Esztergom és Vidéke, 1900

1900-11-04 / 86.szám

ilyet adni. Hanem figyeljük csak, mit kiabál a szerencsétlen ? És hallatszik egy ház kapuja alól, a hová a handlé bement portékáját el­adni : — Köpőládát vegyenek ! — De pajtás, akkor én is veszek egy párt — mondja az első. — De még én is! És ugy tettek, a mint beszéltek s a handlé eladta összes cilinderét — egy jó Ötlettel. Gyűjtögeti: —or. Ezek az én kívánságaim \ volna ugyan még több is, de ezt csak akkor imám meg, ha az urak részéről biztatást nyer­nék. Most egyenlőre kérem legyenek kegyesek szives támogatásukkal ügye­met a kedves és jóságos tündér elé adni, akkor nem kell majd „Szent An­talt" is segítségül hívnom —; szegény­nek úgyis meggyült a baja a sok ké­relmezővel, kik többet kérnek tőle, mint a mennyit nyújtanak a szegények gyá­molitására. Éva a XX-ik századból. neveztetésével, most elhatározta, hogy az összes birtokait a mai kor színvona­lának megfelelően mintagazdaságokká alakitja át. A saját vagyonából negyven­ezer forintot költ egyelőre, hogy birto­kait mintagazdasággá tegye. Az összes gépek, ekék ki lettek, vagy ki lesznek cserélve. A galambosi pusztán ménest létesített, a hová Nagy Sándor gazda­sági tanácsos most vásárolt telivér és félvér kancákat. A juhászatát is megja­víttatja a gazda-püspök. A kiskomáromi uradalomból finom fajú kosokat vétetett. Eddigelé — mint emliténk — negyven­ezer forintot fektetett bele saját vagyo­nából a gazdaságába. A püspökség jöve­delme úgyszólván még érintetlen, a mennyiben alig néhány ezer forintot használt fel belőle. Megemlítjük még hogy a kormányzói épületet is átalakít­tatja, hogy tisztjei jó lakásokkal birja­nak. Már egy budapesti építész dolgozik is a terveken, hogy hogyan építsenek az óriási területen.* — Újoncok esküje. Az újoncok es küje csütörtökön a szokásos módon folyt le. A kir. városi plébánia templomban misét hallgattak, amely után dr. Csernoch János apátkanonok a szószékről magyar, német és tót nyelven ismertette az ak­tus jelentőségét. Az ünnepies felavatás a két kaszárnya udvarán történt. Jubileumi jelvények. Brutsy Gyula diszműárusnak az agusztusi ünoepség alkalmára készített érmeiből mintegy ezer darab megmaradt, ami érzékeny vesztességel járt. Megkereste ezért a ta­nácsot, hogy bizonyos mennyiséget vál­laljon át, mint megrendelő, belőle. A ta­nács méltányosnak találta a kérelmet s megvett négyszázötven darab egyszerű s 12 darab két koronás jelvényt. Ezes közül 350 egyszerűt s 8 kétkoronást a főgimnázium, ioo egyszerűt s 4 kétko­ronást a reáliskola igazgatójának rendel­kezésére bocsátott. A hétfői ünnepen már az egész főgimnáziumi ifjúság viselni fogja a szép emléket. — Visszarepült. A kis fehér lélek alig pár hétig volt a földé ;a siralmak völgyéből sebes szárnyakkal repült vissza átokhoz, akiket elhagyott: angyalpajtásaihoz. El­röppenése mélységes gyászba borította szüleit, testvéreit, Bleszl Ferencz taka­rékpénztári főtitkár családját. Pár hetes volt a kis Tivadar. — A Kaszinó szerdán választmányi ülést tartott, amelyen uj tagokul felvé­tettek : Nagy Dániel postatiszt, Minder Frigyes póstagyakornok, Rochlitz-Schmidt Artúr gyógyszerész, Welle Olivér és Ko­vács István reáliskolai tanárok. — Március idusa. A március tizen ötödíki koszorualpra ujabban adakoztak : dr. Berényi Zoltán 1, Décsi Imre I, Föld­már Sándor 1, Prágai Ármin 1, Kar­dos Dezső 1, ifj, Hejschmann Ferenc 2, Ne­decky Pál és Csákány Sándor I—1 koronát. — A pénzügyi bizottság tegnap hosz­szas ülést tartott; a napirenden csupa fontos ügy szerepelt. Mindenekelőtt a gimnáziumépito bizottság leszámolását a maga egészében acceptálták, nagy kö­szönetet szavazva az építő bizottságnak s a vár. mérnöknek, akit azonkívül 1000 koronával való jutalmazásra ajánlanak, azzal az indokolással, hogy vele egy műépítész alkalmazásának tetemes költ­ségét takarították meg. A jutalom az építési alap megmaradt részéből lenne kiutalványozandó. — Boltizár József püs­pök, mint a Szentháromság-szobor bizott­ság elnöke kéri a közönséget, hogy a szobor költségeire 5000 koronát szavaz­zon meg. A p. ü. bizottság korainak ta­lálja az e felett való határozathozatalt, amenyiben a gyűjtés a szoborra még folyik s a költségleszámolás sincs ké­szen. Tekintettel azonban a sürgős szám­Iákra, 3000 koronát az építési alapból kölcsönképpen kiutalványozhatónak vél. — Következett Frey Ferenc országgyű­lési képviselő memoranduma, hogy az lgazságügyministert kérnék meg a muzs­lai járásbíróságnak városunkba való be­hozatalára. A bizottság hálás köszönettel vette a felvetett eszmét, azt megvalósításra ajánlja, kiemelvén az indokolásban, hogy ha az egyesítés meg nem történik, be­következhetik a telekkönyvi hivatal ket­téválasztása, amely érzékeny kárával járna az igazságügyi palotára szépen ál­dozó közönségnek, Kiemelendőnek véli, hogy a város az egyesítés esetén eset­leg ujabb áldozatoktól sem idegenkedik. — Következett a marháslevelek ismert ügye. A bizottság javasolja, hogy a közgyűlés a megtámadott rendőrkapi­tányt teljes erkölcsi elégtételben része­sítse ; a már befizetett kiállítási dijak visszatérítését azonban nem javasolják. — Végül napirendre került a villamos vasút ügye, amenyiben a vállalkozó a követelt szárnyvonalak kiépítésére egye­lőre nem hajlandó. Csak egy kis töredék, amely a legridegebben ragaszkodik e kikötéshez. Hosszú vita támadt, az idő hétre járt, mért is a határozathozatalt a legközelebbi, csak e tárgygyal foglalkozó ülésre halasztották. — A Szentháromság-szoborra. Czig­ler Győző műegyetemi tanárnak a város közönsége kétszáz korona tiszteletdijat szavazott meg még a régi gimnáziumi épület szakértő megvizsgálásáért. A ta­nár elfogadta, de nyomban visszaajándé­kozta valamely a város által megállapí­tandó jótékony célra. A szerdai ülésén a köszönettel vett adományt a Szenthá­romság-szobor alapjába utalták be. — A szobor körül külömben megint munka folyik, megérkeztek az új lánctartók s igy a láncok már elhelyezhetők. Örö­mére a hintázó kis világnak. — Passiójátékok. Az Allesch-féle óba­jor passió játsió társaság csütörtökön, mindenszentek napján tartott a városunk ban első előadását, a » Megváltó* cím­mel. A >Fürdő« nagyterme már meg­szokta, hogy egy-egy előadást nem nagyobb közönség néz végig, mint a kik két széksorban bőven elférnek. A csütörtöki előadás nem nagy látogatott­sága különben annak is tulajdonitható, hogy a közönség legnagyobb része hét óráig a temetőben volt s igy a fél nyolc órára hirdetett előadásra elég oka volt el nem menni. Az élőképek, me lyekben a Megváltó nagy tragédiáját bemutatják, pompásan vannak Összeál­lítva és egyes képek, mint az >Utolsó vacsora* is — egészen hű reprodukciói egy-egy világszerte is nevezetes nagy festménynek. Leonardo da Vinci fentebb cimü festményét bizonyára mindnyá­jan ismerjük annyira, hogy rögtön felis­merjük AHeschék hü előadásában. Egy­szóval a társaság pompásan Oldja meg azt a feladatot, hogy az isteni tragédiát szemléltesse. A függöny felgördülte előtt hangosan felolvassák a magyar szövegű magyarázatot s közben orgona-játék hal­lik, a mi a hatást nagyban emeli. Dísz­leteik is egészen korhüek. Ajánljuk kö­zönségünk figyelmébe az előtte különben sem ismeretlen társulatot, mely vasár­nap este már búcsúzik városunktól. — Szakdij'nokok. A városi tanács a pénzügyi osztályba, szerdai ülésén, szak­dijnokokul megválasztotta Csongrádi De­zsőt, Kropf Ferencet s Jany Istvánt, Hor­váth Gézát pedig csak december hó i-ig. Mind okleveles jegyzők. — Mezőtúr indítványa. Mezőtúr vá­rosa megkereste a testvérvárosokat, fo­gadják el abbeli indítványát, hogy fel­kérik a városban lakó országgyűlési kép­képviselőket, hogy hassanak oda, mikép a városi tisztviselők is megkapják a va­súti féljegyet. Városunk tanácsa teljesiti az indítványt s a közbenjárásra felkéri Frey Ferenc, dr. Hulényi Győző, dr. Komlóssy Ferenc és dr. Rosszival Ist­ván képviselőket, — A leányvári iskola ügye. A leány­vári iskolaszék megértette az ottani elöljárósággal, hogy a sok tanuló miatt két tanítóval egy tanteremben tanítani képtelenség. A képviselőtestület legutóbbi gyűlésében, tárgyalta az ügyet s hason cél­ból ideiglenesen, t. L, a mig a község iskolát épít, egy alkalmas helyiséget bé­relt ki s igy november hóban már a ki­bérelt helyiségben folyik a tanítás. A II-od tanterem s illetve az uj iskola épí­tésén Majer Imre ottani plébános nagy­ban fáradozik. — Elmaradt vásár. A mult hétre ki­tűzött esztergomi vásár tudvalevőleg el­maradt, mert a párkányival összeesett volna. A tanács most a kereskedelmi miniszterhez kérelmet intézett, hogy a vásár helyett f. hó 26-án engedélyezzen másikat, — Közgyűlés. A város képviselőtes­tülete, mint ismerés, f. hó 6-án tartja rész­leges tisztújító közgyűlését. Pályáznak a rendőrirnoki állásra: Csernák Béla, Mol­nár Béla, Holly Sándor, Kun László, Pilinyi Gyula, Gyarmati Dénes és Pol­czer István, a városgazdáira Várnai Adolf, Ékesi Ede (Berzence), Jakus János, Babóczky Ignác (Léva), Burány József, ifj. Gotthard Ede (Bajna), Huszty Tamás, Kis Mihály, Tóth András. Az esetleg Esztergom, november 3. Mit vár Ön a jövő farsangtól! — Pályázati feleletek. — 'A három kívánság. — Mese. — Tisztelt Uraim I Örömmel teszek eleget a felszólítás­nak és leirom, mit kívánok. Mikor ol­vastam becses lapjukban fi pályázatot, rögtön tollat ragadtam volna, hogy mielőbb elmondjam, mit óhajtanék a jövő farsangon és utána is: hogy ne mondanám el —, hisz mi lányok, rit­kán részesülünk olyan szerencsében, hogy meg is kérdezzék tőlünk, mit szeretnénk ! Mikor még a zárdában voltam, egy tekintettel sem volt szabad elárulnom, ha valami vágyam támadt; sokszor gondolkodtam a fölött, mért nem tehe­tek én úgy, amint szeretném, s ha nem tehetem azt, mért adott az Isten az embernek szabad akaratot? Ilyen lázító gondolatok nyugtalanítottak már akkor is. Kijöttem az iskolából, túlterhelve minden tudománynyal, látköröm kezdett tágulni, szinte örültem, hogy itthon kár­pótolom magam: azt fogom tenni, a mi tetszik. Hogy is ne 1 Apám és anyám fnjják a nótát és én a szerint táncolok. Hát nem borzasztó állapot ez ? Most, hogy önök ezt a kérdést meg­írták, kezdek valahára szabadabban lé­legzeni és bizalommal nézek egy bol­dog jövő elé azért, mert tudom, hogy ok nélkül nem tették fel előttünk a kérdést, hogy mit várnánk a jövő far­sangtól; kell, hogy érintkezésbe lép tek legyen egy jó tündérrel, ki helye­selni fogja kérésünket! Előttem látva az alkalmat, százféle kívánság támadt egyszerre a fejemben, — dehogy is: a szivemben í Soká gon­dolkodtam, ugyan mi lenne legjobb — talán a tudás fájáról egy alma?? Ez azt hiszem, minden jót egybe foglal! Szegény ős anyánktól Évától örököl­tem a kíváncsiságot, csak hogy én na­gyobb igényekkel lépek fel. Meghánytam vetettem ezt a fontos kérdést és igyekeztem a kedvező hely­zetet kiaknázni (mint a tudós urak szokják mondani) és kiválasztottam há­rom legjobbnak ígérkező kívánságot, nehogy úgy járjak, mint a mesebeli házaspár a kolbászszal s elhamarkodás miatt, nekem is a fejemen maradjon egy kolbász, örökké tartó párta alak­jában ! Kérem tehác, uraim, eszközöljék ki a kegyes tündérnél először: hogy legyen hosszú és víg farsang", de böjt ne kö­vesse j másodszor meg legyen a szabad akaratom a legtágasabb értelemben; harmadszor a mostani paradicsom ne csupán a Tigris és Eufrát között terül­jön el, de kinek-kinek a saját látóha­táráig ; és a mi ott földi boldogság van, legyen benne részem, nem bánom, ta­lálja meg ki-ki a magáét kívánsága szerint. Végül találjak ott egy ked­vemre való Ádámot és ne legyünk Éden­ből soha kiűzve. — Személyi hírek. Förster Viktor, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület igazgatója, dr. Drucker Jenő, annak szak­titkára s Baross Károly, az Agrárbank főtisztviselője csütörtökön városunkban jár­tak, hogy rokonaik sírjánál kegyeletük­nek áldozzanak. — Barta Aladár hon­védhadnagy, városunk fia, máris a fő­tiszti tanfolyamra vezényeltetett, a mi ritka elismerés jele. — Véghelyi Ödön vármegyei főszámvevő olaszországi út­jából visszaérkezett s hivavatalát elfog­lalta. — Halottak napja. Ragyogó tavaszi verőfény sugárzott az ősz legszomorúbb napján. Az enyhe időben, más évekhez képest, megsokasodott azok száma, akik a halál kertjeit felkeresték. Kivirultak a legegyszerűbb sirok is, majd mindé nikre jutott pár szál gyertyácska. A főgimnázium ifjúsága, mint minden év­ben, ezúttal is elzarándokolt tanárai sír­jához, megható gyászdalt énekelt s Ré­ger Béla VIII. o. tanuló szép emlékbe­szédet mondott. Kivonu'tak a tanítóképző ifjai is. E napon önkénytelenül gondolt mindenki azokra, akiket körünkből az év folyamán elvesztettünk. Az idén sem kicsiny a számuk. íme, a szomorú sorrend: Németh Ilonka, Kelényi Sándor, Czin­der Lujzika, Hittner Andrásné, Kertész János (1848-as nemzetőr), özv. Lőrinczy Pálné, Halász János (Bátorkesz), Schlick Rozália, Magyary Gizella, Peknik Mihály (1848-as honvéd), Schrank Salamonné (Párkány), Bachmann Michaela nővér, Burány Gergelyné, ifj. Szabó László, Marosi Ferike, Czinder Jolánka, Sztaniek József, Pathy János, özv. Lichtner Já­nosné, Nemhala Endre, Fehér Mátyásné, Weber Lajos, Pál (Pelczmann) Dezső, Schulz Ferenc, Szerkál György József, Mészáros János, özv. Gálfy Pálné, Wuntsch János (Piszke), idősb Rédly Sándorné, Kottra Károlyné, LippI Hie­rovima nővér, özvegy Major Ferencné, Havasi Imréné, Csányi Ilonka, Saaghy­Sinkovics Liddy, Spanraít Tivadar, Pongrácz István, Groh Samu, Innocent Viktor (Bajna), Szabó Szeréna, Urbanik Rezső, özv. dr. Gangéi Ferencné, Ke­mény József, Roxer Zsigmond, Palko­vics Károly (Kemence), Kolozs István, Bleszl Tivadar. — Az Oltáregyesület nyilvános isten­tiszteletét folyó hó 11-én tartja a vízivá­rosi zárda templomában. Előtte való napon délután 5 órakor litánia van, mely alatt a hivek meggyónhatnak. Ai imádásí napon pedig fél 7, 8, 9 és 10 órakor mise, délután 5 órakor egyházi beszéd és litánia. — Imre napja. A Polgári Egyesület lakomája, amelyet holnap, vasárnap, Imre napja előestéjen, a >Magyar Ki­rály* szálloda emeleti termében rendez, nagyon látogatottnak Ígérkezik s a nép­szerű polgármester mindenesetre meleg és zajos ovációk tárgya lesz. A lakomán a vármegye több főtisztviselője, több notabilitás is részt vesz. — Gyógyultan. Őszinte örömmel hall­juk, hogy dr. Feichtinger Sándor, az agg tudós, Budapestről gyógyultan érkezett vissza. A szemhályog-operáció teljesen sikerült s a nagyérdemű férfiú rendes munkásságát is folytathatja. — A püspök mintagazdasága. A > Váci Hirlap« vasárnapi számában olvassuk : >Bámulatos az a minden téren való gyors haladás, a melyet mindenütt, a hová püspökünk keze elér, tapasztalunk. A legnagyobb ujitása — a mely bizony szenzáció számba is mehet nálunk — most következik be. Tudvalevő, hogy a püspöki birtok jó része bérbe volt adva eddig, vagy pedig nem első rangú fel­szerelésekkel bírnak azok, a melyek házi kezelésben voltak. A püspök, a kinek gazdahirét Esztergomból kaptuk már ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom