Esztergom és Vidéke, 1900

1900-02-04 / 9.szám

koldusainktól: ezek is szépen meg- < nyugodtak és élnek tovább. 1 A próbaidő afatt azonban a ható- ' ság mindenesetre tanulságokat szer- j zett, talált a rendezési módon fejleszteni, változtatni, toldani valót, i S mivel a rendezés alapjába véve i bevált, azt hisszük : immár semmi 1 akadálya sincs, hogy e szemponto- ' kat a szegényügyi bizottság most 1 már fontolóra vegye és szegényügyünk rendezésének végleges prog- ] rammját megállapítsa. i S ha ez meg lesz, elérjük egy 1 felől, hogy az élelmes munkakerü- 1 lők ne élősködhessenek a közjotékonyság morzsáin, másfelől, hogy a ] valóban közsegélyre szorulók nyo- ; mora elviselhető legyen. [, Árgus. : i ] _ _____ j ___ _ , Magyar ipar. Esztergom, február 2. Egyszerre divatos jelszó lett a magyar j ipar pártolása. Attól félünk, hogy ez divat marad és nem programm. A kormány tevékenységét három évtizeden ke-1 resztül lekötötte a politika, külső és főleg belső. A magyar parlament is hon-; ffykötelességét kimeritettnek tekintette';' egy-egy nagy interpellációval, a mit a \ piripócsi szolgabíró és 2—3 hetes vitával,! a mit egy hangos hangulatú kadét miatt: indított, a leginkább életbevágó közgaz- j dasági kérdéseknek legfeljebb egy-két \ lelkiismeretes képviselő szentelt egy-egy | szónoklatot, rendesen a szabadelvüpárt j sorából, amit az ellenzék rendesen unal- í j másnak talált. Most azután divatba jöt- j tünk. Azért félünk, hogy csak divat ma- j radt, mert az iparpártolás jelszavában | eddig ötletek termettek, talán bevezetői } az iparteremtési program mnak, talán momentán kielégítői a divat követeimé-1 i nyének. Mert mindenekelőtt magyar j ipart kell teremteni, azután lehet csak szó az ipar fejlesztéséről. A kézmű és gyáripar fejlesztése ér- j lépkedve, de hatalmas ugrásokkal ro- j hant előre s mint egyedüli éiŐ a halál e birodalmában zavarta annak fagyos békéjét. — Hó,kedves hó, imádott hó, most az enyém vagy s én a tied mindőrökre! Egyszerre minden hang elnémult — egy tompa zuhanás hallatszott — utána ismét néma csend. Trisztán egy mély szakadékba zuhant s tíz öl magas hó alatt volt eltemetve. Átölelte kedvesét, a fehér Havat, a ki nem hazudik, a ki nem csalja meg, a ki kedvesét nemcsak karjaival öleli magához, hanem puha, hűs tagjainak ezer meg ezer csókjával. S ez utolsó, édes csókkal iehelte ki leikét Trisztán. Másnap reggel hiába keresték őt az őrültek házának valamennyi cellájában, ugy szinte az épület környékén is. Azon a helyen, a hol eltemetve feküdt, a hó még további hat hónapig megmaradt s csak mikor végkép elolvadt, találtak rá csontjaira, melyeket a hó, a kit szeretett, a ki őt viszontszerettc, egészen megfehérített. A hol feküdt, hidegen és fehéren, mint hó, a hunyor virágai diszlettek. Ez időtől kezdve a hunyor, a mint a hó elolvad, kihajt és elvirágzik, ő az év első virága. Az ő-korban hosszú évszázadokig az elmezavar gyógyítására használták. Máté Pál. dekében nyújtandó állami kedvezmények iparpolotikai programmot foglalnak magukban, de nem merítik ki a tárgyat. A tőkének több biztatás kell, mert általában nehezen indul valami vállalatra. A korábbi, most lejáró kedvezményes törvény erre a legközvetlenebb bizonyíték, tiz év alatt nem sokat lendített a magyar gyáripar előrehaladásán, ebből az következnék, hogy az uj törvény több és vonzó erejű kedvezményt biztosítson vállalkozási kedv felébresztésére. Az uj törvényjavaslat, a hatodik szakaszban mindössze anynyit módosít a régi törvényen, hogy fölhatalmazza a kereskedelügyi és pénzügyministereket, mikép a kedvezmények megadását a vállalatok helyére, nagyságára, alkalmazottak számára és minőségére vonatkozó föltételekhez köthesse. Ez a fontartás j azonban egyáltalán nem felel meg a célnak és nem felel meg annak az országos érdeknek, hogy a létesítendő ipari vállalatok ne a fővárosba és annak közvetlen környékére halmoztassanak Össze, hanem osztassak el megfelelő tervszerűséggel és az illető termelés igényeihez képest az ország különböző vidékeire, főleg pedig a forgalmi közpon- ! tokát képező városokba. Kiválóan indokolja ennek szükségét a \ munkásviszonyok helyes arányú rendé- j zése mellett, a vidéki városok országos és nemzeti érdekeit szolgáló egészséges j fejlesztésének mindinkább előtérbe nyomuló szükségszerűsége is, mert az ország síi- j vének, a mindnyájunk büszkeségét ké- j pező fővárosnak, amint maga a törvényjavaslatindokolása is kénytelen beös-, merni, nem is igazi előnye többé a tulj ságokba vitt centralizáció és ha a kívánt j nagy arányú iparfejlesztés tartatik szem • előtt, az államnak nem lehet célja, hogy | az ország szivében par force előidézze j a szervezetet valósággal veszélyeztető I vértulömlést, hanem azt a célt kell elő[térbe állítania, hogy az ipari és for| galmi életnek pezsgő vérkeringése hej lyes arányok szerint megosztassék az {államtest egészében és hogy a főütői erek jellegével biró vidéki centrumok I fejlesztessenek ki az ipari alkotások terv! szerű elosztása által. | Ezt a nagy és az egész ország köz| gazdasági érdekeit szolgáló célt szem előtt tartva, az uj javaslatba sokkal hatályosabb rendelkezéseket kellene fölvenni és a magyar városok országgyűlési képviselőinek kötelessége lesz, hogy ily rendelkezések fölvételét követeljék a javaslat tárgyalásánál. Követeljék nevezetesen azt, hogy az állami kedvezmények eddigi, tizenöt évi maximális tartama megállapittatván, e mellett hatalmaztassék föl a kormány, hogy kivételesen indokolt esetekben a kedvezményeket huszonöt évig terjedő időre is megadhassa, mikor tudnülik arról lesz szó, hogy az ország bizonyos vidékein, az ottani speciális helyi- és munkásviszonyok lényeges megjavítására vezető oly vállalatok létesíttessenek, melyeknek szükségszerűsége és éppen ott, a megjelölendő vidéken való szükségszerűsége az állami kedvezményezés kivételek nagyobb mértékét indokolttá teszi. Ezt a kivitelt teljesen megérti minden ember, aki a magyar ipar torzelhelyezkedésén látja és valósággal érthető az a kívánság is, mely e kérdésre vonatkozólag szakkörökben kifejezésre jutott, hogy jövőre általában ne is adassanak állami kedvezmények a fővárosban és annak közvetlen környékén létesített vagy létesítendő vállalatok részére és mondassák ki az uj törvény egyik alapelvéül, mikép állami kedvezmények csupán a fővárostól bármely irányban legalább is 32—40 kilométer távolságra eső pontokon levő gyáraknak adassanak, mert csak ezzel a radikális rendszabálylyal lehet elhárítani a sok tekintetből káros ipari centralizációt, és elérni azt, hogy az ország különböző részein is keletkezzék és fejlesztessék nagyipar, mindig ugy értelmezvén ezt, hogy minden vidéken az ott kiválóan életképes ipar támogattassék és hogy az uj törvényes rendelkezések szerint, a kivételesen huszonöt évi időre kiterjeszthető állami kedvezmények csak azon vállalatok részére legyenek megadhatók, melyek a tervszerüleg megjelölendő azon vidékeken létesülnek, ahol az illető telepeknek ugy mondjuk, hivatásszerű föladatai vannak az iparfejlesztés, anyagvagy termény-földolgozás és munkásfoglalkoztatás terén. Egy esztergomi iparos. FARSANG. Farsangi naptár. Fberuár 4: A .Kereskedő Ifjak Önképző Köri-ének mulatsága dr. Walter Gyula felolvasásával. Február 4. A ^Párkányi Legényegylet* szinielöadása. Február 7. A helyőrség őrmestereinek mulatsága a »Korona« szállodában. Február 10, A Katolikus Kör bálja a »Fürdő« szállodában. Február 10. Az ifjabb altisztek mulatsága. Február 11. Ipartestületi bál. Február 17. A párkányi ifjúság bálja. Február 18. Az esztergomi mézzárosok és hentesek bálja. Február 20. Deák-táncestély. Február 21. Táncestély a » Katolikus Kör«-ben. Február 24. A helyőrségi tisztikar társas estélye tréfás előadásokkal Február 25. A »Polgári Egyleti társas estélye. Február 26. A «Kath. Legényegyesület» batyubálja. Február 27. Tréfás férfiestély a »Katolikus KÖr«-ben. Hölgyválasztás. (Reform a bálteremben.) Következő levelet vettük és felhívjuk rá városunk hölgyeinek, figyelmét: * Nem lesz érdektelen egy sajátságos választási visszaélésről tudomást venni, mely ugyan a parlamenti, vagy városi választásokat nem érinti, de azért mégis nagyon sok elkeseredésnek és visszaélésnek az okozója. | A panaszt egy prágai hölgy emliti, ki nemes haraggal szemére lobbantja az erősebb nemnek, hogy mig sok küzdelem után a művészet, tudomány, irodalom, kereskedelem és ipar terén a hölgyeknek végre utat engedtek a haladásra, addig a báli teremben még most is a férfiak uralkodnak korlátlan hatalommal. Pedig tulajdonképen a sírna parkett a legméltóbb terület a hölgyek érvényesülésére és mégis minő szorongó érzéssel lépi át a legtöbb hölgy a báli terem küszöbét ? Ha egy báli teremben széjjelnézünk, — panaszkodik az emiitett hölgy — csak kevés hölgyet találunk, a ki szépsége, gazdagsága, vagy magas társadalmi állása révén nagy sereg táncos fölött rendelkezhetnék, kik vetekedve igyekeznek őt egy rövid körtáncra megnyerni. A hölgyek nagyobb része arra van kárhoztatva, hogy epedve várják a pillanatot, a mig valamely fiatal úr arra a kegyre méltatja, hogy őt fölkérje. A szülők nagy pénzáldozatot hoznak a végre, hogy leányuk méltó toalettben jelenjék meg a fényes teremben, a leányka hetekig szivrepesve várja a ragyogó estét és midőn bekövetkezett — mennyi csalódás, mennyi keserűség vár reája! És e lealázkodás nemcsak akkor fáj, _ midőn a mellőztetés világos jelenségeit tapasztalja, hanem még fokozottabb mérvben akkor, a midőn észreveszi, hogy a jószívű rendező urak mennyire fáradoznak nekik erőnek-erejével táncosokat hódítani! Ezért követeljük teljes erélylyel igaz jogunkat: a hölgy'választás jogát l A divatos nőválasz korántsem elégíthet ki bennünket, hisz az uraknak módjukban áll ezt a kis előjogunkat is kényük-kedvük szerint kijátszani. A nőválasztás kérdését leginkább a női tanulók lennének hivatva győzelemre segíteni. Lépjenek a síkra és rendezzenek olyan bálokat, melyeken a táncrakérés joga a hölgyeket illetné meg. Csakhamar fölötte üdvös változás állna be a báli termekben. Első üdvös következményeként eltűnnének a terem közepéről az urak ismert szigetcsoportjai, mert azok az urak, a kik csak flirtelni és bírálgatni járnak a bálba, a táncrakérés idejekor félrévosulj nának a buffetbe, vagy a kártyaterembe és a hölgyeknek szabad volna a választás a táncolni szerető urak között. A prágai hölgy indítványa éppen időszerű, de ugy gondoljuk, hogy még a hölgyek körében is nagyon eltérő fogadtatásra talál, miután a legtöbb hölgy, tagadhatatlan kellemetlenségek dacára is, inkább akar választatni, mint választani. Ugyebár? Margit. * Midőn e cikket Esztergom szép leányainak figyelmébe ajánljuk: kérjük, mondják el róla a mí hasábjainkon vélekedésüket ! MMLmám**_o W annmmn\ MMmmum Esztergom, január 3. — Lapunk szerkesztőjével — a szerkesztőségen kívül — mindennap délelőtt 8—9, délután 2—3 óra között beszélhetni a lakásán: Széchenyi tér Takarékpénztár épület. I. emelet. — Személyi hírek. Mint őszinte részvéttel halijuk, Takács József tb. főszolgabíró újból ágyban fekvő beteg. Nagy kötelességérzete és hivatali buzgósága döntötte ágyba. Aíig épült fel, kijárt elnökölni a biróválasztásokra és Süttőn erősen meghűlt. Őszintén óhajtjuk, e nagy munkásságú férfiú mielőbbi teljes felépülését. — Koróda Pál, az ismert nevü poéta és Barakovics János, az -Egyetértés* kitűnő munkatársa tegnap városunkban időztek. — Kinevezés. Sopron megye főispánja Hackl Ferenczet, a 76 -ik gyalogezred főhadnagyát vármegyei negyedik számvevővé nevezte ki. — Változások a primási tisztikarban. Szalay József jánosházi intéző halálával megüresedett egy intézői állás, amelyet a hercegprímás Vaszary Gyula okleveles gazdásszal töltött be. Áz uj gazdatiszt helye csak később lesz megállapítva, Egyúttal Szalay Béla pusztamaróthi intéző Farkasdra, Vankee Imre farkasdi intéző Jánosházára helyeztetett át. — Halálozás. Nagy részvéttel kisérték utolsó utján Özv. Lorinczy Pálnét, született Molnár Annát. Az elhunytban Niedermann József rendőrkapitány neje nénjét gyászolja. Nyugodjék békében! — A Katolikus Körből. A Katolikus Kör választmánya úgy találta, hogy fokozottabb mértékben szükséges tagjait s főleg ezek családját szellemi élvezetekben részesíteni, miért is az estélyek rendezését egész éven át állandósítani szándékozik. Ez okból az elnökség felkért minden tagot, közölje, mily irányban hajlandó az előadásokban résztvenni. Tájékoztatóul közli, hogy az estélyek műsorába felvehető komolyabb felolvasás, humoros felolvasás, monológ, szavalás, rövidebb színielőadás, mindennemű zene, magán- és karének, tudományos és humoros mutatványok. — Az egyesület bálja a »Fürdő* szálloda összes termeiben, február hó 10 én lesz megtartva s este 8 órakor kezdődik. A rendezőség a hölgyeknek igen csinos táncrenddel fog kedveskedni. A zenét a 76-ik gyalogezred és Jónás Pali zenekara szolgáltatja. — Az egyesület vigalmi bizott-