgyörgyme­zeiekkel kötött paktumot. Alaposan meg­kapta reá a választ úgy dr. Földváry­tól, mint dr. Helcz-től, az egyesítés két főfaktorától. Dr. He cz is úgy nyilatko­zott a szentgyörgymezeiek >nem eléggé érett zajongásáról,* hogy az teljesen céltalan s jobban tennék a szentgyörgy­mezeiek, ha folytonos disszidálás helyett itt, a zöld asztalnál egyesülnének. Dr. Főldváry előadta, hogy az egyesülést nem szabályozza más, mint az erre vo­natkozó képviselőtestületi határozat, mi­niszteri rendelet és törvényhatósági ha­tározat. Semmi más; itt nem volt pak­tum. Tény, hogy annak idején a pana­szosok összes óhajtásaikat (még a leg­utolsó pásztorra vonatkozót is) 33. pontba foglalták, cz megfordult a képviselőtes­tület előtt is, amely úgy nyilatkozott, hogy a lehetőséghez és szükséghes képest igyekezni fog teljesíteni az óhajtásokat. Ennyi az igazság. S a képviselőtestület ez igéretét teljesítette is, hogy pl. csak az iskolákat, az útrendezést, a vágóhi­dat említse. A közgyűlés 4.0 szóval 34. ellen Pach Antal indítványát fogadta el, hogy a sertéspiac maradjon a Csillag-utca felső részén. A szárnyas állatokat, szopós malacot, bárányt a Városház-téren fogják árusí­tani. A kenyeret, tejet, vajat túrót, a Hévíz-utcában. A borjukat, hízott ludat, ludfertályt a Káptalan-utcában. A zöld­séget, virágot stb. (45 cmter magas asz­talkákon) a Ferenc József uton a Lindt­ner-háztól felfelé és a Széchenyi-tér két oldalán. A halpiac a Kis-Duna mellé kerül, a csendőrkaszárnyától felfelé. A kézmüiparosok, stb. mint eddig, a Jókai-, a Bottyán-utcában, s a Széchenyi-téren lesznek elhelyezve. A tűzoltó-kaszárnya. Sorra került a p. ü, bizottság terje­delmes, nagy gonddal kidolgozott ja­vaslata, hogy a megvásárolt dunautcai telkeken épitessék fel a tűzoltóka­szárnya és a víztorony. E javaslatot annak idején bőven ismertettük; olvasó­ink emlékezni fognak, mily reális és meggyőző az, Nem is szólalt fel ellene, csak Tátus János, aki azzal érvveit, hogy a tűz ellen biztosithatja a házát, de tűz azért akkor is lehet, ha vízto­rony van. Az épités ellen csak ketten szavaztak; az egyik Tátus volt. Ezután az idő előrehaladottsága miatt a még hátralevő fontosabb tárgyakat (pl. az utváraszabályrendelet, az építé­szeti szabályrendelet módosítása) a leg­közelebbi, jövő héten tartandó közgyű­lésre halasztották. Riporter. Esztergom, febuir 10. Farsangi naptár. Február 11. A párkányi tüzoltőegyesület műkedvelő előadás. Február n. Ipartestületi bál. Február 17. A párkányi ifjúság bálja. Február 18. Az esztergomi mézzárosok és hentesek bálja. Február 30. Deák-táncestély. Február 21, Táncestély a „Katolikus Kör «-ben. Február 24. A 'helyőrségi tisztikar társas estélye tréfás előadásokkal Február 25. A »Polgári Egylet* társas estélye. Február 26. A «Kath. Legényegyesület* batyubálja. Február 27. Tréfás férfiestély a .Katolikus Kör*-ben. Február 27. Polgári Bál. Gyászruhák. Bécsből írják: >Egy ide­való posztógyárban London­ból húszezer vég gyász­posztót rendeltek meg. A küldeményt már vasútra tették* Transvaalban, az arany bányák hazá­jában elkeseredetten dul a harcz. A két küzdő fél: a bur és az angol. Előbbi a hazáját, a szabadságát védi, utóbbi a hatalom birhatásáért ment tűzbe, de most már, kudarcz után kudarezot érve, csak a büszkeség tartja még kezében a hadi lobogót. Az angol katonákat hajókra rakják s a nagy, iromba hajók kékvizü, sós vizű tengereken által viszik a hadfiakat ide­gen vidékre, hogy onnét soha vissza ne kerülhessenek, hogy síri ágyukat ott találják meg. Búcsúznak anyától, apától hitvestől, gyermekektől, szeretőtől, A magas kor­mány a bucsu/ás idejére tejbe-vajba fü­röszti őket, hogy ez a szájukon keresz­tül húzott mézes madzag, enyhítse, ha tudja, a válás fájdalmát keservét, de váj­jon tudja-e ? Aligha. Az a pár rövidke szó, amit krónikánk jeligéjéül adtunk, mennyi tragikumot rejt magában l Londonban nincs gyászruha, London­ban kifogytak a gyászruhából. Idegen város nagy gyáraihoz fordulnak, hogy kielégíthessék a szükségletet. Messze, Transvaalban sűrűn arat a halál. Nem ismer nyugodalmat a rend­vágásban, habár az elhullók büszke Al­bion fiai is. S mig ott lenn a maga borzalmaival dul a rémes harcz, a nagy Londonban egyre-másra varrják a gyászruhákat s mig elkészülhetnek vele, hány forró könycsepp hull vájjon a szomorú szö­vetre ? . . . Hideg, ködös Angliában most hát ez a nóta járja: Búrok földjén hull az angol rakásra Odahaza foly a sírás javába . . . Hajh, nekünk is volt már ilyen sorunk ! Krónikás. — Lapunk szerkesztőjével — a szer kesztösegen kivűl — mindennap délelőtt 8—9, délután 2—3 óra között beszél­hetni a lakásán: Széchenyi-tér Taka­rékpénztár-épület I. emelet. — A hercegprímás születésnapja. Vaszary Kolos hercegprímás február hó 22-én ünnepli születésének hatvannyolcadik évfordulóját. Ez alkalomból a főszékes­egyházban ünnepi hálaadó istentisztelet lesz. A város közönsége nevében a pol­gármester feliratban üdvözli az egyházfőt — Személyi hír. Az alispán Vimmer Imre polgármestert a cs. és kir. közös hadsereg és a honvédség érdekében működő lakáspuhatoló vegyes bizottság elnökévé, a vármegye képviseletében, ki­nevezte. Megbízatása az 1900—5 évekre terjed. — Esküvő. A következő értesítést vet­tük : >Brenner József és neje született Nitter Róza tisztelettel értesitik Irma leányuknak, dr. Prokopp Gyula köz- és váltó ügyvéd úrral, 1900. február hő 22 én, déli 1 órakor a plébánia temp­lomban történendő esküvőjéről. — Özv. Prokopp Jánosné született Trenker Amá­lia tisztelettel értesiti Gyula fiának Bren­ner Irma úrhölgygyei, 1900. február hó 22-én, déli 1 órakor a plébánia temp­lomban történendő esküvőjéről. Eszter­gom, 1900. február hó.« A rózsás hír városunk két előkelő, köztiszteletben álló családjának Örömét jelenti. Sokkal közelebb áll hozzánk a boldog vőlegény, közéletünk e szereplő tagja, semhogy — szerénységét nem sértve — elmond­hatnék azt a nem kisebb örömet, ame­lyet e kartonlap szerkesztőségünk kis köztársaságában okozott. Csak igaz sze­retettel, szivünk legőszintébb melegsé­gével kívánunk legfelhőtelenebb boldog­ságot a jegyespárnak. — Ezüstmenyegző. Tegnap ünnepelte Pauchwetn Ágost, a Dunagőzhajózási Társulat piszkei állomásának felügyelője huszonötödik évfordulóját nejével való ösz­szekelésének. A köztiszteletben áiló há­zaspár sok szíves ováció tárgya volt Délelőtt volt a templomi áldás, este baráti lakoma a jubiláló házaspár la­kásán. — Az ipartestületi bál. Igen sikerült­nek ígérkező bált rendez holnap, vasár­nap este a városi ipartestület a zFürdő* szálloda emeleti termében. A befolyó tiszta jövedelem a szegénysorsü, kére­setképtelen iparosok segélyezésére less fordítva, mely nemes célra már eddig is tekintélyes összeg folyt be. Üjdonság­számba megy és hisszük, hogy kellemes meglepetést fog szerezni, a Katolikus Legényegyesület tánciskolájának növendé­kei által előadandó magyar kör, melynek precíz betanítását Rothnagel László vé­gezte. — A primási birtokokról. Perényi Ár­pád primásiuradalmi főszámvevő az ujo­nan kinevezett s áthelyezett gazdatisz­teknek most adja, illetőleg veszi tőlük át a kezelendő s kezeit birtokokat. — A vármegyei tisztviselők helyzete. Megírtuk, hogy a vármegye alispánja és lőj egy lője Budapesten jártak és tisz­telegtek a miniszterelnöknél, mint be­lügyminiszternél. A belügyi kormány hozzájárulást kérték törvényhatósági bi­zottságunknak a vármegyei tisztviselők fizetésrendezése és létszámszaporitása ügyében hozott határozatához. Sajnálat­tal halljuk, hogy ez ut nem volt ered­ményes. A miniszterelnök kijelentette, hogy — a jelen viszonyok között — egyik tekintetben sem tehet biztató ígé­retet. Szomorú vigasztalás munkával túlterhelt — és igazán rosszul dotált derék megyei tisztviselőinknek! Miket is mondott Hegedűs Lóránt, Hegedűs, a miniszter fia ! — Diáktáncestély. E hét folyamán szétmentek a meghívók a főgimnázium ifjúságának táncmulatságára, amely f. hó 20-án este 8 órakor kezdődik a • Fürdő* vendéglő nagy termében, Deák mulatság nem volt még, amely a leg­jobban nem sikerült; hogy ne sikerülne az idei, két évi szünet után! A rendező­ség élén Csapó Antonin tanár áll, tagjai; Reviczky Elemér főrendező, Csernó La­jos háznagy, Brenner Antal cigánybáró, Szalkay Alfonz pénztáros, Réger Béla ellenőr, Berényi Zsigmond, if. Csupor

Next

/
Oldalképek
Tartalom